Kedves Látogatóink!

A nemnemsoha.hu múzeumlátogatást szervez a
várpalotai Zichy kastélyban található Trianon Múzeumba.

A meghirdetett augusztus 2. helyett 3-án megyünk a múzeumba, mert a hétfőre túl sokan írták, hogy nem jó nekik.

Minden más paraméter marad az eredeti.

"Az 1920. évi Trianoni, valamint az 1947. évi Párizsi Békeszerződés újratárgyalásának elrendelését kérjük.

Tisztelt Mindenki!

Azzal kezdem, hogy sokan még talán föl sem mérték a súlyát és jelentőségét annak a beadványnak, amely az Institutum pro Hominis Juribus részéről fogalmazódott meg, a trianoni és a párizsi békediktátumok érvénytelenítése érdekében. És mintha csoda történt volna, szinte ezzel egyidőben jutott tudomásomra ezen beadvánnyal teljesen egybecsengő, további határozott hangú petíció ténye, az igazságtalan és jogtalan trianoni, valamint párizsi békediktátumok semmissé nyilvánításának előmozdítása érdekében.

Ezúttal az immár 60 éve békemissziót teljesítő, patinás United Nations of Yoga terjesztette az illetékes hatóságok elé a magyar népet sújtó ominózus békediktátumok érvénytelenítését követelő beadványát, rámutatva arra a nemzetközileg éltetett törvénytelenségre és genocídiumra, miszerint az ártatlan magyar népet kollektíve büntették meg, sőt nemzetközi erőszakkal halálra ítélték!

Beszéljen maga a beadvány, mi pedig terjesszük ennek szövegét és kérjük számon annak érvényesítését minden lehetséges nyelven és minden lehetséges fórumon!

A címzett: Őexcellenciája Madame Carla del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék Főügyésze, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Háborús Törvényszéke; az Európai Bíróság Elnöke, G.C. Rodriguez Iglesias részére:
Stockholm, 2002. augusztus 20 - A világbéke missziót hatvan éve alázattal szolgáló United Nations of Yoga.

Tárgy: Az 1920. évi Trianoni, valamint az 1947. évi Párizsi Békeszerződés újratárgyalásának elrendelését kérjük:
1. A népbüntetés szerződésbe foglalása miatt,
2. Az eredeti szerződő felek lakosságának, továbbá fennhatósági területeinek módosulása /növekedése/ miatt,
kérve a szerződések érvénytelenítését a Nemzetközi Bíróság határozata alapján.

1. paragrafus: A sok ezer éves Mahatma Gandhi által is így vallott jóga etika-morál szerint: A nemzeteknek és legfőbb fórumaiknak be kell látniuk, hogy "az igazság, az igazságszolgáltatás, a Békesség Istene. A Békesség Istene pedig: az igazság, az igazságszolgáltatás."
2. paragrafus: A United Nations of Yoga azért alakult meg /1942. aug. 20-án/, hogy a nemzetek közötti háborúkat kiváltó szenvedélyes gyűlölködést az igazság érvényesítésével, az igazságszolgáltatás harmóniát teremtő folyamatával biztosítsa a nemzetek életében az igazságot és teremtsen békességet.
3. paragrafus: Az UNY ezt az előterjesztést, mint az ENSZ UNB ECOSOC világszervezetével 1957 óta, illetve az ENSZ UNICEF Gyermek-Világszervezetével 1983 óta társult konzultatív státusszal felruházott Nongovernmental Organization /NGO/ civil, nem-kormányzati szervezet teszi meg.
4. paragrafus: Fennállása óta a stockholmi világközponttal működő UNY már több előterjesztésben kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékeseit: közgyűlési határozatban rendeljenek el határrevíziót a magyar nép javára.
5. paragrafus: A győztes hatalmak a legkevésbé bűnös, kis magyar népet büntették meg a legeslegjobban.
6. paragrafus: Az UNY / UNY SCJ kéri, miszerint haladéktalanul segítsék elő, hogy az emberiség elkerülje a közelítő harmadik világháború kitörését a rendezetlen politikai és nemzetközi jogi problémák miatt.
/a/ Ennek érdekében hozzanak létre egy Szerződést Felülvizsgáló Bizottságot. E nemzetközi bizottság szakértői meghallgatásához az UNY / UNI SCJ 12 szakértővel járul hozzá.
/b/ Döntsék el, hogy Trianonban /1920/ és Párizsban /1947/, érvényesítették-e vagy sem az egyenlő elbánás elvét a magyar néppel szemben akkor, amikor kollektív büntetést szabtak ki rá.
/c/ Az UNY SCJ megállapította, hogy a Nürnbergi Katonai Bíróság , amikor Németország második világháborús katonai vezetőit felelősségre vonta és megbüntette:
/d/ akkor a német nép felelősségét nem állapította meg. Tehát kollektív büntetéssel Németország népét nem sújtották.
Ez a fenti tény azt is bizonyítja, hogy Trianonban /1920/ és Párizsban /1947/ a világháborúk kitöréséért éppen a legkevésbé felelős kis magyar néppel szemben sértették meg a nemzetközi jog sarkalatos követelményét: Az egyenlő elbánás elvét. Sőt. A magyar néptől megtagadták az élve maradás esélyét is!

Az UNY NGO / UNY SCJ kéri a fenti igazság mérlegelését.
/a/ Az UNY / UNY SCJ kéri a t. Nemzetközi Bíróság Bizottságát, szíveskedjenek tekintetbe venni Lloyd George, H. Pozzi, Lord Rothermere, H. Mitterrand, Lord Newton, R. Cecil, Nicholson Harold Nitti, valamint Bullit nyilatkozatait.

/b/ Kérjük, hogy a felsoroltak mérlegelése alapján a tisztelt, semleges álláspontú Nemzetközi Bíróság Bizottsága mondja ki, hogy a magyar népre vonatkozó trianoni és párizsi békediktátum érvénytelen, mivelhogy kollektív büntetés történt:
/c/ Mert megtagadta a magyar nép esélyegyenlőségét a német néppel szemben, mert lényegében halálra ítélte az ártatlan magyar népet. /Amely ítélet előbb-utóbb megvalósul./

Ezért: A magyar népet sújtó Trianoni és Párizsi Békeszerződés érvénytelen!

A magyar és székely nemzet összefüggésében a Trianoni és Párizsi Békeszerződések még egy további okból is érvényüket vesztették: Trianonban és Párizsban ugyanis a győztes hatalmak részéről ugyanazok írták alá a diktátumot és ugyanazok érdekében hoztak kedvező döntést, akikre 1920-ban és 1947-ben vonatkozott. Csakhogy: e két békeszerződés diktálói és kedvezményezettjei, a régi szerződéskötő felek és az új kedvezményezettek is, mint szerződéskötő felek azóta alapvetően -identitásukban is - megváltoztak. Felfogásuk, mentalitásuk, belátásuk is méltányosra, fennhatósági területük kisebbre vagy nagyobbra változott. De a kedvezményezettek - mint szerződésbe foglaltak létszáma és uralmi-hatalmi területe is, az adott állam esetében kb. négyszeresére nőtt.

Ha pedig a szerződés több vonatkozásban érvénytelen, a károsultat jogorvoslatként visszatérítés, kártalanítás, elégtétel illeti meg! Főként akkor, amikor ez a szerződés az istenadta népet sújtotta és sújtja.

Emiatt az UNY / UNY SCJ az Önök Bíróságának Bizottságát is felkéri, hogy egyrészt Magyarország, Románia, Szerbia, Horvátország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Ukrajna kormányait, másrészt a Szovjetunió utódállamait, így: Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Észtország, Grúzia és Fehéroroszország kormányait, szíveskedjenek Szerződésbontó és új szerződést kötő egyezkedő tárgyalásra hivatalosan felkérni, és a világbéke megszilárdítása érdekében a tarthatatlan nemzetközi jogi helyzet rendezése, az idézett nemzetközi szerződések elégtelenségéből fakadó rendezetlen politikai kérdések felszámolása érdekében, egyetemes nemzetközi érdekből, valamennyi fél érdekét harmonikusan szolgáló tárgyalásra meghívni, és a felekkel történő előzetes egyeztetés után tárgyalási időpontot kitűzni.

7. paragrafus: Tisztelt Nemzetközi Bíróság, Jogi Fórum!
Az UNY NGO az öt kontinens és szigetvilág területén élő kb. 600 millió civil és vallásos, békeszerető ember és közösségei nevében, akiknek érdekét az UNY = United Nations of Yoga immár 27 éve képviseli az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, az emberiség boldogulása, fellendülése, gazdasági prosperitása és háborúmentes harmadik évezredbeli békés sorsáért aggódó lélekkel kénytelen volt kérelmét az Önök, a t. Nemzetközi Bíróság t. Bizottsága elé terjeszteni.

A kis magyar népre egy nemzetközi sokszoros összefüggésű és tragikus, bilincsekbe kényszerítő szerződést, egy jogi formulát kényszerítettek rá. Mégpedig a legtökéletesebb, kivédhetetlen erőszakkal. Amely erőszakkal szemben a II. világháborúért alapvetően ártatlan, belekényszerített, belehajszolt, 82 éve /83 éve/ gúzsba kötött és megbénított kis ország tehetetlen volt. És egy rossz, velejéig rossz nemzetközi szerződés a magyar-székely népet 83 éve bünteti: Olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelyet a magyar és székely nép sohasem - Ö sohasem - követett el. Az UNY NGO / UNY SCJ mint az Egyesült Nemzetek Szervezete 189 tagállamának alázatos szolgája, aki Mahatma Gandhival vallja és vállalja, hogy az igazság, az igazságszolgáltatás: a Békesség Istene: A Békesség Istene: Az igazság, az igazságszolgáltatás szükségtelen késedelem nélküli, maradéktalan megvalósítása, szolgáltatása és fenntartása.

Az UNY NGO / UNY SCJ kiáll a 82 esztendős /83 esztendős/ büntetését bűncselekmény nélkül szenvedő életkeresztre feszített, nemzetközi erőszakkal halálra ítélt magyar nép mellett és követeli: A t. Bíróság tagjai és a Bíróság keretében megalakítandó Bizottság tagjai, valamint pedig az 1920. évi Trianoni és az 1947. évi Párizsi Békeszerződésben érintett szerződő felek /és jogutódjaik/ szolgáltassanak a magyar népnek - is - igazságot!

Igazságot Magyarországnak!

Mély tisztelettel: Lemhényi Zoltán
UNY NGO főtitkár, UNY NGO főképviselő az ENSZ és az UNICEF mellett / New York, Geneva, Vienna/ UNY SCJ tanácsvezető főbíró, Karma Sö-nam Wang Chuk buddhista szerzetes.
E-mail: unyz@tar.hu
Postacím: Sveavagen 134, 4-th fl. 11350 Stockholm, Sweden.

-------------------- -
Minden nemzetéért felelősséget érző magyar testvéremet ismételten és nyomatékkal kérem, hogy a két folytatásban közölt dokumentumanyagot akár fénymásolt, akár számítógépes hálózatra bocsátott formában terjessze. Fontos, hogy a dokumentumok eljussanak minden hazája sorsáért aggódó és tenniakaró magyarhoz, főleg pedig tömegszervezetekhez, intézményekhez, mozgalmakhoz stb. Kérem, aki teheti fordítsa vagy fordíttassa le e két részből összetevődő anyagot és juttassa el az egyes kormányfők és kormányképviselők címére, kérve-követelve a beadványok napirendre tűzését és érvényesítését. Fontos, hogy ragaszkodjunk az eredeti dokumentumok pontos idézéséhez, amelyeket természetesen saját - külön - kérésünkkel kiegészítésünkkel is nyomatékosíthatunk.
Együttműködésüket előre is köszönöm!
Ne hagyjuk elveszni az igazságot és Magyarországot!

Tisztelettel: Cúth János

---
Outgoing mail is certified Virus Free.
Checked by AVG anti-virus system (http://www.grisoft.com).
Version: 6.0.486 / Virus Database: 284 - Release Date: 5/29/03

[Non-text portions of this message have been removed]

________________________________________________________________________
________________________________________________________________________

Tárgy: UNY Ngo TRIANON felülvizsgálati beadványa, ügyszám, ang.ford.:

Az UNY Ngo által nemzetközi jogi fórumokhoz 2002. második felében (szeptember) benyújtott, Trianon felülvizsgálatát kezdeményező beadványának (nem hivatalos de elfogadható minőségű) fordítását mellékeljük.

A Strasbougi Emberjogi Bíróságtól erre a beadványra már kapott az UNY Ngo beadvány ügyszámot, azonban körülményeinkből fakadóan nem tudjuk biztosítani a teljes iratkiegészítést (pl.hiába kértük a magyar államtól az össes érintett nemzetközi dokumentum biztosítását), viszont bármely magyar (vagy utódállamokbeli) állampolgár saját részéről is benyújthat ugyanezen ügyszámhoz iratkiegészítést, mivel a sérelmezett jogsértés (=Trianon) nemzeti közösségünk minden egyes tagját érinti, tehát mindenki megindokolhatja a saját részéről, mennyiben sérti emberi jogait Trianon.
Az ügyszám és a bíróság címe:

Esetleges érdeklődőktől kérjük, hogy először lehetőleg ne a stockholmi központi címen és telefonszámon az idős korú dr. Zoltán Lemhényi főtitkárt vegyék igénybe, hanem a felvilágosítással megbízott magyarországi címet: UNY Nemzetközi Főosztály (UNY IMD) 6501 Baja, Pf.:248, tel: 0679/420-908

Az

Trianon-listának megküldve:

UNY Ngo TRIANON felülvizsgálati beadványa, ügyszám, ang.ford.:

Az UNY Ngo által nemzetközi jogi fórumokhoz 2002. második felében (szeptember) benyújtott, Trianon felülvizsgálatát kezdeményező beadványának (nem hivatalos de elfogadható minőségű) fordítását mellékeljük.

A Strasbougi Emberjogi Bíróságtól erre a beadványra már kapott az UNY Ngo beadvány ügyszámot, azonban körülményeinkből fakadóan nem tudjuk biztosítani a teljes iratkiegészítést (pl.hiába kértük a magyar államtól az össes érintett nemzetközi dokumentum biztosítását), viszont bármely magyar (vagy utódállamokbeli) állampolgár saját részéről is benyújthat ugyanezen ügyszámhoz iratkiegészítést, mivel a sérelmezett jogsértés (=Trianon) nemzeti közösségünk minden egyes tagját érinti, tehát mindenki megindokolhatja a saját részéről, mennyiben sérti emberi jogait Trianon.
Az ügyszám és a bíróság címe:

Ügyszám:
ECHR-Phun0
NS/OS/og
35821/02
A strasbourgi emberjogi bíróság:

European Court of Human Rights
Council of Europe
F - 67075 Strasbourg-Cedex

Tel: 33 (0)3 88 41 20 18
Fax: 33 (0)3 88 41 27 30
Email: webmaster@echr.coe.int

Esetleges érdeklődőktől kérjük, hogy először lehetőleg ne a stockholmi központi címen és telefonszámon az idős korú dr. Zoltán Lemhényi főtitkárt vegyék igénybe, hanem a felvilágosítással megbízott magyarországi címet: UNY Nemzetközi Főosztály (UNY IMD) 6501 Baja, Pf.:248, tel: 0679/420-908

Õexcellenciája Carla del Ponte
Fõügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke
New York - Hága

Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlõ elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára

Excellenciád!

Õszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól föggetlen. Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszûnjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit. Mint a fent említett Intézet fõtitkára, az alábbi petíciót terjesztem elõ:

Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítõ 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerzõdések jogi szempontból történõ felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerzõdések érvénytelenek és kérem a szerzõdések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlõ elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet fõtitkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitûzését.

Indoklás
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelõsség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerzõdés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg. A Békeszerzõdés elõtt a Magyar Királyság területe 325.411 km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 fõ. A Békeszerzõdés következményeként az ország területe 92.863 km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 fõre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetõit felelõsségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelõsségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértõ kollektív felelõsségre vonás alól. Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetõk bûneiért és törvénysértéseiért nem felel.
Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetõit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenõen Magyarországot hatalmas öszszegû kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysértõ. A szerzõdés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
Romániához: 103.093 km2 (31,8%), 5.256.451 fõ (25,2%)
Az egész Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fõ (12,6%)
Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fõ (7,2%)
Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fõ (16,8%)
Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fõ (1,4%)
Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fõ (0,1%)
Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fõ (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fõ (63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fõ (36,5%)

Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD, Jugoszláviának 50 millió USD, Csehszlovákiának 50 millió USD.

A Békeszerzõdés kimondta, hogy amennyiben a szerzõdõ felek a szerzõdésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerzõdésszegést követnek el, amelynek alapján a szerzõdés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor. A Békeszerzõdéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerzõdést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élõ valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült:
Történelmi tény az elcsatolt területen élõk más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerzõdésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történõ költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek.
A Szerzõdéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenõrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részérõl 1920. évtõl kezdõdõen nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekrõl gyakorlatilag eltûnt. Ez a háborús bûntett miatt felelõsséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendõk az 1910-es népszámlálás adatai is.

A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerzõdést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetúnió, mint egységes állam megszûnt.
- Jugoszlávia, mint a Szerzõdést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszûnt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszûnt.
A változások miatt a Szerzõdés a jogi formájában sem tartható fenn.

A fentieken túlmenõen a következõkre kívánok még rámutatni. A Békeszerzõdések következtében Magyarországot - többek között - az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színarany értékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötõi felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kikötõ felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kikötõ ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértõ adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdõk 90 %-a,
- a vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékû mûkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kikötõ elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.

Közismert tény, hogy a Békeszerzõdés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetõen egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzõkönyvekbõl, visszaemlékezésekbõl egyértelmûen igazolhatók.
A továbbiakban a Szerzõdés létrejöttében és a Szerzõdés megkötése utáni idõszakban hivatalban lévõ politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én elõadott beszédében kijelentette: "a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt."
A fentiekrõl David Lloyd George az emlékirataiban szól.

Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelõsségét.
Lord Newton szerint "a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett."
Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy "idõrõl idõre határrevíziót eszközöljön."
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következõket írta: "Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe."
Az angol diplomata "Peacemaking" címû könyvében több érdekelt államférfi véleményét is öszszegzi, amikor a következõt jegyzi fel: "az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább elõkészíti a háborút, mint azt megakadályozná."
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erõt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.
A késõbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következõket írta Wilson elnöknek: "Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását."
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: "nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem teszszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük."

A Trianoni Békeszerzõdés tárgyalása során több esetben felvetõdött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselõ Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselõ államnak ismerjék el.
Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy "a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik", tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétõl annak befejezéséig harcoltak Németország-Ausztria-Magyarország ellen.

Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi. A magyar delegáció a kényszerítõ körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerzõdést. Ez az aláírás - mivel a kényszerítõ körülmények hatására történt - mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.

A közelmúlt - de a Békeszerzõdés következményeivel szorosan összefüggõ - jellemzõ példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történõ visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élõ magyar anyanyelvû lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.

Záradék
A petícióból kitûnik, hogy a Trianoni szerzõdés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerzõdés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerzõdés kollektív büntetésrõl rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerzõdés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élõ magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtõl kezdõdõen olyan bûncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történõ kimondása, hogy a fent említett Szerzõdések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. A büntetõjogi felelõsség kérdése is vizsgálatot igényel.

A tény feltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részérõl minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fõ részvételével javaslom, amelyekbõl 10 szakértõt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna. E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják.
Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetõsége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetõsége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közönbösségét.