Khalil Gibran: A Próféta http://www.globenet.hu/teozofia/Olvas/38_A_Profeta.html

>> Gibran Prófétáját főként azoknak ajánljuk, akik számára a költészet nyitja ki a világ felfedezéséhez és megértéséhez szolgáló lelki kapukat. A szegény sorsú észak-libanoni családból származó Gibran ihletett költészete a XX. század első évtizedeiben bontakozott ki. A Próféta 1923 -ban jelent meg, a Próféta kertjét már csak halála után rendezték sajtó alá. Gibran Rodin tanítványa volt, a kötetbe válogatott képek tanúskodnak átszellemült művészi látásmódjáról. A Próféta, aki a legmagasabbat keresi, tanításokat ad népének mindarról, amiről az emberek hallani kívánnak, és magyarázatot szeretnének: a szeretetről, a munkáról, házasságról és gyermekekről, barátságról, örömről és bánatról, szabadságról és szépségről, vallásról és halálról, az időről és a létezésről - életünk legfontosabb kérdéseiről. A különféle témákról szóló tanítások feltárulnak és kibomlanak az olvasó - értelmező - a témán meditáló ember előtt, ahogy a próféta-költő egyre beljebb és beljebb hatol a magyarázatokba, kiindulva az egyszerűbbtől, eljutva az összetettig, megragadva a kézzelfoghatót és megérintve a megfoghatatlant.
"Mélyebbre kell jutnotok szavaitoknál. Csermelyek elveszett kútfőjét kell keresnetek, rejtett barlanggá kell válnotok, mely önnön mélyéből visszhangzik fojtott hangokat, miket most még nem is hallotok. Mélyebbre kell jutnotok szavaitoknál, mélyebbre bármi hangnál, a Föld valódi szívéig; és ott egyedül lesztek Vele, a Tejúton Vándorlóval." <<

És arról nem is beszélve, hogy az emberek olvasmány- vagy filmélményeik hőseivel is azonosulhatnak...

Üdv mindenkinek,

Rám is azt mondják gyakran, hülye, de szerencsére az senkinek eszébe sem jut, hogy zseni

Van amiben az angolok és Aristoteles nem hülyék, pl. a Matchbox óriási találmány volt, meg a görögsaláta is

A.E. van Vogt( nocsak! ) sci-fi író is híve volt az N-A-l-nek, olyannyira, hogy kocsija rendszáma NOT-A volt.

Vagy ismered ezt az érdekes könyvet? hasonló dolgokat jár körül, nem-aristoteles-i logika, nem Lavoisier-fle kémia, stb.:

Gaston Bachelard: A nem filozófiája (Az új tudományos gondolkodás filozófiájának vázlata, Hermész Könyvek, Akadémiai Kiadó, Bp., 1997., p135)

Bohr mondott olyasmit, hogy vannak állítások, amelyek igaz vagy hamis volta könnyen ledönthető. De a dolgok mélyén lehetnek olyan igaz állítások, amelyek tagadása is igaz állítás. Erről van szó. Ilyesmik alapján gondolom, hogy a lényegi kérdéseknél logikai szingularitásokba, paradoxonokba futunk bele általában.

A jövőben ez iránymutató is lehet - amennyiben gondolkodásunkkal nem ütközünk paradoxonba, az mellékvágánynak bizonyulhat.

A kvantummechanikát én is általános természettörvénynek tartom, talán inkább is, mint a többi, klasszikusnak mondható területet, ahol a megfigyelő passzív objektumként viselkedik. Vannak erről elképzeléseim, egy részüket kérdések formájában errefelé közöltem is.

Olvastam pár éve Roger Penrose egy cikkét a Neuroscience and Quantum Physics-en (neuroquantology.com), valamilyen "hangszerelt" (orchestrated) modellt tett közzé a tudat működéséről. Meg hát A császár új elméje is csaknem erről szól, odahagyta a fekete lyukakat és meggörbedt tereiket Hawking-nak.