Gondolom nem érdekel, de tényleg foglalmam sem volt mire utaltál. Azt végképp nem tudtam, hogy kilépett az ezek szerint hivatalos régi nagy Írószövetségből. Ennyire nem követem az eseményeket. Viszont Debrecenben Kósa Lajost nem tagadta meg, ha már napi szinten politizálunk (nem is tetszett a balodalnak, emlékeim szerint), ha jól emlékszem. Csak azt nem látom át, hogy egy idős íróhölgynek ki és miért vetheti szemére, hogy hogyan intézi ezen dolgait pro és kontra. Beszélgetni persz lehet róla, a lóról leszállva szintén persze.

A Barangó, Tilos, Eörsi láncolatban történt (görény)kurzus-eseményeket én is a legnagyobb aljasságnak gondolom, Döbrentei meghurcolásával egyetemben, azzal a kiegészítéssel, hogy nem látom át, hogy a magyar írótársadalom balfele miért zsidó maradéktalanul. Töredelmesen bevalllom, szégyen ide vagy oda, fogalmam sincs kik tartoznak oda.

Szabó Magda kilépett az Irószövetségből. Azután, hogy Döbrentei Kornélt nem zárta ki a Szövetség.

Emlékeztetőül:

A múlt éveben elhangzott egy ilyen vélemény, hogy: legszívesebben kiírtanám az összes keresztyént. (Barangó, Tilos rádió)

Ez ugye talán a legkényesebb téma, köszönhetően a világban dúló "értelmiségi" tendenciáknak. Nehéz _bármit_ is úgy leírni vele kapcsolatban, hogy ne sértse meg valaki érzését. Kizárt, hogy nekem is sikerülne... (

Először a történelmi helyzetről: megcsonkított hazánknak nem maradt más hátra: egyszerre kellett küzdenie Hitlerrel és Sztálinnal. A végső végeredményből leszűrhetjük, nem jártunk nagy sikerrel.

A kettőség, a tudathasadás, az hogy hogyan kéne helyesen cselekedni, remekül átjön a regényből/filmből (kissé sarkítva, de semmiképp nem eltúlozva, szvsz) például König és Kalmár alakján keresztül is. A könyv szerint Kalmárt is besorozzák, és a Kárpátokban meg is hal egy ütközet során.

Másodjára lehet beszélni en block a Holokauszt-kultuszról, aminek zászlaja alatt embertelen mennyiségű, befogadhatatlan tömegű, többségében vitatható nívójú műalkotások tömkellege keletkezett az elmúlt évtizedek alatt. Amire én (is) elég fásultan reagálok, már jelenség szintjén is, nemcsak alkotások szintjén.

Ez nem jelenti azt, hogy véletlenül sincs jó alkotás köztük: engem például megfogott legutóbb Polanski Zongoristája, mert azt gondolom valami lényegeset mutatott meg az egész őrületből.

És nem jelenti azt, hogy kétség férhet Szabó Magda hitelességéhez: hisz napnál világosabb számomra, hogy nem kurzuspolitizálásból tette le a garast úgy ahogy letette. Az írónő értékelését lehet vitatni, kétségbevonni autentikusságát aligha.

Minimum három lényeges vetületet látok a témában az Abigélt illetően:
- zsidó diákokhoz való viszony (diák és tanár+igazgató)
- zsidómentés
- Kőnig polgári ellenállása.

Az elsőről már beszéltem korábban, ezt szerintem zseniálisan dolgozta ki Szabó Magda. Én azt gondolom az a helyes, hogy ameddig csak lehet (zsidómentésig), kiváltság nélkül "egyformának" kell tekinteni a lányokat az iskolában, felekezeti hovatartozás nélkül.

A zsidómentés kapcsán, engem intenzíven foglalkoztatott többször is, hogy a papírokat miért Gina kapja, miért nem mondjuk a legidősebb(?->filmen 17 éves, könyvben 15 éves csak) Bánki, közvetlenül. Ha én vagyok Kőnig, akkor a kisebb rizikót/hibalehetőséget választom. És ugye a Ginát bevonásnak meglesz később a böjtje. Persze értem én, hogy a közösségi érzet ápolása is fontos. Ettől (is) izgalmas a kérdés...

Az mondjuk letagadhatatlan történelmi tény az egész kérdéskörhöz, hogy nagy számban voltak zsidómentések, éppen egyházi intézményekben.

Az Evangélikus Énekeskönyvben a 161.nóta az alábbi magyar szöveggel jelent meg

Ím, jászlad mellett térdelek,
Ó Jézus üdvösségem.
Elhoztam minden kincsemet,
Mit ingyen adtál nékem.
A szívem, lelkem, életem,
Ó fogadd tőlem kedvesen,
Ne szolgáljon csak téged.

Te megszülettél énnekem,
Még akkor nem is éltem.
Kiválasztottál engemet,
És földre jöttél értem.
Még meg sem alkotott kezed,
És Lelked már elvégeztetett
Az én üdvömre mindent.

A halál éje rámborult,
De virradt a te fényed,
És messze űzött éjt, borút
A béke, üdv és élet.
Most ragyog, éltet már a hit.
Ó áldom szép sugaraid,
Én lelkem napja, Jézus!

De jászolágy a fekhelyed,
Te fényes égi Csillag?
Hisz más királyi gyermeket
Oly drága bölcső ringat.
Nem, széna hozzád nem való,
De bíbor, bársony volna jó,
Ha az ölelne lágyan!

Ám föld gyönyörűségei
Nem hívogatnak téged.
Eljöttél értem vérzeni,
Hogy vállalj terhet, vétket.
Te szenvedsz, Jézus, szívesen,
Hogy üdvöt adhass énnekem.
Nem tilthatom meg néked!

Csak egyet, egyet kérhetek.
Egy égi jóra várok:
Hogy a szívemben végy helyet,
Ó, Jézus, bárhol járok.
Tedd jászladdá a szívemet!
Jer, térj be, és betér veled
Az öröm égi fénye!

Akkor elmondom, hogy ma hogy énekeljük:

1.Erős vár a mi Istenünk,
Jó fegyverünk és pa-ajzsunk,
Ha ő velünk, ki ellenünk?
Az Úr a mi o-oltalmunk.

Az ős e-ellenség most is üldöz még,
Nagy a serege, csalárdság fegyvere;
Nincs ilyen több a fö-öldön.

2.Erőnk magában mi-it sem ér,
Mi csakhamar ele-esnénk;
De küzd értünk a hős ve-ezér,
Kit Isten rendelt me-ellénk.

Kérdeze-ed: ki az?
Jézus Krisztus az,
Isten szent Fia,
Az ég és föld ura,
Ő a mi dia-adalmunk.

3.E világ minden ö-ördöge
Ha elnyelni aka-arna,
Minket meg nem rémí-ítene,
Mirajtunk nincs ha-atalma.

E világ ura gyúljon bosszúra:
Nincs ereje már, reá ítélet vár:
Az Ige porba dö-önti.

Eros várunk nekünk az Isten,
És fegyverünk ellenség ellen,
Megszabadít veszedelemtol,
Kik ránk jonek most mindenfelol.
Az mi régi ellenségünk
Háborgat minket
Erovel, fegyverrel,
És csalárdságával,
És minden nagy hatalmasságval.

Nincsen nekünk semmi hatalmunk,
Kivel néki ellene álljunk,
Viaskodik az Úr érettünk,
Kit az Isten bocsátott nékünk.
Ha kérded, hogy ki légyen az,
Jézus Krisztus az,
Seregeknek Ura,
Kinél nincs több Isten,
Annál vagyon az gyozödelem.

Ha ez világ mind ördög volna,
És elnyelni minket akarna,
Azért tole semmit ne féljünk,
Csak Krisztus oltalmában bízzunk.
No, bátor dihösködjék,
No, fenekedjék
Ez világnak ura,
Nincs rajtunk hatalma,
Urunk Krisztus otet megbírta.

Viszont találtam egy érdekességet! (Nem ez szerepel az énekeskönyvekben.)

Azt utdja-é kigyelmed, hogy a 329-ik dícséretet ki fordította magyarra?
Egy éve idéztem: http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=5&t=000009&m=001081
s azután nereus rákérdezett, hogy Babits fordította-é: http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=5&t=000009&m=001085