Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » Újabb hiteleket adunk az oroszoknak (1. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Újabb hiteleket adunk az oroszoknak
iszalag
  Válasz | 2005. szeptember 30. 11:05 | Sorszám: 35
Tetemes költségvetési többlet, idő előtt és hatalmas tételekben törlesztett külföldi adósság, évente közel tizedével növekvő reáljövedelmek: ezekkel a mutatókkal büszkélkednek vezető orosz politikusok ezekben a hetekben. Miközben nyugaton kormánypolitikusok keservesen és vergődve próbálják az államháztartás hiányát csökkenteni, az orosz költségvetésben az idén 7 százalékos többletet várnak. http://index.hu/gazdasag/vilag/orosko050930/

ragyogó akereső!! http://www.freeweb.hu/remekm/Tartalom-0.63.php

estebany
  Válasz | 2005. január 12. 21:40 | Sorszám: 34
Hát ez az, nincs lefektetve, gondos kezek mégis müködtetik.

A mammon szempontjából valóban értelmetlen megkülönböztetni a szakmai befektetöket és a spekulánsokat, különösen akkor, ha a l'art pour l'art spekulációt is szakmának tekintjük. (Én nem tekintem). Elismerem a tözsde gazdaságsegítö, szakmai befektetöi tökepótló szerepét, de károsnak tartom azokat a globalizációval együtt, attól korántsem függetlenül kialakult mechanizmusait,amelyekkel elrugaszkodik a valós világgazdasági folyamatoktól, és a szakmai-müszaki befektetöket, a pénzügyi rendszereket és pénzügyi folyamatokat állandóan fejö, ezáltal a szociális vívmányok visszafejlesztését (vagy éppen ki-nem-alakulását) eredményezö tendenciákat hoz létre. Egészen pontosan olyan (ha úgy tetszik, baloldali) félelmeim vannak, hogy a pénzvilág érdekérvényesítésre képtelen szereplöinél vagy a pohár fog betelni, vagy a cérna fog elszakadni, és ez óhatatlanul a nemzetközi pénzügyi folyamatok felborulásához fog vezetni.

Hogy aztán az összeomlás után kialakuló új pénzügyi világrendszer jó lesz-e bármelyik szereplönek, az a közeljövö zenéje.

Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 18:59 | Sorszám: 33
De.
szalonna
  Válasz | 2005. január 12. 18:54 | Sorszám: 32
Ld még a közvagyon sorsa c. topikba beirt utso hozzaszolasomat..
szalonna
  Válasz | 2005. január 12. 18:52 | Sorszám: 31
Nem tudom ki volt a polgármesterhelyettes, de nem véletlenül Putyin?

"Cégek: igen, bulista, tahó, komcsi, részben kontraszelektált, részben viszont értelmes szemérmetlen bagázs, úgy többnyire, jó kapcsolatokkal, de hát el tudod képzelni azoknak a kapcsolatoknak az orosz oldalát. Különben semmi rémületes, gátlástalan haszonélvező lefölözők. De mit lehet ebből kihozni politikailag 2005-ben? "

Nem tudom. Cak ha ezek tolonganak állandóan a képernyőn.
nem tudom a gyerekeimnek elmagyarázni, miért kell tanulni, mert hangosan kiröhögnek.

Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 15:42 | Sorszám: 30
off

ez igaz, de azt érzem,utólag is, hogy nem a rettenthetetlen erkölcsi szilárdság folytán nem csináltam ilyesmit, hanem szellemi restség és finnyásság következtében.

Különben, tudod, ki volt a külgazdasági kapcsolatokkal megbízott szentpétervári polgármesterhelyettes?

Véletlenül volt alkalmam megismerni és egy apró ügyben segített is. Az egyik kedvencem.

Cégek: igen, bulista, tahó, komcsi, részben kontraszelektált, részben viszont értelmes szemérmetlen bagázs, úgy többnyire, jó kapcsolatokkal, de hát el tudod képzelni azoknak a kapcsolatoknak az orosz oldalát. Különben semmi rémületes, gátlástalan haszonélvező lefölözők. De mit lehet ebből kihozni politikailag 2005-ben?

Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 15:36 | Sorszám: 29
Hol van lefektetve ez az előjog?

És különben, a tőzsdeindex igenis nagyon fontos és nélkülözhetetlen mutató, éppen a reálgazdasági folyamatok piaci prognózisainak egészét (növekedés, árfolyam, kamat, általános nemzetgazdasági mutatók és így tovább, ezekre vonatkozó várakozások és vélelmek és számítások) illetően.

A tőzsdén, a nagy közkézhányadú értékpapírok tipikus piacán meg teljesen értelmetlen dolog a spekulánsokat a szakmai befektetőktől megkülönböztetni.

estebany
  Válasz | 2005. január 12. 15:01 | Sorszám: 28
1etértek, a BUX korántsem az össznépi gazdasági bizalomba vetett hit höméröje, hanem jóesetben a szakmai befektetök, rosszesetben a spekulánsok sommás értékelése arról, hogy javulnak-e jóesetben szakmai befektetéseik, rossz esetben spekulációik esélyei. A reálgazdasági folyamatokról, a nemzeti valuta alul- vagy felülértékeléséröl, az átlag életszinvonal alakulásáról semmit nem árul el, különösen nem olyan terepen, ahol a tözsdézés (is) kevesek antidemokratikus elöjoga.
szalonna
  Válasz | 2005. január 12. 14:20 | Sorszám: 27
De azért mégiscsak furcsa cégnevek keringenek az orosz hitel körül, és hát ezt időnként észreveszik az emberek.

Egyébként pedig - elnézést a durva hasonlatért - lehet, hogy a Gyurcsány azt mondja, de az ember már ne okolja magát azért, hogy miért nem csalt, mert ezzel összekeverjük a csalást az üzlettel.

Sziriusz
  Válasz | 2005. január 12. 14:11 | Sorszám: 26
Idézet:

Ez éppen azt jelenti, hogy bíznak az MNB eddigi kamatpolitikájának megváltozásában, és ennek következtében az exportszektor és általában a gazdaság fellendülésében.

Hiszen most nevezik ki a monetáris tanács új tagjait.


Tavaly már megszívták a spekik - téma is volt erröl.
És ha most valaki mégis beleköp a levesükbe? (Járai már nyilatkozott, az mnb emiatt a csodás törvény miatt nem fordulhat az alkotmánybírósághoz)

Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 13:47 | Sorszám: 25
Tudom. De ezek régebben voltak, eszem is magam azóta is, hogy még a jó kis CWAG-időkben nem kötöttem egy jó kis levegőszállítási szerződést mondjuk Szentpétervár külgazdasági ügyekért felelős polgármestehelyettesével, Vidimpex alapon, városi vagy kormányzósági garanciával.

De hát nem kötöttem.

Félretéve a tréfát, bár sajnos nem tréfa, az oroszok azért egy ideje elkezdek visszamenőlegesen is fizetni. Úgy, ahogy, de elkezdtek. Még ilyen városi garanciákra is. Úgyhogy nem minden lesz a mi sarunk ebből.

Hogy iszonyúan könnyű pénzek voltak ilyesmiből akkoriban, és persze azoknak, akiknek, az tény. És hogy a bankrendszerünk, legalábbis a nem privát része ordasan korrupt, az is igaz.

És akkor most mit csináljunk? Marad a jó öreg független magyar bíróság, annak a pár baleknek, aki hagyott nyomokat.

szalonna
  Válasz | 2005. január 12. 13:26 | Sorszám: 24
Ez eddig jó is lenne. De sajna az orosz államadóssággal kapcsolatban a bankok nagyon sok igen átlátszóan nemlétző tranzakciót szavatoltak, méghozzá maszop-közeli cégeknek. Ez messzire meghaladja szerintem az exportbiztosítás és garanciavállalás normális határait, és szerintem mindezt nekünk a bankkonszolidáció cimű fejezetben kell majd dalolva kifizetnünk.

Már azon is meg lehet gazdagodni, ha valakinek az anyósa nyakra-főre nyitja az akkreditiveket..

Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 13:18 | Sorszám: 23
Hát ez érdekes, ugyanis a BUX forintban van nominálva, mint jól tudod. Na most ha a "nemzeti valuta stabilitásába" vetett hitet elveszítenék, akkor nem vásárolnának (akár külföldiek, akár nem, hiszen a devizavásárlás opciója minenkinek nyitva áll) forintban nominált részvényeket, majdani reménybeli forintnyereségre (árfolyam és osztalék) számítva.

Ha meg a "stabilitásba vetett hit" veszélyes méretekben omlana össze, akkor mindent mentenének, amit lehet.

Hogy a nemzeti valuta jelenlegi árfolyamát nem tartják tarthatónak, hanem beáraznak egy racionális, de nem stabilitást befolyásoló kamatvágást, és az azzal együttjáró árfolyamcsökkenést, az igen valószínű. Ilyenkor vásárolnak inkább részvényeket, mint kötvényeket. Ez éppen azt jelenti, hogy bíznak az MNB eddigi kamatpolitikájának megváltozásában, és ennek következtében az exportszektor és általában a gazdaság fellendülésében.

Hiszen most nevezik ki a monetáris tanács új tagjait.

onogur
  Válasz | 2005. január 12. 13:09 | Sorszám: 22
Azt még egy gyorstalpaló tanfolyam első két óráján átesett jövendőbeli tőzsdecápa is tudja, hogy a BUX erősödése a nemzeti valuta stabilitásába vetett hit elvesztésének legkorábbi visszajelzése.
Úgy hogy a helyedben ebből a tendenciából nem vonnék le messzemenő következtetéseket.
Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 12:53 | Sorszám: 21
A BUX ma lépte át a 15.000 pontot. Ennyit a töpörödésről. Ha a bankszektorban nem bíznának, nem lenne élet Magyarországon és nem lenne tőzsde sem.

Közben az árfolyam meg tovább pusztít.

Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 12:51 | Sorszám: 20
Akkor menjünk tovább. "Mikor kap ilyen hitelt egy belfüöldi stb." - írod.

Na most a hitelkihelyezés, az a bankok üzlete. Abból élnek, eltekintve a kezelési költségektől meg ilynektől.

Tehát egy banknak érdeke pénzt kihelyezni. Különben miből fietné az aktív kamatot?

A nemzetközi pénzpiacon forgó pénzmennyiség felülről gyakorlatilag korlátlan. Az egyik hitel nem veszi el a másik elől a helyet.

Minden bank fog hitelt adni, megfelelő garanciák mellett. A bankok lasszóval fogják az ügyfeleket. Ha nincs elegendő garancia (tág értelemben, ágazat, ingatlanfedezet, országkockázat, banki garanciális megoldások, álami garanciák stb.) akkor a bank nem ad hitelt. Mert akkor a te betett pénzedet veszélyeztetné. meg akkor se ad, ha túl kicsi vagy ahhoz, hogy működésbe hozza a gépezetet. Ez a rendszer hibája, nyilván egyre fognak bővülni a mikrohitel-lehetőségek is.

Hogy ilyen ügyekben személyi összefonódások és ismeretségen alapuló preferenciák is vannak, az nyilvánvaló. Mindenütt. Nem kommunistaspecifikus. a Parmalat elnöke nem kommunista. Schneider úr se, aki pár éve megcsapolta a Deutsche Bankot. Fel kell lépni ellenük, de nem oldalfüggő alapon. és nem az álatalános áru- és pénzviszonyok vagy a privatizáció tagadása platformjáról.

A demokratikus és méltányolható ellenszenvet bárki ellen kifejtheted és ez jó dolog. De ügyekben konkrétumok kellenek.

És, magunk között szólva, bár nem ismerem a társadalmi pozíciódat, nem gondolom, hogy neked személyesen jobb lenne, ha nem Hujber Ottó vett volna részt az orosz államadósság lebontásában (egyébként nyilvánvaló, hogy ő vett részt, mivel akkor már húsz éve orosz gazdasági ügyekkel foglakozott), hanem valaki más. Vagy ha a Thyssennek nem Thyssen volna a tulajdonosa, hanem egy másik.

Ha nem fizetett, ki kell perelni belőle. És ha valaki rajta kívül még felel, azt le kell csukatni. Ha bizonyítható. De nem a felesége nagyapjának érintettsége alapján, vagy "összefüggésbe hozható" alapon. Ez legalább úgy rombolja a közmorált, mint a feltételezett cselekmény.

Sziriusz
  Válasz | 2005. január 12. 12:30 | Sorszám: 19
Szerintem az ilyen trükkök miatt csökken a bankok részvényeinek az értéke.

(két éve nézegettem az otp, és az inter-európa részvényeinek árfolyamát...)

Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 12:28 | Sorszám: 18
T. terra,

azt hiszem, érdemes lenne egy rövid közgazdasági szakközépiskolai szintű hétvégi kurzuson, ha nem haragszol meg a megjegyzésért.

Különben csak a nómenklientúra meg a poszkommunista meg a lenyúlják meg ezek a minden szakértelem nélküli füstölgések maradnak. Az nyilvánvaló, és semmi kivetnivaló nincs benne, hogy nem kedveled az mszp-t, míg viszont nemzeti radikális megoldásokat támogatsz. Ez szép és demokratikus dolog. De nem elég a véleménycseréhez. Az általános ellenszenvből és egyre halványuló történelmi események megítéléséből nem lehet a konkrét helyzeteket megítélni.

Nézzük tehát a konkrétumokat.

Minden fejlett országban van úgynevezett exporthitelbiztosdító és exporthitelbank. Ilyen a német Hermes például. Van, ahol több is. Ezek tevékenységének lényege, hogy a megfelő garanciákat nyújtó ügyfél esetén a szállítás ellentételét meghitelezik.

Ez segíti az exportot, és bizonyos területeken, főleg beruházási javak esetében egyenesen feltétele az exportügylet létrejöttének. Senki nem vesz enélkül mondjuk olajipari nagyberendezéseket.

Ezen az állami bank nyer, hiszen az eljárásnak ára van, amelyet az eladó, ha teheti, áthárítja a vevőre. Ezek a hitelek garantáltak. A dolog természetéből adódóan vannak bentragadó ügyek, de éppen ezért ezeket a hiteleket szindikálják. Azaz nemzetközi együttműködéssel megosztják a kockázatot. Összességében a dolog nyereséges, ezen túl exporlehetőségeket jelent az országnak. Ezért csinálja Amerikától Görögországig mindenki, akár posztkommunista, akár nem. Ugyanis nem lehet másképp csinálni.


Ez a "megfinanszírozzuk" is egy igen elavult elképzelés. Ugyanis ahogy te beteszel mondjuk tízezer forintot az OTP-be, az abban a pillanatban elindul a maga útján, és lehet, hogy egy szingapúri nagykereskedő kameruni befektetését fogja finanszírozni még aznap. Ezt hívják a tőke szabad áramlásának.

estebany
  Válasz | 2005. január 12. 11:37 | Sorszám: 17
"A bank azt teszi, amit a törvény szerint tennie kell.
Magára vállalja, hogy az export ellenértének behajtását az oroszoktól magára vállalja."


Aztán konszolidálják költségvetési közpénzen, vagy ilyen módon eltüntetett adósságaival együtt privatizálják, esetleg magán-brókerek pilótajáték-szerévé teszik. Hogy a nagyonis, miazhogy magánbefektetöknek mindig jut hitel, exportgarancia, VIP-hitel, továbbá az, hogy az ügyet kiszúró és bizonyítani tudható embernek saját leváltási törvény és baseball-ütö jár - nos, mindez csak a véletlen müve. Mintahogy az is, hogy a bankrendszer dézsmálásában élenjáróknak hét esztendö alatt a hajaszála sem görbül.

Nagy lehet a hírzárlat, ha még Te sem tudsz semmilyen részletet!

iszalag
  Válasz | 2005. január 12. 10:40 | Sorszám: 16
a jegyzőkönyv kedvéért:
De hová tűnt 62 millió dollár? http://www.mno.hu/index.mno?cikk=260789&rvt=2

Medgyessy Péter 2002 decemberében, Moszkvában elengedett 62 millió dollárnyi tartozást az akkor 467 millió dolláros orosz államadósságból. A Szovjetunió 1990-ben 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak, 2002-re viszont a még nem törlesztett 467 millió dollár kifizetését attól tette függővé, hogy a magyar fél elismeri 62 millió dollárnyi adósság megtörtént törlesztését. A hiány mögött az orosz államadósság lebontásában részt vevő, a Magyar Nemzet értesülései szerint jórészt MSZP-közeli cégek állnak, amelyek érintettek olajgate-botrányban.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az érintett cégek között található többek közt az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft., amely 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft együttesen csaknem 30 millió dollárral tartozik. Ezek a vállalkozások annak a Benza Györgynek a nevéhez köthetőek, aki az Eximbank és a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) közreműködésével a Magyar Nemzet értesülései szerint kétszázmillió dolláros építőipari vállalkozást finanszíroz Oroszországban, Szamara tartomány megrendelésére.

3,3 millió dollár kifizetésével adós a magyar államnak a Petroltank Rt., amelyhez Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának volt vezetője köthető, a Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Alekók behozatalára köttetett üzletből, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá.

Figyelemre méltó, hogy a kormányközeli Népszabadság ezúttal sem jelöl meg konkrét cégeket az orosz államadósságról szóló cikkében. A lap ugyanakkor utal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2003-as vizsgálatára, amely megerősítette, hogy az adósságrendezésbe bevont cégek a mai napig nem számoltak el szabályosan a magyar állammal.

iszalag
  Válasz | 2003. december 04. 10:13 | Sorszám: 15
Gyurcsány romániai (erdélyi) cégeinek az exportjához biztosan van köze...(l a www.altus.hu - van néhány erdélyi cége..) Uyganigy a szerbeknek is igért támogatás MP, az EYXIMbank révén, Gyurcsánynak Szabadkán és/v Újvidéken is van cége...
Zsíros B. Ödön
  Válasz | 2003. december 04. 07:11 | Sorszám: 14
Felhívnám figyelmedet, alias elftás, hogy az altus mélyet, mélységet is jelent...
alias3t
  Válasz | 2003. december 03. 17:14 | Sorszám: 13
Khm
kezdek mp-i magasságokba emelkedni
alias3t
  Válasz | 2003. december 03. 17:11 | Sorszám: 12
Az arhangelszki ügyet szeptemnberben jól kitárgyaltuk, azóta sem tudok többet róla, ha esetleg nagyon érdekel a véleményem erről, nézd meg.

A jelenlegi ügyről meg megintcsak nem tudom, mire ez a nagy "szerinted rendjén való" felzúdulás.
A bank azt teszi, amit a törvény szerint tennie kell.
Magára vállalja, hogy az export ellenértének behajtását az oroszoktól magára vállalja.

(Az exportgaranciákra gondolok, a többi ügyről még ennyit sem tudok)

terra
  Válasz | 2003. december 03. 17:00 | Sorszám: 11
Szóval szerinted teljes rendjén való, hogy külföldi államot (cégeket) finanszírozunk állami pénzből, állami garanciával, államilag támogatott kamattal. Nem is akármilyen futamidővel, hanem akár kilenc évre. Mikor kap egy hazai vállakozás ilyen feltételekkel hitelt ? Nyilván rendben van az is, hogy több milliárdos hitelt nyújt az állam egy olyan hármmilliós törzstőkéjű cégnek, amelynek büntetett előéletű ügyvezetője van. Nem is részletezem tovább, mert előttem már mások érintették ezt a témát.

Flex 2003. október 28. 09:37 | Sorszám: 0

Elsőként mindjárt itt van egy olyan téma, ami szerintem igen fajsúlyos, a sajtó (a MN kivételével) agyonhallgatja és az ellenzék - számomra teljesen érthetetlenül - szó nélkül hagyja. Ez pedig az állami tulajdonú Eximbank és a szintén állami tulajdonú [b]Mehib (Magyar Exporthitel Biztosító Rt.) néhány mostanában megvalósított ügylete.
1.) A brókerbotrány kapcsán derült fény arra, hogy az Eximbank 10,2 millió eurós (2,6 milliárd forint) hitelt nyújtott Mudura Sándor cégének, a Lotus Market SA-nak, még hozzá a Mehib garanciájával.

2.) Az Eximbank Rt. [b] 30 millió USD (csaknem 7 milliárd Ft) összegű hitelt nyújtott az orosz Arhangelszk megyének kórházfelújításra kilenc éves futamidőre, 4,05 %-os kamatra.. A kölcsön biztosítéka az orosz megye készfizető kezessége (még csak nem is az orosz államé !).


3.) Az Eximbank és az Erste Bank 25 milliárd Ft értékű oroszországi lakásépítési beruházást finanszíroz , a banki ügyletekhez a Mehib, vagyis a magyar állam vállalt garanciát. A kivitelezési munkákat egy olyan hárommillió Ft törzstőkéjű cég (I.I.H.H. Kft.) végzi, amely pályázat nélkül szerezte meg a munkát és ügyvezetője büntetett előéletű, jelenleg is a büntetés hatálya alatt áll. (Purkald Istvánt négyrendbeli, a nemzetközi termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése miatt ítélte el a bíróság, miután - a Magyar Nemzet oknyomozó riportja alapján - kiderült, hogy 1998-ban mezőgazdasági gépnek álcázva harcjárműmotorokat szállított ki az országból.
A baloldali sajtó erről az ügyletről sem számolt be, az Eximbank Rt. vezérigazgatója Bánki Frigyes a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére sem adott az ügyletről felvilágosítást, holott az orosz lapok többsége lehozta a hírt és ezt a Kft-t az oroszországi beruházásokra szánt magyar pénzek koordinátoraként említik. Még Nikolaj Kosman, az Oroszországi Építésügyi Állami Bizottság elnöke is nyilatkozott a kérdésben, aki utalt többek között arra is, hogy a "magyar építők konzorciumával" együtt részt vesznek a záhonyi vámterminál és a budapesti 4-es metró építésében is.

Bánki Frigyes ezzel szemben sikerként számolt be arról a 230 millió eurós szindikált hitelfelvételről, amelyet 9 ország 19 bankjától vett fel az Eximbank Rt három év futamidőre és EURIBOR + 23,2 bázispont kamatra. A hitelt nyújtó banki konzorcium tagja többek között a BNP Paribas, a KBC Bank és annak magyarországi leánybankja a K&H bank.
A hitelt Bánki szerint a kis- és közepes vállalkozások exportjának elősegítésére illetve a magyar vállalatok külföldi projektjeinek megvalósítására fordítja az Eximbank, amelynek jelenlegi összes kihelyezési állománya 148 milliárd forint.

Kérdésként merül fel, hogy:

- Miért és milyen jogcímen nyújt külföldi kórházfelújításhoz hitelt az az állami tulajdonú bank, amelynek jogszabályban meghatározott célja a hazai vállalkozások segítése? A költségvetés és a gazdaság jelenlegi helyzetében miért helyeznek ki ilyen alacsony kamatra hitelt más állam beruházásainak támogatására, amikor ennek az összegnek ezer helye lenne a magyar gazdaságban is ?
Az állami költségvetés költséges állampapír kibocsátással fedezi az egyre növekvő hiányt, kedvezőtlen feltételekkel vesz fel hitelt (legutóbb az ÁAK Rt. és a MÁV költségvetés által átvállalt hiteleinek fedezetére vett fel az állam hitelt egy bank konzorciumtól (micsoda véletlen, hogy a BNP Paribas és a KBC abban is benne volt !) EURIBOR + 175 bázispont kamatra, (aminél sokkal kedvezőbb feltételekkel kaphat ma egy vállalat hitelt). Eközben pedig olcsó hitelt nyújtunk más államok és külföldi magánvállalkozások céljaira. Hogy is van ez ????

Milyen alapon nyújt hitelt az Eximbank - ráadásul Mehib garanciával - egy külföldi cég (Lotus Market SA) külföldön megvalósuló beruházásához ?

- Milyen alapon vállalt garanciát a Mehib az Eximbank által nyújtott hitelekhez ? Miért nem követeltek megfelelő más garanciákat, biztosítékokat? Ha a kölcsönök nem kerülnek visszafizetésre, akkor a Mehib fizeti meg azokat, vagyis a magyar állam. Véleményem szerint eleve szabálytalalan az olyan hitelnyújtás, amit közvetve maga a hitelnyújtó garantál.

- Figyelembe vették-e az orosz és a román területre való kihelyezénél ezeknek az országoknak a nemzetközi hitelminősítések szerinti fokozott kockázatát ?

- Hogyan kaphat - állami garanciával - ilyen hatalmas kölcsönt egy hárommilliós Kft büntetett előéletű ügyvezetővel ?

- Miért nem tájékoztatják a közvéleményt ezekről a jelentős ügyletekről ?

Lenne még ezen felül minimum 100 kérdésem.

Szerintem kezdeményezni kellene ezeknek az ügyleteknek a részletes vizsgálatát és ha szabálytalanságok történtek (ami nyilvánvaló), akkor a jogi és a politikai felelősséget is érvényesíteni kell !


iszalag 2003. október 27. 11:08 | Sorszám: 34
Csak itthon hallgatnak
Magyar garancia az orosz lakásokat finanszírozó bankoknak
2003. október 20. (1. oldal)
Munkatársunktól
Az Eximbank és a Postabankot megvásárló Erste Bank finanszírozza a közel 25 milliárd forint értékű moszkvai lakásépítést. A munkát egy hárommillió forint törzstőkéjű, idén júliusban bejegyzett kft. kivitelezi. A banki ügyletekre a Magyar Exporthitel Biztosítón (Mehib Rt.) keresztül a magyar állam vállalt garanciát, az adófizetők pénzéből.

Egyelőre nem tud a gazdasági tárca az orosz–magyar kormányfői találkozón (szeptember 8.) elhatározott beruházásról, a Külügyminisztérium azonban elismerte, hogy a magyar cég pályázat nélkül jutott a munkához, az ügylet körülményeiről azonban szintén nem tájékoztatott. A tárca csupán a szerződés aláírásának lapunkban megjelent protokolláris körülményeit vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis ezen nem vett részt sem a magyar nagykövet, Kontra Ferenc, sem Simon Sándor, a tárca főosztályvezetője, hanem Varga György, a nagykövet első beosztottja képviselte a minisztériumot. Ehhez képest tíz orosz forrás, közöttük több orosz hírügynökség, valamint az orosz kormány hivatalos honlapján is az olvasható már egy hete, hogy a 17 orosz régiót érintő aláírási ceremónián Magyarországot Kontra Ferenc nagykövet és Simon Sándor külügyi főosztályvezető képviselte.

A megállapodást orosz részről részről Nikolaj Kosman, az Oroszországi Építésügyi Állami Bizottság (Gosztroj) elnöke hagyta jóvá, aki vezérezredesként az oroszországi föderáció vasúti csapatainak parancsnok-helyettese volt, majd csecsen miniszterelnökké, később orosz miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Kosman a hírügynökségek szerint kijelentette: „a magyar építők konzorciumával” együtt vesznek majd részt a záhonyi vámterminál és a budapesti 4-es metró építésében is. A beruházásról szóló hírt egyetlen magyar forrás sem vette át, sem a MTI, sem a Népszabadság, pedig mindkét médiumnak van helyi tudósítója.
*
A lapunk által eddig idézett orosz hírügynökségek és az azóta megjelent orosz hírek is közösek a lényeget illetően, és ellentétesek a Külügyminisztérium közleményével: az orosz kormány hivatalos honlapján (government.ru) szereplő sajtókommünikét és annak forrását, az Építésügyi Állami Bizottság sajtókommünikéjét (gosstroy. gov.ru) szó szerint idézik. A hírt azóta átvette a szaksajtó is: ecottage.ru, russianrealty.ru, az m-2.ru, valamint a hírek szerint érdekelt régió, Udmurtia hírügynöksége (AIF Udmurtii), amely egyenesen azt a címet adja tudósításának: „Magyar pénzen fognak lakásokat építeni nálunk.”
Az Interfax és az Oreanda független hírügynökségek és a szakhírügynökségek is hozzák a hírt, hogy a magyar bankok, az Eximbank és az Erste Bank mögött állami garancia áll a Mehib Rt.-n keresztül. Itt az I. I. H. H. Kft.-t már nem is „magyar építők konzorciumaként” említik, mint a kormányzati portál, hanem „a beruházásra szánt magyar pénzek felhasználásának koordinátoraként”. Érdekesség, hogy a government.ru lap keresőjében és a google.ru site-on is elérhető a kft., míg a Matáv telefonkönyv-keresőjében nincs információ a vállalkozásról. A vélhetően erre a projektre idén júliusban alapított I. I. H. H. Consulting Kft. egyik tagja, a kiváló katonai kapcsolatokkal rendelkező, jelenleg büntetés hatálya alatt álló Purkald István. Közreműködésével 1998-ban, mezőgazdasági gépnek álcázva, különböző harcjárműmotorok kerültek ki az országból. Az ügyletről lapunk oknyomozó riportot közölt, vizsgálat indult, majd a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tavaly áprilisban elmarasztalta a vállalkozót és társait. Purkald Istvánt négyrendbeli, a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése miatt nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint ötszázezer forint mellékbüntetésre ítélte a bíróság. A szabadságvesztés végrehajtását a katonai tanács két évre fefüggesztette, társait pénzben megváltható elzárással büntette.
http://www.mn.mno.hu/index.mno?cikk=178548&rvt=2

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2 
 

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola