Sok józanul gondolkozó olvasó számára sszinte KÉPTELENÜL ÉRTHETETLEN az a s...nyalásig fokozott szovjet és orosz szimpátia--és akkor még eufemisztikesan fogalmaztunk(!)--mely Gyarmati Fanni gondolkodásmódját és világszemléletét jellemzi, ill. leírja. Hogy a bevonuló Vörös Hadsereg kegyetlenkedései, erőszaktevései és "egyéb" borzalmas cselekedetei Nála--Fanni-nál--mennyire indoklást és őszinte magyarázatot kapnak abban az érv-ben hogy: "bezzeg a magyarok a Szovjetunió területén még kegyetlenebbek voltak--vagy VALAKIK SZERINT: LETTEK VOLNA(?!)--ami NEM IGAZ! Fanni ezt az érvet elfogadja-benyalja-beveszi kritika nélkül, szinte alázatosaan. Ez egyfajta szolgalelkűségre vall, melyet jóindulatúan vezessünk vissza üldözött-meghurcolt zsidóságának DEFEKTUS HATÁSAKÉNT! Mert ép ésszel gondolkodva és mai történelmi ismereteket birtokolva tudhatjuk: a magyarok az akkori Szovjetúnió területén megközeklítőleg SEM(!) hajtottak végre annyi rémtettet, mint a Vörös Hadseregnek főleg az irreguláris egységeit képező előhadai nálunk. Melyek gyakorlatilag a háborúnak abban a szakaszában már börtönből kiengedett köztörvényes bűnözőkből álló EMBERI MOCSOK-, ÉS SZEMÉTSEREGEK VOLTAK(!), mindenféle katonai rendszabályozások sőt katonai fölszerelések nélkül, bocskorokban, szőrösen-borotválatlanúl rablott késekkel, kaszákkal, szúróeszközökkel: EGY BŰNÖZŐHORDA volt az már akkortájt és nem más.
Mégis, Fanni megbocsájtott Nekik és határtalanúl megbocsájtott. Dacára annak, hogy Őt magát is megerőszakolták, legkedvesebb unokahúgát is--akit talán leginkább szeretett közeli hozzátartozói közül férjén és anyján kívül--megerőszakolták fiatal szűzi-tiszta lány-menyasszonyként, sok barátját-ismerősét megölték. EZ JÓZAN ÉSSZEL NEM(!!!) MAGYARÁZHATÓ-ÉRTHETŐ, SŐT FÖLFOGHATATLAN. Nem magyarázható másképp, csak egyfajta sérült lelkület következményeként és még rágondolni is rossz arra, hogy HA valaki mindezt AZ IGAZI KERESZTÉNY\KERESZTYÉN alázatos megbocsájtó lélek hatásaként próbálja-próbálNÁ megmagyarázni. EZ a kereszténység dogmatikus-demagóg ferdítése lenne, lehetne....
keresztkem

Fanni asszony számára 1946 augusztusában vált végleges és visszavonhatatlan valósággá, bizonyossággá az, hogy férje, Radnóti Miklós a zseniális magyar költő meghalt--még valószínűleg 1944 október-novemberében--tehát nincs többé, mint élő ember. Nyilván megrendítő és nem egykönnyen földolgozható emberi életélményként. És innen kezdve tehát 2014.február 15-én bekövetkezett haláláig, még majdnem 70--JÓL ÉRTSÜK: MAJD' HETVEN(!!!!)-- évet megadatott élnie e Földön. Elgondolkodtató ez a TÉNY akár filozófiai akár teológiai síkon is. Hogyan és MIÉRT adatott meg Neki ez a kvázi 70 év még, mikor azt megelőzően annyi megpróbáltatásban, csapásban volt része, és nem utolsósorban annyi, az emberi életet fenyegető betegségben, fájdalomban.....Ki vagy mi döntött arról, hogy ez ",így" és ne másképp legyen? Ráadásul Ő Maga--Gyarmati Fanni-- többször készült öngyilkosságra, búcsúzott a saját életétől: sokszor nem is igazán akart élni--ha hinni lehet szavainak...És miért ne lehetne?
Életének történései-eseményei viszont ezután sem érdektelenek, sőt, nagyonis tanúlságosak--noha nagyon NEM(!) ismertek-közismertek. Annyi tudható, hogy visszavonhatatlanúl "visszavonultan-magányosan" élt Budapesten a XIII. ker-i (korábban V.ker-i-nek számitó) egyszobás emeleti lakásában, ugyanott, ahol Radnótival közös életüket elkezdték. Hogy két egyetemi diplomát szerzett, hogy professzor emeritusként még nyugdijasként is tanitott a Szinház-, és Filmművészeti Egyetemen, s hogy fiatalabb kutatókkal, értelmiségiekkel egyfajta kapcsolatott--szerény mértékletességgel azért, de--tartott. Kultúráltan, finoman és visszafogottan ám azért ésszerűen. Hogy kitüntetések hosszú sorát kapta--MÉLTÁN(!)--a legkülönbözőbb szinten a rendszerváltás után, és többek között Budapest díszpolgára is lett. Hogy orosz baráti kapcsolatai révén hosszú évtizedeken át a Krimbe, a Fekete tengerhez járt nyaranta üdülni. Hogy kis nyaralója volt Leányfalun, s "bogárhátú" Volkswagen-jével, az általa Ludmillának nevezett kocsival közlekedett. S hogy még 1968
december 31-én VALAMIT MÉG MONDANI AKART, de az a "valami" hamvába holt. Talán-talán ennyi...Utána CSÖND!
keresztkem

Gyarmati Fanni szerette a gyerekeket. Női, asszonyi, nő-emberi lényének-létének minden rezdülésével szerette őket, önmagát potenciális anyának, gyermeket nevelő embernek vélelmezve. E megállapítássor igaza Vele kapcsolatban nővérének kislányával "Hermi"-vel ősszefüggésben érhető leginkább tetten Azzal ahogyan Őt, Hermi-t igyekszik segiteni, nevelni, óvni, védeni. Külön lélektani "elmélkedést" igényelne--és mélyebbet--annak taglalása amikor a "ruszki vöröskatonák" nemcsak Őt Fannit, hanem a fejlett-felnőtt menyasszony-nővé serdült unokahúgát is MEGERŐSZAKOLJÁK! Az "eseményt" megelőző és követő gondolatok a keresztény-katolikus lélektan és szeretettan magasiskoláját jelentik és adják....
Annál különösebb, fájdalmasabb és érthetetlenebb a mai ember számára az a folyamat, ahogyan a saját gyermek vállalását Ő, Fanni végsősoron elutasítja! Az akkori "jelenben"--természetesen: "egyelőre" utasítja csak persze el.
Akkor és úgy utasítja el, hogy a gyermekvállalás, a szexuális aktus és a teherbeesés az Ő számára úgyszólván semmi problémát nem jelent, sőt igazi problémát-nehézséget a teherbeesés elkerülése és kívánalma jelent! Miközbe' barátnők és riválisok, kedvelt és kevésbé kedvelt vagy egyenesen útált nők-nőszemélyek "sokasága" irányába írigységgel vegyes sóvárgás, szorongásos vágyakozás terheli egész életét a gyermek iránt, a gyermekáldás iránt,a gyermeknevelés iránt. És ezeknek az érzéseknek-vágyaknak a Naplóban sok-sok helyen őszintén hangot is ad.
Nem tudunk mit mondani mást: KÉPTELENÜL ÉRTHETETLEN!!!
keresztkem

Gyarmati Fanni katolicizmusa sajnos több "bélyeget" hord magán, melynek okán:
a.) Még igazi katolicizmus;
b.) Némiképp rákényszeritette a KOR Fannira, a maga judeo freudista-marxista-feminista intellektualizmusát. Melynek okán Ő csak olyan mértében lehetett fatális okokból katolikus-keresztény, amennyire "megengedte Neki" eredeti zsidónak születettsége, nagypolgári társadalmi beágyazódottsága, a környezetének "sugalmazásai" és némiképp kényszerei ill. a saját gondolkodási hibái.
Fentiek okán az Ő bűnei igazi bűnök erényei tulajdsonképpen
embermivoltán felüli HATALMAS ERÉNYEK!
Élete, emberi életútja ezért óriási PÉLDAADÁS, TANULSÁG és ERKÖLCSI ÉRTÉK.
keresztkem

Dr.Czinikussy Redundár meglettebb éveiben kisegítő detektívként is dolgozott a városi rendőrkapitányság szolgálatában.
Történt hogy egy ízben kocsmai verekedés utáni helyzetfölméréshez hívták ki kisegitésre, a város határában fekvő "Ilyen az ÉLET"-hez címzett kiskorcsma kerthelyiségébe, ahol épp egy nagy és véres, késeléses verekedés utáni állapotot kellett identifikálnia.A helyszínre odaérve kiszállt a kocsijából Dr.Czinikussy, s azt látja ám, hogy egy áldozat a műintézmény bejáratánál rögtön ott fekszik a padlón, a hasából jókora kés áll ki, mellette hatalmas vérfolt segít egyértelművé tenni a tényhelyzetet. Detektivünk azonnal segítőleg a tettek mezejére lép, megragadja a fekvő pacák hasából kiálló hatalmas tőrkést, és megpróbálná azt zofort kirántani. Azonban rövid időn belül észreveszi, hogy nem oly' egyszerű a dolog, merthogy alaposan belé van döfve a fegyver a fekvőn szenvedő páciensbe. No, mindezekután detektivünk tapintatosan kisérletezni, kezd és előzetes próbálkozásként elkezdi mozgatni-megmozgatni aaz áldozat hasából kiálló gyilkos szerszámot.Mire a padlón hanyatt fekvő áldozat kinyitja a szemmét és könyörgőn tekint megsegítője szemében. "Nem fáj?"--kérdé tapintatossan Dr.Czinikussy.
"ÁÁÁ! A VILÁGÉRT SE! CSAK HOGYHA RÖHÖGÖK."--jön az egyértelmű válasz.