Agrárcsatlakozási hitel: tizenhárom új cég gyors tízmilliárdja
2004. március 1. 8:33

Magyar Nemzet
Csaknem tízmilliárd forintot foglalt le az agrárium uniós csatlakozásának megkönnyítésére kiírt százmilliárdos hitelkeretből 13 frissen alakított, vélhetőleg ugyanabba az érdekcsoportba tartozó kft. A cégekről fellelhető – egyelőre töredékes – információk arra mutatnak, hogy mögöttük az egyik legerősebb hazai agrárvállalkozás, a nádudvari Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés (KITE) Rt. áll.

Februártól igényelhették az érintettek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) új agrárcsatlakozási hitelét. A kiírás után a termelők és az integrátorok, vagyis a különféle termelői szövetségek a hírek szerint hamar túljegyezték a támogatott kamatozású, százmilliárd forintos keretet. Az már a kiírás előtt világos volt, hogy a hitelek nem a kistermelőknek, hanem az integrátoroknak kedveznek igazán, február közepén pedig már az is felmerült, hogy jó pár ilyen vállalkozást kifejezetten a 750 milliós kölcsön elnyerésére alakítottak.

Az ügyet Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, a Fidesz Csongrád megyei országgyűlési képviselője robbantotta ki. A politikus rendkívüli sajtótájékoztatón hívta fel rá a figyelmet, hogy tizenhárom olyan vállalkozás is hitelhez juthat, amely tavaly decemberben alakult. Elnevezésük csupán a székhelyüket jelző város nevében különbözik, de valamennyien olajos növények feldolgozásával és kereskedelmével foglalkoznak.

A cégek szinte azonnal megkapták az FVM-től a hitelfelvételhez szükséges BÉSZ (beszerző, értékesítő és szolgáltató) minősítést, és lefoglalták a hitelkeretből igényelhető legmagasabb összeget. A szaktárcára nem jellemző adminisztrációs gyorsaság és a bankok készségessége már önmagában felvet bizonyos kérdéseket, ráadásul az is elképzelhető, hogy az öszszesen 9,750 milliárd forint végül egyetlen mamutvállalkozást gazdagít majd.

A sebtiben megalakított vállalkozások közül a legfrissebb céginformációs adatbázisban még csak kettő, a Mezőtúri és a Sárbogárdi Olajos Növények Termékcsoport Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság található. Mindkettejük telephelye egyben a széles tevékenységi körű, kukoricatermesztéssel, öntözőberendezések gyártásával és mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó KITE Rt. egyik fióktelepe is. Az Igazságügyi Minisztérium adatbázisából kiderült: ugyancsak KITE-telephelyen alakult a Hódmezővásárhelyi Olajos Növények Kft. A tizenhárom cégnek a részvénytársasággal való kapcsolatát valószínűsíti az is, hogy az „olajos” vállalkozások vezetői közül többen alkalmazásban állnak Nádudvaron a KITE Rt.-nél.

A feltételezett kapcsolatról és a hitelfelvétel céljairól a lap szerette volna megkérdezni a KITE vezetőit, ám őket több napon keresztül nem sikerült elérni. Információt kértek az OTP Rt.-től, szerették volna megtudni, a hitelelbírálás során megvizsgálják-e a jelentkező cégek tulajdonosi szerkezetét, az ágazatban korábban végzett tevékenységüket és a hitelfelvétel valódi célját, ám a lap múlt hét szerdán elküldött kérdéseire a bank mindeddig nem reagált.

Az MSZP kisajátítja az agrártüntetés eredményeit

Az MSZP nyilatkozatából kitűnik, hogy Pásztohy András, az MSZP agrár- és vidékpolitikai ügyvivője utólag kíván élére állni annak, amit megakadályozni nem tudott, és ki akarja sajátítani azon eredményeket, amelyeket a gazdák harcoltak ki a kormánnyal szemben.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Mezőgazdasági Munkacsoportja megütközéssel fogadta, hogy a gazdák által az agrártüntetésekkel kiharcolt eredményeket az MSZP a maga érdemének tulajdonítja azt sugallva, hogy a gazdák érdekében meghozott kormányzati döntéseket a szocialisták maguk kezdeményezték az Agrár-kerekasztal nyitó ülésén. Holott az igazság az, hogy a kormány, az MSZP és az SZDSZ elzárkózott az agrárgazdaság helyzetének javítása érdekében meghozandó azonnali intézkedések megtárgyalásától. A koalíció ezen lépése vezetett el ahhoz, hogy a gazdáknak nem maradt más lehetőségük, mint a demonstráció eszközéhez nyúlni.

Az MSZP-nek önvizsgálatot kellene tartania, nem pedig dicsekednie, hiszen a koalíció pártjai a parlamentben leszavazták a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség azon kezdeményezéseit, amelyek a gazdák helyzetét javították volna. Többek között azt a javaslatunkat sem támogatta a kormány, amelynek elfogadásával a közvetlen támogatások nemzeti részének felét előlegként kaphatták volna meg a gazdák. Megszavazták viszont a mezőgazdasági beruházások áfával való megterhelését.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Mezőgazdasági Munkacsoportja szerint az MSZP-nek végre szembe kellene néznie a mezőgazdasági ágazat helyzetéből és az uniós csatlakozásból keletkező problémákkal. A szocialistáknak azzal kellene foglalkozniuk, hogy megoldási javaslatokat dolgozzanak ki az uniós csatlakozásra, érjék el, hogy a Draskovics-Medgyessy csomag egyetlen forintot se vegyen el az agrártárcától és a gazdákkal most megkötött megállapodást, maradéktalanul tartassák be a kormánnyal.

Figyelemmel kísérhetné az MSZP Medgyessy Péter azon meghökkentő kijelentését is, amit a gazdákkal folytatott tárgyalások lezárása után tett. A kormányfő szerint ugyanis Magyarországon túl sok gazda van, és ennyit az ország nem tud eltartani.

Budapest, 2004. február 29.

Ugyanis a jövedéki törvény módosításával 2004. január 1-jétől a gyümölcsbor jövedéki adóját 80 Ft/literről 8 Ft/literre csökkentette, a szőlőborét viszont 5 forintról 8 forint /literre emelte. Ezzel szabad utat biztosított a bornak látszó gyümölcsbornak nevezett alkoholos műital
gyártásának, amihez nem kell más, mint: almakocsonya (Kínából már megkezdődtek a szállítások)- VÍZ- CUKOR- SAV-AROMÁK- SZÍNEZŐANYAGOK-ÉLESZTŐ- stb. Így a munkaigényes szőlőbortermelés egyenlőtlen piaci versenyre kényszerült az olcsó "gyümölcsbornak" nevezett lőrével az amúgy is leszegényedett borfogyasztókért.

Amúgy is a borászok helyzetét nehezíti május 1. után az EU-ból bezúduló borfelesleg, amely feleslegessé teheti a szőlőtermelők 60-80 %-át és így a borászatok egy részét is. Ennek előjelei, hogy csökken a szőlőbor ára, és
a borászok is elgondolkodnak azon, érdemes lesz e ilyen árak mellett felvásárolni a szőlőt.

Ezt a rossz törvényt nem az EU, hanem a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kényszeríttette a borászatra!

Ezért a szőlőtermelőkkel együtt a Jobbik követeli a szaktárcától:

1. a "gyümölcsbornak" nevezett műital azonnali köztes alkoholtermék közé sorolását, és akként történő megadóztatását!

2. a szőlőbor készítő borászatok teljes elkülönülését a bornak látszó műital gyártóktól, hogy e két ital keveredése teljesen kizárt legyen!

3. a gyümölcsbor gyártók sokkal szigorúbb ellenőrzését!

Amennyiben a szaktárca nem teljesíti a szőlőtermelők felsorolt követeléseit a Jobbik felkéri Magyarország valamennyi szőlőtermelőjét és
borászát, hogy csatlakozzon demonstráló gazdatársaihoz.

„Elő kell idézni a hivatali adminisztráció minden szinten történő maximális terebélyesedését. Megengedhető az adminisztratív szervek tevékenységének bírálása, de semmiképpen sem engedhető meg számbeli megfogyatkozásuk és normális működésük sem.”

Csalafinta megállapodás
Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…”
2004. február 27. 7:00

Nánási Tamás
A tucatnyi visszhangtalan tüntetés nem volt elég. Meg kellett szervezni a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb agrárdemonstrációját ahhoz, hogy a kormány végre ne csak a jövőt tervezgesse, hanem a jelen gondjaival is foglalkozzon.

Győzelem ez? Nem tudom. Vajon lehet-e örülni, amikor több ezer ember tíz napig tartó kitartása és harca, éjszakába nyúló keserves tárgyalások, nyolcoldalas megállapodás kell ahhoz, hogy az agrártárca alapvető feladatait teljesítse, és hajlandó legyen arra, hogy a rábízottak érdekét felvállalja a kormányon belül? Miért nem megy ez tüntetések nélkül? Miért nem magától értetődő kötelezettség a kormány számára, hogy az előnytelen csatlakozási megállapodás miatt megpróbáltatások elé kerülő gazdálkodókat a lehető legnagyobb támogatásban részesítse az uniós belépés előtt?

Ünneplésre nincs sok okunk. Már csak azért sem, mert a demonstrálók nem érték el azt, amit eredetileg szerettek volna. A tejnél például nem lépett életbe az az állami garancia, ami biztosítaná, hogy a feldolgozók a megfelelő árat fizessék a termelőknek. Persze jelentős előrelépésnek számít a meghirdetett exporttámogatás, aminek következtében az ipar egy része remélhetőleg megadja majd a tejért a szükséges összeget. Reménykeltő, hogy a kormány a kisgazdaságoknak is juttat a kedvezményes hitelből.Eredmény a beruházások utáni áfa visszaigénylésének lehetővé tétele. Más kérdés, hogy azok a kormánypártok szavazták meg tavaly a visszaigénylés tilalmát, amelyek most e szigorítás feloldásával egyetértenek. Érdekes engedmény az uniós területalapú támogatások mellé adható nemzeti kiegészítés kifizetésének előbbre hozatala. Ennek az összegnek a folyósítására ugyanis országgyűlési határozat kötelezi a kormányt.

Összességében elmondható, hogy a kormány csalafinta megállapodást írt alá a gazdákkal. Úgy vállalt a közvélemény felé látványosan eladható elemeket, hogy közben alig kell változtatnia a költségvetésen. A hitelek növelése nem egyenlő a támogatások emelésével. A nemzeti kiegészítést is kölcsönből fedezik a hírek szerint, mert a forrás nincs benne a büdzsében. A tej exportjának támogatása szerepelt a tárca korábbi terveiben. A reggeli italok ellen hirdetett keresztes háború szintén ügyes húzásnak nevezhető. Népszerű lépés a tehenészetek felé, ugyanakkor kétmilliárdos bevételt hoz az államkasszának, és a helyzetet érdemben nem változtatja meg. Hol van már ettől az érdekvédelem eredeti követelése, mely új nemzeti támogatások bevezetését és 40-50 milliárd forintos többletforrás előteremtését célozta meg?

Idézet:

---

3. A Parmalat és Hajdú Bét Rt.-nél fennálló termelői követelések kezelése

A két cégnél fennálló jelentős termelői követelések részbeni megfinanszírozására állam által garantált hitelkonstrukció bevezetésére kerül sor. Ennek keretében 900 millió Ft hitel felvétele a Hajdú-Bét Rt. termelői beszállítói köre számára biztosításra kerül. A hitelkonstrukció kialakításánál lehetőség lesz a termelői tulajdonszerzés finanszírozására.

---

(3) Paulina László
Nógrád megyei Etesen libatartó
az ODB tagja

"furcsállta, hogy az agrártárca azt a forrást ajánlja fel a gazdáknak, amit amúgy is megkapnának az ország unióba való belépését követően."

A demonstráló gazdáknak a tárgyalásokon részt vevő megbízottai között ott volt többek között
Sákán Antal, Tébi Károly, Hanó Miklós, Jakab István, Bagi Béla, Paulina László és Mádl István, az Országos Demonstrációs Bizottságban részt vevő gazda-érdekképviseleti szervezetek képviselői,
valamint a Bankárok Alapítvány részéről Szöllősi Béla és a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a MOSZ-t Horváth Gábor és Tóth István képviselte.