Idézet:

---

A Baumag üggyel kapcsolatban megjegyezném, hogy az ingatlanszövetkezetek ellen volt egy tudatos kampányolás a sajtóban, mert a Kulcsár-ügyben jelentéktelen mellékszálként valami felületes kapcsolatra derült fény a Vertical ing.szöv. vezetőjével. Mivel el akarták terelni a közfigyelmet a kormányhoz vezető szálakról, rászálltak az ingatlanszövetkezetekre - többek között a Baumagra is - és a sajtó napokig cikkezett a befektetés veszélyeiről, a szövetkezetek szabálytalan működéséről (az utóbbiban mondjuk volt is igazság). A szövetkezet befektető tagjai pánikba estek és egyszerre akarták kivenni a pénzüket, ami egy ingatlanszövetkezetnél azonnal nem lehetséges és a promt ingatlan eladáson nagy a veszteség.
A Baumagnál szvsz még ma sem lehet tudni, hogy ki mennyit kap vissza, bukik-e a befektetésén, mert még a beszámolót nem terjesztették a körgyűlés elé.

---

Hol a helyük a magyar nemzeti szimbólumoknak?
2010. január 15., péntek 15:30 InfoRádió

A magyar nemzeti jelképek sokkal kevésbé jelennek meg a populáris kultúrában, mint a szubkultúrákban - mondta az InfoRádiónak az Index.hu főszerkesztője a XXI. Század Intézet "Skót szoknya versus bocskai" címet viselő, a XXI. századi magyar identitással foglalkozó konferencián. Uj Péter hozzátette: a nemzeti kötődés hangsúlyozása egyfajta ellenzése a modernitásnak.

A hazai szubkultúrákban egyre többször használják a magyar nemzeti szimbólumokat, igaz, politikai töltettel, míg a populáris kultúrában sokkal kevésbé jelennek meg ezek - mondta az InfoRádiónak az Index.hu főszerkesztője. Uj Péter hozzátette: a globális tömegkultúrában elsősorban az angolszász népek nemzeti jelképei tudtak megragadni.

A különböző szimbólumokra furcsa jelentésrétegek rakódnak a globális kultúrában: az amerikai zászlót például éppen a hatvanas évek antinacionalista elkötelezettségű ellenkulturális mozgalmai tették népszerűvé - magyarázta az újságíró.

Ilyen a punk mozgalomban megjelent skót szoknya is, amit a Sex Pistols tagjai polgárpukkasztásként kezdtek hordani, a legtöbb külföldi mégis úgy értelmezte a dolgot, hogy ez nagyon menő a szigetországban. Ez a motívum azóta még inkább elterjedt, míg Magyarországon bizonyos nemzeti jelképek csak a nemzeti rockban használatosak - mondta az Index.hu főszerkesztője.

Magyarországon az erős nemzeti kötődés hangsúlyozása már talán 1848, de az első világháború vége óta feltétlenül kapcsolódik a modernitásellenességhez, a globális világtól való elzárkózáshoz, és egyfajta Nyugat-ellenességet is jelenthet. Éppen ezért a nemzeti szimbólumokat is olyan csoportok hangsúlyozzák, amelyek ezt akarják hangsúlyozni - fűzte hozzá Uj Péter.

Modernitásellenesség ..... hát igen ezzel vádaskodva vitte csődbe az országot a csupán majmolásra alkalmas szadomaszop zombi csapat. Mert nekik minden jó, csak a nagytestvértől jöhet, és minden jó, ami onnan jön. Hát nyögjük is rendesen.
Modernitás = saját elképzelések hiányában vak hittel, de nem megértve majmolni "modern" másikat. Ez persze kiválóan szolgálja a másik fél érdekeit. Ez még mind a bűnös nemzet vádjának mocsárszagú bűze.

Hol a helyük a magyar nemzeti szimbólumoknak?
2010. január 15., péntek 15:30 InfoRádió

A magyar nemzeti jelképek sokkal kevésbé jelennek meg a populáris kultúrában, mint a szubkultúrákban - mondta az InfoRádiónak az Index.hu főszerkesztője a XXI. Század Intézet "Skót szoknya versus bocskai" címet viselő, a XXI. századi magyar identitással foglalkozó konferencián. Uj Péter hozzátette: a nemzeti kötődés hangsúlyozása egyfajta ellenzése a modernitásnak.

A hazai szubkultúrákban egyre többször használják a magyar nemzeti szimbólumokat, igaz, politikai töltettel, míg a populáris kultúrában sokkal kevésbé jelennek meg ezek - mondta az InfoRádiónak az Index.hu főszerkesztője. Uj Péter hozzátette: a globális tömegkultúrában elsősorban az angolszász népek nemzeti jelképei tudtak megragadni.

A különböző szimbólumokra furcsa jelentésrétegek rakódnak a globális kultúrában: az amerikai zászlót például éppen a hatvanas évek antinacionalista elkötelezettségű ellenkulturális mozgalmai tették népszerűvé - magyarázta az újságíró.

Ilyen a punk mozgalomban megjelent skót szoknya is, amit a Sex Pistols tagjai polgárpukkasztásként kezdtek hordani, a legtöbb külföldi mégis úgy értelmezte a dolgot, hogy ez nagyon menő a szigetországban. Ez a motívum azóta még inkább elterjedt, míg Magyarországon bizonyos nemzeti jelképek csak a nemzeti rockban használatosak - mondta az Index.hu főszerkesztője.

Magyarországon az erős nemzeti kötődés hangsúlyozása már talán 1848, de az első világháború vége óta feltétlenül kapcsolódik a modernitásellenességhez, a globális világtól való elzárkózáshoz, és egyfajta Nyugat-ellenességet is jelenthet. Éppen ezért a nemzeti szimbólumokat is olyan csoportok hangsúlyozzák, amelyek ezt akarják hangsúlyozni - fűzte hozzá Uj Péter.

Modernitásellenesség ..... hát igen ezzel vádaskodva vitte csődbe az országot a csupán majmolásra alkalmas szadomaszop zombi csapat. Mert nekik minden jó, csak a nagytestvértől jöhet, és minden jó, ami onnan jön. Hát nyögjük is rendesen.
Modernitás = saját elképzelések hiányában vak hittel, de nem megértve majmolni "modern" másikat. Ez persze kiválóan szolgálja a másik fél érdekeit. Ez még mind a bűnös nemzet vádjának mocsárszagú bűze.

Szeretném önöknek leírni gondolataimat a jelen állapotról, ami hazánkban uralkodik. Bútorasztalos vagyok, olyan ember, aki szereti a munkáját, és szeretne nyugodtan, békességben élni és dolgozni. Ennek azonban ma, Magyarországon nagyon sok akadálya van számomra is, mint ahogy a nagyon sok becsületes, szorgalmas, az életéért és a hazáért felelősséget érző magyar ember számára.

Ami most történik, az szégyen! A sajtó, a médiumok nagy része mondvacsinált ügyeket tálal a nagyközönség elé - amikor az ország sz...ban van, amikor az emberek kétharmada létminimumon tengődik. És közben emberi életet követel, joggal. A média pedig ontja a rengeteg szemetet, ezzel tovább rombolva az amúgy is értékválságban szenvedő emberek egészséges önvédelmét.

"Vásárolj, de ne minőséget" - sulykolják a reklámok -, "csak fogyassz, fogyassz, fogyassz!"

És az ócska showműsorok, vetélkedők, értéktelen műsorok azt sugallják:

"Foglalkozz álproblémákkal, ne a valódi élet valódi kérdéseivel!"

Az aktuális "sztárok" töltik ki a műsoridőt, ahelyett, hogy valódi értéket közvetítenének, valódi problémákkal foglalkoznának. Nem azokat kellene sztárolni nap mint nap, akik nem tesznek ezért az országért. És a valóságot, az életet és annak gondjait kellene visszatükrözni.
Nem hiszem el, hogy az embereknek az a fontos, hogy kinek mekkora a keble, milyen a sztár ruhája, tud-e főzni, miképp élnek a megasztárok - szemben azzal, hogy hogyan él a többség. Mert az emberek nagy része szegénységben, létbizonytalanságban él. Sokan érzik úgy, hogy már nem urai saját életüknek, hogy már nem tudják jó irányba terelni azt. Eközben azt látom, hogy az ország mai vezetői ezzel mit sem törődve, a pozíciókért egymással is háborúzva, saját gazdasági hatalmuk megtartásáért fáradoznak csak.

A cigányság helyzete kritikus, de akik ezért felelősek lennének, hallgatnak. Elszabadult a pokol. A média azokat a cigányvezetőket favorizálja, akik a feladatukra alkalmatlanok. Ez az Ördög Ügyvédje taktikája! Gyalázat, ami történt itt, a hazánkban, Magyarországon.
Szégyellem magam azért, mert hazámban megvan az előítéletes faji ellenszenv; de a gaztettek miatt is, amivel egyes fajtámbéliek táptalajt adnak ehhez. Elborzaszt, amit tesznek egyes csoportok a kisebbségiek megalázásában, de éppen így elborzaszt, amit a cigányság lelketlen kisebbsége művelt a többségiekkel. A vádat magam is gyakorta megkapom, pedig én nem bántottam senkit, nem ártok senkinek. Mégis, egy kalap alá vesznek engem a vétkesekkel. Sajnos.
A származásomat nem akarom letagadni, de azt akarom, hogy az emberi magatartásom és a munkáim után ítéljenek meg!

Szeretnék a tisztességes cigány emberek nevében mindenkitől elnézést kérni. Röstellem magamat, szégyent hoztak ránk. De ők nem a cigányság egésze! Sok tisztességes van köztünk, emberek, akik nem tehetnek arról, hogy a jellemtelen kisebbség megalázza a többséget, a tisztességes társadalmat. Sok politikus a cigányok hátán jut be parlamentbe, és utána nem tesznek érte, hogy jobbra forduljon a helyzet. Csak amikor megtörténik a baj, amikor már ég a ház, akkor kapkodnak. A cigány vezetők legtöbbjét már rég el kellett volna küldeni a bányába. Dolgozni! Ahelyett, hogy rajtunk élősködjenek!

Ma életmentő lenne az emberek összefogása, egymás segítése. Ehelyett mindenünnen a bujtogatás hangjai hallatszanak. Cigány származásom miatt ezt jól ismerem: egyfelől a faji előítéletet - mondtak már vissza megrendelést a származásom miatt -, másrészről a lecsúszott cigányok helyzetének további romlását, ezzel a bűnözés még nagyobb terjedését. Ördögi kör ez, ha nem nyúlnak bele, végzetes lehet. De valódi problémamegoldásnak nyomát se látom. Mint minden népcsoportban, így a cigányok között is sok becsületes, dolgozni akaró ember van. Ők a gyerekeiket is ennek a szellemében nevelnék, és így is teszik, amennyire a lehetőségeik engedik. Őket segíteni kellene, minden erővel. Ha tanácsaimra igényt tartanak, akár egy átfogó programban is, szívesen a rendelkezésükre állok.

Említettem már, hogy szeretem a szakmámat. Munkám során a régi mesterek munkáját, tapasztalatait mentem át a mai kor és a jövő embere számára. A magánemberek, akiknek fontosak a értékeik, hozzák is a bútoraikat restaurálásra, gondot fordítanak ódon épületeik óvására, felújítására. Én még inkább örülnék, ha ezen a téren is többet mutathatnánk: ha lenne elegendő pénz igazi műemlékvédelemre, ha azt látná a hazai és a külföldi, hogy itt igenis, fontosak az értékek. Egyszerű emberként azt tapasztaltam, hogy nagyon nehéz ezeket a forrásokat elérni. Vagy csak én vagyok gyakorlatlan az önmenedzselésben?
Külföldön volt már több izgalmas munkám, szerettem odakint alkotni, a míves munkával Magyarország hírnevét öregbíteni, és közben tanulni, új mesterfogásokat megismerni. De bárhol voltam, mindig éreztem, hogy hol a helyem.

Ahogy versemben írtam:

"A sors bárhová vet engem, bárhol hajtom le fejem,
Hontalan honon vagy puha párnák közt,
Mindig Rád gondolok, hű Magyarország!"

Én magyarként elsősorban hazánk ősi épületeinek, fa remekeinek, tárgyi értékeinek megmentésében szeretnék segíteni.

Rostás Árpád, vándorasztalos vagyok. Azt gondolom, hogy nekem is bocsánatot kell kérnem a magyar társadalomtól. Nekünk, cigányoknak kell elsősorban alkalmazkodnunk a magyar társadalomhoz, nem pedig a többségnek mihozzánk. Nekünk kell idomulni az ország, a befogadó magyar társadalom törvényeihez, hogy büszkén és tiszta lelkiismerettel állíthassuk magunkról, hogy mi is magyar állampolgárok vagyunk!
Szégyellem magamat, mert mindig megkapom, hogy a cigányság mi mindent
művel.

Ne segélyt osztogassanak nekünk, hanem könyveket! Tanuljunk szakmát és kaphassunk munkát, hogy mi is tisztességes emberek lehessünk, hogy ne a lopáson és csaláson járjon az eszünk. Ismétlem, munkát adjanak, ne segélyeket! Mert igazságtalan és erkölcstelen, hogy amíg a becsületesen dolgozó emberek csak havi 60-80 ezret keresnek, köztük olyan magyar állampolgárok, akik ezt az országot újra és újra felépítették az első és a második világháború, majd az 1956-os forradalom után, addig a segélyből élők többet kapnak. Kérdem, miért mennének el dolgozni a cigányok, ha munka nélkül több pénzhez juthatnak, mint akik dolgoznak? Megkockáztatom, hogy nem az az igazi bűnös, aki bedől és munka nélkül felveszi a szégyentelen segélyeket, hanem aki olyan körülményeket hozott létre, hogy a bűnözés lehetőségét megteremtette!

Éljenek meg 60 ezer forintból a képviselők!

Végül szeretettel ajánlom a versemet Önöknek:

Óh, Hazám!

Óh, Hazám, te kedves kis ország, hű Magyarország,
Mely bölcsőben ringattál, s ápoltál!
Ki tudja, merre visz a sors,
A sors bárhová vet engem, bárhol hajtom le fejem,
Hontalan honon, vagy puha párnák közt –
Mindig Rád gondolok, hű Magyarország!

Mondd meg, Istenem, mikor tekintesz le ránk,
e sokat szenvedő nemzedékre?
Mikor jön el a földre örök áldásod?
Sötét a éj, vihar tombol, fákat tép és süvít a szél! –
A madarak is félnek, ők is a létükért küzdenek!

Térdre esve kiáltok Hozzád, ó Uram!
Tüzes kardodat jelként add az égre!
Csapj a gonoszra! - amely a nép fájdalmát hozta!

Ez az a föld - hely, melyen élned, élned, halnod kell!
Ez az én földem, én hazám, itt születtem!
Magyar zászló lengetek - piros, fehér, zöld!
Őseim, kik vérükkel védték e hazát, hősi halált haltak e földért –
Egy szebb - jobb nemzedékért, egy nemzedék szaváért –

SZEBB MAGYARORSZÁGÉRT!

Könnyes szemmel nézek fel az égre,
Hozzád kiáltok, ó, Uram!
Adj kegyelmet szenvedő nemzedékünknek, tedd szebbé a jövőt!
Gyermekeinkért küzdj, e hazáért, e népért,
Egy szebb nemzedékért, egy

BOLDOG MAGYARORSZÁGÉRT!

(Egy definíciót csakis már definiált fogalmakra lehet alapozni, másképp ugyanúgy a levegőben lóg, mint ez.)

A polgár „nagyjából” „normális” életet él. Marha jó! Nagyjából. . .

A polgár „ha gyermek, akkor a tanulással, sporttal, saját maga külső-belső fejlesztésével foglalkozik . . .” Azannya, e mán döfi. Így született?

A polgár „ha felnőtt, akkor tisztességesen dolgozik”. Na ez remek! Ilyen emberek kellenek nekünk!

A polgár „felelősen gondolkodik”! A „polgárnak” van valami titkos gondolat-detektora? Amibe hazaérvén, az asszony belfujat? És az kimutatja, hogy azon a napon hány százalékban gondolkodtak „felelősen”? (És azt is. gondolataik hány százalékban jártak felelőtlenül, Sacika, az új kis kézbesítő lányka szoknyája alatti?

A polgár „törődik a családjával”! Nagyon szép polgári tulajdonság! (lásd fentebb!)

A polgár „tájékozódik”: „Mosdó a folyosó végén, balra”

A polgárt „nem fújja a szél ide-oda”. Ő magától megy, ide is, meg oda is!

De nem azért vagyunk a világon, hogy egyes szavakat beüssünk a gugliba és ami onnan kijön csak azt böfögjük vissza no pláne az ókorból.

Elővehetjük a józan paraszti eszünket és el is gondolkodhatunk egy-egy szó jelentésén, hiszen a világ az ókortól napjainkig igen sokat változott.

Az én véleményem szerint ma az a polgár, aki nagyjából normális életet él, ha gyermek (nálam ő is polgár ), akkor a tanulással, sporttal, saját maga külső-belső fejlesztésével foglalkozik és igyekszik a családjában,a kis közösségében hasznos ember lenni, ha felnőtt, akkor tisztességesen dolgozik, akár állattenyésztő, akár munkás, akár mérnök vagy orvos, képzi magát, felelősen gondolkodik, törődik a családjával, tájékozódik, nem a szél fújja ide-oda.

Az én polgárom egy rendes ember, aki szereti családját, hazáját és tesz is azért, hogy a saját sorsa, no meg az ország sorsa is jobbra forduljon.

Nos, ma én úgy érzem, eljutottam arra a határra, amikor feladom. Vártunk egy buszmegállóban néhányan egy bizonyos járatra, amiről - a HírTV-ből - tudtam, hogy közlekedik. Ültem az esőházban, mellettem egy 20-as éveiben járó fiatalember, aki egyszer csak megkérdezte, meddig tart ez a sztrájk. Megmondtam neki, hogy amíg meg nem egyeznek. Erre elkezdte fejtegetni, hogy a BKV-soknak nem jár az, amiért tüntetnek. A vérnyomásom elkezdett szép lassan felfelé araszolgatni, és elmondtam neki az érveket, hogy miért is jár az a dolgozóknak, amiért sztrájkolnak, és eljutottunk a BKV panamaügyeihez. Erre ő kifejtette, hogy nem "azokat" védelmezi, és hogy miért kell az ártatlanoknak szenvedni. No, erre kifejtettem, hogy senki sem "ártatlan", aki 2006-ban nem ment ki az utcára, mire föl ő: "Igen, akik kivonultak az utcára, azok verték szét a várost. Éreztem, hogy vékonyodik a cérna, és megmondtam neki, hogy a várost a Demszky-kormányzat "verte szét", a húsz év "eredményeit" láthatjuk/élvezhetjük. Erre ő: "Ilyen szöveget eddig csak hülye fideszistáktól hallottam". Javasoltam neki, nézzen néha HírTV-t is, ne csak ATV-t. Erre ő az ellenkezőjét javasolta nekem, majd kijelentette, hogy gyűlöli Orbán Viktort. Itt már a körülöttünk szemlélődők/fülelők is beavatkoztak, mondván, hogy ami folyik az korántsem Orbán műve. Még néhány dolog elhangzott, de erre már nem tudtam figyelni, mert csak az egészségi állapotommal voltam elfoglalva: elfelejtettem ugyani bevenni a vérnyomás-gyógyszeremet, és a táskámban sem volt. Végül a huszonéves dühüngve elpályázott.