"Number of retinal receptor cells = 5-6 million cones; 120-140 million rods" (http://faculty.washington.edu/chudler/facts.html)

A szemben a pálcák nagyon sokan vannak, kb. 20-szor annyian, mint a színérzékelő csapok. Ez a denevérnél és még 1-2 éjszakai emlősállatnál van így.

Van egy barátom, aki bölcseletekben jártas inkább. Ő vetett fel egy olyan kérdést, amelyhez nem tudtam lőni, talán Te pikk-pakk megválaszolod.

Nem lehetséges-e, hogy ha a szem előbb volt, mint az agy, akkor az agy a szemből alakult ki, annak egy túlspecializált nyúlványa...

Jó McKözelítés. Az agy mérete halvány összefügést mutat a specializálódással, mégpedig fordítottan arányosan.
Egy, a végsőkig specializálódott állat, mint pl. a kullancs, jól elvan nagyobb agy nélkül. Elég néhány reflexív:
vajsav illata -> ugorj -> kapaszkodj -> keress eret -> fúródj be -> szívj
, és még egy pár ilyen.
Vagy a pók:
kisebb nálad és mozog -> támadd meg
nagyobb nálad és mozog -> menekülj.

"A neurális hálók majd mindenféle leképezést tetszöleges pontossággal meg tudnak valósítani."

Nem közönséges diffegyenletekből állnak? Egyáltalán egyenletekből?

Mert ha igen és kezdeti állapot kell, a (lehetőleg roncsolásmentes) mintavételezést nem úszod meg, és az adataok egyidejű betáplálását sem. És a végén, ahogy írtam, az interpretáció. Az asztalon van egy szem eper. Számold ki, mikor veszi a szájába és milyen érzése van... az adatokat vissza kell hozni a lefordítható jelentések szintjére... messze lehet ez még...

A kezdeti adatok bizonytalansága... egy ilyen nagy -vélhetően matematikai- rendszer viselkedése folytonosan függ-e a kezdeti feltételektől? És a kezdeti mintavételbe a Heisenberg-relációk beleköpnek-e? Ez számít-e az idő előrehaladtával?

Alvás-nemalvás... Gondolom, ha ezek időaránya változik, annak semmi hatása az agy méretére, szerkezetére. Neurológus barátom szerint az agy morfológiája tanulás során kimutathatóan változik, de én már ezt sem értem egészen.

Akkor miért nőtt meg az agy? Rejtély... Külső hatásra? Gondolom, belsőre nem igen. Ez pl. akaratilag nem megy. Hormonális okokból nőhet?

Jó lenne, ha valaki érdemben tudná bizonyítani, hogy lehetséges vagy lehetetlen-e, hogy az agynak alvás közben sokkal nagyobb területei működnek, mint ébren... lehet-e összefüggés vagy kizárt??

Szóval az ősember sokkal, de sokkal kevesebbet aludt, mint mi, úgy látod. Vajon azóta egyenletesen nőtt az alvásigény napjainking, vagy felfelé ugrabugrált?