Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Kultúra   » Naplóirodalom (3. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Naplóirodalom
keresztkem
  Válasz | 2016. január 23. 20:41 | Sorszám: 98
Ami nagyon lényeges: Fanni szabad, sőt szabados ú.n. "művészéletet" prognosztizált magának és férjének mindhalálig. Az ilyen élet minden kellemes és kellemetlen velejárójával együtt. Utóbbi az anyagi bizonytalanság-ot sőt időnkénti éhezést, a jövedelmek esetlegességét a vágyott párizsi-külföldi utazások igen szerény egzisztenciális szintű megélését, a kevés fényűző ú.n. "nőivásárlást" és ilyesmiket jelent--mely életstilusbéli életben volt is része Fannninak elég 1935-ös házasságkötésüktől fogva még a Miklós halála utáni időkig is talán 1948-ig is! Miközben dúsgazdag zsidórokonság vette őket körös-körül a borzalmas történelmi kor a zsidótörvények a zsidóüldözések ideje! Mely rokonság valamilyen mértékben hajlandó is őket kitámogatni az abszolút nálkülöző-éhező létből persze nem szellemi ellenszolgáltatás nélkül az Ő, a Fanniék részéről. Viszont Fanni rájön: Ő a zsigereiben megmaradt nagypolgárnak és bővölködő életet élő magyar zsidópolgárnak..kereszténnyé keresztelkedése mellett, de inkább annak ellenére is. És ez a felismerés mérhetetlen zavarral és szényenérzettel tölti el, mely szégyenérzettel nem igazán tud mit kezdeni, s e helyzet még tovább növeli szinte kórosnak is nevezhető "életzavarát"!
keresztkem
  Válasz | 2016. január 21. 12:05 | Sorszám: 97
Ami azt illeti nem volt könnyű másfél órába betömöríteni azt a hatalmas anyagot..s azt hiszem, nem is sikerült. Leírva így még "zavarosabbanak" tűnhet, főleg a Fanni szexuálpszichológiájával foglalkozó rész--az előadás és az írásos összefoglaló végefelé...Dehát: így sikerült.
nereus
  Válasz | 2016. január 20. 21:25 | Sorszám: 96
Kedves Keresztkem!

Megkaptam! Nagyon köszönöm! Már el is olvastam, emésztem - van mit!

Szeretettel és köszönettel: nereus.

keresztkem
  Válasz | 2016. január 19. 16:59 | Sorszám: 95
Tegnap--hétfőn-- a reggeli órákban postára adtam a jelzett folyóiratszámot. Azért "fúrja az oldalamat", hogy meg tetszett-e kapni?
keresztkem
  Válasz | 2016. január 15. 17:32 | Sorszám: 94
Természetesen AZONNAL ELKÜLDÖM ÖNNEK(!!!) a jelzett folyóirat egy példányát, ha BÁRHOL, BÁRHOGYAN HOZZÁFÉRHETŐVÉ TETSZIK TENNI "AZT" A CIMET--amelyik Önnek jó és kényelmes-- ahová "azt" küldhetem.
Szíves keresztényi üdvözlettel:
k.k.
nereus
  Válasz | 2016. január 15. 15:55 | Sorszám: 93
Én megadom a címet, kedves Keresztkem! Itt?, vagy odaát az fb.-n?
keresztkem
  Válasz | 2016. január 15. 13:21 | Sorszám: 92
Amikor én elindítottam ezt a "Naplóirodalom" c. topicot nagyon-nagyon belefeledkeztem és beletemetkeztem Radnótiné Gyarmati Fanni asszony 1935 és 1946 között írott vezetett személyes Napló-jába. Abba a hatalmas könyvanyagba, amelyet a Helikon Kiadó még a 2014 Karácsonyi Könyvpiacra "hozott ki", jelentetett meg, Ferencz Győző irodalomtörténész egyetemi tanár igen gondos és nagy szerettel végzett nagyon alapos munkája nyomán. Akkor, 2014 Karácsony előtt s azután 2015 telén tavaszán tehát ámulattal, és szinte fejbekólintva olvastam ezt a Napló-t, s olvasásom nyomán a bennem ébredt gondolataiman azonnyomban itt "virtuális papírra is vetettem, le is írtam". Azóta eltelt kb. 1 év, mint a megkapott ismeretek "leülepedési ideje", és sok minden volt módom újragondolni, mélyebben átgondolni--az első olvasmányélmény-roham túlhaladtán. Ilyetén módon néhány dolgot-jelenséget a Fanni által elénk tártakból mostmár árnyaltabban-analitikusabban látok, s ezen új élményeimet szándékozom a továbbiakban is itt(!) leírni.
Mindazonáltal 2015. május 26-án módom volt egy, a Napló-t ismertető előadást is tartani a Keresztény Értelmiségiek Szövetségében, melyből leirt SZÖVEGANYAG is keletkezett. Ez a szöveganyag megjelent a Miskolci Keresztény Szemle című negyedéves perodika 2015 őszi számában. Szeretném jelezni itteni olvasótársamnak, hogy ebből TUDOK(!) KÜLDENI-ADNI BÁRKINEK, akit mindez érdekel, ha megfelelő postai címet magad az illető, mert a folyóiratból van még a birtokomban néhány.És szivesen elküldöm bárkinek, akik kéri és elérhető postai címet megad.
Keresztényi szeretettel:
k.k.
nereus
  Válasz | 2016. január 09. 18:21 | Sorszám: 91
Ma ezt találtam:

„… miként egy véletlenül összeverődött tömegből még nem lesz városállam, ugyanúgy nem alakulhat az ki egy tetszőleges időtartam alatt sem: hiszen ahány városállam eddig még más néppel társult és későbbi bevándorlókat fogadott sorai közé, legnagyobbrészt összetűzött velük, például a troizéniek az akhaiokkal együtt alapították Szübariszt, de azután az akhaiok elszaporodván, kiűzték a troizénieket, s ebből származott a szübariszi átok; ugyanez történt Thurioiban is, ahol a szübarisziek szintén másokkal egyesülve alapítottak államot, és mikor telhetetlenségükben a terület nagyobb részét akarták elfoglalni, mintha bizony az övék lett volna, elűzték őket. Büzantionban is kiderítették, hogy a bevándoroltak lázadást készítettek elő, s harccal verték ki őket; az antisszaiak khioszi menekülteket fogadtak be maguk közé, és utána fegyverrel kellett őket kikergetniök; viszont a zankléiek, akik a szamosziakat beengedték, maguk lettek földönfutókká, az Euxeinosz-tenger melletti Apollónia lakói azzal, hogy újabb bevándorlóknak nyitották meg kapuikat, forradalmat idéztek elő; a szürakuszaiak a türannisz megszüntetése után az idegeneknek és a zsoldosoknak is polgárjogot adva, ugyancsak forradalmi állapotokat teremtettek, és harcra került a sor, amikor pedig az amphipolisziak khalkiszi bevándorlókat engedtek be, többségükben menekülniök kellett előlük.”

(Arisztotelész: Politika V. könyv 3. Fordította: Szabó Miklós)

nereus
  Válasz | 2016. január 09. 17:42 | Sorszám: 90
BÚÉK! Tényleg szünetel a regisztráció?
keresztkem
  Válasz | 2016. január 03. 15:36 | Sorszám: 89
A Naplók többnyire nem hazudnak, legföljebb "szépítenek" vagy "nagyítják" a naplóírók saját teljesítményeit--"visszavetítve" persze a jelenkori énjüket a történelmi múltba. De ez is leleplezően informatív a gyakori memoárolvasó számára....Ugyanis a "szitán" mindég "átlátni"--előbb vagy utóbb.
S a füllentések ha nem is lepleződnek le, de realisztkus fílinget kapnak--az ilyesmit "olvasni tudók" számára legalábbis.
keresztkem
  Válasz | 2015. december 28. 08:06 | Sorszám: 88
Érdekes dolog, hogy az úgynevezett MEMOÁRIRODALOM mennyire népszerű intellektuális körökben. Oka egyszerű: értelmiségi és gondolkodó emberek látják, hogy a hitelesség mennyire lényeges a múlt--elsősorban a közelmúlt--eseményeinek a reális megismerésében. Mindezzel kapcsolatban jelen sorok írója számára Vitray Tamás írta le a leglényegesebbeket: Ő például a '40-es években kamaszfiúként, mint "Kisneufeld" igen sokat csellengett-sodródott így-úgy az akkori idők Budapestjén és EGÉSZEN MÁS képet festett önéletrajzi könyvében a kor zsidóüldözésének valóságos procedúráiról, mint amit a liberális médiák ma sugallnak. Ő, Vitray IGAZAT IR és MOND. Mások: többnyire hatást akarnak kelteni....
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. december 08. 14:56 | Sorszám: 87
Jelzem, az engem megtisztelő mongol nemzetiségű hölgynek, hogy --ha erre téved és el tudja olvasni ezt az üzenetemet--el fogom küldeni neki a miskolci, május 26-i előadásom anyagát írásos formában, merthogy megjelent a Miskolci Keresztény Szemlében. Elnézését kérem, hogy ennyire megvárakoztattam, rajtam kívül álló okok folytán.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 27. 14:15 | Sorszám: 86
Akárhogyan is van--lényegét tekintve és tartalmilag--ez a népiesch-urbánus megosztódás, a MA lényeg egy: A JELENBÉLI KÉT RÉSZRE POLARIZÁLÓDÁSBAN (mármint a társadalom 2 részre válásában) IGEN JELENTÉKENY SZEREPE ÉS HATÁSA VAN! Még akkor is, ha a manapság egymással így-úgy perlekedő "magyarhoniak" zöme(!) nem is tudja mi volt a '20-as '30-as években --e téren. És még akkor is, ha nem írható egészen pontosan le-, és körül--csak hozzávetőlegesen--hogy kik ma a "népieschek" s kik az "urbánusok"? Illetőleg "azok" mai utódai.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 23. 13:02 | Sorszám: 85
Vagy hogy a népieschek reformátusok, az urbánusok meg katolikusok lennének? Ez sem igazán igaz, mert legtöbbbjük sem nem "ez" sem nem "az"--bár a vallásra vonzódással és szimpátiával tekin a zömük. No nem mindegyik.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 21. 12:00 | Sorszám: 84
Mi a legjellemzőbb-legkarakterisztikusabb stílusjegy a népiesek és urbánusok különbözőségében? Sokminden, de ha tömör jellemzésül kell kiválasztanunk egyet, akkor azt mondhatnók: a népieseknek egyfajta szemérmesebb-visszafogottabb VILÁGSZEMLÉLETMÓDJA! Amelyben benne van például a vallásosságnak egyfajta "verbalitásmentesebb" "hümmögősen visszafogottabb" önkritikusabb ISTENIMÁDÁSI MÓDJA ill. ISTENLÁTÁSMÓDJA! Amivel nem akarnók azt mondani, hogy az urbánusok "istentelenebbek" vagy vallástalanabbak lennének: elég ha csak a "vérurbánus" Pilinszky Jánosra vagy Ottlik Gézára de akár Mándy Ivánra is gondolnunk.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 17. 05:47 | Sorszám: 83
Vagy Dr.Dienes Valéria...Ő valyon népiesnek vagy urbánusnak tekinthető vagy tekintendő. Tartok tőle, hogy 10 Őt valamennyire is ismerő urbánusnak vélelmezné, pedig inkább népies: szekszárdi-pápai vidéki kisvárosi mivoltában, ős debreceni igaz Tőle--Dienestől--különvált férjjel, kiterjedt nagy-britanniai kapcsolataival együtt. Mert mindezeket überolja a Prohászka Ottokárhoz, Belon Gellért püspökökhöz kötött népi-magyar katolicizmusa!
Fogódzkodjék meg bárki-mindenki JÓL(!) a lelkében, aki a fentieket végiggondolja Dienes Valériával összefüggésben,de ha akár az Ő orkesztikával, matematikusságával, episztomológiával átszőtt életét górcső alá veszi!
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 15. 09:05 | Sorszám: 82
Szóval egy a lényeg: az ú.n. urbánus-népi ellentét az irodalomban is meg a társadalmi közgondolkodásban is változatlanúl megvan...sajnos, hogy 'meg, bár ne lenne. Legföljebb sokan nem tudnak róla, vagy nem így tudnak róla.
Ám az intellektuálisan tájékozottabban ls kifinomultabbak tudják miről is van szó, s messze túl vannak azon a durva gondolkodásmódon, hogy a "zsidók" így meg a "zsidók" úgy. Mondom, márcsak azért is, mert az ú.n. "népieschek" nagy része IS, ma már zsidó származású vagy annak mondható--egyrészt. Másrészt az urbánusok között is van-volt nem egy igazi arisztokrata "fatty". Elég ha csak Eszterházy Pétert emlegetem föl, mint "csúcsurbánust", aki úgy "bazmegozik" gróf vagy herceg-leszármazott létére, mint egy JUTASI ŐRMESTER. S akkor még nagyon eufemisztikusan fogalmaztam....
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 15. 09:05 | Sorszám: 81
Szóval egy a lényeg: az ú.n. urbánus-népi ellentét az irodalomban is meg a társadalmi közgondolkodásban is változatlanúl megvan...sajnos, hogy 'meg, bár ne lenne. Legföljebb sokan nem tudnak róla, vagy nem így tudnak róla.
Ám az intellektuálisan tájékozottabban ls kifinomultabbak tudják miről is van szó, s messze túl vannak azon a durva gondolkodásmódon, hogy a "zsidók" így meg a "zsidók" úgy. Mondom, márcsak azért is, mert az ú.n. "népieschek" nagy része IS, ma már zsidó származású vagy annak mondható--egyrészt. Másrészt az urbánusok között is van-volt nem egy igazi arisztokrata "fatty". Elég ha csak Eszterházy Pétert emlegetem föl, mint "csúcsurbánust", aki úgy "bazmegozik" gróf vagy herceg-leszármazott létére, mint egy JUTASI ŐRMESTER. S akkor még nagyon eufemisztikusan fogalmaztam....
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 13. 10:57 | Sorszám: 80
"Közben" eszembe jutott annak a valóban nagytehetségű viszonylag fiatal költőnek a neve is, akit szintén a "népiek" táborába szokás sorolni, s aki--talán nem mellesleg--Mezey Katalin kiváló költőnk fia. Ő: Lackfi János. Nem tudom biztosan hogy ez(!) eredeti polgári név-e avagy fölvett költőnév-művésznév, de alighanem az utóbbi inkább...Mindazonáltal Ő, Lackfi részt szokott venni a Tokaji Irótalálkozókon nyaranta, s ahhoz képest, hogy valóban nagyon tehetséges és igazi-autentikus verseket ír NAGYON NORMÁLIS. Úgyis mondhatnók: szokatlan módon és mértékben NEM EKZALTÁLT...Ritka az ilyen, hisz az ennyire tehetséges költőknél mondjuk SZŐRCSOMÓNAK KELLENE KINŐNIE az orra közepin és izzadságszagúan büdösnek köllene lenni...urbánusék módija szerint. S Lackfi tiszta, derűs, normális és....és szupertehetséges. Istennek hála!
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 09. 13:20 | Sorszám: 79
Mindenesetre az urbánusok--akiket helytelenűl és pontatlanúl többen "a zsdidók"-ként aposztrofálnak--ma is azt hiszik, amit mindég is hittek, hogy ők az igazi magyar "krém-értrelmiségiek" és rajtuk kívül mindenki hülye, tehetségtelen és érdemtelenűl önhitt, pedig pont és épp ők azok aminek a népieket hiszik és leminősítik. Persze változatlanúl igaz az is, amint igaz volt a múlt század '20-as, '30-as éveiben is, hogy voltak a népiek között is nem kis számban olyanok, akiket teljes joggal lehetett zsidó származásúaknak gondolni vagy mondani: pl. a sajnos már meghalt Beney Zsuzsa is ikyen volt vagy a ma is élő Mezey Katalin, meg az Ő kiváló költő fia, a nemistudommilyen (mert most nem jut eszembe a neve) János. De ilyen nagyszerű irodalmár például az inkább zenei ismeretterjesztőként közismert Czigány György, vagy a Szabó Lőrinc szakértő Kabdebó Loránt is. Utóbbi magát örmény származásúnak mondja s biztosan így is van persze.Ők tehát mégis VASTAGON NÉPIEK vagy 100%-os biztonsággal 'annak számitanak.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 06. 14:21 | Sorszám: 78
Szóval Csurka István-t, Fekete Gyulá-t, Berta Bulcsú-t,Határ Győző-t vagy Hubay Miklós-t, pláne a Kaposváron élt Takáts Gyulá-t egyértelműen a népiek közé sorolták, de még az erdélyi Kányádi Sándor-t is. Igaz a fentiek közül talán már csak Kányádi van az élők sorában, s ráadádul már Ő is Budapestre települt át--ha jól tudom. Mindazonáltal az "urbánus vonal" persze csakis és kizárólag sajátmagukat tekinti az igazi magyar irodalomnak--hogy ebbe a sorba a Berlinből hazatelepült Imre Kertész-t, ne is nagyon emlegessük első szinten-- de Eszterházy Péter-t, Parti-Nagy Lajost vagy Garaczi Lászlót mindenképp soroljuk is bé, mert azért nem tehetségtelenek ők csak--szerintünk--nem mindég a "jó úton" járnak a szerencsétlenek.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 03. 15:34 | Sorszám: 77
Annyi mindenesetre még ma is megállapítható és lerögzíthető, hogy az alábbiakban fölemlegetett népi-urbánus vita, ill. egyfajta ellentét még máig sem ért véget tulajdonképpen; változó hevességgel, de a mai napig is "dúl". Elég ha arra gondolunk, hogy például az évről évre nyaranta-augusztusban megrendezett Tokaji Irótáborok-ban úgyszólván csak "népiek" vesznek részt, azt az urbánusok tulajdonképpen évek óta szabotálják. S ha néha meg is jelenik közülük egy-egy "mutatóba", biztosak lehetünk benne, hogy az illető "fanyalog", nagyképűsködik, kifogásokat és "kritikai szempontokat" keresgél furton-furt mindenhol és mindenben. Mig be nem seggel rendesen a jó tokaji bortól estvére', és akkó' oszt' béfogja a pofáját--menetrendszerűen, ahogy azt köll.
Érdekes mellékzöngéje a helyzetnek hogy a határontúliak majdnem mind--az egy pozsonyi Grendel Lajost leszámítva, aki libgennyes--a népiek táborát erősgetik.He-he-he!
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. szeptember 01. 14:45 | Sorszám: 76
Az előző hozzászólásban rögzítettek több okból fontosak, de leginkább azért, mert a fölemlegetett "népi-urbánus" társadalmi és irodalmi vitában az "urbánusokat" egy időben igen sokan, talán a leegyszerűsítés okából nevezték "a zsidó városi értelmiségiek"-nek is--amiben persze valamennyi igazság valóban van is. Ám zavarja némiképp a képet az a körülmény, hogy egyrészt a "népiek" körében is jelentős számú zsidó volt és van is--hogyha nem Vas-t vagy Radnóti-t akarnók minduntalan emlegetni, akkor azonnal előkaphatjuk a sufniból szegény Sárközi Györgyöt is akár, aki vezető egyénisége volt a Válasz folyóirat "körének", mely tzudvalevőleg a "szupernépi" Németh László legpregnánsabb megszólalási fóruma volt--egyidőben legalábbis. És Sárközi, Radnóti-hoz hasonlóan áldozatává lett a zsidóüldözésnek--hiába volt bármennyire is "népi"!
Másrészt az ú.n. urbánusok szekértáborát sem csak zsidók képezték, itt ölég ha József Attilá-ra vagy Szerb Antalra gondolunk, noha például vezéregyéniségük Zsolt Béla kétségkívül harcos zsidóember volt--hogy másokat ne uis emlegessünk.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. augusztus 29. 16:27 | Sorszám: 75
Vas Istvánnak a zsidóságról, a zsidó létről és Magyarországon a zsidók szerepéről mondott-írott szavai TÖBB, MINT HITELESEK! Márcsak azért is, mert Ő ezt az egész problematikát--hogy úgy mondjuk--BELÜLRŐL LÁTTA-LÁTJA, s megállapításai abszolúte elfogulatlanok. Hangsúlyosan jegyzendő meg, hogy sokkal inkább lényegbevágóak ezek a megállapitások nála--Vasnál--mint akár Radnóti Miklósnál, akár Gyarmati Fanninál. Ez márcsak azért is így áll, mert ő a megnősülése előtti életét sokkal inkább élte zsidóként, mint Radnótiék, sőt Hozzá képest Radnótiék tulajdonképpen nem is éltek zsidó életet--semmilyen értelemben! Igy azután fokozott jelentőséget kap az a tény, hogy a '20-as évek végén Magyarországon kibontakozó társadalmi közvita--a NÉPI-URBÁNUS vita(!)--mely tulajdonképpen mind a mai napig is tart, "szekértáborai" közül Vas--de Radnótiék is--egyértelműen a NÉPIEK oldalára áll, és ki is tart mellettük.
keresztkem
keresztkem
  Válasz | 2015. augusztus 27. 14:03 | Sorszám: 74
Radnóti Miklósnak kortársa, barátja és bizonyos mértékig sorstársa volt a jelentősnek mondható költő Vas István. A Radnóti Miklóssal való barátsága egyértelműen létezett annak ellenére, hogy Miklós felesége Gyarmati Fanni nem annyira volt "nagy véleménnyel" Vas-ról--nem is igazán tudom, hogy miért. Nem annyira költői-szakmai okok folytán, hanem talán inkább emberi habitusa volt Vas-nak--Fanni szerint legalábbis--túlságosan "zsidós" túlságosan Lipótvárosias.
Mindazonáltal Vas, ezt a Fanni-val összefüggő ellenszenvet a maga részéről NEM OSZTJA, már amennyire ez kiolvasható az Ő--Vas István--önéletrajzi regényéből a "Mért vijjog a saskeselyű"-ből. A "sorstársiság" kalkulus annyiban áll Vas-ra, hogy nyilván Ő is zsidó vallású--volt(!) eredetileg--sőt, az Ő nagyapja rabbi volt a Tolna megyei Bátaszéken...mint írja. Ő is ki-, ill. megkeresztelkedett, mint Radnótiék, de hamarabb, s nem csak 1943-ban. Ráadásul Ő, Vas, keresztény hölgyet, Nagy Etel balettművésznőt vette el feleségül,ezáltal az Ő életében előállott az ú.n. "árja-párja" helyzet, aminek folytán a zsidóüldözést Ő ha nem is úszta meg teljesen, de mindenesetre nem pusztult bele, mint R.Miklós, noha felesége Eti, még 1939-ben agydaganatban meghalt.
keresztkem

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6 
 

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola