forrás: http://www.bbc.co.uk/hungarian/cat2/archive/pr_0402051733.shtml
A BBC vendége Schöpflin György politológus volt
Vértessy Péter, a BBC munkatársa Schöpflin György Londonban élő politológussal beszélgetett.

1989 nemcsak a kommunizmus végét hozó annus mirabilis volt, hanem mélyreható változások elindítója is, amelyeket akkor rosszul értettek, és amelyek részben ma is homályosak. A megértés, bármit mondjon is a felvilágosodás racionalizmusa, nem magától értetôdô dolog, mivel a világ egy része mindig is el van zárva elôlünk, és ez akadályt állít kognitív képességeink elé.1 A megértés egy további nehézsége onnan ered, hogy a világot szeretjük konkrét és naturális fogalmakban látni, kerüljük a komplexitást, a könnyebb érthetôség kedvéért a jelentéseket olyan egyszerű formulákra redukáljuk, amelyeket elônyben részesít az úgynevezett „józan ész” és a mögötte meghúzódó feltevés, hogy létezik valamilyen egységes és egyetemes racionalitás. Valójában 1989 következményeit nem elég a politika és az ideológia szintjén szondázni, hanem el kell érni a kulturális normák és belátások mélyebb szintjére.
Elôször is azt szeretném kiemelni, hogy miközben a hidegháború vitán felül két antagonisztikus politikai rendszer küzdelme volt, nem kevésbé fontos, hogy ez a két rendszer két nagyerejű és egybefüggô antagonisztikus diskurzust alkotott, amelyek kölcsönösen erôsítették egymást, és sikerrel fojtottak el vagy szorítottak ki a versenybôl más diskurzusokat, habár ezt eltérô mértékben és más-más eszközökkel tették. Ez utóbbi különbség nem elhanyagolható, amikor azt vizsgáljuk, mennyire tudott megbirkózni a Nyugat és mennyire a Kelet a konfrontáció befejezôdése után felmerülô konzekvenciákkal.
http://www.hhrf.org/europaiutas/20013/11.htm

"Sokan látják úgy nyugaton, de né- hányan Közép- és Délkelet-Európában is, hogy az identitáspolitika feltámadása nem kívánatos visszatérést jelent a múltba. A „mélyhűtôelmélet" – hogy ugyanis a kommunizmus fagyasztotta volna az „ôsi gyűlöleteket", s miután megbukott, azok új életre keltek – még mindig bizonyos népszerűségnek örvend azok között, akik inkább a saját eszméiket húznák rá a régióra, mint hogy megpróbálnák megérteni az ott látottak mélyebb gyökereit. Nemcsak az a baj ezzel az elmélettel, hogy túl jó színben tünteti fel a kommunizmust (mintha uralma alatt az etnicitás semlegesítve lett volna), hanem egyidejűleg árnyékban hagyja a megfigyelô saját identitását, mert végeredményben úgy tünteti fel a Nyugatot – amely itt a racionalitás ôrének szerepében tetszeleg –, mintha neki nem lenne identitása. Ez természetesen tarthatatlan álláspont." http://www.hhrf.org/europaiutas/20004/7.htm

„A Kossuth téri üzenettel elsősorban az SZDSZ nem tud mit kezdeni. Ők még mindig nem tudják elfogadni a Fideszt. Ebben szerepet játszhat az, hogy a két párt egy helyről indult, hogy a Fidesz sikeresebb, s hogy a Fidesz olyan modernséget képvisel, amit az SZDSZ nem képes elfogadni” - mondta többek között Schöpflin György, a Londonban élő politológus-történész.
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=000400

EP választások http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=003094

A Fidesz Országos Választmányi ülése elfogadta az Európai Parlamenti választásokon induló jelöltjeinek listáját, és elfogadtak egy nyilatkozatot a kisebbségi közösségek autonómiájának támogatásáról.
Schmitt Pál, Szájer József és Surján László vezeti a Fidesz Európai Parlamenti választási listáját, melyet a párt Szabad Európa-listának nevez, és egyelőre tizennyolc név szerepel rajta.
Szájer József az Országos Választmány nevében sajtótájékoztatón ismertette a jelöltek névsorát és a jelölés irányelveit. Hangsúlyozta, hogy a lista összeállításánál lényeges szempont volt az olyan emberek kiválasztása, akik hatékonyan tudják képviselni a nemzeti érdekeket és járatosak kisebbségvédelmi kérdésekben. Ez utóbbi kapcsán külön kiemelte Schöpflin György, neves londoni magyar tudós, Járóka Lívia, Lungo Drom jelölt romapolitikus, valamint Gál Kinga, az MTA elnökének kisebbségi főtanácsadójának nevét.
A lista összeállításánál Szájer József elmondása szerint szempont volt még a Fidesz szövetség-jellegének hangsúlyozása: az MKDSZ-t Szurján László és Frivaldszky Gáspár, a Lungo Dromot Járóka Lívia, a Fidelistast pedig Gyürk András, Tóth Edina és Bagó Zoltán képviseli majd.
Szájer József külön kiemelte, hogy a jelöltek átlagéletkora 40 év alatt van, s a listán szereplők egyharmada pedig nő. Fontosnak nevezte, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői az Európai Parlamentben a nemzeti érdekeknek minél szélesebb körben megfeleljenek. Ezért minden Magyarország nemzeti érdeke szempontjából kiemelkedő területre igyekeztek szakpolitikust jelölni.
A parlamenti pártok közül elsőként a Fidesz véglegesítette jelöltlistáját, s így legkorábban kezdheti a felkészülést, amit - Szájer József szavai szerint -, a kampányt elindító törvényi felhatalmazásig, a szakmai előkészítés alkot majd.
A listán egyébként több olyan jelölt is szerepel, aki jelenleg országgyűlési képviselő is egyben. Szájer József szerint az Európai Parlamenti és a magyar parlamenti munka párhuzamosan nem végezhető megfelelően, arról viszont még nem született döntés, hogy ezen összeférhetetlenség közvetlenül a választások után, vagy csak a 2006-os országgyűlési választásokat követően lép életbe.
A Szabad Európa-lista jelöltjei:
1. Schmitt Pál
2. Szájer József
3. Surján László
4. Schöpflin György
5. Barsiné Pataky Etelka
6. Gyürk András
7. Járóka Lívia
8. Glattfelder Béla
9. Őry Csaba
10. Pálfi István
11. Gál Kinga
12. Rákossy Balázs
13. Bernáth Ildikó
14. Szemerkényi Réka
15. Frivaldszky Gáspár
16. Tóth Edina
17. Bagó Zoltán
http://www.origo.hu/itthon/20040205afidesz.html