A szokások összekutyulása tönkreteszi a kultúrát, ráadásul többnyire értelmetlen is a puszta szokások közt váltogatni, elvégre azt, hogy melyik a jobb, például metafizikai alapon döntik el, ami értelmetlenség. Ha pedig praktikus alapon döntenek, akkor a döntés mindenki számára lehet kötelező. A legfontosabb dolog azonban, hogy egyáltalán létezzen egyféle alapkultúra, hagyomány, még akkor is, ha ez irracionális, „csak úgy van”.

Ez szvsz hasonló ahhoz, hogy valaki magyarnak születik, de születhetne mondjuk németnek vagy angolnak is (tehát lehetne sokféle szokása, hagyománya stb.), de hát mi értelme lenne, hogy egy országban németek, angolok és magyarok éljenek!? Ráadásul a németség, magyarság között többnyire szigorúan történelmi alapon lehet különbséget tenni, sikeresség, stb. tekintetében, na ez nálam megengedhető hagyományok tekintetében, ez azonban a történelem kérdése, nem pedig az egyéné. Tehát hagyomány tekintetében a liberalizációnak takarodó!

Értékek, erkölcsök terén pedig szó sem lehet arról, hogy mindenki azt gondoljon amit akar. Ez ma sincs így. Azt hiszem az ember legfontosabb kérdése, hogy milyen értékek szerint létezzen, és mit gondoljon például ez alapján az erkölcsről. Ez alapjában határozza meg az emberi faj történelmét, kultúráját. Ma sajnos a liberalizmus eszméi és a kereszténységből eredő morál a meghatározók.

Nem lehetek „hívő ateista”, mert nem foglalkoztat istenek létezésének kérdése.

Ha pedig azt mondod, hogy a marxizmussal az a problémám, hogy bár elvileg ateizmusa miatt gyűlöli az egyházat (amit elismersz 48-ban), valójában mégsem a teista egyház léte, hanem annak hatalma zavarta, és ezért őszintétlen volt, akkor totális tévedésben leledzel. Hogy mennyire: épp fordítva gondolom, a hatalom lehet jó ok, de isten létének kérdése nem. Az persze más kérdés, hogy a marxizmus esetleges álszentsége visszataszító – hát még a célja! – de az álszentség is jobb, mint az őszinte teizmusüldözés!

„Az utolsó mondatodat megint nem értem: A hanyatló kereszténységből milyen szemét eszmék keletkeznek ?”

Hát nem tudom, Te tartozol-e bármilyen közösséghez ... családhoz biztosan: Engem zavar, ha a testvérem merőben más pártállású, mint én ... Zavar (és nem értem), hogyan fordulhat elő, hogy egy keresztény a nyíltan egyház-ellenes pártra szavaz.

Akkor már igazat adok neked: Ha a fő ("vallási") kérdésekben egyetértünk és a "politika" már csak az ÁFA-kulcs megállapítása körül zajlik.

Ezért mondom azt, hogy szívesen látnám, ha a parlamentben a keresztény-konzervatív párt és a keresztény-szociális párt folytatna (báli udvarláshoz hasonló hangnemben ) vitát az ÁFA-kulcsról.

(Egyébként ezt célozza - aszem nem tudatosan, inkább ösztönösen - az időnként felbukkanó törekvés a "nemzeti minimum" meghatározására).

Önmagadnak mondsz ellent - egy mondaton belül:

1) "Nem hinném, hogy az ateizmusnak bármi köze kellene hogy legyen a politikához".

2) "A marxista "ideológia" egy metafizikai kérdésből [az ateizmusból] politikát csinál".

... Most akkor mit állítasz: hogy van köze vagy nincs köze ?

... Attól, mert - mondjuk - azt állítod, hogy nincs köze (és én értem, hogy ezt állítod), attól még nekem lehet az az álláspontom, hogy a marxisták - amúgy őszintétlen - ateizmusa befolyásolja az egyházpolitikájukat (... és netán még igazam is lenne )

... Nem értem, mért sértődsz meg azon, hogy védelmembe veszem a Te őszinte ateizmusodat, megkülönböztetve a marxisták politikai indíttatású vulgár-ateizmusától és egyházüldözésétől (ami alkalmas arra, hogy a vallásos emberekben anti-ateizmust gerjesszen).

... Az utolsó előtti mondatodban felcsillan a topik témája - pontosan erről van szó: a szocializmus nem marxista, hanem keresztény eszme.

Vallás =/= politika. (Hálistennek.)

Vallási felekezet =/= politikai pártállás.

Máskülönben visszatérhetünk a vallásháborúkhoz és az értelmetlen hitvitákhoz - jobb esetben.

Továbbiakban: keresztény ÁFA-t, kívánok mindenkinek!

Nem hinném, hogy az ateizmusnak bármi köze kellene hogy legyen a politikához… talán két "ideológia" van, amelyik szélsőségesen egy metafizikai kérdésből csinál politikát… az egyik a marxizmus…

Szij:

Abban - mint hívő ateista - jogosan érezheted sértve magadat, hogy a marxistáknak még az ateizmusa sem volt őszinte: az Egyháznak a vagyona, szellemi befolyása és közösségformáló ereje volt a terveik ellen, ezt csomagolták az ateizmusukba.

Ekkora tévedés után mégis miért álljak veled szóba? Bár nem hinném, hogy hirtelen itt teremne egy harmadik személy, aki elmagyarázna neked egy s mást, de azért reménykedj...

Ami meg a topic témáját illeti, való igaz, a szocializmus a kereszténységgel rokon. Kár, hogy miután a kereszténységnek bealkonyult, a belőle keletkező szemét eszmék kerülnek a helyére.

Itt járt nálunk Robert X. (sajnos a vezetéknevét elfelejtettem) amerikai professzor a feleségével és nekem jutott a feladat, hogy egy országjáró körúton kalauzoljam őket.

A prof. értette, hogy én mit mondok és én értettem, hogy ő mit mond. A feleség (nyilván kevesebb gyakorlata volt idegenajkúakkal társalgásban) nem értette, hogy én mit mondok és én sem értettem, hogy ő mit mond.

... ami - őszinte sajnálatomra - nem az ateizmus, de mégcsak nem is az anti-ateizmus ... (Ezekről is nagyon szívesen beszélgetek máskor, máshol ...)

... mert azt már régóta tudom (de legkésőbb k.o. #1-es hozzászólásából megtudhattam ): vannak ateista jobboldaliak. Ez nem újság.

... Viszont tegnapig azt hittem, hogy keresztények csak elvétve, tévedésből baloldaliak.

... Azt fenntartom, hogy _ennek_ a baloldalnak csak tévedésből lehet pártolója keresztény ember, de úgy látszik, ez a tévedés tömeges méreteket öltött.

... Orbán nem csúsztatja össze a marxizmust az ateizmussal. A marxizmusnak számos aspektusa közül a mondanivalója szempontjából nem az a fontos, hogy a kulákok vagy az imperialisták ellen hogyan és miért lépett fel, hanem hogy egyházellenes.

... Abban - mint hívő ateista - jogosan érezheted sértve magadat, hogy a marxistáknak még az ateizmusa sem volt őszinte: az Egyháznak a vagyona, szellemi befolyása és közösségformáló ereje volt a terveik ellen, ezt csomagolták az ateizmusukba.

- anarchizmus, nihilizmus, buddhizmus: Nem gyakoroltak mérhető hatást a magyar közéletre.

- nácizmus: Bár végigpusztította az országunkat, mi nem az ideológiai, hanem a fizikai hatását éreztük.

Nem hinném, hogy az ateizmusnak bármi köze kellene hogy legyen a politikához, épp ezért nem tetszik, amikor Orbán odacsempészi. Egy olyan tagmondatba teszi az ateizmust, amelyben csakis a marxizmus állhatna jogosan.

Talán két "ideológia" van, amelyik szélsőségesen egy metafizikai kérdésből csinál politikát: az egyik a marxizmus, a másik pedig a kereszténység. (A harmadik meg a libsizmus.) Durván fogalmazva Orbán ez utóbbi mellé áll, amikor a marxizmust szépen összecsúsztatja az ateizmussal. Aki nem hívő, ateista: és lásd, mit csinált ez az ateista ideológia! - súgja Orbán. Aki nem keresztény szellemben kormányoz, annak nemes egyszerűséggel javulást kíván, majd áradozik egyet a kereszténységről és szívenszúrással hozza párhuzamba az egyházellenességet.