|
Téma: 2020-ra teljes átállás megújuló energiákra
|
|
orosz_hussalata |
Válasz | 2006. január 13. 12:11 | Sorszám: 5 |
Mi is ez a pellet? Persze rákerestem a hálon, és valami préselt faforgácsnak írják.
Nekem kicsit divatdilinek tűnik, de ezt csak nagyon felszines utánnaolvasás után mondom.Kérdezem én, honnan vágunk mi ki ennyi fát?
Ilyen értelemben a kőolaj is megújuló, csak sokkal lassabban újul meg, mint ahogy elfogyasztjuk.
Én azt gondolom, nem lehet környezetbarát, azaz tiszta energiának tekinteni semmilyen égetéssel termelt energiát (leszámítva talán a hidrogénét) a füstgázok miatt. Viszont nem állunk rosszul geotermikus lehetőségek terén.
|
|
|
|
mackó |
Válasz | 2006. január 13. 12:08 | Sorszám: 4 |
|
Sajnos, a megújuló energia óriási anyagi terhet jelent, ha erőművi léptékben mérjük, akkor az államnak, ha a tetőre helyezett napkollektorokat, ill kis teljesítményű, családi háznak való szélkerekeket, akkor a lakosságnak. (Számtalan lehetőség van ezeken kívül energiát nyerni - a teljesség igénye nélkül soroltam fel kettőt.) Bizony, szegény a magyar, meg az állam is. Én még azt a 3-4%-os arányt is optimistának érzem. Egyik ismerősöm megpróbálkozott a napenergia hasznosításával s az ő számítása szerint a megtérülés minimum 15 év. Utána meg kezdheti felújítani a rendszerét... Persze ő is elsősorban a környezetbarát megoldás mellett döntött így...
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. január 13. 12:03 | Sorszám: 3 |
Dehát a bánatos lóf.szt ebbe a világba, hát mit kéne állami támogatásokkal ösztönözni, ha nem ilyesmit?
Biogáz biomasszából, szélből-napból-fából-energiafűből áramot, azangyalát, csak TÖRTÉNJEN valami!
|
|
|
|
keri |
Válasz | 2006. január 13. 11:52 | Sorszám: 2 |
Ebben biztosan közrejátszik az is, hogy a háztartások (házak) egyszer berendezkedtek fa- és szén- és olajtüzelésre. Aztán ugyanezt átcsinálták központi fűtésre. Aztán vettek olajégőt a kazánba. Aztán bejött a gáz - akinek volt pénze, bevezette. Most utánaérdeklődtem: egy pellet-égő, vagy mianyám, és egy egész gázfűtésre berendezett hóbelevanc pellet-tüzelésre való átrendezése egy átlagos méretű családi házban kb. egymillió forint. Más kérdés, hogy úgy számolnak a szagemberek, hogy max. 6 év alatt megtérül.
Szegény a magyar, itt a gond. A környezetvédelem még luxus Magyarországon. Egy természetbarát bevásárlóacskó többe kerül, mint egy sima.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. január 13. 10:58 | Sorszám: 1 |
|
irigyeljük és szorítunk... Azért ennél tán többet is tehetnénk.
Múltkor láttam valami kutató faszit, tán Hegedűs Miklósnak híjják, ő 3-4%-nál nem tartja lehetségesnek, hogy több legyen Mo.-on az arány.
Azaz, nálunk NINCS SZÁNDÉK SEM a növelésre.
És, ha valaki olajlobbi-nyomásról beszél, kinevetik....
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2006. január 13. 10:53 | Sorszám: 0 |
Mondja legalább is a svéd kormányfő. Hát nekik alapból könnyebb, de azért így is irigyeljük és szorítunk...
Cikk:
Svédország megtöri az olajfüggőséget
Népszabadság • H. M. • 2006. január 13.
Kép: NOL- illusztráció
A svéd kormány olyan programon dolgozik, amelynek eredményeként az északi ország gazdasága - a közlekedést is beleértve - 2020-ra függetlenné válna a kőolajtól. A terv egyértelműen a megújuló energiaforrásokra épül, és egy szóval sem említi az atomenergiát.
A programról az első hírek a legtekintélyesebb svéd napilapnak számító Dagens Nyheter október elsejei számában jelentek meg, vagyis az olajfüggőség megtörésének szándéka nem kapcsolódik szorosan az orosz gázcsap elzárásának csak idén januárban reálissá vált veszélyéhez (annál kevésbé, mivel Svédország alig használ földgázt). Az indok sokkal inkább a tavalyi olajárrobbanás, valamint a szénhidrogén-használattal együtt járó környezeti válság, aminek a klímaváltozás csak az egyik tünete. A kormányprogram szintjére emelt elképzelés - amelyet decemberben már Göran Persson miniszterelnök ismertetett - abból indul ki, hogy a svédek nemzetközi öszszehasonlításban viszonylag kevéssé függnek a szénhidrogénektől: az ország energiamérlegében az olaj mintegy 30, a gáz pedig alig 1,5 százalékkal szerepel. Ugyanakkor jelenleg is magas, 25 százalék fölötti a megújuló források, mindenekelőtt a vízenergia részesedése. A program öt fő intézkedési irányt tartalmaz: adókedvezményt adnak ahhoz, hogy az olajfűtést használó háztartások átálljanak a megújuló energiaforrásokra (pontosabban a közintézmények számára már elérhető támogatást a magánszemélyekre is kiterjesztik), környezetbarát üzemanyaggal működő távfűtési rendszereket építenek, 2016-ig megháromszorozzák a zöldenergiával (elsősorban biomasszából) előállított áram menynyiségét, átállnak a "megújuló üzemanyagok" - főként a bioetanol - használatára a közlekedésben, és évente csaknem egymilliárd koronát (26 milliárd forintot) költenek a zöldenergiával, például a biodízellel és a biogázzal kapcsolatos kutatásokra. Monah Sahlin, a fenntartható fejlődés minisztere szerint elérhető cél, hogy Svédországban 2020-ra egyetlen háztartás se használjon olajat, és minden autós számára reális alternatíva legyen, hogy ben- zin helyett valamilyen bioüzemanyagot tankoljon. Svédországban egyébként jelenleg már az autópark csaknem 10 százaléka üzemel etanollal vagy biogázzal, és minden második benzinkútnál elérhetőek az alternatív üzemanyagok, amelyek ráadásul az adókedvezmények miatt olcsóbbak is a benzinnél és a gázolajnál. Az autósok átállását további adócsökkentéssel, valamint a már ma is létező ingyenes parkolás és a dugódíj-mentesség kiterjesztésével akarják ösztönözni.
|
|
|
|
