Ennek az érvelésfajtának aztán az a leggusztustalanabb és legtörténelmietlenebb része, amikor az "antikommunizmus harcossai" magukat a humanizmus és szabadság feltétlen felkentjeinek kivánják feltüntetni, és teljes mértékben elvonatkoztatnak attól, hogy milyen mozgalmak, milyen konkrét sztuációkban, milyen körülmények, kényszerek és tapasztalatok nyomán jöttek létre.

2.
Lényegében csak a zászlók változnak: az amerikaiak épp ugy vazallusaikká akarnak -éppen most- tenni bennünket, mint az oroszok egykoron.
A diszités persze szebb: lehet pofázni, van mobiltelefon, nem kell sorbanállni, és csábítobbak a reklámok.

2. Akkor nyilván az is botrányos, hogy hatályos törvényeink szerint is, a titkoszolgálatok beépülhetnek bárhova, és a megfelő kormányzati szerveknek ehhez segítséget is kötelesek adni. És ugyanigy müködik ez, valószinüleg a világ valamennyi olyan államában, amit nem közvetlenül a titkoszolgálatok irányitanak. Ugye az egész viág botrányos? És akkor viszont más semmi sem botrány?
:-)))

2. Kémbotrányról beszéltél, erről sem tudom, hogy mire gondoltál.

Az egy másik -és szerencsére meg nem valósult - eset, hogy Orbán megválasztása esetén is sokkal több maradt volna a két ország közötti összekötö erő, mint a szétválasztó, igy a reálpolitika nyinyilván azt követelte volna meg, hogy nyilvánosan ne alázzák meg Orbánt, és ne taszitsák el mégjobban el maguktól.

Utolsó mondatod alanyát persze tetszőlegesen kilehet terjeszteni, az erre hajlamos áhitatos fidesz-tyúkokra is akár.
Mint tudjuk, a hatalomál nincs erősebb afrodiziákum.

Bizony, bizonyos dolgokat eleve ki kell zárnia egy olyan politikusnak, aki magát szalonképesnek akarja tudni.
Ellenkező esetben pedig rajta ragad, az ami.

Az utolsó kémbotrány amiről tudok az a Belovaié.
Ez egy ujabb lenne?
KI árult el konkrétan kit?

2.
A "lapsus" szó kisiklást, hibát jelent, amit először el kell követni ahhoz, hogy el lehessen szenvedni.
Ezt pedig -véleményem szerint- ebben a topiban veled firdult elő Horváth Aladárral kapcsolatban, amit voltam bátor felhánytorgatni.
Egy lapsussal kapcsolatban még az sem feltétlenül igaz, hogy alanya és tárgya ugyanaz lenne. Mint ahogy a hiba meglétének volta is, az ezt megállapitó személytől is függ, aki nem feltétlenül az "elkövető".