Először augusztus végén merült fel annak a gyanúja, hogy problémák adódhatnak a külföldről behozott fűszerpaprikával. Akkor a Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző állomás szakemberei mutatták ki veszélyes toxinok jelenlétét két, Brazíliából és Spanyolországból érkezett, összesen hatvantonnás paprikaszállítmányban. http://www.nol.hu/cikk_print/337921/

De, akárcsak a jogelődök, takargatták a titkot..senki nem hallott róla, csak miután a szlovének feltették az EUs honlapra: http://europa.eu.int/comm/food/food/rapidalert/index_en.htm

Szlovénia már a két hete riadóztatta az EU élelmiszer- és takarmány-gyorsriasztási rendszerét (RASFF) arról, hogy egy Magyarországról származó termékben toxint találtak .. http://index.hu/gazdasag/magyar/paprik041028/

"Válaszában Németh Imre agrárminiszter úgy vélte, Ádernek fogalma sincs a történtekről, szerinte inkább dicséret illeti az élelmiszerek ellenőrzését végző hatóságot, amiért rábukkantak a mérgező anyagot tartalmazó készletre. Hangsúlyozta: az illetékesek azonnal elrendelték a mérgező paprika visszagyűjtését. "

nb
1. az EU honlapján, Szlovénia hívta fel a figyelmet a magyar paprikábantalálható aflatoxinra..Már régebben, s közben bennünket tovább mérgezett a kormány..(remélem ebbe belebuknak..)

A Pirosarany és az Erős Pista gyártója, az Univer hitelrontás miatt pert fontolgat, ha az ÁNTSZ nem vonja vissza a betiltott termékek listájáról a cég termékeit - nyilatkozta az Indexnek Molitorisz Károly az Univer vezérigazgatója. A cég nem őrölt fűszerpaprikát használ termékeihez, a nyers paprikát a Kecskemét környéki őstermelőktől veszi, így import paprika nem kerül a termékekbe.
http://index.hu/gazdasag/magyar/paprik041028/

nyomtatható verzió cikk továbbküldése betűméret

Azonnali hatállyal betiltja az őrölt fűszerpaprika árusítását és forgalmazását a Tisztiorvosi Szolgálat, mert a kalocsai, a szegedi és a sükösdi cégek termékeiben a megengedettnél sokkal magasabb aflatoxin nevű gombamérget találtak az ellenőrzések során.

Holnap reggelig minden üzletben össze kell gyűjteni a polcokon levő csomagokat. A tiltás a fűszerpaprika-alapú készítményekre is vonatkozik. Az ÁNTSZ közölte, azok a csomagok, amelyeken 2005. április 15-i dátum szerepel, valamint a konzervek és a húskészítmények biztosan nem fertőzöttek. A kormányszóvivői tájékoztatón Rácz Jenő egészségügyi miniszter ismertette az intézkedéseket.

Az ÁNTSZ egy közraktárban tartott ellenőrzés alkalmával aflatoxint talált az ott tárolt Dél-Amerikából importált fűszerpaprikában. Nagy mennyiségben ez a gombaméreg májkárosító, rákkeltő anyag.

Rácz Jenő:
- Magyarországon egy átlagos ember körülbelül fél kiló pirospaprika mennyiséget fogyaszt el egy év alatt. Ahhoz, hogy ez a bizonyos aflatoxin az ezt meghaladó koncentrációban káros elváltozást okozzon az azt jelenti, hogy egy hét alatt el kellett volna fogyasztani egy évnyi mennyiséget az illetőnek. Ezt azért tartom szükségesnek kimutatni, hogy miközben egyébként valóban egy nagyon fontos olyan jellegű jelzést kaptunk az illető hatóságoktól amire azonnal intézkedni kell, ugyanakkor a mérték ez körülbelül ekkora.

Az ÁNTSZ a boltokban kapható termékeket is megvizsgálta és három forgalmazó paprika készítményében találták meg ugyanezt a mérgező gombát.

Rácz Jenő:
- A kormány valamennyi fűszerpaprika, illetve paprika tartalmú fűszerkeverék fogalmazását felfüggeszti azonnali hatállyal. Az intézkedéseknek megfelelően holnap nyitásig valamennyi kereskedelmi egység polcáról az érintett termékkört el kell távolítani. A rendelkezések betartását az ÁNTSZ és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség folyamatosan ellenőrzi.

Rácz Jenő elmondta azt is, hogy a konzervek és húskészítmények biztosan nem tartalmaznak mérgező anyagot. Szintén nem tartalmaznak mérget a 2005. április 15-éig fogyasztható termékek. Az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelem folyamatosan vizsgálja a most betiltott paprikakészítményeket, hogy a fűszer minél hamarabb visszakerülhessen a forgalomba.

MNO
A magyar mezőgazdaság soha nem látott válságjeleket mutat – mondta mai sajtótájékoztatóján Áder János, a Fidesz frakcióvezetője.

A tétlenség és tehetetlenség jellemzi az agrárkormányzatot, aminek súlyos ára van – hangsúlyozta Áder János, aki úgy véli, a szocialista kormányzat ellehetetlenítette a családi gazdaságokat, szétverte a falugazdász-hálózatot, és folyamatosan csökkenti a különböző ágazatok támogatását.

Népszabadság • Mihálovits András • 2004. szeptember 2.



Őrlésre váró paprikák. A termelők őrült sokat veszítenek a csatlakozással

Nem állapítható meg a pirospaprikáról, honnan származik: a csomagoláson a gyártók nem tüntetik fel az áru eredetét. A szabály kusza, így ma könynyen szórhat ételébe brazil vagy spanyol paprikát a vevő - hungaricumként.

A fogyasztók egészségére káros gombatoxint tartalmazó importpirospaprika-szállítmány került a közelmúltban Magyarországra. A fűszerből nem kerülhetett a boltokba, mivel a Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakemberei még a forgalomba hozatal előtt kimutatták a veszélyes toxinok jelenlétét. A külföldről származó élelmiszer-ipari termékeket minden esetben be kell vizsgáltatniuk az importőröknek. Két, Spanyolországból, illetve Brazíliából érkezett paprikaszállítmány a megengedettnél 5-10-szer több toxint tartalmazott, ami komoly egészségkárosodást okozhatott volna. A hatóság a kifogásolt készleteket zárolta.

A megyei főállatorvos jelentette az esetet az agrártárca illetékes főosztályának, ahol jelenleg vizsgálódnak az ügyben. Mivel az egyik kifogásolt tétel spanyol eredetű, a magyar fél a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalon (MEBiH) keresztül valószínűleg tájékoztatja az unió élelmiszer-biztonsági hatóságát is. Brüszszel ezután az eset súlyosságától függően hírként értékeli a tájékoztatást, esetleg tudomásul veszi azt, vagy riasztást rendel el. Utóbbi esetben a kifogásolt terméket kivonják a forgalomból, majd a gyanús készleteket megsemmisítik. Az ügy nagy veszteséget jelent a paprikát behozó vállalkozásoknak, de nem árt a magyar paprika hírnevének, mivel a veszélyes szállítmány külföldről érkezett - állítja Biacs Péter, a MEBiH vezetője. A szakember szerint az eset nagy tanulsága, hogy nemcsak a gyártáskor kell betartani az élelmiszer-biztonsági előírásokat, hanem a szállításkor és a raktározáskor is.

Azt, hogy a gombatoxinnal fertőzött 60 tonna spanyol és brazil paprikát mely cégek importálták, egyelőre nem lehet tudni. Ezzel kapcsolatban csak annyi szivárgott ki, hogy egy sükösdi és egy kalocsai társaságról lehet szó. Előbbi cég ügyvezetőjét tudósítónknak nem sikerült elérnie, mert állítólag éppen Brazíliában tárgyalt, míg az utóbbi vállalkozás vezérigazgatója nem kívánta kommentálni a toxintartalmú paprikaszállítmányról szóló értesülést. Úgy tudjuk, hogy az eset nyomán a Csongrád megyében működő paprikafeldolgozók importalapanyagát is ellenőrizte az élelmiszer-biztonsági hatóság. Az eddigi adatok alapján náluk nem merült fel annak a gyanúja, hogy az általuk behozott paprikát nem lehet forgalomba hozni.

Érdeklődésünkre egyébként az ágazatban dolgozó más vállalkozások névtelenséget kérő képviselői elmondták, korábban sok száz tonna dél-amerikai és dél-európai paprika jött az országba, ám ezen szállítmányok közül egy sem bizonyult fertőzöttnek. A mostani eset így meglepte a paprikaforgalmazókat is, akik közül többen a hazai és a külföldi vevőkért vívott egyre élesebb versennyel magyarázzák a mostani botrányt.

Kérdés, amennyiben a toxinokkal szennyezett szállítmány kereskedelmi forgalomba kerül, a fogyasztók hogyan értesülhettek volna arról, mely paprikával kell vigyázniuk. A fővárosi üzletekben szerzett tapasztalataink szerint ugyanis a boltokban kapható fűszerek csomagolására csak a gyártó nevét és címét tüntetik fel, a termék eredetét nem. Pedig az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet kimondja: a csomagolásra rá kell írni a termék eredetét vagy a származás helyét, amennyiben a jelölés hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől.

Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatási főosztályának vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: azzal önmagában nem lenne baj, ha a dobozon csak a paprika szó és a gyártó megnevezése szerepelne. Az viszont már megtévesztő lehet, ha a cég neve vagy más jelző utal a termék eredetére, miközben a dobozba máshonnan származó fűszert csomagolnak.

Kétségtelen, a világhírű magyar fűszerpaprika piaci helyzete nem túl rózsás. Az uniós csatlakozásig 42,5 százalékos vám védte a belpiacot, ám május elseje óta az uniós paprika behozatala vámmentes, a harmadik országból behozott fűszer után pedig mindössze 5 százalék vámot kell fizetni. - A paprikatermelés rendkívül kézimunka-igényes, tehát drága foglalatosság. A piacon azok a termelők tudnak megmaradni, akik olcsó munkaerővel dolgoznak - magyarázza a nehézségek okát Katona Antal, a Fűszerpaprika Terméktanács titkára. Spanyolország uniós csatlakozása miatt például arrafelé harmadára esett vissza a termelés, ám az ottani farmerek megoldották a problémát: Marokkóban gazdálkodnak tovább. Igaz, az ottani vagy éppen a brazil paprika lényegesen gyengébb minőségű a magyarnál, ám 10-20 százalékkal olcsóbb.

Bevezetés

Az élelmiszerbiztonság, azaz az egészségre károsan nem ható, biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, ill. a takarmányok biztonságának kérdése az utóbbi évtizedben kapott különleges hangsúlyt és jelentõsége folyamatosan nõ.
Nem véletlen, hogy az Európai Unió EU 5-ös, most futó kutatási programjában az élelmiszerbiztonsági kérdések kulcsszerepet kaptak. A kiterjedt problémakörnek csak része, de igen fontos, hogy a világon igen sok helyen törtek ki igen jelentõs kárt okozó gomba eredetû fertõzések következtében elõálló mikotoxikózisok, amelyek ugyan nem ragályosak, de igen jelentõs, milliárdos károkat okoztak az állattenyésztésben, s mint késõbb kiderült, többnyire az emberre és állatra is igen ártalmasak és igen komoly élelmiszer, ill. takarmánybiztonsági kérdést jelentenek. Hazánkban a búza legutóbb 1996-1999 között szenvedett jelentõs területre kiterjedõ kalászfuzárium járványt, s a közvetlen és közvetett károkat 1998-ban mintegy 25 milliárd Ft-re becsültem. Az USA-ban és Kanadában 1993-2000 között évente felléptek pusztító járványok, az összesített károk itt is milliárdosak, de dollárban. Kínában sok millió hektáron minden évben jelentkezik, de nincs a földgolyónak olyan része, ahol kisebb-nagyobb gyakorisággal ne károsítana. Ugyanez érvényes a kukoricára is, amely toxikológiailag a búzánál is rosszabb helyzetben van.

A szennyezett gabonatermékek közvetlen emberi és állati felhasználásán túl az igen jelentõs részben gabonát felhasználó állattenyésztés is veszélyeztetett, a gyengébb gyarapodásból, reprodukciós zavarokból, esetleg elhullásból eredõ gazdasági problémák is igen nagy súllyal esnek latba. A toxinok állati termékekben is jelentkezhetnek, s könnyû belátni, hogy az állati takarmányozásban felhasznált alapanyagok révén az élelmiszerbiztonság is közvetetten érintett, hiszen az állati termékekben kimutatható toxinok az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek minõségét is befolyásolhatják.