A mammon szempontjából valóban értelmetlen megkülönböztetni a szakmai befektetöket és a spekulánsokat, különösen akkor, ha a l'art pour l'art spekulációt is szakmának tekintjük. (Én nem tekintem). Elismerem a tözsde gazdaságsegítö, szakmai befektetöi tökepótló szerepét, de károsnak tartom azokat a globalizációval együtt, attól korántsem függetlenül kialakult mechanizmusait,amelyekkel elrugaszkodik a valós világgazdasági folyamatoktól, és a szakmai-müszaki befektetöket, a pénzügyi rendszereket és pénzügyi folyamatokat állandóan fejö, ezáltal a szociális vívmányok visszafejlesztését (vagy éppen ki-nem-alakulását) eredményezö tendenciákat hoz létre. Egészen pontosan olyan (ha úgy tetszik, baloldali) félelmeim vannak, hogy a pénzvilág érdekérvényesítésre képtelen szereplöinél vagy a pohár fog betelni, vagy a cérna fog elszakadni, és ez óhatatlanul a nemzetközi pénzügyi folyamatok felborulásához fog vezetni.

"Cégek: igen, bulista, tahó, komcsi, részben kontraszelektált, részben viszont értelmes szemérmetlen bagázs, úgy többnyire, jó kapcsolatokkal, de hát el tudod képzelni azoknak a kapcsolatoknak az orosz oldalát. Különben semmi rémületes, gátlástalan haszonélvező lefölözők. De mit lehet ebből kihozni politikailag 2005-ben? "

ez igaz, de azt érzem,utólag is, hogy nem a rettenthetetlen erkölcsi szilárdság folytán nem csináltam ilyesmit, hanem szellemi restség és finnyásság következtében.

Különben, tudod, ki volt a külgazdasági kapcsolatokkal megbízott szentpétervári polgármesterhelyettes?

Véletlenül volt alkalmam megismerni és egy apró ügyben segített is. Az egyik kedvencem.

És különben, a tőzsdeindex igenis nagyon fontos és nélkülözhetetlen mutató, éppen a reálgazdasági folyamatok piaci prognózisainak egészét (növekedés, árfolyam, kamat, általános nemzetgazdasági mutatók és így tovább, ezekre vonatkozó várakozások és vélelmek és számítások) illetően.

Idézet:

---

Ez éppen azt jelenti, hogy bíznak az MNB eddigi kamatpolitikájának megváltozásában, és ennek következtében az exportszektor és általában a gazdaság fellendülésében.

Hiszen most nevezik ki a monetáris tanács új tagjait.

---

De hát nem kötöttem.

Félretéve a tréfát, bár sajnos nem tréfa, az oroszok azért egy ideje elkezdek visszamenőlegesen is fizetni. Úgy, ahogy, de elkezdtek. Még ilyen városi garanciákra is. Úgyhogy nem minden lesz a mi sarunk ebből.

Hogy iszonyúan könnyű pénzek voltak ilyesmiből akkoriban, és persze azoknak, akiknek, az tény. És hogy a bankrendszerünk, legalábbis a nem privát része ordasan korrupt, az is igaz.

Ha meg a "stabilitásba vetett hit" veszélyes méretekben omlana össze, akkor mindent mentenének, amit lehet.

Hogy a nemzeti valuta jelenlegi árfolyamát nem tartják tarthatónak, hanem beáraznak egy racionális, de nem stabilitást befolyásoló kamatvágást, és az azzal együttjáró árfolyamcsökkenést, az igen valószínű. Ilyenkor vásárolnak inkább részvényeket, mint kötvényeket. Ez éppen azt jelenti, hogy bíznak az MNB eddigi kamatpolitikájának megváltozásában, és ennek következtében az exportszektor és általában a gazdaság fellendülésében.

Na most a hitelkihelyezés, az a bankok üzlete. Abból élnek, eltekintve a kezelési költségektől meg ilynektől.

Tehát egy banknak érdeke pénzt kihelyezni. Különben miből fietné az aktív kamatot?

A nemzetközi pénzpiacon forgó pénzmennyiség felülről gyakorlatilag korlátlan. Az egyik hitel nem veszi el a másik elől a helyet.

Minden bank fog hitelt adni, megfelelő garanciák mellett. A bankok lasszóval fogják az ügyfeleket. Ha nincs elegendő garancia (tág értelemben, ágazat, ingatlanfedezet, országkockázat, banki garanciális megoldások, álami garanciák stb.) akkor a bank nem ad hitelt. Mert akkor a te betett pénzedet veszélyeztetné. meg akkor se ad, ha túl kicsi vagy ahhoz, hogy működésbe hozza a gépezetet. Ez a rendszer hibája, nyilván egyre fognak bővülni a mikrohitel-lehetőségek is.

Hogy ilyen ügyekben személyi összefonódások és ismeretségen alapuló preferenciák is vannak, az nyilvánvaló. Mindenütt. Nem kommunistaspecifikus. a Parmalat elnöke nem kommunista. Schneider úr se, aki pár éve megcsapolta a Deutsche Bankot. Fel kell lépni ellenük, de nem oldalfüggő alapon. és nem az álatalános áru- és pénzviszonyok vagy a privatizáció tagadása platformjáról.

A demokratikus és méltányolható ellenszenvet bárki ellen kifejtheted és ez jó dolog. De ügyekben konkrétumok kellenek.

És, magunk között szólva, bár nem ismerem a társadalmi pozíciódat, nem gondolom, hogy neked személyesen jobb lenne, ha nem Hujber Ottó vett volna részt az orosz államadósság lebontásában (egyébként nyilvánvaló, hogy ő vett részt, mivel akkor már húsz éve orosz gazdasági ügyekkel foglakozott), hanem valaki más. Vagy ha a Thyssennek nem Thyssen volna a tulajdonosa, hanem egy másik.

azt hiszem, érdemes lenne egy rövid közgazdasági szakközépiskolai szintű hétvégi kurzuson, ha nem haragszol meg a megjegyzésért.

Különben csak a nómenklientúra meg a poszkommunista meg a lenyúlják meg ezek a minden szakértelem nélküli füstölgések maradnak. Az nyilvánvaló, és semmi kivetnivaló nincs benne, hogy nem kedveled az mszp-t, míg viszont nemzeti radikális megoldásokat támogatsz. Ez szép és demokratikus dolog. De nem elég a véleménycseréhez. Az általános ellenszenvből és egyre halványuló történelmi események megítéléséből nem lehet a konkrét helyzeteket megítélni.

Nézzük tehát a konkrétumokat.

Minden fejlett országban van úgynevezett exporthitelbiztosdító és exporthitelbank. Ilyen a német Hermes például. Van, ahol több is. Ezek tevékenységének lényege, hogy a megfelő garanciákat nyújtó ügyfél esetén a szállítás ellentételét meghitelezik.

Ez segíti az exportot, és bizonyos területeken, főleg beruházási javak esetében egyenesen feltétele az exportügylet létrejöttének. Senki nem vesz enélkül mondjuk olajipari nagyberendezéseket.

Ezen az állami bank nyer, hiszen az eljárásnak ára van, amelyet az eladó, ha teheti, áthárítja a vevőre. Ezek a hitelek garantáltak. A dolog természetéből adódóan vannak bentragadó ügyek, de éppen ezért ezeket a hiteleket szindikálják. Azaz nemzetközi együttműködéssel megosztják a kockázatot. Összességében a dolog nyereséges, ezen túl exporlehetőségeket jelent az országnak. Ezért csinálja Amerikától Görögországig mindenki, akár posztkommunista, akár nem. Ugyanis nem lehet másképp csinálni.

Aztán konszolidálják költségvetési közpénzen, vagy ilyen módon eltüntetett adósságaival együtt privatizálják, esetleg magán-brókerek pilótajáték-szerévé teszik. Hogy a nagyonis, miazhogy magánbefektetöknek mindig jut hitel, exportgarancia, VIP-hitel, továbbá az, hogy az ügyet kiszúró és bizonyítani tudható embernek saját leváltási törvény és baseball-ütö jár - nos, mindez csak a véletlen müve. Mintahogy az is, hogy a bankrendszer dézsmálásában élenjáróknak hét esztendö alatt a hajaszála sem görbül.

Medgyessy Péter 2002 decemberében, Moszkvában elengedett 62 millió dollárnyi tartozást az akkor 467 millió dolláros orosz államadósságból. A Szovjetunió 1990-ben 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak, 2002-re viszont a még nem törlesztett 467 millió dollár kifizetését attól tette függővé, hogy a magyar fél elismeri 62 millió dollárnyi adósság megtörtént törlesztését. A hiány mögött az orosz államadósság lebontásában részt vevő, a Magyar Nemzet értesülései szerint jórészt MSZP-közeli cégek állnak, amelyek érintettek olajgate-botrányban.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az érintett cégek között található többek közt az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft., amely 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft együttesen csaknem 30 millió dollárral tartozik. Ezek a vállalkozások annak a Benza Györgynek a nevéhez köthetőek, aki az Eximbank és a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) közreműködésével a Magyar Nemzet értesülései szerint kétszázmillió dolláros építőipari vállalkozást finanszíroz Oroszországban, Szamara tartomány megrendelésére.

3,3 millió dollár kifizetésével adós a magyar államnak a Petroltank Rt., amelyhez Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának volt vezetője köthető, a Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Alekók behozatalára köttetett üzletből, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá.

A jelenlegi ügyről meg megintcsak nem tudom, mire ez a nagy "szerinted rendjén való" felzúdulás.
A bank azt teszi, amit a törvény szerint tennie kell.
Magára vállalja, hogy az export ellenértének behajtását az oroszoktól magára vállalja.

Flex 2003. október 28. 09:37 | Sorszám: 0

Elsőként mindjárt itt van egy olyan téma, ami szerintem igen fajsúlyos, a sajtó (a MN kivételével) agyonhallgatja és az ellenzék - számomra teljesen érthetetlenül - szó nélkül hagyja. Ez pedig az állami tulajdonú Eximbank és a szintén állami tulajdonú [b]Mehib (Magyar Exporthitel Biztosító Rt.) néhány mostanában megvalósított ügylete.
1.) A brókerbotrány kapcsán derült fény arra, hogy az Eximbank 10,2 millió eurós (2,6 milliárd forint) hitelt nyújtott Mudura Sándor cégének, a Lotus Market SA-nak, még hozzá a Mehib garanciájával.

2.) Az Eximbank Rt. [b] 30 millió USD (csaknem 7 milliárd Ft) összegű hitelt nyújtott az orosz Arhangelszk megyének kórházfelújításra kilenc éves futamidőre, 4,05 %-os kamatra.. A kölcsön biztosítéka az orosz megye készfizető kezessége (még csak nem is az orosz államé !).

3.) Az Eximbank és az Erste Bank 25 milliárd Ft értékű oroszországi lakásépítési beruházást finanszíroz , a banki ügyletekhez a Mehib, vagyis a magyar állam vállalt garanciát. A kivitelezési munkákat egy olyan hárommillió Ft törzstőkéjű cég (I.I.H.H. Kft.) végzi, amely pályázat nélkül szerezte meg a munkát és ügyvezetője büntetett előéletű, jelenleg is a büntetés hatálya alatt áll. (Purkald Istvánt négyrendbeli, a nemzetközi termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése miatt ítélte el a bíróság, miután - a Magyar Nemzet oknyomozó riportja alapján - kiderült, hogy 1998-ban mezőgazdasági gépnek álcázva harcjárműmotorokat szállított ki az országból.
A baloldali sajtó erről az ügyletről sem számolt be, az Eximbank Rt. vezérigazgatója Bánki Frigyes a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére sem adott az ügyletről felvilágosítást, holott az orosz lapok többsége lehozta a hírt és ezt a Kft-t az oroszországi beruházásokra szánt magyar pénzek koordinátoraként említik. Még Nikolaj Kosman, az Oroszországi Építésügyi Állami Bizottság elnöke is nyilatkozott a kérdésben, aki utalt többek között arra is, hogy a "magyar építők konzorciumával" együtt részt vesznek a záhonyi vámterminál és a budapesti 4-es metró építésében is.

Bánki Frigyes ezzel szemben sikerként számolt be arról a 230 millió eurós szindikált hitelfelvételről, amelyet 9 ország 19 bankjától vett fel az Eximbank Rt három év futamidőre és EURIBOR + 23,2 bázispont kamatra. A hitelt nyújtó banki konzorcium tagja többek között a BNP Paribas, a KBC Bank és annak magyarországi leánybankja a K&H bank.
A hitelt Bánki szerint a kis- és közepes vállalkozások exportjának elősegítésére illetve a magyar vállalatok külföldi projektjeinek megvalósítására fordítja az Eximbank, amelynek jelenlegi összes kihelyezési állománya 148 milliárd forint.

Kérdésként merül fel, hogy:

- Miért és milyen jogcímen nyújt külföldi kórházfelújításhoz hitelt az az állami tulajdonú bank, amelynek jogszabályban meghatározott célja a hazai vállalkozások segítése? A költségvetés és a gazdaság jelenlegi helyzetében miért helyeznek ki ilyen alacsony kamatra hitelt más állam beruházásainak támogatására, amikor ennek az összegnek ezer helye lenne a magyar gazdaságban is ?
Az állami költségvetés költséges állampapír kibocsátással fedezi az egyre növekvő hiányt, kedvezőtlen feltételekkel vesz fel hitelt (legutóbb az ÁAK Rt. és a MÁV költségvetés által átvállalt hiteleinek fedezetére vett fel az állam hitelt egy bank konzorciumtól (micsoda véletlen, hogy a BNP Paribas és a KBC abban is benne volt !) EURIBOR + 175 bázispont kamatra, (aminél sokkal kedvezőbb feltételekkel kaphat ma egy vállalat hitelt). Eközben pedig olcsó hitelt nyújtunk más államok és külföldi magánvállalkozások céljaira. Hogy is van ez ????

Milyen alapon nyújt hitelt az Eximbank - ráadásul Mehib garanciával - egy külföldi cég (Lotus Market SA) külföldön megvalósuló beruházásához ?

- Milyen alapon vállalt garanciát a Mehib az Eximbank által nyújtott hitelekhez ? Miért nem követeltek megfelelő más garanciákat, biztosítékokat? Ha a kölcsönök nem kerülnek visszafizetésre, akkor a Mehib fizeti meg azokat, vagyis a magyar állam. Véleményem szerint eleve szabálytalalan az olyan hitelnyújtás, amit közvetve maga a hitelnyújtó garantál.

- Figyelembe vették-e az orosz és a román területre való kihelyezénél ezeknek az országoknak a nemzetközi hitelminősítések szerinti fokozott kockázatát ?

- Hogyan kaphat - állami garanciával - ilyen hatalmas kölcsönt egy hárommilliós Kft büntetett előéletű ügyvezetővel ?

- Miért nem tájékoztatják a közvéleményt ezekről a jelentős ügyletekről ?

Lenne még ezen felül minimum 100 kérdésem.

Szerintem kezdeményezni kellene ezeknek az ügyleteknek a részletes vizsgálatát és ha szabálytalanságok történtek (ami nyilvánvaló), akkor a jogi és a politikai felelősséget is érvényesíteni kell !

iszalag 2003. október 27. 11:08 | Sorszám: 34
Csak itthon hallgatnak
Magyar garancia az orosz lakásokat finanszírozó bankoknak
2003. október 20. (1. oldal)
Munkatársunktól
Az Eximbank és a Postabankot megvásárló Erste Bank finanszírozza a közel 25 milliárd forint értékű moszkvai lakásépítést. A munkát egy hárommillió forint törzstőkéjű, idén júliusban bejegyzett kft. kivitelezi. A banki ügyletekre a Magyar Exporthitel Biztosítón (Mehib Rt.) keresztül a magyar állam vállalt garanciát, az adófizetők pénzéből.

Egyelőre nem tud a gazdasági tárca az orosz–magyar kormányfői találkozón (szeptember 8.) elhatározott beruházásról, a Külügyminisztérium azonban elismerte, hogy a magyar cég pályázat nélkül jutott a munkához, az ügylet körülményeiről azonban szintén nem tájékoztatott. A tárca csupán a szerződés aláírásának lapunkban megjelent protokolláris körülményeit vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis ezen nem vett részt sem a magyar nagykövet, Kontra Ferenc, sem Simon Sándor, a tárca főosztályvezetője, hanem Varga György, a nagykövet első beosztottja képviselte a minisztériumot. Ehhez képest tíz orosz forrás, közöttük több orosz hírügynökség, valamint az orosz kormány hivatalos honlapján is az olvasható már egy hete, hogy a 17 orosz régiót érintő aláírási ceremónián Magyarországot Kontra Ferenc nagykövet és Simon Sándor külügyi főosztályvezető képviselte.