MTI - Magyar Nemzet
Mintegy 250-en jelentek meg a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma (MAGFÖM) demonstrációján ma délben, a Kossuth téren. Az este 18 óráig tartó rendezvényen a szervezők a mezőgazdaság és a termelők nehéz helyzetére szeretnék felhívni a Rákóczi-szobor körül megjelent termelők és fogyasztók figyelmét.

Az MTI érdeklődésére Sákán Antal, a mozgalom alapítója és fő szervezője elmondta, hogy megyénként mintegy 50, összesen 1000-1500 gazdát várnak a demonstrációra, s remélik, hogy eljön a Kossuth térre 500-1000 fogyasztó is. Sákán közölte, hogy a délután folyamán párbeszédet szeretnének folytatni a megjelentekkel, s meg szeretnék vitatni velük, hogy milyen lépéseket kell tenni a kormánnyal történt gazdamegállapodást követően.

A mozgalom alapítója úgy vélte, mivel a kormány a szóbeli ígéreteit nem foglalta írásba, illetve az írásba foglaltakat nem tartja be maradéktalanul, további demonstrációkra és nyomásgyakorlásra lesz szükség a mezőgazdasági és termelői problémák megoldásához. Sákán Antal elképzelhetőnek tartotta, hogy a demonstrációt követően hétfőn Medgyessy Péter miniszterelnöknek egy petíciót nyújtanak át. A főszervező elmondta azt is, hogy szándékai szerint a MAGFÖM érdekvédelmi szervezetté alakul át március végén - április elején.

A kormánnyal kötött gazdamegállapodásról Sákán Antal elmondta, hogy ez véleményük szerint csak egy szűk nagyüzemi rétegnek nyújt igazán komoly anyagi és egyéb előnyöket, míg a magyar gazdáknak nem igazán segít problémáik megoldásában. Sákán Antal, aki maga is gazdálkodó, s Kalocsán mintegy 300 kocát tart, az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a demonstráció folyamán az élelmiszerbiztonsággal, az importtal, a tejgazdasággal és az agrárszektor általános helyzetével kapcsolatos beszédek is elhangzanak.

A tüntetők szerint az agrártárca nem kellő gondossággal felügyeli az élelmiszerimportot; olyan élelmiszerek, alapanyagok kerülnek be az országba, amelyek veszélyesek lehetnek a fogyasztók egészségére. Sákán elmondta: sérelmezik azt is, hogy „folyamatosan ömlik az országba a tej Szlovákiából”, a csirkehús Brazíliából, a sertéshús pedig Csehországból és Lengyelországból.

Az állattenyésztési ágazatok helyzete valóban sanyarú, és az európai uniós csatlakozás után csak romlani fog. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) tanulmánya szerint a csatlakozás után a hazai tejtermelés negyven százaléka épülhet le, miközben a sertéstermelés huszonhét és a baromfitermelés negyvennyolc százaléka szűnhet meg. A leépülés csaknem ötvenezer család megélhetését bizonytalaníthatja el, ami további munkahelyek megszűnését indukálhatja, ennek következtében több milliárd forinttól eshet el az államkassza is.

A szocialista kormány jól tudta, hogy mi fog következni és nem tett semmit az elmúlt két évben annak érdekében, hogy a gazdákat felkészítse az uniós csatlakozásra, a várhatóan munka nélkül maradókat átképezze, stb.

Sok fájdalommal jár az uniós csatlakozás
2002-05-04 (a nyomtatott MH cikke)

Egyre szűkül a lehetősége annak, hogy az európai uniós csatlakozás egy sikertörténet legyen - jelentette ki Szanyi Tibor egy budapesti konferencián. A parlament integrációs
bizottságának szocialista alelnöke szerint sürgősen el kell kezdeni a lakosság felkészítését a tagság következtében a mindennapjaikban várható változásokra. Például közölni kell
mintegy félmillió gazdával: jobb, ha számít rá, hogy öt éven belül más foglalkozást kell keresnie."

Nocsak. Kezdünk megvilágosodni....
Tessék mondani,a fenti tétel melyik MSZP választási programban van megemlitve?
Mert így az a 2-300 ezer új munkahely teremtése ( MSZP ígéret) valójában azt jelenti hogy negyed millióval növekszik a munkanélküliség csak falun...
Remek perspektiva...
Lássuk még Szanyi mivel rukkol elő a már " megnyert" választások után:

"Beláthatatlan mennyiségű fájdalommal is fog járni uniós taggá válásunk, és egyre szűkül a lehetősége, hogy a folyamat valóban sikertörténet legyen. Ezt Szanyi Tibor, az MSZP egyik politikai államtitkár-jelöltje állította "Szerkezetváltozások Magyarországon - Úton az Európai Unió felé" című tanácskozáson tegnap. A Friedrich Ebert Alapítvány rendezte konferencián előadóként részt vett még
Györkös Péter, a Külügyminisztérium (Küm) EU-koordinációs főosztályának vezetője, Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, Vladimir Bilcik, a Szlovák külpolitika Társaság munkatársa, valamint Jürgen
Dieringer és Dorothea Bohle, a Közép-Európai Egyetem tanára.
Szanyi kijelentette, hogy az elmúlt években a lakosság, főleg a vidéki emberek felkészítése a tagságra leállt.
Pedig a csatlakozás legkisebb nyertesei, sőt talán vesztesei éppen az idős, alacsony képzettségű falusi lakosok lesznek - hangsúlyozta. Ők nincsenek felkészítve
sem szakmailag, sem lelkileg arra, mi várható taggá válásunk után - tette hozzá. Nem azt kell tudniuk, hogy milyen intézményei vannak az uniónak, vagy hogy ki az Európai Parlament elnöke, hanem hogy mi lesz az az egy-két
lényeges változás az életükben, amelyekre számítaniuk kell.
Az egymillió mezőgazdasági kistermelőnek szigorúan meg kell mondani, hogy öt éven belül mintegy felüknek új munka, új feladatok után kell nézniük - fejtegette Szanyi.
A politikus rámutatott: nem igaz az a népszerű feltevés, hogy az a párt, amelyik beviszi Magyarországot az EU-ba, biztos sikerre számíthat a választásokon. Inkább örülhet,
ha megússza ép bőrrel - vélekedett. "
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9066654&uq=14

Nocsak. Örüljön hogy megúszhatja ép bőrrel?
Az MSZP ? És miért csak most tetszik ezt mondani, Szanyi úr?
De folytassuk:

"A sokkhatás elkerülése érdekében szorgalmazta, hogy az új kormány szánjon elég pénzt arra, hogy az emberek megismerhessék a valóságot, és megfelelő képzéseket tarthassanak az önkormányzati tisztviselők számára.
Szerinte erre ötmilliárd forintra lenne szükség, de mivel az új kormánynak már rengeteg ígéretének kell eleget tennie, Szanyi elképzelhetőnek tartja, hogy ez az összeg a veszélyzónába kerülhet. Mindenesetre a parlamentnek
kötelessége, hogy bepótolja az eddig elmaradt nyilvános vitákat - zárta előadását. "

Nocsak. Ötmilliárd forint kéne Szanyi szerint
erre az " országimázs kampányra"...
Hogy a fenti , eddig elhallgatott szörnyűségeket megetessék a gyanutlan népekkel...
Az MSZP "projektje" : néhány éven belül fél millióan földönfutóvá válnak az EU csatlakozás miatt..

A sertéstenyésztők alá sem írták a megállapodást az agrártárcával

A februári megállapodás nem sokat javított a mezőgazdaság helyzetén – csak ebben értenek egyet a gazdák. Az egyezséget aláírók egy része még adna időt a kormánynak, mások viszont ismét az utcára vonulnak. Az alkuban csalódott termelők képviselői pénteken a Kossuth téren tiltakozva hívják fel a figyelmet arra, hogy a megállapodás ellenére sem javult a földből élők helyzete.


A demonstrációt a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma szervezi, a megmozdulásra megyénként legalább ötven gazdát várnak. A tiltakozók Medgyessy Péter miniszterelnökhöz fordulnak, mert úgy látják, a mezőgazdaság problémáit az agrártárca önerőből már képtelen orvosolni.
A februári megállapodásba több olyan intézkedés nem került be, amire pedig korábban a földművelésügyi tárca vezetője határozott ígéretet tett, ráadásul a sertéstartók képviselői alá sem írták a dokumentumot – szögezte le kérdésünkre Sákán Antal, a sertéstartók képviselője.

Kettészakadt a gazdatársadalom
„Nincs jobbos tehén és balos disznó” – Az elégedetlen termelők holnap a Parlament elé vonulnak

A februári megállapodás nem sokat javított a mezőgazdaság helyzetén – ebben egyetértenek a gazdák. Egy részük még adna időt a kormánynak, mások viszont a fővárosban demonstrálva ösztökélnének gyorsabb döntésekre.

Úgy tudjuk, a mai informális kormányülésen szó esik az uniós csatlakozásig hátralévő időszak kiemelten fontos agrárteendőiről is. A miniszterek valószínűleg megvitatják a kormány és a gazdademonstráció küldöttei között február 25-én aláírt megállapodás teljesítését is. A dokumentumban foglaltakkal, illetve annak végrehajtásával az agrártermelők egy része cseppet sem elégedett.

Az egyezségben csalódott gazdálkodók képviselői pénteken a fővárosba jönnek, és a Kossuth téren tiltakozva hívják fel a figyelmet arra, hogy a megállapodás ellenére sem javult a földből élők helyzete. A demonstrációt a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma (Magföm) szervezi, a megmozdulásra megyénként legalább ötven gazdát várnak. A tiltakozók Medgyessy Péter miniszterelnökhöz fordulnak, mert úgy látják, a mezőgazdaság problémáit az agrártárca önerőből már képtelen orvosolni.

– A februári megállapodásba több olyan intézkedés nem került be, amire pedig korábban a földművelésügyi tárca vezetője határozott ígéretet tett, ráadásul a sertéstartók képviselői alá sem írták a dokumentumot – szögezte le kérdésünkre Sákán Antal, a Sertéstartók Országos Nagygyűlésének képviselője. A lapunk birtokában lévő megállapodás tanúsítja, Hanó Miklós és Sákán Antal helyett valóban Paulina László, a baromfitartók képviselője látta el kézjegyével a dokumentumot. Paulina László kérdésünkre elismerte: övé az aláírás, ám mielőtt szignózta a dokumentumot, faxon elküldte azt Sákánnak és Hanónak. Paulina hozzátette: eredetileg nem egy megállapodás aláírására, hanem sajtótájékoztatóra hívták, az aláírás napjára a demonstrálók semmiféle hivatalos összejövetelről nem egyeztek meg az agrártárcával.

Akár érvényes az egyezség, akár nem, a sertés- és baromfitartók egy része állítja: nem sokra mennek az eddigi intézkedésekkel. A megállapodásban az szerepel, hogy darabonként kétezer forint állatjóléti támogatást kaphatnak a sertéstartó gazdák, ám nem tudni, hogy mikortól és mennyi ideig jár majd – mond egy példát a nekik ígért, ám végül még meg nem valósult intézkedésekre Sákán Antal.

A minisztérium a tárgyalások során jelezte: korlátozni fogja a sertésimportot. Ez ügyben Sákán szerint nem történt semmi, sőt még nőtt is a behozatal. A gazdák ígéretet kaptak arra is, hogy a jövőben egy bizottság az uniós átlagáraknak megfelelően fogja meghatározni a magyar sertésfelvásárlási árakat. Azokat a felvásárlókat pedig, akik nem tartják be a meghatározott árat, az agrártárca adminisztratív eszközökkel kényszeríti a döntés elfogadására. Az ígérettel szemben az agrártárca az árbizottság ülésén hátba támadta a termelőket, és az uniós szinttől jócskán elmaradó felvásárlási árra tett javaslatot – állítja Sákán Antal.

Az ígért intézkedések többségének végrehajtásához nem pénz, hanem akarat kellene, hiszen már a piacvédelmi lépések megtétele is sokat javítana az ágazat helyzetén – állítja Paulina László, aki a februári demonstráció alatt zajló tárgyalásokon a baromfitartókat képviselte. A „forintosítható” követelések között a vágócsirkét tartók például szerződésben vállalt, ám végül ki nem fizetett 2,5 milliárd forintjukat várják az agrártárcától, egyelőre hiába. A tárgyalásokon a minisztérium által ígért kilónkénti 14,5 forint támogatásból mára 9,5 forint lett. A termelők várták, hogy a szalmonella-mentesítés után eddig kapott állatonként igényelhető hatforintos támogatást az idén is megkapják, ám ennek se híre, se hamva. – Tudomásul kell venni, hogy a 160 milliárd forintos hitelkerethez a gazdák jelentős része képtelen hozzájutni, mert a kereskedelmi bankok megfelelő állami garancia nélkül cseppet sem változtattak hitelkérelem- elbírálási gyakorlatukon – állítja Paulina László. Azt mindkét szakember cáfolta, hogy a megmozdulás súlytalan lenne, és a szervezőket politikai célok vezérelnék. Nincs jobbos tehén és balos disznó – jelentette ki Paulina, aki szerint a mostani agrárválságban az összes eddigi kormány hibás. Sákán szerint átmeneti időszak van az agrár-érdekképviseletben, mert a gazdatársadalom jelentős része kiábrándult a súlytalan szervezetekből, amelyek működgetnek ugyan, ám nem képviselik harcosan érdekeiket. – Jó példa erre a MOSZ és a Magosz, amelyek először elhatárolódtak az általunk szervezett megmozdulástól, később mégis ők kötöttek egyezséget az agrártárcával – mondta Sákán.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: úgy látják, hogy a kormány igyekszik teljesíteni a megállapodásban foglaltakat. Szerinte a MOSZ érdeke az, hogy a megállapodás minden betűjét betartassa. Jakab István, a Magyar Gazdák és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke lapunknak elmondta, hogy nézetük szerint a megállapodás egy része – törvények változtatása miatt – eddig nem teljesülhetett, de azt érzékelik, hogy a szaktárca mindent megtesz az ígéretek betartása érdekében. Szerinte a gazdasági, pénzügyi és külügyi tárca vezetőjét nem érintette meg a magyar gazdatársadalom válsága. Jakab István úgy véli, hogy a kormány az időt húzza. A Magosz az agrárbéke fenntartása érdekében továbbra is tárgyalni kíván az FVM-mel, éppen most egyeztetnek egy olyan eljárástechnikáról, amellyel lehetővé tennék, hogy az évente 3-5 millió forintos árbevételt elérő kisebb őstermelők számára egyszerűsítsék az Európa-terv agrárhitelprogramjában való részvételt. Jakab szerint a kormány a legkevesebbet a magyar piac védelméért tette.

A baromfisok magukat tartják 2004 legnagyobb agrárvesztesének. A Baromfi Terméktanácsnak (BTT) a Bábolna Rt. vezetősége felrótta, hogy nem képviselték az ágazat érdekeit a megállapodásban. Takács László, a terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a megállapodást a demonstrálók küldöttei írták alá, s a BTT nem vett részt az utak mentén a megmozdulásokban. Ettől függetlenül a magyar baromfiágazat tavaly 11,6 milliárd forintos állami támogatást kapott, amelyből 1,2 milliárdot még nem fizetett ki a költségvetés, s az idén 5,5-5,7 milliárd forintra számíthatnak, ráadásul a hulladékmegsemmisítés és -ártalmatlanítás támogatására a tavalyi hárommilliárd forinttal szemben gyakorlatilag nem kapnak pénzt.

A sertésállomány 20-25 százalékkal csökkenhet egy-másfél éven belül – mondta Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács titkára a Népszabadságnak. Zádori szerint tavaly mintegy 19 milliárd forint volt az ágazat támogatása, ám az idén várhatóan mintegy 8,5 milliárd forint lesz. Ugyanakkor az önköltség élő súlyra számítva mintegy 290 forint kilogrammonként, ám a tenyésztők jelenleg ennél mintegy 35 forinttal kevesebbet kapnak. A kormány ígéretet tett arra, hogy emeli a felvásárlási árakat, de erre képtelen, mert nem működik az az ármechanizmus, amely révén a kereskedőkre is hatna a kötelező átvételi ár. Alig ér valamit a bejelentett minimális átvételi ár, hiszen a sertésenként egyforintos támogatás fejében most tíz forinttal kellene a vágóhidaknak emelni az átvételi áraikat.

Hallgat a magyar Parmalat
2004-03-18 08:42
A Parmalat Hungária Rt. ellen elsőként benyújtott felszámolási kérelemre nem érkezett meg határidőn belül a cég védekező nyilatkozata a Fejér Megyei Bírósághoz.

Amennyiben a székesfehérvári cég nem élt a tartozás elismerésével és ezt nem postázta kedd éjfélig, akkor a bíróság megállapítja a cég fizetésképtelenségét, vagy elrendelheti az ügyben a felek meghallgatását, végül pedig kijelöli a felszámolóbiztost.

A fehérvári cég február óta hetente fizet a termelőknek, bár a múlt heti kifizetés erre a hétre tolódott. A tejesek 65 forintot kapnak literenként, azonban a november óta felhalmozódott tartozásukat továbbra sem egyenlítették ki - tudta meg a Világgazdaság Istvánfalvi Miklóstól, a tejtermelők konzorciumának vezetőjétől. A hazai tejfeldolgozók 30-40 fős csoportja egy társaságot hoz létre, amely a jövő évi szállításokra köt majd megállapodásokat a hazai tejfeldolgozókkal - tette hozzá Istvánfalvi, aki a csoport egyik alapító tagja.

A székesfehérvári üzem bérbevételére eközben a nemrég alakult A-Tej Kft. újabb írásos javaslatot nyújtott be a Parmalat többségi tulajdonosának, választ azonban még nem kaptak.

Eközben Enrico Bondi, a Parmalat Finanziaria SpA megbízott csődbiztosa szerdán felvázolta a társaság megmentési tervét, mely alapján a csoport a jövőben a tej- és a gyümölcsléágazatra (Santal márkanév alatt), valamint néhány tejtermékre összpontosít. A Parmalat-márka termékeinek számát a jelenlegi 120-ról 30-ra csökkentik. A vállalat nemzetközi pozícióit az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában erősíti meg.

A konszern a centralizáltabb szervezeti felépítés miatt megválik a nem az alaptevékenységhez tartozó üzletágaitól, így a Parmatour turisztikai céget és az AC Parma labdarúgóklubot is leválasztják. Nyilvánosságra kerültek a tavalyi pénzügyi adatok is. A milánói konszern 4,2 milliárd euróval hazai és külföldi pénzintézeteknek tartozik, és a 14,8 milliárd eurós összadósságból 1,2 milliárd jutott származékos pénzügyi termékekre. Tavaly a Parmalat forgalma 5,8 milliárd euró volt.

A magyar növénytermesztés komplex fejlesztésében és a KITE keretében kifejtett több évtizedes különösen eredményes innovációs munkájukért BALOGH CSABÁNAK, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. elnökének, BÚVÁR GÉZÁNAK, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatójának.

Újabb agrártüntetést szerveznek Budapestre
2004. március 11. 14:03

MNO
Agrártüntetést hirdetnek a gazdák március 19-én Budapestre - jelentette be Hanó Miklós, a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma egyik főszervezője.

Hanó Miklós, aki tagja volt a februári agrárdemonstrációk élén álló demonstrációs bizottságnak is, elmondta: a sertés- és baromfitenyésztők úgy látják, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem tartja be a megkötött megállapodásokat.

Azzal kezdődne uniós tagságunk, hogy önként lemondunk több mint 11 milliárd forintnyi brüsszeli támogatásról, hogy 2,85 milliárd forint önerőt megtakarítsunk. A hazai természetvédő szervezetek szerint egymillió vidéken
élő ember érdekeit veszélyeztetheti a tervezett lépés, hiszen az ilyen típusú támogatást öt évre adják, hogy tervezhető legyen.

Ebben az ügyben jól lemérhető mind a társadalom uniós tudatlansága, mind némely döntéshozók cinizmusa. Arról van szó, hogy az EU közös agrárpolitikájának két pillére van: az I. foglalkozik a termelési típusú támogatásokkal.

Kezdetben az unió átlagához viszonyítva csak 25 százalékos
európai támogatást tesz lehetővé, és további 30 százalékot enged meg nemzeti forrásból. Ebből támogatják a vaj- és húshegyeket előállító túltermelést, erről dúlnak nálunk is a politikai viták, és ezt fogja majd csökkenteni a következő költségvetési ciklusában az unió, hogy a támogatásait átcsoportosítsa a II. pillérbe, amelyről Magyarországon a többség azt sem tudja, hogy létezik.

Márpedig éppen ez a II. pillér - az agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztési kifizetések - hozhatnának megoldást azoknak a vidéken élő családoknak a jövőjére nézve, amelyek nem lesznek képesek versenyképes agrárgazdaságot
működtetni, de egyéb pénzkereső álláshoz sem jutnak a lakóhelyükön. Több százezer emberről van szó, akit nem készítettek fel a csatlakozásra, aki nagyrészt ma sem tudja, hogy az unióban igenis létezik számára is megnyugtató megoldás.

Mellesleg, a magyar kormányok a csatlakozási tárgyalások idején a II. pillérre az összes csatlakozó országok közül a legkisebb arányt biztosítottak hazánk számára: mindössze 36 százalék jut a természeti állapot megőrzését, a vidéki térségek népességmegtartó képességét támogató II.
pillérre, 64 a versenyképes tömegtermelést támogató I. pillérre.

Lengyelországban például az összes támogatás 55 százaléka jut a II. pillérre, Szlovákiában 56, Szlovéniában 62 százalék. Ez a támogatás az első évtől teljesen kifizethető, 20 százalék belőle a nemzeti önrész. A 2007 és 2013 közti uniós költségvetési periódusban a II. pillér aránya 50 százalék fölé emelkedik, mert a közös agrárpolitika formálói rájöttek, hogy a versenyképes agrártermelést kevésbé kell támogatni, mint a természeti értékek megőrzését és a vidéki települések népességmegtartó képességét.

Úgy hallani, a döntéshozók azzal érveltek: nincs elegendő kidolgozott agrár-környezetvédelmi projekt. Ez, ha igaz volna, akkor is a kormányzati felvilágosító, "EU-információs" munka elégtelenségét bizonyítaná. Ám nem is igaz: a korábbi, kísérleti években rendre kétszer akkora volt a beadott projektek értéke, mint a kiosztható támogatásé.

Ahol működnek megfelelő térségi civil szervezetek, amelyek elvégzik azt a tájékoztató munkát, amit a kormányzatok elmulasztottak, ott vannak projektek is. A számos szempontból hátrányos helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik térségében 600 millió forintot hívhattak le az agrár-környezetvédelmi programból, mert ott tudták
azt, amit szerte az országban tudniuk kellene a vidéken élőknek.

Van még egy cinikus momentuma annak, hogy éppen a legnehezebb helyzetben lévőktől próbálják elvonni a nem egészen hárommilliárd forint önerőt: megint attól vesznek el, aki a legkevésbé képes megvédeni az érdekeit.

Versengés a Parmalat Hungária tulajdonlásáért

2004.03.05. MME/MTVSZ/Védegylet/WWF

A vidékfejlesztés forrásainak negyedére csökkentése hozzájárul, hogy hazánk az EU költségvetésének nettó befizetője legyen, egyben a vidék lakosságától megvonja a kitörés lehetőségét.

Közismert tény, hogy az EU piacán a folyamatos mezőgazdasági túltermelési válság miatt egyre nehezebb eladni a hagyományos szántóföldi növénytermesztés és az intenzív állattartás termékeit. A magyar kormányzat ugyanakkor nem hajlandó megadni az esélyt a vidék lakosságának a kitörésre: a 80%-os EU támogatással járó agrár-környezetvédelmi kifizetések hazai önrészét a tárgyalások utolsó fázisában hirtelen ötlettől vezéreltetve negyedére kívánja csökkenteni. Ezzel megalapozzák, hogy a magyar adófizetők az EU agrártermelőit támogassák, miközben hazánkban ugyanez a lépés közel egymillió embertől vonhatja meg a lehetőséget a túlélésre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF Magyarország az EU Mezőgazdasági Főigazgatóságához fordul, hogy az ne hagyja jóvá a magyar kormány ezirányú módosítási kérelmét.

Az EU Közös Agrárpolitikája egyértelmű jelzést adott a már tag és csatlakozó országoknak is azzal, hogy 2003 június végén a luxemburgi döntésekkel kinyilvánította: 2013-ra a mezőgazdasági büdzsé több mint 50%-át kívánja átcsoportosítani az agrár-környezetvédelem és vidékfejlesztés támogatására.

A magyar termelők az EU-ban szokásos – a hagyományos szántóföldi termelést és intenzív állattartást ösztönző – I. pilléres támogatások 55%-ára számíthatnak, azaz alig több mint felére annak, amit pl. egy dán gazdálkodó kaphat. A kifizetésre kerülő összegnek több mint felét a magyar kormány állja. Az agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztési (II. pilléres) kifizetések esetén az EU-ban szokásos összegek 100%-a kifizethető, aminek 80%-át az EU állja.

Mindennek ellenére a legfrissebb értesülések szerint a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztést készített, mely szerint az agrár-környezetvédelmi intézkedések előkészítetlenségére hivatkozva az e célra juttatandó forrásokat negyedére kívánják csökkenteni. Sőt, a gazdákkal már megkötött agrár-környezetvédelmi szerződések fedezetéül szolgáló forrásokat is elvonták, fittyet hányva ezzel az állami kötelezettségvállalás törvényi garanciáira is. A hazai agrárvezetés ezzel beismeri, hogy mind ez idáig eltagadta az agrár-környezetvédelem létét a gazdák elől, nem készítette fel őket az EU-csatlakozás kihívásaira. A továbbiakban sem kívánják ezen felül a szükséges változtatáshoz biztosítani a forrásokat, ami egymillió ember megélhetésének veszélyeztetésén túlmenően ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország az EU költségvetésének nettó befizetőjévé váljon: nem tartunk igényt az uniós támogatások lehívására. Ez a lépés teljességgel ésszerűtlen és elfogadhatatlan.

Számos hazai ellenpélda bizonyítja, hogy ahol térségi szerveződések – a kormányzat helyett – elvégezték a gazdák tájékoztatását az új lehetőségekről, segítették a felkészülést az átállásra, ott az agrár-környezetvédelem a helyi gazdálkodóknak felvirágzást hozott. Csak a Borsodi Mezőségben pl. a Cötkény® Térségfejlesztő Szövetség segítségével a gazdák két év alatt csaknem 600 millió forint kifizetéshez jutottak.

Jelen közleményt kiadó szervezetek levélben tájékoztatják álláspontjukról Dr. Franz Fischlert az EU Mezőgazdasági Főigazgatóságának vezetőjét, és kérik, hogy ne hagyja jóvá a magyar kormány számára – az EU által már jóváhagyott – agrár-környezetvédelmi támogatások átcsoportosítását, kurtítását.

A levelet a szervezetek sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra, melyet
2004. március 10-én, szerdán 11 órától a Nádor u. 32.-ben, a Nádor teremben tartanak.

Több mint egymillió ember jövőjét teheti tönkre a vidékpolitika hiánya

Budapest, 2004. február 26. - Miközben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a tüntető gazdák és a kormányzat képviselői néhány forint támogatás sorsáról és a tejimport megszüntetéséről vitatkoztak, szó sem esett a problémák valódi gyökereiről. A Védegylet szolidaritást vállal a gazdákkal, és a kialakult helyzetben a tüzek eloltását valamint az ehhez szükséges költségvetési források biztosítását maga is elengedhetetlennek, a kormány részéről elkerülhetetlen lépésnek tartja. Egyúttal azonban felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a túltermelést ösztönző forintok még látszatmegoldást sem adhatnak a problémára. A gazdák küzdelmének aligha van vége, hiszen a kialkudott támogatások nem oldják meg a szerkezeti válságot. Az igazi kérdés a tárgyalások végeredményétől függetlenül az, hogy sikerül-e egy idejétmúlt - gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is tarthatatlan - agrárszerkezet felől a vidéken élők számára tisztes megélhetést nyújtó, természeti erőforrásainkat megőrző és gyarapító vidékpolitika felé elmozdulni? A Védegylet ennek érdekében párbeszédet kezdeményezne a gazdákkal és a döntéshozókkal.

Egy fenntartható vidékpolitika alapvető feltételei az agrár-környezetvédelemre és vidékfejlesztésre juttatott források arányának növelése; a hazai termőföld védelme a külföldi és / vagy hazai spekulációs tulajdonszerzés, nagyüzemek kialakítása ellen; a családi gazdálkodói üzemméret kialakításának ösztönzése; a kisléptékű helyi feldolgozást (pl. hűtőházak, vágóhidak, tejfeldolgozók) és kereskedelmet gúzsba kötő szabályozás racionalizálása; a multinacionális kereskedelmi és feldolgozóláncok elvárásainak való megfelelés helyett a helyi termelés és kereskedelem támogatása; a vidéki infrastruktúra (posta, közutak, vasúti szárnyvonalak) fenntartása és fejlesztése; az adminisztráció és a pályázati rendszer egyszerűsítése; a hazai termelés védelme az importtal szemben.

Egy ilyen politikának ma még az alapjai is hiányoznak, az egymást követő kormányok hozzá nem értés vagy a lobbiérdekek túlsúlya miatt nem tudják vagy nem merik kezelni a vidék strukturális problémáit.

Az egyoldalú versenyhatékonysági szempontú nagyüzemi termelés ösztönzésére épülő mezőgazdasági politika és a földspekulációt támogató, a vidék leépülését siettető egyéb intézkedések természeti erőforrásaink (talaj, ivóvíz, természeti környezet, tájkép) tönkretétele mellett több millió ember megélhetését és életterét sodorják veszélybe.

A mai magyar agrárpolitika figyelmen kívül hagyja az EU agrárpolitikájának változását, az élelmiszerpiacokon uralkodó tartós túltermelési válságot és a természeti erőforrásaink gyors degradációját. Az FVM egyes képviselőinek cinizmustól sem mentes jövőképe valóra válhat: ha így folytatódik, a mezőgazdaságban valóban csupán néhány tízezer bérmunkásra lesz hamarosan szükség, a többi ember sorsát az állam a szociálpolitikának adná át.

Fidesz: agrárkormányzat a földbérlő nagyüzemi lobbi hálójában
2004. március 3. 14:19

MNO
A Fidesz frakció megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a Mezőgazdasági Bizottság mai ülésén leszavazta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek megosztását segítette volna elő - derül ki a Fidesz mai közleményéből.

A polgári kormány - tekintettel az uniós csatlakozás közeledtére - a helyzet rendezése érdekében törvényben kötelezte el magát a területek megosztási költségének állami finanszírozására. Mivel a kormányváltást követően ez a folyamat leállt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség a benyújtott határozati javaslattal szeretett volna megoldást kínálni a helyzet rendezésére. A bizottsági vita során azonban kiderült, hogy a kormányoldal részéről hajlandóság sincs 240 ezer tulajdonos kérelmének rendezésére.

Világgazdaság
2004. március 1., hétfő 8:57

Dömpingáron érkezik a brazil csirke az országba, és a magyar termékeknél 20-30 százalékkal olcsóbban jut a boltokba. Szakértők szükségesnek tartják a mihamarabbi fellépést a lengyel és cseh sertéshúsimport ellen is.

Növekvő felháborodást okoz a hazai baromfipiacon, hogy dömpingáras dél-amerikai termékek szorítják le az egyébként is nyomottnak tartott árakat. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója megerősítette: az olcsó brazil fagyasztott csirkecomb és -mell a hazai termékeknél 20-30 százalékkal alacsonyabb áron jelenik meg a boltokban.

Piaci szereplők az importcsirkecombot kilónként 290, a mellet 600-620 forintért kínálják, miközben a magyar áruk 350-400, illetve 700-800 forintba kerülnek.

Szakértők felhívják a figyelmet: a dömpingáras import olyan helyzetben sújtja a hazai piacot, amikor az egyik legnagyobb cégnek számító Hajdú-Bét Rt. válsága ellenére is túltermelés van. Az agrártárca állat-egészségügyi főosztálya a Világgazdaságnak nem nyilatkozott arról, mely cégek kértek hatósági importengedélyt. Mivel a minisztérium a behozatalt Thaiföldről és az USA-ból függesztette fel, a brazil termékek importjára bármely érdekelt piaci résztvevő kaphat engedélyt, ha kéri - fogalmazott a tárca.

Olcsó import

Egyes ágazati szereplők a brazil behozatallal az állami tulajdonú Bábolna Rt.-t, vagy az érdekeltségébe tartozó cégeket gyanúsítják. Marczali Gábor, a társaság vezérigazgatója kérdésünkre határozottan viszszautasította e vádakat. Bábolna eddig sem importált ilyen termékeket, és ezután sem áll szándékában - szögezte le.

A Hajdú-Bétről már a közelmúltban kiderült, hogy még tavaly (vagyis a baromfiinfluenza-járvány kitörése előtt) 200 tonna fagyasztott baromfihúst hozott be Thaiföldről, ahonnan összesen 340 tonna áru érkezett. Brazil termékek - állítják szakértők - már korábban is többször megjelentek a magyar piacon, és a behozatal az EU-csatlakozással fokozódhat. Bár a tüntető gazdákkal kötött múlt heti megállapodásban az FVM vállalta, hogy az agrárszektorban a belépésig bevezeti az "alkalmazható importkorlátozásokat", az egyezség konkrét baromfipiaci intézkedésekről nem szól.

Idézet:

---

MSZP Agrár- és Vidékpolitikai Tagozat http://www.mszp.hu/almen.php?ner=m&szerv=503
Karakas János,
Az agrártagozat elnöke, országgyűlési képviselő
Bódi László, alelnök
Pásztohy András, Somogy megyei elnökhelyettes, az Agrártagozat alelnöke
Fekete Ferenc, ügyvezető alelnök
Deák Pál, elnökségi tag
Ficsor Ádám, elnökségi tag
Harangozó Gábor, elnökségi tag
Nagy Frigyes, elnökségi tag
Eurofalu, projekt

---

Péter és Gábor emberei[b/] http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=4722
A legsötétebb 50-es évek módszereivel folyik a megfélemlítés
2002-10-05 14:42

Az MSZP, az SZDSZ és főként Keller László által nagyra fújt álbotránylufik sorra kipukkadnak. Azokban a zavaros ügyekben, ahol szocialista és szabaddemokrata politikusok érintettek, háromhavonta cserélik a nyomozás vezetőjét :mad vecsési számlagyár), és Keller László füle botját sem mozgatja.

Az ötvenes évek legrosszabb módszereit alkalmazzák egy kétgyermekes családanyával szemben. Folyik a megfélemlítés. A Fidesz - Magyar Polgári Párt frakcióvezetője arra szólítja fel Medgyessy Pétert, hogy vessen véget a törvénytelenségnek.

A rendkívüli sajtótájékoztató elején Áder János idézett a Parlamentben 2002. július 3-án elmondott napirendi felszólalásából. Az országgyűlési [b]napló szerint:

"A szocialista hatalomgyakorlás receptje tehát egyszerű: fejezd le a közigazgatást, szálld meg a médiát, folytass gátlástalan hazugságpropagandát (Pásztohy András: Ti csináljátok!), a rendőrséget működtesd politikai megrendelésekkel (Göndör István: Fidesz!), járasd le vagy semmisítsd meg ellenfeleidet (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ezt csináljátok!), és minden eszközzel tedd kiszolgáltatottá, tedd alattvalóddá az embereket." (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ezt csináljátok!)"

[b]A fotókon Pásztohy András és Göndör István látható

Idézet:

---

A szokásos boló trükk: http://gondola.hu/cikk.php?szal=33651
Az MSZP kisajátítja az agrártüntetés eredményeit

Az MSZP nyilatkozatából kitűnik, hogy Pásztohy András, az MSZP agrár- és vidékpolitikai ügyvivője utólag kíván élére állni annak, amit megakadályozni nem tudott, és ki akarja sajátítani azon eredményeket, amelyeket a gazdák harcoltak ki a kormánnyal szemben.

---

(ii)CEREOL RT Budapest, Rumbach Sebestyén utca. http://www.fn.hu/cegmonitor.php?fcegid=644570889
Vezetők neve és beosztása:
Gömbös Gyula Informatikai osztályvezető
Kollár Lajos Elnök-vezérigazgató
Papula László Vezérigazgató helyettes
Bruno Allender Kereskedelmi igazgató
Jean Pierre Goullet Pénzügyi igazgató
Alberto Bologna Kereskedelmi igazgató
Társasági forma: Részvénytársaság
Alapítás éve: 1992
Jegyzett tőke HUF: 9.642.710.000 HUF
Tulajdonosok:
Cereol Holding B.V. 100%,
Árbevétel:
40.752.350.000 (2001)
44.133.754.000 (2000)
46.969.997.000 (1999)
54.205.888.000 (1998)
Adószám: 10783830-2-44
Bank: Budapest Bank Rt.; CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.; ING Bank Rt.; Kereskedelmi és Hitelbank Rt.; OTP Bank Rt.
Könyvvizsgáló: DELOITTE & TOUCHE Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
Alkalmazottak száma: 260 Fő tevékenység
olajmagok feldolgozása, étolajgyártás és kiszerelés, értékesítés