Akkor, Torma Gedeon.... 
)Talán el lehet mondani, hogy legalábbis ellentmondásos az alakja.... (szerintem, és ezt a szót többször nem írom le, mert mindvégig érvényes, értelemszerűen)
Elsőként a film egyik legrosszabb jelentében találkozunk Torma Gedeonnal. Vitay tábornok és film szerint 17, könyv szerint 15 éves lánya Gina belép Torma Gedeon irodájába. A film szerint Vitay tábornok köszön, a lánya meg nem. Ezt én nem tudom elképzelni. Egy francia nevelőnő által 12 évig nevelt, felső osztálybeli lány - elképzelhetetlen - hogy ne köszönjön idegen helyre belépve (akármilyen lelkiállapotban is legyen), sőt a köszönésre kifejezetten az apja szólítja fel a lányát. (A jelenet később a ruharaktárban meg fog ismétlődni, még nagyobb megrökönyödést keltve)
Ha feltesszük, hogy megvolt normálisan a köszönés mindhárom fél részéről, akkor az egy érdekes kérdés, hogy miképp kell fogadnia egy egyházi iskola igazgatójának egy lánynövendéket. Esetlennek tűnik a kéznyújtás bemutatkozás Torma részéről (mint férfi, és mint idősebb kezdeményezőként). Az viszont egészen rossz megnyílvánulás, hogy -> "na miért nem mutatkozik be, ha idegen helyre lép be". Van olyan szitu amikor belépés után be kell mutatkozni, de ez a szitu nem ilyen. Rögtön egy ilyen igazságtalan 'szívózással' nyitni, nulla empátiát kimutatva, egy új lánynövendékkel szemben, nem valami bölcs dolog.
Ezután Gina úgy mutatkozik be, hogy "Gina", nem teljes nevén. Ez is elképzelhetetlen egy jólnevelt lánytól, aki teljesen tisztában van jó hosszú út után, hogy hol van, hova lesz bezárva akár évekig is. Nem véletlen, hogy ezek a sutaságok nem voltak a könyvben.
Viszont a jelenet második fele tökéletes már. Elsőként Torma torkollja le Ginát, hogy "szervusszal nem köszön növendék a szülőjének" (ennek minden reális alapja megvan, mitöbb kiváló dramaturgiai fordulat), illetve, amikor "Jónapot kívánok, Isten áldásával" köszöntés felébe belebicsaklik Gina hangja, akkor röviden véget vet Gina további 'szenvedésének'.
Ezután jön a zseniális Torma-jelenet Gina-hiszti és -árulás nyomán. Először a poén, hogy "nem érti az összefüggést az áhitatos negyedóra és az osztály-férjhezmenés közti összefüggést", amire Kőnig próbált utalni. Aztán az egész probléma lerendezése zseniális, minden hangjában. Csak egyetlen kifogásom van Tormát illetően: amikor Kiss Marinak utal félig ingyenes internátusi helyére célozgatva azzal összefüggésben, hogy jól gondolja meg mit beszél. Ez még ha reális is, akkor sem szép. Továbbá egy vérbeli pedagógus a jót is meglátja a szerencsétlen férjhezmenősdiben (Gina jókedvre derítése, mint cél). A könyv egyébként sokkal finomabban érzékelteti, hogy Torma nagyon megkönnyebbül, hogy nem is tradicióról van szó (pedig dehogyis nem), csak egy "idétlen ötletről". Óriási pedagógiai húzás viszont Gina többiekével egyenrangú megbüntetése.
A könyvben nem szerepelt csak a filmben az a zseniális jelenet, amikor a lányok Kőnig óráján el akarják énekelni az Erdélyi-indulót és hirtelen betoppan Torma. Mivel Kőnig ugye védi a lányokat nem derül ki, ki a bűnös a dologban, ezért minden ötödik sarokba kerül, meg még a főbűnös Kiss Mari is pluszba "figyelmessége jóvoltából", mivel Gina, mint huszadik sarokba álló nem kapcsolt, hogy mint ártatlan ő is érintve van sarokba állásilag, de persze Kiss Mari "segítsége" miatt értesül a dologról.
Óriási ötlet, hogy amikor "politizálnak" a tanárok az ebédnél, akkor Torma megkéri kollégáit, hogy " hálás lenne, ha a gombócra koncentrálnának a kollégák".
Érdekes gondolat, hogy egyszerre kell lépni a lányoknak az utcán és erre büszke is Torma, hiszen a "Kokasos diákok nem tudnak egyszerre lépni". Erre lehet mondani, hogy felesleges iskolai túlkapás. Én rokonszenves ötletnek tartom, hisz kifejezhet egyfajta közösségi érzületet, egymásra való odafigyelést (lépéstartás révén).
Zseniális a film egyik legjobb jelenetében is (dupla dolgozat) Torma, ahogy az egészet lereagálja. A könyvben még zseniálisabb, a háttér-erővonalak vázolása miatt. A büntetési tétel egyszerűen fenomenális (500-szor leírandó idézet, fekete kezdőbetükkel).
Számomra nagyon negatív Torma Gedeon avval, ahogy unokahugával bánik (pl.: végnélküli lelkifröccs, amit én csak maximum büntetési tételként tudok elképzelni, nem folyamatos 'kiképzési formának') és ahogy ez sejthető Torma Piroska elbeszéléséből. Ha ez reális is, akkor is fájó. Éppúgy amikor Gina előtt minősíti unokahúgát hitványnak. Az meg kifejezetten izléstelen, amikor Kuncz főhadnagynak Ginát úgy jellemzi, mint "legundokabb növendék". Még ha így is volna, ilyet nem mond egy fegyelmezett ember. De egyébként is ilyen minősítésre nem szolgált rá Gina. (Könyvben ez sokkal disztingváltabb). Maga a fegyelmi a rúzzsal, kölnivel, büntetési tételével óriási (Kuncz-főhadnagyos párbeszéd közbevetésével).
Hátra van még két nagyon elgondolkodtató Torma-jelenet: amikor szembesül, hogy a növendékekről származás szerinti kimutatást kell csinálni. Illetve amikor a négy zsidó lányt (Bánki, Zelemér, Krieger, Kun) karácsonyi szünet előtt egy-két nappal szégyen-dobogóra bünteti. Amiben az a fantasztikus, hogy pont azért teheti meg, mert eszében sincs a négy lány zsidó-mivolta, csak a fegyelmi vétségük (amit Hajdú leplezett le) illetve annak korrekt büntetése. Másfelöl a jelenetből kiderül, hogy a szégyendobogó nem igazán faintos büntetési mód, még ha néha meg is van a maga helye.
