Ui. a geotermia a Föld belsejében megtermelt hőből jövő energia, ami a nagy mélyből tör fel. A hőszivattyú ellenben nem annyira ezt használja, mindössze kis hőfokkülönbségeket használ ki. Pl. a hőszivattyút egyesek napenergiaalkalmazásnak tekintik, mert a felszíni talajt a Nap melegíti fel.

A kalina-ciklusú erőműben a forrásból keletkező gőzt egy turbinára vezetik, amely az elektromos generátort hajtja, a gőz lehűlve kicsapódik, és a folyadék visszakerül a kiindulópontra.

Mivel a rendszer zárt, semmiféle anyag nem kerül ki, amely szennyezhetné a környezetet, és mivel a hőközlésre a meglévő termálvizet használják, égéstermék sem keletkezik, ami szén-dioxid-kibocsátással járna - ez a legideálisabb megoldás, az úgynevezett "tiszta energia".

Na Edvárd! Láttá' ilyet közelröl? A geotermikus rendszerek pontosan igy müködnek (max akkor nem ha történetesen Izlandon lax és az udvarodban van egy gejzir).

Termálvízből áramot
Népszabadság • Bakos Gábor • 2006. január 12.
Japán Gunma prefektúrájának egyik városában, Kusatsuma-chiban, amely a hévizet kedvelő turisták célpontja, a városvezetés elhatározta, hogy 90 fokos természeti kincsüket energiatermelésre is hasznosítja.

A termálvizes erőmű alapötlete egy orosz fizikustól származik, aki az USA-ba kivándorolva 1981-ben találta ki ezt a hőkicseréléses energianyerést. Alexander Kalina rájött, hogy ha a vizet ammóniával vegyíti, akkor az elegy a víz egyébként magas forráspontjánál már lényegesen alacsonyabb hőfokon forrásnak indul. A kalina-ciklusú erőműben a forrásból keletkező gőzt egy turbinára vezetik, amely az elektromos generátort hajtja, a gőz lehűlve kicsapódik, és a folyadék visszakerül a kiindulópontra. Mivel a rendszer zárt, semmiféle anyag nem kerül ki, amely szennyezhetné a környezetet, és mivel a hőközlésre a meglévő termálvizet használják, égéstermék sem keletkezik, ami szén-dioxid-kibocsátással járna - ez a legideálisabb megoldás, az úgynevezett "tiszta energia".

A tervezett erőmű a város felének, összesen 1800 háztartásnak elegendő áramot fog termelni, kapacitása óránként 1290 kilowatt lesz. A bonyolult rendszer miatt a projekt nem olcsó, az erőmű induló költsége 500 millió jen (mintegy 850 millió Ft), amelyet a város pályázat útján akar jövőre elnyerni. Mivel a támogatás visszatérítendő, a városvezetés úgy számolja, hogy az újfajta erőmű által termelt áram bevételéből nyolc éven belül vissza tudja majd fizetni az összeget.

Levegőből teremtett meleg
Népszabadság * 2006.01.13 * Szerző: Sándor Tünde

Amit évek óta nem tudnak elérni a szakemberek, most elérték a politikusok: az orosz-ukrán gázvita kapcsán mindenki foglalkozni kezdett a hőszivattyúval.

"Hőszivattyúval már évtizedek óta fűtenek és hűtenek a világ számos országában. Nálunk még majdhogynem ismeretlen ez a rendszer, jóllehet Magyarország termálvíz-nagyhatalom, hőforrás tehát bőven lenne hozzá. Sőt a talajvíz is hasznos lehet: szintén alkalmas közeg a hőnyerésre. Előnye az, amit ma hátrányának mondanak: a legtöbb településen éppen azért okoz gondot, mert magasan áll, vagyis nagyon közel van a talajhoz, így alig kellene hozzá lefúrni. Az új energiaforrás elterjedését mindeddig a gáz támogatott ára gátolta. No meg az, hogy sokakban kellő tájékozottság híján fel sem merül, hogy házukba hőszivattyút építtessenek."