A bottom-up modellből indult ki, amely -mechanisztikusan- egy idegsejtből tett össze sokat és megoldották a nagyon sok közönséges DE-ekből álló rendszert.

Na, voltak ott csuda attraktorok. De a végén azt mondta, még nem tudják megmondani, az egyes attraktorok milyen jellemzői felelnek meg egyes betegségeknek, mert azt sem látni, melyik állapotok a normálisak.

Az agyban könnyű káoszt találni... de kezdeti feltételeket mérni és azokat egyszerre betáplálni, majd a végén az irdatlanul sok görbét interpretálni, na, az nem piskóta...

Ha egyszer valamiért kialakul valami, mondjuk egy hirtelen megnagyobbodott agy, onnantól nehéz megszabadulni tőle. A meglévő egységek kapcsolódnak hozzá, felhasználják, és innentől valószínűleg nagyobb költség lett volna visszacsinálni, mint megtartani. Különben is, a fenntartásának többletköltségeit kitermelte.

Sok mindent tudunk már róla, egyre többet, de úgy tűnik, ez még mindig nem sok. Erre mondtam honfi mesternek, hogy szerintem nem a káosz és dinamikája lesz a fő csapásirány, hanem az agykutatás.

Tudhat-e olyan, még nem ismert kunsztot - és ezt tényleg ne vedd terelgetésnek! -, amihez az agyból sokkal nagyobb részt kell használni? Mihez kellene belőle sokkal több, nagyobb kapacitás?

Azt írtad, ha jól értem, kifejlődött, pedig nem kellett... ez azt sugallga, amit az előbb írtam. Minden rész azért fejlődött ki, mert kell. Ha nem így lenne, akkor a nagy része egyfajta evolúciós daganat, nem? Nem kártékony talán, de felesleges.

Az alvás jut erről az eszembe (talán már írtam is). Nagyon hosszú ideig azt hitték az alvó emberről, olyan, mint a halott. Később, hogy pihen az agy.

Kb. 70 éve tudjuk, ez nem igaz. Szinte aktívabb, mint ébren, az EEG-mérések alapján. Ha az ébrenléthez nem kell ilyen nagy agy, akkor talán alvás közben kell? De mire?

A szerencsés ember napja munkából, pihenésből és alvásból áll, elvileg mind 1/3 nap. Ha elvégzem a munkát, privát életet élek. Az agy is mintha így tenne. Amíg az ember ébren van, az agy dolgozik, jó esetben 2/3-ban, elvégzi a kötelező kűrt. De az ember elmegy aludni. És akkor az agynak szabadideje van? Játszik, szórakozik?

Három nagy periódusról beszélnék. Ébrenlét (16 óra), NREM (6 órás alvás álom nélkül), REM (2 órás alvás álommal). Tehát az agyra vonatkoztatva: 16 óra munka, 6 óra pihenés, 2 óra szórakozás... vagy 2 óra pihenés és 6 óra szórakozás? A REM olyan, mintha "belső mozizás" lenne. Melyik a pihenés, ha a REM-ben nyaktól lefelé lebénulunk és az agyilag csaknem inaktív NREM-ben mozoghatunk, a blokád fel van oldva?

""Szerinted mi az agy fő funkciója? Ugye az, hogy a testfunkciókat szervezze, irányítsa?""

"Agyi állapotunk okozza gondolatainkat vagy gondolataink okozzák agyi állapotainkat?"

Egy filozófus írta, nem hiszem, hogy az állatokkal sokat foglalkozott... de kétségtelenül az emberről ír.

Az biztosnak látszik, hogy az agy nagysága nem befolyásolja a szellemi képességeket: Oscar Wilde-nak elég nagy feje volt, csaknem kétszer akkora, mint a Nobel-díjas -ha jól emlészem- Anatole France-nak.

Azt nem találtam sehol, hogy az universum-ot tölti-e ki szétkenve a lélek, a gondolkodás, a tudat, az intelligencia és csak "leszedjük" onnan az agyunkkal, mint terminállal, áramszedővel ott épp, ahol vagyunk vagy lokalizálva van az agyhoz?

Néhány igen érdekes link:

Antropozófiai Társaság http://antropozofiai-tarsasag.hu/

„Életünk a szabad és nem szabad cselekedetek láncolata. Az ember fogalmát azonban nem gondolhatjuk végig anélkül, hogy egyszer ne jutnánk el a szabad szellemhez mint az emberi minőség legtisztább kifejeződéséhez. Igazán emberek csak annyiban vagyunk, amennyiben szabadok vagyunk.”
(Rudolf Steiner)

Magyar Teozófiai Társulat http://www.globenet.hu/teozofia/

"A teozófia szó jelentése isteni bölcsesség, az igazság ismerete. A kifejezés évszázadok óta használatos, de maga az isteni bölcsesség időtlen. Ez szolgál valamennyi vallás alapjául, amit mindnyájan megláthatunk, ha leválasztjuk róluk a rárakódásokat és babonákat."
www.aranyrozsakereszt.hu