Téma: Abigél
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 18. 05:24 | Sorszám: 85 |
Ugyanmár, kedves Myatom! Ne legyél már mimóza! Eszem ágában sem volt, hogy meksércselek! Ha mégis így sikerült, elnézésedet kérem!(Nem azért, hogy elolvasd a hozzászólásaimat a továbbiakban is, annyit azok nem érnek!)
|
|
|
myatom |
Válasz | 2005. január 17. 21:48 | Sorszám: 84 |
>Ha leszállsz a lóról, elmondom. Nem kristálytiszta számomra mivel vívtam ki magamnak ezt a bicskanyitogató stílust. Lelked rajta... Ha úgy gondolod, szívesen elhagyom az egész fórumot, az alattam lévő lóval együtt, és akkor biztos nem zavarom senki köreit...Gondolom nem érdekel, de tényleg foglalmam sem volt mire utaltál. Azt végképp nem tudtam, hogy kilépett az ezek szerint hivatalos régi nagy Írószövetségből. Ennyire nem követem az eseményeket. Viszont Debrecenben Kósa Lajost nem tagadta meg, ha már napi szinten politizálunk (nem is tetszett a balodalnak, emlékeim szerint), ha jól emlékszem. Csak azt nem látom át, hogy egy idős íróhölgynek ki és miért vetheti szemére, hogy hogyan intézi ezen dolgait pro és kontra. Beszélgetni persz lehet róla, a lóról leszállva szintén persze. A Barangó, Tilos, Eörsi láncolatban történt (görény)kurzus-eseményeket én is a legnagyobb aljasságnak gondolom, Döbrentei meghurcolásával egyetemben, azzal a kiegészítéssel, hogy nem látom át, hogy a magyar írótársadalom balfele miért zsidó maradéktalanul. Töredelmesen bevalllom, szégyen ide vagy oda, fogalmam sincs kik tartoznak oda. Tartozol minimum egy mea culpával irányomba, ha szeretnéd, hogy elolvassam a hozzászólásaidat a továbbiakban.
|
|
|
myatom |
Válasz | 2005. január 17. 21:36 | Sorszám: 83 |
Ezzel nem értek egyet. "Magamban bíztam eleitől fogva" számomra semmiképp nem istenkáromlás. Símán lehet egy megtért ember tényszerű visszatekintő állítása, némi empátiával. Nem volt könnyű nehézsorsú költőnek lenni a XX.század első felében. És József Attilát a tehetsége csak elvitte végül Istenhez, ahogy istenes verseiből tudhatjuk. Én legalábbis így érzem. A formai részhez nem tudok hozzászólni, ahhoz kevés vagyok...
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 17. 21:34 | Sorszám: 82 |
A filmben az "orgonistát" (kántort) az azóta megboldogult Máté János alakítja. (orgonaművész és Ember volt)
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 17. 21:32 | Sorszám: 81 |
Ha leszállsz a lóról, elmondom. (nem is kell leszállnod, anélkül is elmesélem)Szabó Magda kilépett az Irószövetségből. Azután, hogy Döbrentei Kornélt nem zárta ki a Szövetség. Emlékeztetőül: A múlt éveben elhangzott egy ilyen vélemény, hogy: legszívesebben kiírtanám az összes keresztyént. (Barangó, Tilos rádió) ennek kapcsán volt egy "ellentüntetés", ahol többek közt Döbrentei is felszólalt. Erre hördült fel a magyar írótársadalom balfele (értsd: zsidók), s tömegével (tömeg? az eörsik?) kiléptek a Szövetségből. Lelkük rajta... Csak azt bánom, hogy a Szabó Magdákat is rá tudták venni, hogy kilépjenek. Ezek a Szerb Antalokat, a Karinthi Frigyeseket is kivonnák a magyar irodalomból, ha tehetnék.
|
|
|
myatom |
Válasz | 2005. január 17. 21:28 | Sorszám: 80 |
Az Evangélikusok talán leghíresebb éneke, himnusza. Luther Márton tényleg telitalálat dallamával a 46.zsoltárra. Emlékeim szerint ez az egyetlen ének, ami két fordítással (a másik ez a József Attila-féle) is szerepel a legújabb kori énekeskönyvben.
|
|
|
myatom |
Válasz | 2005. január 17. 21:24 | Sorszám: 79 |
>>>>>>>>>>>>>> 1. LXXII. 1-2-3 32. LI 239. >>>>>>>>>>>>>>Ez gondolom biztos, fölösleges utánanéznem a filmben. A könyvben "Drága advent köszöntünk" dícséretet játszotta az orgonista, amit Gina helyesen fel is ismert. Az elcserélt énektáblák meg a "Uram, a te ítéletedet adjad a királynak" énekre mutattak, "A Sionnak hegyén, Úristen" dallamára.
|
|
|
myatom |
Válasz | 2005. január 17. 21:15 | Sorszám: 78 |
Na akkor nézzük az "antifasiszta" szálat az Abigélben. Ez ugye talán a legkényesebb téma, köszönhetően a világban dúló "értelmiségi" tendenciáknak. Nehéz _bármit_ is úgy leírni vele kapcsolatban, hogy ne sértse meg valaki érzését. Kizárt, hogy nekem is sikerülne... ( Először a történelmi helyzetről: megcsonkított hazánknak nem maradt más hátra: egyszerre kellett küzdenie Hitlerrel és Sztálinnal. A végső végeredményből leszűrhetjük, nem jártunk nagy sikerrel. A kettőség, a tudathasadás, az hogy hogyan kéne helyesen cselekedni, remekül átjön a regényből/filmből (kissé sarkítva, de semmiképp nem eltúlozva, szvsz) például König és Kalmár alakján keresztül is. A könyv szerint Kalmárt is besorozzák, és a Kárpátokban meg is hal egy ütközet során. Másodjára lehet beszélni en block a Holokauszt-kultuszról, aminek zászlaja alatt embertelen mennyiségű, befogadhatatlan tömegű, többségében vitatható nívójú műalkotások tömkellege keletkezett az elmúlt évtizedek alatt. Amire én (is) elég fásultan reagálok, már jelenség szintjén is, nemcsak alkotások szintjén. Ez nem jelenti azt, hogy véletlenül sincs jó alkotás köztük: engem például megfogott legutóbb Polanski Zongoristája, mert azt gondolom valami lényegeset mutatott meg az egész őrületből. És nem jelenti azt, hogy kétség férhet Szabó Magda hitelességéhez: hisz napnál világosabb számomra, hogy nem kurzuspolitizálásból tette le a garast úgy ahogy letette. Az írónő értékelését lehet vitatni, kétségbevonni autentikusságát aligha. Minimum három lényeges vetületet látok a témában az Abigélt illetően: - zsidó diákokhoz való viszony (diák és tanár+igazgató) - zsidómentés - Kőnig polgári ellenállása. Az elsőről már beszéltem korábban, ezt szerintem zseniálisan dolgozta ki Szabó Magda. Én azt gondolom az a helyes, hogy ameddig csak lehet (zsidómentésig), kiváltság nélkül "egyformának" kell tekinteni a lányokat az iskolában, felekezeti hovatartozás nélkül. A zsidómentés kapcsán, engem intenzíven foglalkoztatott többször is, hogy a papírokat miért Gina kapja, miért nem mondjuk a legidősebb(?->filmen 17 éves, könyvben 15 éves csak) Bánki, közvetlenül. Ha én vagyok Kőnig, akkor a kisebb rizikót/hibalehetőséget választom. És ugye a Ginát bevonásnak meglesz később a böjtje. Persze értem én, hogy a közösségi érzet ápolása is fontos. Ettől (is) izgalmas a kérdés... Az mondjuk letagadhatatlan történelmi tény az egész kérdéskörhöz, hogy nagy számban voltak zsidómentések, éppen egyházi intézményekben. Kőnig polgári ellenállása: na ezzel a szállal nem nagyon voltam kibékülve. Azért dramaturgiailag/realitásilag én igen kevéssé tartom indokoltnak, hogy amikor Gina szökésben van és épp meg kéne menteni Kuncz Feri elöl, akkor Kőnignek negyvenakárhányévesen "gallérozni" kell este szobrot, úgy, hogy majdnem lelövik.
|
|
|
myatom |
Válasz | 2005. január 17. 20:41 | Sorszám: 77 |
Az eredeti Gerhardt Pál szöveg Praxis Pietatis Melica-ban jelent meg eredetileg 15 strófában. A német énekeskönyv kilenc strófát hagyott meg, a magyar evangélikus énekeskönyv hatot. J.S.Bach írt rá nagyon híres dallamot... Az Evangélikus Énekeskönyvben a 161.nóta az alábbi magyar szöveggel jelent meg Ím, jászlad mellett térdelek, Ó Jézus üdvösségem. Elhoztam minden kincsemet, Mit ingyen adtál nékem. A szívem, lelkem, életem, Ó fogadd tőlem kedvesen, Ne szolgáljon csak téged. Te megszülettél énnekem, Még akkor nem is éltem. Kiválasztottál engemet, És földre jöttél értem. Még meg sem alkotott kezed, És Lelked már elvégeztetett Az én üdvömre mindent. A halál éje rámborult, De virradt a te fényed, És messze űzött éjt, borút A béke, üdv és élet. Most ragyog, éltet már a hit. Ó áldom szép sugaraid, Én lelkem napja, Jézus! De jászolágy a fekhelyed, Te fényes égi Csillag? Hisz más királyi gyermeket Oly drága bölcső ringat. Nem, széna hozzád nem való, De bíbor, bársony volna jó, Ha az ölelne lágyan! Ám föld gyönyörűségei Nem hívogatnak téged. Eljöttél értem vérzeni, Hogy vállalj terhet, vétket. Te szenvedsz, Jézus, szívesen, Hogy üdvöt adhass énnekem. Nem tilthatom meg néked! Csak egyet, egyet kérhetek. Egy égi jóra várok: Hogy a szívemben végy helyet, Ó, Jézus, bárhol járok. Tedd jászladdá a szívemet! Jer, térj be, és betér veled Az öröm égi fénye! Túrmezei Erzsébet sz.1912 budapesti diakonissza, költőnő
|
|
|
myatom |
Válasz | 2005. január 17. 20:06 | Sorszám: 76 |
>Jelentem:Megnéztem az első két órát. Rájöttem, miért lépett ki az Írószövettségből Szabó Magda. Biztos bennem van a hiba, de én ezt nem értettem. Honnan lépett ki Szabó Magda, és miért tette ezt szerinted?
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 16. 16:50 | Sorszám: 75 |
Off. A "közélet" rovatba illene, márcsak a komcsik miatt is. Akkor elmondom, hogy ma hogy énekeljük:
1.Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pa-ajzsunk, Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Úr a mi o-oltalmunk. Az ős e-ellenség most is üldöz még, Nagy a serege, csalárdság fegyvere; Nincs ilyen több a fö-öldön. 2.Erőnk magában mi-it sem ér, Mi csakhamar ele-esnénk; De küzd értünk a hős ve-ezér, Kit Isten rendelt me-ellénk. Kérdeze-ed: ki az? Jézus Krisztus az, Isten szent Fia, Az ég és föld ura, Ő a mi dia-adalmunk. 3.E világ minden ö-ördöge Ha elnyelni aka-arna, Minket meg nem rémí-ítene, Mirajtunk nincs ha-atalma. E világ ura gyúljon bosszúra: Nincs ereje már, reá ítélet vár: Az Ige porba dö-önti. 4.Az Íge kőszállké-ént megáll, Megszégyenül, ki bá-ántja; Velünk az Úr tábo-orba száll, Szent Lelkét ránk bocsá-átja. Kincset, é-életet, Hitvest, gyermeket Mind elvehetik, Mit ér ez őnekik? Miénk a menny örö-ökre!
|
|
|
Uszka Milota Magosliget |
Válasz | 2005. január 16. 13:44 | Sorszám: 74 |
Érdekességet én is találtam ( egy hanglemezhez adott füzetben: ) Eros várunk nekünk az Isten, És fegyverünk ellenség ellen, Megszabadít veszedelemtol, Kik ránk jonek most mindenfelol. Az mi régi ellenségünk Háborgat minket Erovel, fegyverrel, És csalárdságával, És minden nagy hatalmasságval. Nincsen nekünk semmi hatalmunk, Kivel néki ellene álljunk, Viaskodik az Úr érettünk, Kit az Isten bocsátott nékünk. Ha kérded, hogy ki légyen az, Jézus Krisztus az, Seregeknek Ura, Kinél nincs több Isten, Annál vagyon az gyozödelem. Ha ez világ mind ördög volna, És elnyelni minket akarna, Azért tole semmit ne féljünk, Csak Krisztus oltalmában bízzunk. No, bátor dihösködjék, No, fenekedjék Ez világnak ura, Nincs rajtunk hatalma, Urunk Krisztus otet megbírta. Megállt az Istennek ígéje, És nem állhat senki ellene, Az nagy Isten vagyon mivélünk, És szent lelke lakozik bennünk. Ha testünk nékünk elvész, Ha marhánk elvész, Hírünk, nevünk, Feleségünk, gyermekünk, Az mennyország megmarad nékünk.
|
|
|
Uszka Milota Magosliget |
Válasz | 2005. január 16. 13:40 | Sorszám: 73 |
Kész a leltár - azóta nem tartom sokra József Attilát. Nemcsak istenkáromló a kezdete, de ha már a XC. zsoltár alapján ír, legalább a formai dolgokra figyelhetett volna: a hatsoros versszakok (11+11+11+11+10+10) helyett egymás után ömlesztett 11 szótagos verssorokat. Nyilván nem négysorosban gondolkodott, mert 18 sort írt le - abból inkább a hatsoros forma jöhetett volna ki. No de Isten nyugosztalja szegényt. Leírta bööszen, hogy ,,Nincsen anyám, se apám'' - azután 1936-ban vissza kellett szívnia: ,,Mit szeretnék az apámon? Él''
|
|
|
|
Lajos bácsi |
Válasz | 2005. január 13. 09:14 | Sorszám: 71 |
Ein' feste Burg ist unser Gott, Ein gute Wehr und Waffen; Er hilft uns frei aus aller Not, Die uns jetzt hat betroffen. Der alt' böse Feind, Mit Ernst er's jetzt meint, Groß' Macht und viel List Sein' grausam' Rüstung ist, Auf Erd' ist nicht seingleichen.
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 13. 07:57 | Sorszám: 70 |
Egyszerűen nem találom a hálón. Sehol nincs kiírva, ki fordította. Viszont találtam egy érdekességet! (Nem ez szerepel az énekeskönyvekben.) Martin Luther: Erõs vár a mi Istenünk Erõs vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk. Inségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. Kél az õsi rossz, Bajvetõ gonosz, Csel vad fegyvere, Erõszak õvele, A földön õ az elsõ. Önnön erõnk csak délibáb És bizony esnénk esten. De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az? Jézus, az igaz. Sok had, Egy a fõ, Nincs Isten más csak Õ, Krisztus a Gyõzedelmes. S ha földön ördög nyüzsgene És elnyelni akarna, Meg nem riadnánk - ellene Gyõz hitünk diadalma. A világi úr Tombolhat vadul, Semmit sem tehet, Õ megítéltetett. Megrendül egy szavunkra. Él, áll az ige igazul, Akárki vesse-hányja. Táborainkra száll az Úr Szent Lelke, adománya. Jóhír, nõ, család, Jószág, test, világ Veszhet, vihetik Veszendõ kincseik', - Miénk marad az ország. József Attila fordítása
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 13. 07:37 | Sorszám: 69 |
Meg kéne kérdezni Csomasz Tóth Kálmán "Zöld könyvét"! Abban talán benne van. Vagy megnézni egy Hymnológiai jegyzetben. Abban biztos. (Nekem nincs ilyen.)
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 12. 13:33 | Sorszám: 68 |
Nem tudom, csak azt, hogy Gerhardt Pál írta.
|
|
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 10. 05:26 | Sorszám: 65 |
errata: a genfi zsoltárokat Béza Tódor (Maró Kelemennel) csak versbe szedte*. A dallamokat Polgár Lajos szerezte. Ezeket fordította le 100 nap alatt magyarra Szenczi Molnár Albert.
|
|
|
Uszka Milota Magosliget |
Válasz | 2005. január 09. 21:19 | Sorszám: 64 |
A reformátusok zsoltároskönyvnek is hívják az énekeskönyvüket, mert a 150 genfi zsoltárral (dallama Béza Tamás) kezdödik. Ez így volt 1948 elött is, meg most is, csak a dícséretek változtak, meg az, hogy melyik zsoltárból melyik versszakok vannak bent a könyvben. Még az a változás, hogy régen a zsoltárok, is, meg a dícséretek is egytööl számoztattak, csak a zsoltárokat római számokkal írták.
|
|
|
Sziriusz |
Válasz | 2005. január 09. 20:33 | Sorszám: 63 |
Én csak olvastam. S a legjobb jelenetre vagyok kíváncsi, hogy a filmen miként mutatott: Miklós nap alkalmából az antifa megváltoztatja a dícséreteket - illetve helyettük ,,protestáns zsoltárok (elég különlös tartalmúak voltak mindig,)...'' Vagyis milyen számok voltak az énekmutató táblán?
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. január 09. 19:22 | Sorszám: 62 |
mi "végre"? Megnéztem tennapelőtt a másik DVD-t, s át is másoltam. Szép film, attól eltekintve, hogy "antifasiszta".
|
|
|
|
|