Megtisztelsz. Ha tényleg így van, akkor annak mindannyian kell, hogy örüljünk

Tehát ez is több dimenziós. És alapvetően könnyű elméletben patyolattisztának, hibátlannak és indulatmentesnek lenni, de a gyakorlatban döntenünk kell és nem mindig lehet úgy dönteni, hogy az minden kritériumunknak megfeleljen. Jézus állítólag nekiállt kizavarni a templomból, vagy elől, a kufárokat. Tette éppúgy nem férne bele egy buddhista szent képébe. Egyedül a nemcselekvés óv meg a tévedéstől és a hibáktól. Tehát ha cseledni akarunk, akkor előfordulhat, hogy ártani is fogunk valakinek, megszegjük valamely szabályt. Hogy az morális vagy épp jogi az persze a jogi konzekvenciák miatt nem közömbös, amúgy végül is egyre megy. ("Jog és morál közül mindig az erősebbet fogjuk választani!")

Elején a 1945 tavaszán, valamint négy további tudósok és különféle katonai személyzet, von Neumann tartalmazza az előirányzott kiválasztási bizottságot választotta a japán városok Hirosima és Nagaszaki, mint az első célokat az atombombát. Von Neumann felügyelte számításokkal kapcsolatos várható méretét, a bomba blasts becsült autópályadíjakat halál, és a távolság a föld fölött, ahol a bomba robbant kell az optimális lökéshullám terjedése és így maximális hatás érdekében. A kulturális főváros Kyoto, amely volna kímélni a firebombing okozott a katonailag jelentős cél a városok, mint Tokióban a második világháború volt von Neumann első választás, a kiválasztás által kirendelt Manhattan Projektvezető General Leslie Groves. Azonban ez a cél elutasította Secretary of War Henry Stimson, akit lenyűgözött a városban tett látogatás során, miközben kormányzó által a Fülöp-szigeteken.

A lényeg világos: benne volt a 4-5 fős csoportban, amelyik a lehetséges japán célpontok közül kiválasztotta azt, amelynek lakossága hirtelen halállal felpárolog istenei közé. Jó ember volt? Egy matematikus, aki megbecsüli a lehetséges elhalálozások számát... optimalizálja a robbanási magasságot a lökéshullám-terjedés szempontjából... Erre használja istenadta óriási tehetségét, visszaél vele... Háááát... nem biztos, hogy követni kell az ilyet...

Nekem annyira nem jött be a dolog sajnos és nagyjából erre is számítottam. Egészen érdekesnek éreztem viszont a jelenséget. Nem tudom, mit lehet elhinni, abból amit néha elejt reinkarnációkról, múltbéli dolgokról, amik szerinte máshogy voltak, és arról a komplettnek tűnő rendszerről, amire épít. Néha kicsit több alázat és kevesebb negatív energia jobb lenne szerintem, túl sokat foglalkozik a rosszakaróival és ez rá vet rossz fényt. Pedig nyilván elégséges érdemeket szerzett a gyógyítás terén már...

Most gondoljuk el, milyen lenne a világ pl. a Sixtus-kápolna freskói nélkül. Hogy a másik pár millió ábrázolást ne is említsem.

1. sor vagyok
De az ... arc. Helyette: az élő arc!

Na, szerintem ilyesmik a dolog és a tiltás gyökerei.

“One of the attractions of Western art and particularly of Western portraiture must surely have been the use of perspective, which made possible a degree of realism and accuracy unattainable in the stylized and rather formal art of the traditional miniature … In the late eighteenth and early nineteenth century, Western influence becomes very clear, both in the structure of buildings and in their interior decoration. By the nineteenth century it is almost universal, to such a degree that the older artistic traditions were dying and being replaced by this new art from Europe. As the perception and measurement of space affected the visual arts, so too did the perception and measurement of time affect music – though to a much lesser extent … A distinguishing characteristic of Western music is polyphony, by harmony or counterpoint … Different performers play together, from different scores, producing a result that is greater than the sum of its parts. With a little imagination one may discern the same feature in other aspects of Western culture – in democratic politics and in team games, both of which require the cooperation, in harmony if not in unison, of different performers playing different parts in a common purpose.” <<
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=2&t=010033&m=000386

Tudom, hogy erőltetett, de ez is csak egy interpretáció a sok közül. Az információval nagyon jól lehet játszani.

Itt közli Platon Atlantisz leírását és legendáját is.

Az eszkatológiák gazdagok ilyen eseményekben, hogy mikoör milyen csapás és hány esetben pusztítja ki az emberiséget... özönvíz, tűz, stb.