|
Téma: 2020-ra teljes átállás megújuló energiákra
|
|
szumatra |
Válasz | 2006. január 14. 14:12 | Sorszám: 55 |
Nem az a lényeg, hogy ki csinálja meg, hanem az, hogy tényleg el kell indulni ezen a vonalon. Csak attól tartok, hogy eléggé senki nincs még megijedve egyrészt a nem megújuló energiaforrások vészes fogyásától, másrészt az egyoldalú energiafüggés valódi veszélyeitől.
Valaki itt írta, hogy nem nagy dolgokban kell gondolkodni, sok apró megoldás visz előre.
Már sokat gondolkodtam saját háztartásom szintjén erről a kérdésről, de mindig oda lyukadtam ki, jelen beruházási ktg.-k mellett, hogy túl hosszú a megtérülés. Jól átgondolt ámogatási rendszer kell, a magyar nem hülye, tud számolni, ha megéri neki, átáll.
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2006. január 14. 14:09 | Sorszám: 54 |
Annyi köze van, hogy a hőlépcső adott, tehát minél hidegebb van kint télen és minél melegebb nyáron, annál rosszabb a hatásfoka az érkondisönnek. Ezért a jobb hatásfok érdekében a komolyabb rendszereknél min. vízhűtést/fűtést alkalmaznak a hőcserélőben. Itt lényegében a geotermális energiát a kiemelt talajvíz közvetíti.
De láttam már olyan megoldást is, hogy egy föld alatti akkumulátorban tárolták nyáron a hőcserélő melegét, amivel aztán télen fűtöttek.
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2006. január 14. 14:00 | Sorszám: 53 |
|
Azt lefelejtetted, hogy harmadnap megjelenik az MSZP honlapján, mint kormányprogram. Gyurcsány pedig kijelenti: Miazhogy! Nagyonis! Gyorsabban, hamarabb, olcsóbban! Olyan vagy a poénokkal, mint az unokaöcsém, mindig lefelejted. Neki mentségére legyen, hogy még csak 5 éves.
|
|
|
|
keri |
Válasz | 2006. január 14. 13:57 | Sorszám: 52 |
|
Kötetlen a munkaidőd, seggfej?
|
|
|
|
szumatra |
Válasz | 2006. január 14. 13:49 | Sorszám: 51 |
Na végre valaki kimozdította a holtpontról a hazai alternatív-energia kérdést.
Ez valahogy úgy történhetett, mint a régi Lujza-Jenőben.
Anikó: Te Viktor azt írja az újság, hogy a svédek 20 év múlva függetleníteni akarják magukat az energiától.
Viktor: Anikó! A svédek nem az energiától, hanem az olajtól és gáztól akarják magukat függetleníteni. De most megyek nyilatkozni, hogy én ezt itthon hamarabb megcsinálom.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2006. január 14. 12:38 | Sorszám: 50 |
|
A fordított hűtőgép az a hőszivattyú, aminek semmi köze a geotermikus energiához. A Jean-os viccnek megfelelően ha kinn 5 fok van és benn 15 akkor csak kinyitjuk az ablakot és beengedjük az 5 fokot hogy benn 20 fok legyen.  Há' majdnem.  Tudsz linket adni azokra a csodaáramkörökre?
|
|
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2006. január 14. 12:22 | Sorszám: 48 |
|
Esetleg a hőszivattyúról beszélt... ami más tészta.
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2006. január 14. 10:24 | Sorszám: 47 |
|
pakura, vagy valami rokona. Az olajlepárlás maradéka.
|
|
|
|
nemszadista |
Válasz | 2006. január 13. 18:58 | Sorszám: 46 |
Idézet:
Magyarország egymaga nem tudja megszüntetni az energiafüggőséget, ehhez az kell, hogy az unió többi tagjával összefogjon – vélekedett Orbán Viktor, aki erre jó esélyt lát.A Fidesz elnöke szerint az alternatív tervek kidolgozását fel kell gyorsítani, Magyarországnak új energiaforrások után kell néznie. Orbán Viktor úgy látja: a magyar adottságokhoz illő természetes energiaforrások – mint a termoenergia – kihasználására komolyabb terveket kell kidolgozni, A lakótelepek fűtési szükségleteit is érdemes lenne ilyen forrásokból kielégíteni – fűzte hozzá.
|
|
|
|
Cakpakk |
Válasz | 2006. január 13. 18:21 | Sorszám: 45 |
|
(már délebbre nem az EU-ban
|
|
|
|
Cakpakk |
Válasz | 2006. január 13. 18:20 | Sorszám: 44 |
|
Hát ebben vagyon némi igazad. Az EU-ban a nagy "biodizel" szabályozás azt váltotta ki, hogy pl nehány helyen mégnagyobb ütemben irtják az öserdöt és ültetik be olajpálmával ...
|
|
|
|
keri |
Válasz | 2006. január 13. 16:56 | Sorszám: 43 |
|
"Csak az a probléma, hogy a szükséges technológiai berendezések nagyon sokba kerülnek" Akkor megint kilyukadunk oda, hogy nem kéne-e megfontolni a Tezsvériség 2006 gázvezeték módosításába való anyagi hozzájárulást. Merhogy az sem lesz 2 krajcár.
|
|
|
|
balogh tibor |
Válasz | 2006. január 13. 16:46 | Sorszám: 42 |
Magyarországon számtalan meddő földgáz és olajkút van melyek geológiai szelvényeiben számos hatalmas melegvíz és gőz réteg van amiket meg lehetne nyitni Pl: csak Nagyszénás és Fábiánsebestyén de lehetne említeni a szentesi Árpád Zöldségtermelő céget is ami azzal fűt.
Csak az a probléma, hogy a szükséges technológiai berendezések nagyon sokba kerülnek.
|
|
|
|
|
|
|
|
keri |
Válasz | 2006. január 13. 16:33 | Sorszám: 39 |
|
Valami olajszármazék-maradékféle, úgy tudom.
|
|
|
|
|
|
keri |
Válasz | 2006. január 13. 16:25 | Sorszám: 37 |
|
"geotermális energia ott használható fel, ahol melegvízforrás van" Hévvizes gyógyfürdő mellett lakom.
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2006. január 13. 16:22 | Sorszám: 36 |
Van egy rakat kiaknázható lehetőség, ha ugyebár a burgenlandi "hegyvidéken és tengerparton" megélnek a szélerőművek, megélnének valszín a magyar alföldön is.
Csak a kampányokttól mentse meg az isten az energetikát.
Emléxem a hetvenes években nálunk kampányszerűen, hatalmas állami támogatásokkal áltak át a közép és kisméretű erőművek hulladék mazutra. Egészen addig, míg egyszerre a hulladékból aranyértékű hiánycikk nem lett. Ugyanis senki nem vette a fáradságot, hogy előre kikalkulálja, az egyetlen számottevő mazutprodukálónak, a Slovnaftnak mennyi az éves kapacitása, meddig ér a takaró.
Ugyanez a helyzet a lentebb említett faforgács és fűrészpor származékokra. Ma pl. az egyik tanyára önszáműzött barátom fagázzal fűt, az egész számítógépvezérelt hóbelevanc kb. annyiba került, mint a kazán, amihez hozzáépítették. Évente egy-kéteszer a helyi asztalosüzem lerak nála egy teherautónyi fahulladékot, a rakodómelósokat meg elintézi egy üveg pálinkával, praktice ingyen fűt. A műhely nem termel annyi hulladékot, hogy érdemes lenne bevagonírozni és elszállítani valami hulladékfeldolgozóba, a hulladék ára pedig olyan alacsony, hogy saját maguknak sem éri meg feldolgozni.
Node ha egyszercsak elkezdenék kampányszerűen támogatni ezt a fűtésmódot, secpec hiánycikké válna a fahulladék.
Ami viszont teljesen érthetetlen, a napkollektorok nemtámogatása. A nyílászárók cseréjére volt akció, de a napkollektorokra nem hallottam. Pedig a hiedelemmel ellentétben a napkollektorok még télen is meg tudják termelni egy családi ház melegvízellátásához szükséges energiát.
|
|
|
|
Cakpakk |
Válasz | 2006. január 13. 15:50 | Sorszám: 35 |
|
A technikai fejlesztés ugy müködik, ha nekállnak komolyan foglalkozni vele és csinálják akkor egyre nagyobb hatékonyságuak egyre megbizhatóbbak és olcsobbak lesznek. Egy 95-ben gyártott féltégla mobil akkumulátora teljesítmény méret megbizhatóság meg egy ma gyártott kis zsebcsodá. Érdemes öket összehasonlítani. És ez csak 8-10 év.
De említhetném a szélturbinákat. Egy aluból összetákolt 85-es "fusi" modell meg a mostani szénszálas csodák. A trendek pedig azok, hogy az olaj, földgáz nem lesz olcsobb, de ha igen akkor sem tul sokáig. Nemhiszem hogy érdemes lenne várni. Hazai visznyonylatban én is valami biomasszás dolgot látok amivel próbálkozni kéne komolyabban. Illetve "háziszinten" fütésre, vizmelegitésre napkollektorok. Szélenergia: minden ellentétes hireszteléssel egy mai szélturbina elméleti max teljesítménye 1-3MW. Idehaza ennyit nem fog csinálni de egy 1.2MW-os jó eséllyel 300-800KW-ot folyamatosan termelni fog. (A Kulcsi erömü egy kisebb darab. Az inotai meg mégkisebb). Kevés szakember hajlandó figyelembevenni, hogy ezeket a "propelleres" csodákat nem a hazai gyengeszeles környezetre optimailzálták, hanem viszonylag erös, állandó szélerösségre (tengerpartok). Ha aerodinamikailag, elekromosan fejlesztik öket jobbat lehet csinálni a hazai környezetre. Geotermikus energia: lehet idehaza. Söt még a dédász honlapja szerint is érdemes foglalkozni vele "melegebb" a föld pl az Alföldön illetve olyan helyeken ahol höforrások elöfordulnak. Persze nem mindenütt és villanyt termelni _nem_ lehet vele. Fütésre alkalmas. Az általános (technologiai) probléma, hogy ugy müködnek mint egy "kiforditott" hütöszekrény (inverz Karno ciklus) nagy nyomást kell elöállitani amihez nagyon jó anyagokból kell megcsinálni a höszivattyut. A "szakembereket" azért nem kell tul komolyan venni, ha azt mondják "nem". Volt egyetemi oktatómmal (kiváló szakember és nagyrabecsülöm) keveredtem már anyázásig menö szakmai vitába napelem ügyében egy levelezölistán. Ahogy észrevettem mindenki "nagy" dolgokra gondol az ilyen fejlesztések kapcsán. Rengeteg apró "okosságot" lehet kitalálni amivel hihetetlenül sokat lehet sporolni a hatékonyságot a megbizhatóságot megnövelni. Akár a családiházakban a meglévö fütés üzemelteteésére pl intelligens mikroprocesszoros termosztátok. Aztán (pl a konkrét vita tárgya) egy olyan áramkör amivel a napcellák hatásfoka növelhetö akkor döbbentem rá, hogy sem a kereskedelemben kapható hiperdrága napelemrendszerek sem a szakmabeliek alig hallottak róla pedig a weben komplett kapcsolások keringenek (én pl valami blogban találtam amit a "napenergiával" hajtott autók versenyére nevezö egyik csapat irt egy usa egyetemen). És még valami. Abban hogy fuziós eerömü fogja ontani a korlátlan energiát a mi életünkben nem nagyon hiszek. Min. 50 év. De a tüzelöanyagcellák gyak, valóság. Ha ipari méretekben gyárthatóak lesznek és elindul a tömeggyártás az áruk is leesik és a közlekedési problémát megoldja ezt nyugodtan merem állitani.
Biztos vagyok benne a hazai alapkutatásban "benne van" nehány ötlet amivel lehetne "hozzátenni".
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2006. január 13. 15:16 | Sorszám: 34 |
Ja, a felszíni (azaz a felszín alatt kb. 2-3 m-re) a talajhőmérséklet cca. 10-14°C. A hőmérséklet kb. 3°C-szal emelkedik 100 m-enként, azaz egy 40°C hőcserélőhöz 1000 m mély kútra lenne szükség.
Ennyi lenne az a "jó mély".
Az energetikus barátod csak a hőre gondolt, az árára nem.
A geotermális energia ott használható fel, ahol melegvízforrás van, esetleg elhagyott mélységi bányákban lehetne hőcserélőket felszerelni. Csak azt nem tudom, Magyarországon vannak-e egyáltalán ilyen mély bányák.
|
|
|
|
keri |
Válasz | 2006. január 13. 13:23 | Sorszám: 33 |
Geoterminátoros energia kihasználásával való mindent fűtés. Földbe műanyagcsövek nagy mennyiségben, jó mélyre, hőcserélőn át jön a delej.
Fél füllel említette egy energetikus barátom.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2006. január 13. 13:21 | Sorszám: 32 |
|
Nem az én dolgom. Ott a google. Az átlagos 10-15 év megtérülés mai árakon már milliószor elhangzott. Az árak pedig betonbiztos kúsznak az égbe. A megtérülés rövidül. A technológiák terjedése pedig csökkenti a költségeket. A megtérülési mutatók fő jellemzője, pedig, hogy maga a beruházás költségigényes ugyan, de az üzemeltetés meglehetősen olcsó, szemben a meglehetősen drága földgázüzemmel, amelyet telepíteni olcsó. Ennyi a különbség. Ennyit a költségelemzésekről. A többit bárhol megtalálod számokkal egyetemben. A fő kérdés, hogy egyáltalán MEG LEHET-E CSINÁLNI. A svédek bevállalták 2020-ra: áram, autók, fűtés, minden! Mondom: eleve jól állnak. De akkor is... 14 év múlva meglátjuk... Nekünk se jó kezdő pozíciónk, se elég pénzünk, és még a meglévő infrastruktúrát is fejleszteni kell. (Vagy előremenekülni.)
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. január 13. 13:19 | Sorszám: 31 |
A beérkező energia mennyiségének megfelelő energia több, mint 40%-át az ember használja fel. Ez nyilvánvalóan gondot fog okozni hosszútávon. Mindenképpen kevesebb energiát szabad fogyasztani.
Csakhogy az ember nem fog takarékoskodni, úgyhogy bekövetkezik majd a krach.
|
|
|
Jézusom.
