Kerestem magyar szöveget ezzel kapcsolatosan egyet sem találtam!
Megköszönöm, ha valaki segít ebben.

Ez az ember igazán utálta a kommunistákat, ki tudja miért? :- )

Itthon Knopp

Az Eural Trans Gas irodái a budapesti Bank Centerben találhatóak, ügyvezetője Knopp András, az MSZMP KB egykori alosztályvezetője, a nyolcvanas években kulturális miniszterhelyettes. Knopp korábban a német Reemtsma dohánykonszern képviselője volt a szovjet utódállamokban. Knopp a Kyiv Postnak adott interjúban állítólag elismerte, hogy üzleti kapcsoltban áll a Mogiljeviccsel összefüggésbe hozható Highrock Properties nevű céggel, magával a körözött maffiavezérrel azonban semmiféle kapcsolatot nem ápol. A Highrock Properties ugyanazon a tel-avivi címen (egyazon irodaházban) van bejelentve, amelyen az Eural izraeli tulajdonosa, vezetője pedig Igor Fiserman, akit – több társával együtt - az FBI 150 millió dollár elsikkasztásával gyanúsít.

Szeva bácsi

A cég alapítója állítólag három, az üzleti életben teljességgel járatlan, hazájában igen szerény körülmények között élő román és egy izraeli állampolgár, Gordon Zeev. Ez utóbbit állítólag – így a lap – szoros szálak kötik az Ukrajnában született maffiavezérhez, Szemjon Mogiljevicshez, aki szerepel az FBI legkeresettebb bűnözőinek listáján. Erről a kapcsolatról első esetben a brit titkosszolgálati szaklap, a Jane's Intelligence Digest számolt be januárban.

Az orosz lap szerint a Pest megyében bejegyzett cég, az Eural Trans Gas profitja az ukrán Naftogaz monopólium által neki átengedett gázhányad továbbexportálásából származik, leszámítva a Gazpromnak járó csővezeték-használati díjat. Hogy miért nem a Gazprom végzi ezt a tevékenységet, arra a cégnek egyszerű a magyarázata: az ukrán fél ragaszkodott ehhez a megoldáshoz, a hazánkban élvezhető off-shore státus pedig jelentős adómegtakarítással jár.

Aggódnak a Gazprom-részvényesek

A Gazprom kisebbségi részvényesei – a lap a Hermitage Capital Managementre hivatkozik – persze nem csak azt nehezményezik, hogy máshoz kerül az egymilliárd dolláros adó előtti nyereség, amely az egykori orosz gázipari minisztérium utódjához, a Gazpromhoz is befolyhatna. A Hermitage-t és vélhetően a többi kisebbségi részvényest, így a német gázipari óriást, a Ruhrgas-t az is bosszantja, hogy az orosz gázkészletek jelentős hányada felett őrködő anyacég 300 millió dolláros kölcsönnel támogatta meg a pusztán kereskedelemmel foglalkozó céget, amelyet mindössze 12 ezer dollár indulótőkével hoztak létre. Ezt tetézi, hogy a gázóriás százszázalékos tulajdonában lévő bank, a Gazprombank, amely egyébként a magyarországi Általános Értékforgalmi Bankban is tulajdonos, további 70 millió dollárral segítette meg a céget.

A Hermitage első embere szerint a Gazprom részéről az Euralnak nyújtott támogatás üzletileg teljesen értelmetlen, és nagyságrendileg éppen akkora „veszteséggel" jár, mint amelyért Valgyimir Putyin elnök menesztette a korábbi vezetőséget. Ők az Itera nevű, Floridában bejegyzett cégen keresztül szivattyúztak ki vagyonokat az orosz gáziparból. „Igaz, ők legalább saját lelőhelyekkel rendelkeztek és kitermelést is végeztek" – jegyzi meg a Troika Dialog energiaipari elemzője.

Idézet:

---

A piszkos birodalmi céljaikat már nem tudják talán elérni. De ami miatt különösen veszélyesek: amit nem tudnak megszerezni maguknak, ott destabilizálni fognak.

---

Gyurcsány egyik - hivatalában eltöltött - utolsó gazsága, hogy lemutyizott Putyinnal (Mutyin?), hogy az MFB finanszírozza a Déli Áramlatot:

Idézet:

---

A Gazprom emellett készen áll arra, hogy aláírja az együttműködési megállapodást a Magyar Fejlesztési Bankkal(MFB) a tervezett Déli Áramlat gázvezeték ügyében. Ezt már Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök jelentette be, miután Moszkvában megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenccel.

---

Nagy a csönd most Gyurcsány körül, a Gazprom bevételei jelentősen visszaestek (elsősorban a veszteséges Közép-ázsiai gázfelvásárlások miatt:
Falling Gas Prices Deny Russia a Lever of Power ), létérdekük a Nabucco megakadályozása és Magyarország energia-függőségének további észnélküli fokozása.

Láthatóak az ukrán politika problémái. No. Nálunk is szépen bezavarnak már most szerintem, de csak most jön a java. Ha megnézzük, hogy Vona Gábor nem olyan rég - balónéi hirtelenséggel egyébként, ez már náluk trend - oroszbarát hangokat kezdett el megütni és tárgyalni is elutazott Moszkvába, és bár az oroszokkal nyugat számára is gyanús kapcsolatokat ápolni igyekvő Gyurcsány már lemondott, de az MSZP ugye már történelmileg nem mulasztott el eddig sem benyalni nekik, akkor elgondolhatjuk a folytatás és kezd összeállni a kép: Nem várt régi szereplő szállt be a magyar politika játszmába.

Szőnyi Szilárd, itthon@hetivalasz.hu
9. évfolyam 11. szám, 2009.03.12
Sztálin külügyminiszterének unokája, Moszkva arculatépítője. Miközben Kijev államellenes fellépéssel vádolja, hazánkban is "országimázs-központot" alapít. Vjacseszlav Nyikonovot nevezték már kultúrdiplomatának, nagyhatalmi kijáróembernek, de az ex-KGB előretolt ékének is.

"Eddig tizenöt évenként egyszer jöttem Magyarországra, most majd évenként tizenötször jövök" - idézte a Népszabadság múlt héten a Vlagyimir Putyin volt orosz elnök által 2007-ben létrehozott Orosz Világ Alapítvány igazgatójának szavait. A lap azon alkalomból rajzolta meg Vjacseszlav Nyikonov portréját, hogy emberünk februárban megállapodást írt alá Hudecz Ferenccel, az ELTE rektorával a budapesti egyetemen működő Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár létrehozásáról. Az intézmény a British Councilhoz, a Goethe, illetve Cervantes nevét viselő intézetekhez hasonlóan kulturális feladatok ellátására jött létre - legalábbis papíron.

Ha viszont megismerjük Nyikonov életrajzát, máris élhetünk a gyanúperrel, hogy az intézményalapítás mögött nem csak az orosz kultúra ápolásának szándéka állhat. A történészként, politológusként fellépő férfi Sztálin külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov unokájaként született 1956-ban. A 80-as években a Lomonoszov Egyetem párttitkára volt, majd Gorbacsov idején a párt ideológiai osztályának egyik vezetőjeként, 1991-ben pedig a KGB elnökének munkatársaként tevékenykedett. 1993-ban létrehozta a Politika Alapítványt, s ugyanebben az évben az orosz parlament képviselője lett.

A Moszkva nagyhatalmi érdekeinek képviseletére megalakított Orosz Világ Alapítvány igazgatója Közép-Európában elsőként Magyarországon telepített központot. Idehaza sem akárkik szorgalmazták az intézmény létrejöttét. "Ország-imago javítás - mindkét oldalon" - olvasható a központ hátterében álló Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért nevű szervezet okiratában. Az alapítvány, illetve a most felállított intézet vezetője Szvák Gyula baloldali történész, a kurátorok között pedig ott találjuk az MSZP szélsőbaloldalinak tekintett politikusát, Krausz Tamást is.

"Három és fél évtizede várok erre a percre" - jelentette ki a megnyitón Szvák, aki kétségtelenül minden magyar ruszisták legtekintélyesebbike. Ő a Magyar-Orosz Baráti Társaság elnöke, az ELTE Magyar Ruszisztikai Intézetének vezetője. Négy éve a magyar-orosz kulturális évadok főkurátora volt, tagja két orosz folyóirat szerkesztőbizottságának, s Krausz Tamással együtt szerkeszti a Ruszisztikai Könyvek sorozatot. (Egykor a Mecénás Könyvkiadó, majd a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatótanácsának első embere is volt.)

Szvákék alapítványának támogatói között szerepel a magát legolcsóbb magyarországi gázszolgáltatóként hirdető, ukrán hátterű Emfesz Kft. - ami azért pikáns tény, mert a Moszkva befolyását lerázni kívánó Ukrajnában nem mindennapos dolog oroszbarát szervezeteket pénzelni. S hogy Putyinék mennyire komolyan veszik Kijev önállósodási törekvéseit, arra Vjacseszlav Nyikonov korábbi nyilatkozata a példa. "Oroszország mindent elkövet, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását" - jelentette ki tavaly ősszel kevésbé politológusi, mint nagyhatalmi érdekképviselői minőségében a német Spiegelnek.

Arról pedig, hogy e cél érdekében Moszkva mi mindent elkövethet, akkor alkothatunk fogalmat, ha megismerjük az ukrán titkosszolgálat egyik tavaly őszi jelentését. A nemzetbiztonsági szervek ekkor azzal büszkélkedtek, hogy felgöngyölítettek több olyan szeparatista törekvést, melynek szervezői a donyecki térségben, a Krím félszigeten, illetve Kárpátalján igyekeztek borsot törni az államhatalom orra alá. Utóbbi helyen a ruszin önállósági mozgalom oroszbarát szárnya ellen kellett fellépni. Ezt az irányzatot egy Dmitrij Szidor nevű ortodox pap fémjelezte, akinek Kárpátaljai Ruszin Nemzetgyűlés nevű szervezete - az Ukrajina Moloda nevű lap dokumentumai szerint - anyagi támogatást kapott Nyikonov Politika Alapítványától.

Az esetet leleplező újság Nyikonov alapítványát "az Orosz Föderáció külföldi titkosszolgálata fedőszervezeteként" emlegette, és arra a következtetésre jutott: azzal, hogy Moszkva támogatta Szidor mozgalmát, Ukrajna területi egységét akarta kikezdeni. A ruszinok ugyanis önrendelkezést követeltek, és azzal fenyegettek: ha az állam 2008. december 1-jéig nem nyilvánítja autonóm területté Kárpátalját, kikiáltják a kárpátaljai köztársaságot.

E törekvések élén állt a moszkvai patriarchátus fennhatósága alatt működő ukrán ortodox egyház papjaként Dmitrij Szidor. Fellépése különösen azok után nem meglepetés, hogy az utóbbi években az ukrán egyház is kivette a részét a hatalmi harcokból. A 2004-es elnökválasztáson például a nyugatbarát Viktor Juscsenko ellenében - a felekezeti hierarchiától nyilván nem függetlenül - a Moszkva-párti Viktor Janukovicsot támogatták. Szidorék mozgalma végül elhalt, a tanulság azonban Ukrajnában sokak számára megmaradt: Vjacseszlav Nyikonovék alkalmasint "mindent elkövetnek" az ország stabilitásának aláásására.

Hitel és befektetés | 2009. május 17. 18:08

Egyre jobban gyarapodik az orosz ingatlantulajdonosok száma Zala megyében, elsősorban a gyógyfürdők környékén - derül ki a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal zalaegerszegi kirendeltségének adataiból.

A vásárlók leginkább kedvelt célpontja Hévíz, valamint Keszthely, Gyenesdiás és Vonyarcvashegy, de a zalakarosi ingatlanok után is már többen érdeklődnek. Általában lakóházat, apartmant, lakást vesznek az oroszok a zalai fürdőhelyek környékén, de a beépítetlen területekre is igény mutatkozik.

Az MTI rendelkezésére bocsátott adatok szerint az érdeklődés egyre fokozódik. A zalai államigazgatási hivatalban 2007-ben 250 ingatlanszerzési kérelmet fogadtak, ezek közül 8 kérelem származott oroszoktól. 2008-ban a 251 beérkezett kérés között már 46 jött oroszoktól, és az idén az év első négy hónapjában is már 23 kérelem feladója volt orosz állampolgár.

hévíz

Az ingatlanforgalmazók úgy látják, továbbra sem csökken a Németországból, Ausztriából és a Benelux-államokból származó vevők száma, de nagy szerencséje a régiónak, hogy az oroszok idehozzák a pénzüket - mondta az MTI-nek az orosz nyelvű honlapot is működtető hévízi Exclusive ingatlaniroda vezetője. Kovács László tapasztalatai szerint az oroszok inkább kiveszik a bankból a pénzüket, vagyis befektetésként vásárolnak.

A vevők a jó minőségű, termálfürdő közelében, jó helyen fekvő új lakóingatlanokat keresik. Általában nem kiadásra, hanem saját maguknak, családjuknak vásárolnak, és vannak, akik csak két hetet töltenek itt egy évben, máskor üres a házuk.

Russian organized crime in Israel began with the mass immigration of Russian Jews to Israel after the collapse of the Soviet Union in 1989.[15] An underground society of criminals and youth gangs developed quickly, encouraged by the increasing permissiveness of parts of Israel like Tel Aviv during the 1990s. The groups established networks and activities in narcotics, prostitution and human trafficking which still exist today, and their operations are often funded by the Russian mafia.

By 1998, 750 000 Russian Jews had immigrated to Israel following the collapse of the Soviet Union.[16]

Israel appealed to the organized crime bosses after 1989 for a number of reasons. Firstly, the Russian mafia saw it as an ideal place to launder money, as Israel's banking system was designed to encourage aliyah, the immigration of Jews, and the accompanying capital.[17] Following the trend of global financial deregulation, Israel had also implemented legislation aimed at easing the movement of capital. Combined with the lack of anti-money laundering legislation, Russian organised crime found it an easy place to transfer ill-gotten gains. In 2005, police estimated that Russian organised crime had laundered between $5 and 10 billion in the fifteen years since the end of the Soviet Union.[18]