Bekukkantottam ide, csak pár rövid megjegyzést:

"Bizony, a Nemzet(meg)vezető szemmel láthatóan nagyon rosszul viseli, hogy a világ vezető hatalmának politikai elitje nyilvánvaló módon szalonképtelennek nyilvánította, ráadásul, egy bolsevista multtal terhelt, egykori titkos állományu tiszttel szemben. "

Írtad ezt november 14-én, amely előtti napon a fent nevezett világvezető hatalom Bush nevű elnöke gratulált a Truman-Reagan Szabadság díj kitüntetettjeinek...

"Orbán a perrel pont az ellenkezőjét teszi, saját rossz lelkiismeretétől (ha van neki egyáltalán lelke), politikusan fogalmazva, saját a szélső jobbtól el nem határolódó hibás, és civilizált országok által elítélt választsának következményeitől akar torz, és senkit meg nem győző formában szabadulni."

(Az általam) kiemelt mondatocska pontosan rávilágít, hogy miért teljesen fölösleges Hitetlen Tamáskával vitatkozni.

Még az Indexen volt alkalmam megtapasztalni, hogy a jogászokat megszégyenítően precízkedő és körmönfontan szabatos módon megfogalmazott mondanivaló mögött értelmetlen érzelmi indíték, emociomális kolonc rejlik.
Természetesen a hozzászólók döntő többségénél a mozgató érzelmi, ami gyakran és könnyen a felszínre is bukkan. Hitetlen Tamáska azonban úgy tesz, mintha véleményét minden esetben a színtiszta ráció határozná meg, miközben olyannyira érzelmi alapon közelít meg mindent, hogy ha érzelmi alapon valamiről eldöntötte, hogy fehér, akkor lehetetlen bebizonyítani neki, hogy az fekete.
Ennek eredménye, hogy - az egyébként 90%-ban racionálisan megfogalmazott - érveire adott racionális cáfolatok, ellenérvek úgy leperegnek róla, mint ama falrahányt.

Tisztelettel:

Személy szerint nincs okom rettegni a vasutirányitó rigmusoktól, de átérzem azok félelmét, akiknek van.
Nyilvánvaló az is elöttem, hogy a vasutirányitok bátorsága, a politikai elit torzultságának egyenes következménye.

Csak arra az "ideológiai következetlenségre" akartam felhívni a figyelmet, hogy egyszer az áldozatok számával mérsz (mértek, ti szadisták), másszor pedig "emberiségben és nem pedig nemzetben" mérsz/mértek mindent.

A parabolában Müller miniszter emlegette Birkenau-t, az életben meg Vastag Pál Recsket. Persze mind2 csak tréfálkozott.

Az ember pedig olyan tökéletlen állatfaj, hogy ami térben és időben közel történt hozzá, ráadásul, amiről közvetlen tapasztalatot szerez, az nagyobb emocionális erővel hat rá.

Az idő pedig azért kritikus, mert vonatirányitó rigmusok ezidőszerint szépszerével előfordulnak a B-közép táján, a gulagok visszaállitását pedig senki nem látszik akarni.

Az NSZP természetesen 1950-ben (és nem 1954-ben) alakított kormányt, miután a szociáldemokrata kormány a gazdaság összeomlása utáni nehéz helyzetben 1950-re felőrlődött.

Miért nem látszik indokolhatónak?

Hova lett az a megszokott és felettébb kozmopolita Hitetlen Tamáska?

Nem te vagy az első, aki eljátszik a fenti gondolattal.
Ha jól emlékszem volt ebből még valami lapos amerikai film is.

Viszont a parabolából az igazi iz mégis csak hiányzik:

Kérlek hasonlitsd össze azokat azt, hogy hány magyar állampolgár emberáldozta volt vörös és hány barna/zöld diktaturának.

"Az NSZP koalíciós partnere egyébként Hitler diktatúrája alatt (amitől az NSZP természetesen szavakban elhatárolódott, hiszen az NSZP már a "modern, európai népdemokrácia zászlóvivője", de persze a megörökölt anyagi és hatalmi pozíciókat zavartalanul élvezi) üldözöttekből áll, pártjuk neve Meleg Németek Szövetsége.
"

Az pedig kimaradt, hogy
"Hites Péterke szerint nem volt bölcs dolog Lösser ex-miniszterelnök részéről, hogy beperelte Müller NSZP-s minisztert, mert Müller azt állította,
hogy Appletree amerikai elnök azért fogadta az NSZP miniszterelnökét, mert az
nem kozmopolita és nem filoszemita.
"

Ezt a mondatot probáld meg, bármelyik civilizált országban eladni.

Válaszod 1-3 pontjában nézeteink olyan antagonisztikus ellentétét tártad, fel,hogy ott vitának nincs helye.

A topic témájába vágó 4. pontra nem válaszoltál, illetve a "konzervativ értékekre" sérelmes tabutörés vádjával lőttél vissza.

Ez viszont nem volt bölcs töled.

1. Ugyanis az antiszemitizmus olyan emberekben (IS) kelt félelmet, akikre szabályosan vadásztak.

2. A melegek emancipációja pedig olyan ártatlan embereket akar félelmeitől megszabadítani, akikre bizonyos körök ma is "vadásznak".

2.

> Azt meg légy szives magyarázd meg, hogy egy ALAPVETŐEN liberális szellemü alkotmánnyal rendelkező országban

Az SZDSZ által képviselt* ideológia Nyugat-Európában is csak max. 10%-ot hoz. De persze a legkevésbé sem a szélsőségesség
ismérve. Az SZDSZ politikai gyakorlata viszont az.

*de csak képviselt, mert különféle okok miatt elég falsul szólaltatják ezt meg: én pl. brit Liberális Pártot ismerem valamelyest és
(Paddy Ashdown) velük tudnék összehasonlításokat tenni és csak annyit mondanék, hogy természetesen Ashdown-ék
nem forgatják bunkóként az antiszemitizmus vádját, hogy a témánál maradjunk...

>Különösen akkor, ha ezt a szellemiség egyértelmü pozitiv visszhangra talál minden civilizált országban.

Minden olyan "nyugati" országot akartál írni (de szvsz még ez is vitatható!), amelyik kelet-európai piacszerzési
igényeinek (=modern gyarmatosítási törekvések) a szellemi-anyagi "komprádor" szerepre vágyó SZDSZ-MSZP-s "neoliberalizmus"
tökéletesen alájátszik? Emiatt még a "fejlett Nyugaton" még azért súllyal bíró "nem liberális" hatalmi (+sajtó!) tényezők
is inkább "pozitívan visszhangoznak" (pontosabban szólva az utóbbiak inkább a "pénz szagáról" hangoztatott erkölcsi cinizmusba menekülnek).
(Tkp. így meglepő, hogy ilyen körülmények között Antall vagy Orbán milyen nagy "nemzetközi" elismertséggel bírt/bír.)

> annak hangsulyozását, hogy az SZDSZ igen nagy elfogadottsággal rendelkezik jelenleg a társadalom többségét képviselő MSZP-s szavazók körében is,
>és igen sok MSZP-s szavazó és párttag tekinti erkölcsi és intellektuális igazodási pontnak az SZDSZ-t.

Nesze neked érvelés... Demszky bűntudatos-szégyellős önámítására fanyalodsz? ("Hátszélben...")
Erről az állításodról pedig maga HKovács mondott értékelést... (Tudod, a kis jelentéktelen pártocskáról..)

> Kérdezem én továbbá, hogy az egész rendszerveltás története óta hány, az SZDSZ-t bíráló cikk jelent meg mértékadó külföldi ujságban,

Ez az én véleményemet is egész jól alátámasztja.

>Ugye abban egyetérthetünk, hogy senki, de senki nem szokta a forgalmas utcasarkon lehuzni a gatyáját, és odaszarni a járdára.
>Ha mégis ezt tapasztalnánk, akkor nagyon el kellene gondolodnunk, hogy ezt a rendkivül erős társadalmi tabut milyen biztatás törhette meg.

Eddig egy szál lila tangában sem riszálták magukat homoszexuálisok, mert bizonyos társadalmi tabuk ezt gátolták.Budapest utcáin még 1előre
nem néznek közönyösen át valakin, ha a nyílt utcán, fényes nappal kábítószeres injekiót döf valaki magába vagy nincs még templommal szemben
közszemlére bocsátva durva pornográfia, ill. meztelenül vonagló prostituált a bordély kirakatában. Még fejlődhetünk egy kicsit a hollandiai
Amszterdam "liberalizmusáig".

2.
Azt meg légy szives magyarázd meg, hogy egy ALAPVETŐEN liberális szellemü alkotmánnyal rendelkező országban egy, a libaralizmust a zászlajára iró (és ennek révén - különösen a mértékadó szellemi, gazdasági establishmentben - folyamatosan komoly társadalmi elfogadottsággal rendelkező ) párt hogyan lehet szélsőséges? Különösen akkor, ha ezt a szellemiség egyértelmü pozitiv visszhangra talál minden civilizált országban.

Itt minden 5% ra való gunyus utalásnak elejét veendő szükségesnek tartom annak hangsulyozását, hogy az SZDSZ igen nagy elfogadottsággal rendelkezik jelenleg a társadalom többségét képviselő MSZP-s szavazók körében is, és igen sok MSZP-s szavazó és párttag tekinti erkölcsi és intellektuális igazodási pontnak az SZDSZ-t.

Kérdezem én továbbá, hogy az egész rendszerveltás története óta hány, az SZDSZ-t bíráló cikk jelent meg mértékadó külföldi ujságban, hányszor érte ezt a pártot diplomáciai támadás? És az igy kapott számokat összehasonlitva azokkal, amit ebben a vonatkozásban akármelyik más magyar párt kapott, ki fog jól kijönni?

3.
Az előző és - érzésem szerint fontos - megjegyzésemben, a fejéről a talpára állitottam, az általad csak fenomenologikusan tárgyalni megkivánt "Inkább antiszemitázás van-e, mint antiszemiták?" cimü, és azon a szinten eldönthetetlen és sehova nem vezető kérdést, megválaszolva, hogy MIÉRT van az egyik, és MIÉRT a másik, egyben megadva a választ arra is, hogy ez a kérdés miért bír egyáltalán jelentőséggel.

4.
Irod:
"Lefordítva: ha egy két tucat ember által olvasott kerületi pártlapban
megjelenik egy antiszemita megjegyzés, akkor arra a "válasz" Auswitz és a marhavagonok emlegetése minden hullámhosszon és minden lehetséges helyen."

Ennél sokkal aggasztobbak a futbalpályák körül megjelenő vasutirányítók, a parlamenti hazaárulózók, mert rámutatnak az alábbiakban és egy érzékletes példával megvilágítandó jelenségre:

Ugye abban egyetérthetünk, hogy senki, de senki nem szokta a forgalmas utcasarkon lehuzni a gatyáját, és odaszarni a járdára.
Ha mégis ezt tapasztalnánk, akkor nagyon el kellene gondolodnunk, hogy ezt a rendkivül erős társadalmi tabut milyen biztatás törhette meg.

Most, a topic során tárgyalt jelenségek kapcsán pontosan ennek a biztatásnak az okára és müködésmódjára kivántam felhívni a figyelmet.

Ez most nagyon úgy hangzott, hogy te helyesled a kárpát-medencei, azaz erdélyi, felvidéki, stb. magyarok asszimilációját...
(Nem fogok nagyon megdöbbenni az igenlő válaszon.)

> egy kis középpárt billegése

Ez lenne az SZDSZ? (Úristen, akkor ezzel az erővel ez a MIÉP is lehetne!)

> a közép szerepre kárhozatott SZDSZ

Ez jó! Nagyon vicces.
Szerintem az SZDSZ-nek soha nem volt igazán esélye erre a szerepre, de ez a lehetősége a Demokratikus Charta felállása után
aztán biztosan végleg elveszett.

> Na akkor térjünk vissza a főkérdésre, amit ugy tettél fel, hogyha jól interpretálom, hogy mi van inkább antiszemiták, vagy antiszemitázás:

Nagyjából "jól interpretáltad".
"Torz pártstruktúra, meg erőszakosság van" lehet, hogy van (előbbi szerintem annyiban mindenképp, hogy az
SZDSZ nevű szélsőséges törpepártnak túl nagy a súlya bizonyos területeken), de ez nem "adekvát" válasz a kérdésre.
Egyébként pedig feleltem is a kérdésre: inkább antiszemitázás van, mint antiszemiták.
A két dolog egyszerűen más nagyságrendben jelenik meg a magyar politikai életben. Lefordítva: ha egy két tucat ember által olvasott kerületi pártlapban
megjelenik egy antiszemita megjegyzés, akkor arra a "válasz" Auswitz és a marhavagonok emlegetése minden hullámhosszon és minden lehetséges helyen.
A hátteret pedig az adja, hogy állítólag az antiszemitizmus a magyar politikai élet egyik legfontosabb kérdése. (Persze leginkább jobbközép kormányok idején.)

Csoóri:
Majd igyexem megszerezni ezt az írást (esetleg neked van belőle raktáron? ) és akkor majd magam eldönthetem, hogy a te tartalmi összefoglalód mennyire
fedi a tényleges szövehget, jó?

off
Miért lenne nehezen érzékeltethető magyarul a függő beszéd?
"Azt írta, hogy a víz nem válik borrá és szerinte ha a zsidok megtépik magukat", stb.

Balladai tömörséggel arról, hogy a viz nem válik borrá, és ha zsidok megtépik magukat, akkor is alkatilag képtelenek arra, hogy magyr emberré váljanak.

Egészen biztosan vannak más, a disszimiláció propagálásábólból élő csoportocskák is. Hovatartozásuktól függetlenül egyformán utálom őket.

Na akkor térjünk vissza a főkérdésre, amit ugy tettél fel, hogyha jól interpretálom, hogy mi van inkább antiszemiták, vagy antiszemitázás:

Nos, torz pártstruktúra, meg erőszakosság van:

Az általam unalomg leirt és ideálisnak tartott modellben egy kis középpárt billegése egyensulyozza ki két nagy tömegü néppárt pillanatnyi sulyát. És ez a mechanika müködöképes akkor is,ha bármilyen mérsékelt irányvonalu erőt helyettesitek be az aktuális pártokba.