A Kormány nevében az FVM miniszter, valamint a mezőgazdasági érdekképviseletek és a gazdademonstráció képviselői, az agrártermelők helyzetének javítása céljából az alábbiakban állapodtak meg:

1. Operatív agrárintézkedések a csatlakozás előtti időszakban.

Az EU által finanszírozott közvetlen termelői támogatáshoz adott nemzeti kiegészítés (az ún. top-up) kifizetésének részbeni előrehozására nemzeti forrásból finanszírozott támogatási intézkedések kerülnek meghirdetésre a következők szerint:
– földalapú támogatás (8000 Ft/hektár) folyósítása a termelők által használt – a gazdaregisztráció keretében – nyilvántartásba vett mezőgazdasági területre;
– támogatás folyósítása a március 31-i anyajuh-állomány után 1600 Ft/db;
– támogatás folyósítása a március 31-i anyatehén-állomány után 40 000 Ft/db;
– támogatás a tejkvóta alapján 2 Ft/kg.

A fent említett támogatásokra a termelők ígérvényt kapnak, amely faktorálás útján május-június hónapban lesz beváltható. Az előre hozott kifizetés kapcsán felmerülő költség (kamat, faktordíj) 50%-át az állam támogatásból átvállalja. A top-up fennmaradó részre a jogosultság 2004 szeptemberében nyílik meg.

2. Európa Terv agrárcsatlakozási hitelkonstrukció módosítása

Az Európa Terv Agrárhitel Programja 60 Mrd Ft-tal bővítésére kerül. A keretbővítésből 30 Mrd Ft az egyéni termelők/őstermelők, egyéni vállalkozók/ részére, 30 Mrd Ft pedig – az integrátorok és élelmiszer-ipari vállalkozások kizárásával – a mezőgazdasági társas vállalkozások részére kerül elkülönítésre, 2004. március 31-ig történő fenntartással. A jelenlegi kisvállalkozásokról szóló törvény alapján kis- és középvállalkozásnak nem minősülő mezőgazdasági szövetkezetek részére az MFB árfolyam-garanciális hitelkeretéből 10 Mrd forint elkülönítésre kerül.

3. A Parmalat és Hajdú Bét Rt.-nél fennálló termelői követelések kezelése

A két cégnél fennálló jelentős termelői követelések részbeni megfinanszírozására állam által garantált hitelkonstrukció bevezetésére kerül sor. Ennek keretében 900 millió Ft hitel felvétele a Hajdú-Bét Rt. termelői beszállítói köre számára biztosításra kerül. A hitelkonstrukció kialakításánál lehetőség lesz a termelői tulajdonszerzés finanszírozására.

4. Hazai piacvédelmi intézkedések

Az orosz műtrágya importra kivetett magyar pótvám fenntartásának kérdése újratárgyalásra kerül. A Kormány megteszi az EU csatlakozásig alkalmazható importkorlátozások bevezetését szolgáló intézkedéseket. Azonnali intézkedések születnek a sertés és sertéshús importtermékek szigorúbb állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozóan. Erre a gazdálkodók és az FVM közös bizottságot hoz létre.

5. Tejpiaci intézkedések

a) A 16/2004. (II. 13.) számú FVM rendelet szerint a tejtermelők kiegészítő tejtámogatásban részesülnek 4 Ft/liter mértéken, a 2004. április 15-ig értékesített tej mennyisége után.
b) Sor kerül az EU csatlakozásig szólóan az irányár 68 Ft/liter+áfa mértéken történő meghirdetésére.
c) Sor kerül a kvótaszabályozásról szóló rendelettervezet meghirdetésére.
d) A tejágazat pozíciójának javítása érdekében az 1. pontban említett intézkedések keretében 8000 Ft/hektár, takarmánytermő területre is vonatkozó földalapú támogatás, valamint 2 Ft/kg tejkvóta-támogatás kerül meghirdetésre.
e) A tejimitátumok kikerülnek a kedvezményes áfakörből. Az FVM kezdeményezi az imitátumok áruházakban történő elkülönítését, pontos megjelölését és forgalmuk szűkítését.
f) 2004. április 30-ig, a 68 Ft/liter felvásárlási árat megfizető tejfeldolgozók számára a feleslegkezeléshez kapcsolódó, költségcsökkentő támogatás kerül meghirdetésre, legfeljebb 60 millió liter mennyiség és maximum 40 Ft/liter támogatás mértékig.
g) Azoknál a termelőknél, akik 2003. év végén a tejfeldolgozóktól az eredeti megállapodással ellentétben nem kapták meg a Tej Terméktanács által garantált felvásárlási árat, 1,6 Mrd Ft erejéig a felvásárlási ár az EU csatlakozást megelőzően kompenzálásra kerül.
h) 2004. január és február hónapban értékesített tej mennyisége után további 4 Ft/liter támogatás kerül meghirdetésre.
i) Sor kerül az állami kvótafelvásárlásnak 40 Ft/liter mértéken történő meghirdetésére.
j) 2004. május 1-jétől az 1-8. osztályos iskolásoknak teljes körűen bevezetésre kerül az Iskolatej Program.

6. A Kormány kezdeményezi az áfatörvény módosításával, hogy

– a SAPARD-program támogatása;
– a 2003. év végén sorban álló, illetve a korábbi években vállalt de 2004-ben kifizetésre kerülő agrártámogatások, valamint a 2004-re áthúzódó determinációk kifizetése;
– a központosított bevételek (erdőfenntartási járulék, termőföldvédelmi támogatások, állattenyésztési hozzájárulás, hal- és vadgazdálkodási alapok) terhére folyósított támogatások;
– valamint a közvetlen termelői támogatások nemzeti kiegészítése(top-up); nem minősülnek az áfa-visszaigénylés összegét csökkentő államháztartási támogatásnak.

7. Egyéb intézkedések

– Sor kerül egyes a korábban igénybe vett állattenyésztési támogatásokkal kapcsolatos tartási kötelezettség külön szabályozás szerinti feloldására.
– Sor kerül a családi gazdaságok működéséhez kapcsolódó egyes kötelmek feloldására.
– Sor kerül a támogatásokkal megvalósított beruházások meghatározott körében üzemeltetési kötelezettségének feloldására, illetve módosítására.
– Egyes kedvezményes hitelek és adósságrendezési feltételek felülvizsgálatra kerülnek.
– A sertések haszonállat-tartási előírásainak betartásához kapcsolódó, 1600 Ft/egyed támogatás 2000 Ft/egyed mértékre módosul.
– A felek kölcsönösen vállalják, hogy a sertéspiac szabályozás keretén belül közösen tovább működtetik az árbizottságot. Az FVM a sertéstermék-pálya egyes támogatásait az árbizottság működéséhez köti.
– Felülvizsgálatra kerül, hogy abban az esetben, ha egy sertéskereskedő igazoltan nem igényelte a sertések haszonállat-tartási előírásainak betartásához kapcsolódó támogatást, és a termelő igényelte azt, akkor ez ne minősüljön jogosulatlan támogatás igénybevételnek.
– A szalmonellózis és baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról szóló a 49/2002. (V.24.) FVM rendelet alapján szalmonella mentesnek minősülő hús- és tojótípusú nagyszülő- és szülőállományok tulajdonosai, a tenyészállományok éves átlag létszáma alapján darabonként 120 Ft támogatásban részesülnek.
– Visszaállításra kerül a gyümölcsbor-termékek jövedéki adójának korábbi mértéke.

Tekintettel arra, hogy a demonstrálók több ágazatra és problémakörre terjesztették ki követeléseiket a megállapodás tételei egy csomagnak tekintendők, együttesen kezelendők.

Az FVM vállalja, hogy erősíti a termelők értékeit képviselő szervezeteket, megfelelő eszközöket is biztosítva számukra a termelők érdekében való fellépésre.

A megállapodó felek a fentiek elfogadásával a gazdademonstrációt befejezettnek tekintik. A megállapodó felek vállalják, hogy a megállapodásban foglaltakat betartják és betartatják.

Amennyiben a megállapodó felek valamelyike a megállapodásban foglaltaktól eltér a megállapodás felmondásra kerül.

NOL • 2004. február 26. 17:38

Társadalmi párbeszédet kezdeményez a Védegylet a vidék válságáról, amelyhez a civil szervezet szerint eddig vagy egyetlen kormány sem értett vagy nem mertek lobbiérdekeket sértő, új agrárpolitikát hirdetni.

Miközben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a tüntető gazdák és a kormányzat képviselői néhány forint támogatás sorsáról és a tejimport megszüntetéséről vitatkoztak, szó sem esett a problémák valódi gyökereiről - olvasható a Védegylet közleményében.

A szervezet szerint a gazdák tüntetéséhez vezető problémák igazi oka az idejétmúlt gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is tarthatatlan agrárszerkezetben keresendő. A civil szervezet egy új vidékpolitika kialakítását szorgalmazza.

Új vidékpolitika: környezetvédelem, családi gazdaság, helyi ipar védelme

Ennek alapvető feltételei: növelni kell az agrár-környezetvédelemre és vidékfejlesztésre juttatott források arányát; meg kell védeni a hazai termőföldet a külföldi és hazai spekulációval és a nagyüzemek kialakításával szemben - mutat rá a Védegylet. A szervezet szerint ösztönözni kell a családi gazdálkodói üzemméret elterjedését; racionalizálni kell a kisléptékű helyi feldolgozást gúzsba kötő szabályozást, tehát az olyan szabályokat, amelyek ellehetetlenítik a kisméretű hűtőházakat, vágóhidakat, tejfeldolgozókat.

Mint a szervezet közleménye fogalmaz, nem a multinacionális kereskedelmi és feldolgozóláncok elvárásainak kell megfelelni, hanem a helyi termelést és kereskedelmet támogatni. Meg kell őrizni a vidéki infrastruktúrát, a postát, a közutakat, a vasúti szárnyvonalakat. Egyszerűsítésre szorul az adminisztráció és a pályázati rendszer. Továbbá meg kell védeni a hazai termelést az importtal szemben.

Egyik kormány sem kezdett bele a munkába

Egy ilyen politikának ma még az alapjai is hiányoznak - mutat rá a Védegylet, amely szerint az egymást követő kormányok vagy nem értettek hozzá, vagy a lobbicsoportok nyomása miatt nem merték és nem merik kezelni a vidék strukturális problémáit.

Mint a Kajner Péter által jegyzett közlemény fogalmaz, több millió ember megélhetését és életterét sodorja veszélybe, valamint természeti erőforrásainkat teszi tönkre az a mezőgazdasági politika, amely kizárólag a versenyhatékonysági szempontokat tartja szem előtt és a nagyüzemi termelést ösztönzi.

Az EU-ban éppen fordítva csinálják

A mai magyar agrárpolitika figyelmen kívül hagyja az EU agrárpolitikájának változását, az élelmiszerpiacokon uralkodó tartós túltermelési válságot és a természeti erőforrásaink gyors degradációját - állítja Kajner.

Ha így folytatódik, a mezőgazdaságban valóban csupán néhány tízezer bérmunkásra lesz hamarosan szükség, a többi ember sorsát az állam a szociálpolitikának adná át - figyelmeztet a Védegylet közleménye.

A szervezet agráriummal és vidékfejlesztéssel foglalkozó munkacsoportja dr. Ángyán József vezetésével párbeszédet kíván kezdeményezni a gazdákkal a vázolt célokról, valamint el kívánja érni, hogy a kormányzat végre súlyának megfelelően kezelje a problémákat és a magyar vidék válságára valódi válaszokat adjon. Mint felhívásukban olvasható, mindazok segítségét várják, akik egy ilyen munkában részt vennének.

Bárcsak minden jóslatom ilyen hamar valóra válna.

Éppen a napokban írtam valamelyik gazdás topicban, hogy annyi hozadéka biztosan lesz a demonstrációnak, hogy létrejönnek olyan valódi és erős érdekképviseletek, amelyek tényleg a gazdák érdekeit képviselik.

Az erdőgazdálkodók tovább demonstrálnak

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei magán erdőgazdálkodók szombattól folytatják forgalomlassító demonstrációjukat, miután a szerda esti agrármegállapodásban egyetlen mondatban sem tértek ki gondjaik megoldására az illetékesek.

A magán erdőtulajdonosok - akik a Nyírségben 72 ezer 700 hektáros erdőt művelnek - ezúttal is a 41-es főút Vásárosnamény és Nyírmada közötti szakaszán tüntetnek majd mindaddig, amíg az agrártárca figyelembe nem veszi kéréseiket - mondta a Magánerdő-gazdálkodók Országos Szövetsége szabolcsi szervezetének tagja.

Asztalos István, erdészeti integrátor csütörtökön elmondta: a minisztérium a korábban kötött szerződéseket visszamenőlegesen módosította. Az erdőápolási munkákért járó hektáronkénti támogatást 28.000 forintról 5.000 forintra, az erdőtisztítási támogatást 17.000 forintról ugyancsak 5.000 forintra, míg a fafajta elegyítésért járót 34.000 forintról 10.000 forintra csökkentette. "Ezt a magán erdőgazdálkodók elfogadhatatlannak tartják és azt is, hogy az idén már nincs telepítési támogatásra pénz a költségvetésben" - tette hozzá.

Az agrármegállapodás lényegében elfogadható

Az országos demonstrációs bizottság sertéstenyésztőket, illetve baromfitartókat képviselő tagja szerint az a megállapodás, amelyet a szaktárcával kötöttek a demonstráló gazdák megbízottai, lényegében elfogadható, ám a kiharcolt eredményeknél lényegesen többre volna szükség.

Ezt Sákán Antal, a sertéstartók országos nagygyűlésének ügyvivő-testületi tagja és Paulina László, a baromfitartók országos nagygyűlésének ügyvivő-testületi tagja jelentette ki csütörtökön Budapesten az agrártárca épülete előtt tartott sajtótájékoztatón.

Május 1-ig biztosított a tejtermelők megélhetése
2004. február 26. 14:50

MTI
Az agrártárca és a gazdák szerdai megállapodása alapján május 1-jéig biztosított a tejtermelők megélhetése – mondta Mádl István, a Tejtermelők Országos Nagygyűlésének ügyvivő testületi tagja sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. Hozzátette: a megállapodás szerint a tejtermelők a tej literjéért 75 forintot kapnak.

Közölte, hogy ez az ár az FVM által megajánlott 68 forintos literenkénti irányárból, továbbá a literenkénti 4 forintos tejtermelési támogatásból, a 2 forintos kvóta után járó támogatásból, valamint 1 forintos, a legelő használatért járó földalapú támogatásból tevődik össze.

A megegyezés része az is, hogy a november, decemberben elmaradt tejfelvásárlási kifizetéseket az FVM átvállalja a feldolgozóktól és kifizeti a termelők részére.

Emellett az FVM literenként 40 forint exporttámogatást nyújt a tejfeldolgozók számára, amennyiben azok megadják a tejtermelőknek a 68 forintos literenkénti árat.

Mádl István kiemelte, hogy az agrártárca ezzel kívánja ösztönözni a feldolgozókat a felvásárlásra.

A megállapodás része az is, hogy azok a tejtermelők, akik a jövőben nem kívánnak tejtermeléssel foglalkozni, nettó 40 forintos literenkénti árért meglévő tejkészleteiket felajánlhatják az államnak. Mádl István szerint ez megoldást jelenthet mintegy 400 millió liter tejfelesleg kivonására a piacról. Utalt arra, hogy további évi 100 millió liter tej juthat az iskolatej akció keretében az általános iskolák I-VIII. osztályosainak.

Az első lépés a vagyon nevesítése és üzletrésszé alakítása volt, ami nem volt egy egyszerű és vitáktól mentes folyamat. A neheze még ezután jött, a föld kérdése. Értelemszerűen általában nem lehetett ugyanazt a földet adni a tag tulajdonába, amit a nagyapó vitt be. A földkiadó bizottságok évekig küszködtek vele, míg végre megegyezés született - esetleg hosszú pereskedés után -, hogy ki melyik föld tulajdonjogát kapja meg. Amikor ez végre sikerült, akkor a tagok eldönthették, hogy önállóan gazdálkodnak-e vagy haszonbérbe adják a földet a szövetkezetnek vagy másnak. A szövetkezetek nagy része abba a helyzetbe került, hogy gőze sem volt arról, hogy a következő évben pontosan mekkora területen fog gazdálkodni. Az Antall kormány idején még az ilyen alapvető dolgok és a kárpótlás rendezése folyt.

A szövetkezetek nagy része ráadásul teljesen el volt adósodva, 1992-93 táján kezdődött egy hatalmas csőd- és felszámolási hullám, rengeteg szövetkezet megszűnt. A Horn kormány a szövetkezetekre és az RT-vé alakult állami gazdaságokra alapozva képzelte el a mezőgazdaság jövőjét, és nem támogatta a magángazdaságok számának növelését (és fejlődését, önálló integrációját sem)[/bg, ezért 1994-95-ben az adóskonszolidáció során a működőképes szövetkezeteknek hiteleket és állami tartozásokat engedtek el, de még inkább azt a megoldást támogatták a bankokkal együtt, hogy magántőke bevonásával alakuljanak át társaságokká, vagy alakuljanak új Kft-k, amelyek kivásárolják a szövetkezet vagyonát. [b]Persze ezeknél a társaságoknál értelemszerűen a volt szövetkezeti vezetők jutottak lehetőséghez, akiknek többsége még a Kádár érában került a szövetkezet élére az MSZMP jóvoltából.

Közben egyre több lett a magángazda a kárpótlások miatt, de az ő helyzetük megerősítése, az újfajta szövetkezés támogatása nem volt érdeke a szocialista kormányzatnak, vagy inkább a mögöttük álló gazdasági holdudvarnak. A nagyobb üzemek, a kiprivatizált mezőgazdasági beszállító vállalatok, feldolgozó üzemek, integrátor cégek tulajdonosai nem akartak új versenytársakat a piacon.

Aztán jött az Orbán kormány, amely a családi gazdaságokban és arra épülő új típusú szövetkezetekben látta a jövő útját.
Elkezdte ezt az utat, de ehhez négy év nagyon kevés volt. A kormány által bevezetett normatív és pályázati támogatások, a gazdahitelek jelentősen erősítették ugyan a családi gazdaságok helyzetét, de a Torgyán-féle FVM nem állt annyira a helyzet magaslatán sem hozzáértésben, sem hozzáállását tekintve, hogy az új fajta szövetkezésben, integrációban lényeges eredményt tudott volna elérni.

Aztán jött a kormányváltás és a Medgyessy kormány első lépése az volt, hogy 60 milliárdnyi hitelt engedett el, többségében a társas vállalkozásoknak (hogy kiknek pontosan, azt csak sejtjük legfeljebb, mert hétpecsétes titok.) Az MSZP-s holdudvar érdekei ismét előtérbe kerültek, a magángazda pedig újra páriává lett, az új típusú szövetkezés támogatása pedig végképp megrekedt. Itt tartunk most.

A "szocialista" típusú szövetkezetek vagyonegyesítésen is alapuló termelő típusú szövetkezetek voltak, amelyeknél kötelező volt a vagyonbevitel a földre, a tagok által bevitt földek, vagyontárgyak pedig szövetkezeti tulajdonba kerültek, vagyis a tag tulajdon feletti rendelkezési joga megszűnt. Ha kilépett (vagy meghalt), akkor a tag (örökös) csak egy alacsony megváltási árat kapott a tulajdonrészéért. Ez a fajta szövetkezet az egy tag-egy szavazat elvén működött. A tag egy munkaszerződéshez hasonló munkamegállapodás alapján a nagyüzemi munkaszervezetben dolgozott kvázi bérmunkásként, mert a tulajdonosi joga gyakorlatilag a közgyűlésen való szavazásra korlátozódott.
Ez a konstrukció nem maradhatott fent ebben a formában.

A nyugati szövetkezetek ezzel szemben az tagok önálló családi gazdaságán/vagyonán alapuló szövetkezetek, vagyis a családi gazdaság minden szempontból önálló.
A szövetkezet olyan szervező,beszerző, feldolgozó, értékesítő szerepet tölt be, ami segíti a magángazdaságok működését és biztosítja a termékeik piacát illetve általában fel is dolgozza végtermékké és értékesíti.

A szövetkezet és a magángazdákodó jogilag két független vállalkozás, szerződéses kapcsolatban állnak. A magángazdálkodó ugyanakkor tagja a szövetkezetnek, tehát annak nyereségéből osztalék formájában részesedik. A tagok irányában a szövetkezet nonprofit szervezet, vagyis nincs önálló gazdasági érdeke. Ez biztosítja, hogy a vertikum teljes haszna visszakerül a magángazdákhoz illetve általában a tagok úgy szabályozzák a szövetkezetet, hogy a nyereség egy részét a szövetkezet visszatartja fejlesztési célokra. Így biztosított a folyamatos növekedés és az állandó fejlesztés, beruházás.
A nyugati szövetkezetek sokkal nagyobb taglétszámúak, mint a mi szocialista szövetkezeteink voltak, sokszor több százezres tagságuk van, így nagyon tőkeerősek, képesek nagyberuházások megvalósítására is. Ha minden termelő nyereségéből csak néhány százalékot tartanak vissza, az is nagyon komoly beruházási forrást jelent.

Nálunk a rendszerváltás után több féle irányban változott a termelői szerkezet.
A 90-es évek válságos éveiben nagyon sok szövetkezet felszámolás alá került,illetve amelyik túlélte, az egészben vagy részeiben átalakult Kft-vé Rt.-vé. Nagyok is voltak ezek között, így lett például a Nádudvari Vörös Csillag Tsz-ből NAGISZ Rt. Ezek mai is működnek. A nagyok saját maguk is ki tudták alakítani a saját vertikumot, de a kisebbek alig vannak jobb tőkehelyzetben, mint a gazdák.

A gazdaréteg részben a feloszlott tsz-ek tagságából lett, akik kivették/megvették a földet, eszközöket, és/vagy a kárpótoltakból, akik a kárpótlási jegyen földet vettek és önálló gazdálkodásba kezdtek. Többségük megfelelő tőke nélkül, hitelekre esélytelenül. A Horn kormány idején alig támogatták őket, inkább a volt nagyüzemek utódait preferálták a szocialisták, mint ahogy most is. Igazából csak az Orbán kormány idején kezdett a kormány a gazdákkal foglalkozni.
A gazdák - mivel tőkéjük nem volt és hitelhez nem nagyon juthattak - teljesen ki voltak szolgáltatva az a beszállítóknak, felvásárlóknak és integrátoroknak, amelyek a nyereséget bezsebelték. Mivel a mezőgazdaság ágazati jellemzője, hogy a vertikum teljes hasznának nagy része a felvásárlás, feldolgozás és értékesítés során jelentkezik, míg maga az alapanyag előállítás jó esetben nullszaldós, de inkább veszteséges (főleg, ha aszály vagy egyéb természeti csapás van), így a gazdák szegények és kiszolgáltatottak maradtak.

A megállapodás után a gazdákat kitiltották az MTV-ből
2004. február 25. 23:00

MNO
Megszületett a megállapodás szerda este fél tízkor az agrártárca és a demonstráló gazdák képviselői között, és aláírták az erről szóló nyolcoldalas dokumentumot. Egyben bejelentették, hogy a tiltakozó gazdák nem demonstrálnak tovább, és az elégedetlen termelők nem tartják meg sem a csütörtökre, sem a péntekre meghirdetett nagygyűlést. Ezt Dékány András, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője közölte a megállapodás megkötését követően az MTI-vel.

A Magyar Nemzet információi szerint a gazdák képviselői – Nagy Tamás, Mádl István és Jakab István – a Magyar Televízió Este című műsorában jelentették volna be a megállapodást, ám a műsor készítői ezt nem tették számukra lehetővé, miután kérésüket teljesíthetetlennek tartották.

A gazdák csupán azt szerették volna, hogy a kamerák előtt, élő adásban egyszerre hárman jelenthessék be a megállapodást. Jakab István, a gazdák egyik képviselője érdeklődésünkre elmondta: az MTV-től azt a tájékoztatást kapták, hogy „egyszerre csak két embernek van hely a stúdióban”, majd azt, hogy „nem érkeztek időben”.

Valószínűleg az elfuserált privatizáció is az okok között szerepel, hiszen most már látszik, hogy a feldolgozó üzemeket nem lett volna szabad meggondolatlanul külföldi kézbe adni.

Erre megoldás lehet a nyugat európai példát követve, ha a termelők felvásárló, feldolgozó és értékesítő szövetkezetekbe tömörülnek és a termékeiket oda adják le. A szövetkezet a nyereséget osztalék formájában visszajuttatja a tagoknak, vagyis a termelőknek, egy részét pedig további fejlesztésekre fordítja.

Nyugat-Európában ez a szövetkezési folyamat és a volumen növekedése folyamatosan, sok évtized alatt jött létre.
Erre nálunk nincs idő, ezért az államnak kellene segítenie azzal, hogy támogatja az ilyen szövetkezetek megalakulását és vissza nem téritendő támogatást nyújt és hosszú lejáratú (minimum 10-15 éves) kedvezményes beruházási hitelhez juttatja a gazdákat.

Megegyeztek a gazdákkal

Megszületett a megállapodás szerda este fél 10-kor az FVM és a demonstráló gazdák képviselői között, és aláírták az erről szóló nyolcoldalas dokumentumot.

Egyben bejelentették, hogy a tiltakozó gazdák nem demonstrálnak tovább, és az elégedetlen termelők nem tartják meg sem a csütörtökre, sem a péntekre meghirdetett nagygyűlést.

A megállapodás az eredetileg előterjesztett csomaghoz képest újat nem tartalmaz. Annyi változás azonban mégis van, hogy a termelők azt kérték: minden kormányzati támogatási ajánlatot részletesen és garanciális elemekkel ellátva rögzítsen a megállapodás. Így lett végül is az ötoldalas dokumentumból nyolcoldalas megállapodás.

A megállapodás révén a gazdálkodók több milliárd forintos többletforráshoz jutnak, valamint olyan járulékos intézkedések lépnek életbe, amelyek a termelők gazdasági tevékenységének feltételeit tovább javítják.

A megkötött megállapodás mindhárom problémás ágazatra - a tejre, a sertésre és a baromfira - is egyaránt vonatkozik. A megállapodás aláírását segítette az a tény, hogy Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára konzultációt folyatott több áruházlánc vezetőjével, amelynek nyomán négyen, a Spar Magyarország, a CBA, az Auchan és a Metro vállalta, hogy azonnali hatállyal megszünteti a "reggeli italnak" nevezett tejimitátumok forgalmazását. Áttekintve ugyanis a tejpiac helyzetét, arra a következtetésre jutottak, hogy ez a termék nagyban közrejátszott a magyar tejpiac szétzilálásában.

Megegyezett az agrártárca a gazdákkal

Index
2004. február 25., szerda 19:40

Megszületett a megállapodás az agrártárca és a demonstráló gazdák képviselői között. A gazdák nem demonstrálnak tovább, elmarad a csütörtökre és péntekre tervezett nagygyűlés. A termelők kérésére minden kormányzati támogatási ajánlatot részletesen és garanciális elemekkel ellátva rögzítettek a megállapodásban.

Szerda este fél tízkor megszületett a megállapodás az agrártárca és a demonstráló gazdák képviselői között, és aláírták az erről szóló nyolcoldalas dokumentumot. A tiltakozó gazdák nem demonstrálnak tovább, és az elégedetlen termelők nem tartják meg sem a csütörtökre, sem a péntekre meghirdetett nagygyűlést - közölte Dékány András, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője az MTI-vel.

A szóvivő elmondta: a megállapodás az eredetileg előterjesztett csomaghoz képest újat nem tartalmaz. Annyi változás azonban mégis van, hogy a termelők kérésére minden kormányzati támogatási ajánlatot részletesen és garanciális elemekkel ellátva rögzítettek a megállapodásban. A megegyezés révén a gazdálkodók több milliárd forintos többletforráshoz jutnak, valamint olyan járulékos intézkedések lépnek életbe, amelyek a termelők gazdasági tevékenységének feltételeit tovább javítják. A megállapodás mindhárom problémás ágazatra - a tejre, a sertésre és a baromfira - egyaránt vonatkozik.

A bűnös tejimitátumok

Dékány András elmondta: a megegyezést segítette, hogy Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára konzultációt folyatott több áruházlánc vezetőjével, amelynek nyomán négyen, a Spar Magyarország, a CBA, az Auchan és a Metro vállalta, hogy azonnali hatállyal megszünteti a "reggeli italnak" nevezett tejimitátumok forgalmazását. Áttekintve ugyanis a tejpiac helyzetét, arra következtetésre jutottak, hogy ez a termék nagyban közrejátszott a magyar tejpiac szétzilálásában.

Korábbra várták

Sokáig úgy tűnt, már késő délutánra megszületik a megállapodás. A kormányülés után ugyanis a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumba hívták az újságírókat azzal a hírrel, hogy megszületett a várt kompromisszum a felek között. Az Index helyszíni tudósítójának jelentése szerint a tárcánál már a szerződés aláírására készülődtek.

A bejelentés azonban órákat csúszott. Kiderült, hogy az egyik szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnökét csak fél órával a tervezett bejelentés előtt értesítették. Nagy Tamás megérkezése után bezárkózott Németh Imre miniszterrel, aki megismertette a szerződés tartalmával.

Néhány óra múlva azonban csak Dékány András szóvivő jelent meg az összegyűlt újságírók előtt, és bejelentette, nincs megegyezés. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a termelők intervenciós árakat követelnek, a minisztérium azonban ezt nem hajlandó megadni.

A bejelentés azonban órákat csúszott. Kiderült, hogy az egyik szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnökét csak fél órával a tervezett bejelentés előtt értesítették. Nagy Tamás megérkezése után bezárkózott Németh Imre miniszterrel, aki megismertette a szerződés tartalmával.

A gazdák nem hagyják cserben a tejtermelőket
2004. február 25. 12:37

MTI
A más ágazatban érdekelt gazdák nem hagyják cserben a tejtermelőket, velük szolidaritást vállalva folytatják a demonstrációt - mondta Sákán Antal, az Országos Demonstrációs Bizottság tagja szerdán az MTI-nek.

Sákán Antal, aki az öt fős testületben a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának (Magföm) képviselője a keddi tárgyalásokról elmondta: noha korábban úgy tűnt, hogy a legnagyobb harcot a baromfi- és sertéstermelők gondjainak orvoslásáért kell vívni, ezen a két területen sikerült egyezségre jutni, míg a tejágazatban a "tejfeldolgozók makacssága miatt" nem jöhetett létre a megállapodás.

"Elképesztő, hogy a termékpályán a legnagyobb hasznot bezsebelő, döntően multinacionális érdekeltségű tejfeldolgozókkal három forinton kell vitatkozni. A kért literenkénti 68 forintos felvásárlási ár helyett ők ragaszkodtak a maximum 65 forinthoz, s ezzel meggátolták a megegyezést" - mondta Sákán Antal. Közölte azt is, hogy a minisztériummal kötendő megállapodás csak úgynevezett csomagban lehetséges.

(részletek)

– Uram, itt egymilliárd forint hitel áll sorban – mutatott a háta mögött sorakozó traktorokra és tulajdonosaikra Karsai Ferenc, hatvani családi gazdálkodó, az egyik tegnapi agrárdemonstráció vezetője, a 30-as főúton, Aszód és Gödöllő között, a szitáló hóesésben.

Egy nagyrédei élelmiszer-ipari mérnök nem mondta meg a nevét, de azt igen, hogy falujukban a rendszerváltozás előtt hatszáz szarvasmarhát tartottak, ma pedig 58-at. A mérnök arról beszélt, hogy azokat a termelőket, akik még kitartottak, bosszantja, hogy miközben az állatokkal nem etethetnek állati eredetű melléktermékeket, az emberek nyugodtan fogyasztják a reggeli ital nevű biológiai érték nélküli tejipari mellékterméket. Javaslatot is megfogalmazott ezzel kapcsolatban: a tej felvásárlási árának a felére rúgó fogyasztási adót kellene kivetni a reggeli italra. A püspökhatvani Kereskényi János viszont úgy véli: azonos árban kellene a polcra tenni a tejet és a reggeli italt.

A gazdák a piaci gondokat állami piacszabályozással szeretnék megoldani. Fontosnak tartják az állami ellenőrzési hálózat megerősítését a minőségbiztosítás érdekében, hogy ne jöjjön be silány termék az országba. És ezt nem csupán az állati eredetű élelmiszerekkel kapcsolatban tartják fontosnak. Azt mondják: ami megtörtént a tejjel, az megtörténhet a zöldséggel és a gyümölccsel is.

A demonstrálók azt is hangsúlyozták, ha a családi gazdaság tönkremegy, annak a rokonság is a kárát szenvedi. A gépforgalmazónak, a vetőmag-kereskedőnek, a terméklánc minden szereplőjének szolidárisnak kell lennie a termelőkhöz. – mondta a gödöllői Borbély László. Az acsai Karaba János főként növénytermesztésből él. Szerinte nem lehet magukra hagyni a gazdákat, akiket hol az aszály, hol a felvásárlási ár sújtja.

Kereskényi János nyolcvan hektáron gazdálkodik. Tojótyúkot, hízómarhát, sertést tart. Elkeserítőnek tartja, hogy tavaly a disznóért 380 forintot kapott kilónként, az idén pedig csak 260-at. A hízómarha 350 forintos ára 250-re csökkent. A búza mázsája 5000 forint lett, a kukoricáé meg 4000-4500.
– A mezőgazdaságban is minden a pénz körül forog – fogalmaz a gazda. – Tavaly a hiteleket október 20-áig kellett visszafizetni. Amint ez a határidő lejárt, s mi eladtuk a búzánkat, a kereskedők kétezer forinttal megemelték az árát. Jó lett volna legalább ezen a pénzen megosztozni! Akkor talán most nem lennénk itt. Tizenöt éve készülünk az unióba. Azt mondta mindenki, a versenyképes termeléshez új gépsor kell. Vettünk, hitelre. Most pedig nem kellünk.

A gazdák az Országház elé kívánnak vonulni, hiszen, mint mondják, „így talán jobban látnak minket a parlamenti szobákból”.