|
Téma: +1 éjjeli menedékhely
|
|
|
|
MarcoP |
Válasz | 2003. január 05. 17:10 | Sorszám: 58 |
Csak egy kis figyelmeztetés: ma is lesz +1, 2125-kor.
A mult heti egy kissé halványabbra sikerült, (talán egy kis öncenzúra a viharok után?), de remélem a mai jobb lesz.
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2003. január 02. 02:09 | Sorszám: 57 |
|
Tényleg undorító mondatok,de ez alapján csak Kertészről lehet vélemény mondani,a regényről nem.
|
|
|
|
jobb_egyenes |
Válasz | 2002. december 31. 09:01 | Sorszám: 56 |
Nem gondolom, hogy feltétlenül el kellene olvasni egy könyvet, ha az író alábbi kijelentéseiről véleményt szándékozunk alkotni. http://www.jobbik.net/lapozo/015.asp
Idézet:
Kertész Imre, a mi Nobel díjasunk véleménye a magyarságrólÉlet és Irodalom 2001.december.21. 4. oldal
Egy ostoba rágalomcikk szerint azt mondtam volna egy holland újságnak, hogy "nem meggyőződésből élek itt, a bőröndöm állandóan összecsomagolva" - stb. Hogy nem "meggyőződésből élek itt"?! Ekkora marhaságot biztos nem mondhattam. Nagyon kevés helyen él az ember, úgymond, meggyőződésből. Mondjuk az izraeliek közül sokan tényleg meggyőződésből élnek Izraelben. No de Magyarországon? Itt az ember történetesen megszületik, és vagy életben marad, vagy nem. Meggyőződésről szó sem lehet. Demokrata 2002.10.23. "Mindig másodvonalbeli, félreismert, félreértett magyar író leszek; a magyar nyelv mindig másodrendű, félreismert, félreértett nyelv lesz; a magyar kultúrának soha nem lesz helye abban a kultúrában, amely számít, amely egyetemes, mert a magyar kultúra mindig másodvonalbeli, félreismert, félreértett kultúrának látja önmagát. Illúzió, amit művelek, és erre tékozlom az életemet, amely úgyszintén illúzió. És mégis, akár a rovar, amely azonnal újrakezdi csápjában cipelni az építőanyagot, bár a hangyabolyt széttaposták, eláztatta az eső stb.: én is mindig újra elkezdek egy mondatot, egy konstrukciót. Ki lát? Isten?" ...semmiféle nemzeti szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett magyarsággal!!!, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával.!!!! ma.hu 2002.10.19 Nem tekintem a magyar nemzet képviselőjének a szélsőséges jobboldalt...nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi őrült ne lenne. Interjú a Die Zeltnek (Népszabadság, 2002. okt. 18.) Magyarországon nem tudtam dolgozni. Ön nem tudja az ottani körülményeket elképzelni. Nyílt antiszemitizmus uralkodik. Nyíltan nácik, agresszív nacionalisták lépnek fel a médiában. Egyáltalán nem olyan finom urak, mint Herr Walser. Ez majdnem olyan undorító, mint amilyen a harmincas évek vége felé volt. Részletek a Valaki más című könyvéből (Magvető, Budapest, 1997., 168 p.) Március van, süt a nap, közel a nemzeti ünnep. A Margit-híd aluljárójában fehér szakállas vénember, csendőrsárga ruhában, nemzeti színű karszalag, a közepén fekete kettős-kereszt, a fején cserkészkalap, árvalányhaj, színes tollak egy kiöregedett nacionalista Winnetou. Lepedőnyi trikolórba burkolózó fiatalok, öles kokárdák fölött razziázó, gyűlölkö-dőn villanó tekintetek. Ezeket az embereket nem az antiszemitizmusuk, a fékezhetetlen, korlátolt és mindenféle alkalmazkodásra képtelen egocentrizmusuk fogja elveszejteni? Ezek a tulajdonságok csupán jelei annak, hogy már régen elvesztek. (100-101.o.) A nyelv? Igen, az egyetlen, ami köt. Milyen különös. Ez az idegen nyelv az anyanyelvem. Anyanyelvem, amelyen megértem gyilkosaimat. (37.o.) Szeretem széles berlini ágyamat, amelyen kényelmes és kemény fekvés esik. Ebben az évben mindössze három hónapot töltöttem ott(hon) (Budapesten). Úgy élek, mint egy menekült. (67.o.) A zsidóságom mellett most a magyarokat sújtó diszkriminációt is vállalnom kell; az előzővel semmi bajom, mert annak, hogy úgy mondjam, stílusa van; a másodikat viszont méltánytalannak érzem. Nem magyarságomat sérti, hanem a megszenvedett zsidóságo-mat, minthogy bármilyen minőségben érjen is diszkrimináció, engem az mindig kizárólag zsidó minőségemben érint.? (146.o.) E kritika engem magyar írónak nevez. Kérdés: miért kell engem magyar írónak nevezni, holott (többnyire) magyar környezetben játszódó történeteket írok, s (mindig) magyar nyelven? Miért e szinte provokatív állítás tehát: magyar író?? Nyilván, mert nem vagyok az. Bizonyos körülményeknél fogva nem tartozom (nem tartozhatom) ide, nagyrészt legalábbis nem azoknak írok, (írhatok), akiknek a nyelvét beszélem, s ezt szinte jólesik ennyire világosan megfogalmaznom?? (112-113.o.) Ez a nyár, 1993 forró nyara, miért emlékeztet annyira 1944 nyarára? A köröttem bugyogó gyűlölet, a szakadatlanul tevékeny őrület. A nemzet fogalma mint egy egész országra ráerőltetett szerencsétlen tudat. Csak nem kívánjátok tőlem, hogy megfogalmazzam nemzeti, felekezeti és faji hovatartozásomat? Csak nem kívánjátok tőlem, hogy identitá-som legyen?? (74-75.o.) Antiszemitizmus nélkül ugyan miféle identitása is lenne annak, aki szakadatlanul a maga specifikusan magyar identitásával van elfoglalva? Ugyan mi a magyar specifikum? Így kiélezve többnyire csak negatív állításokban vertikálódik.? (86.o.)
A fentiek alapján markáns véleményem van Kertészről, különösen azok fényében, hogy nagyapám a saját élete kockáztatásával zsidó életeket mentett és ezt hivatalosan is elismerték.
Úgy gondolom, hogy Szentmihályi-Szabó Péter és Döbrentei Kornél is teljes joggal alakíthat ki véleményt e kijelentések fényében, különösen akkor, amikor az irodalom magas szintű művelőiről van szó.
|
|
|
|
Macskafogó |
Válasz | 2002. december 29. 22:31 | Sorszám: 55 |
|
Öhöhö! Na persze! Majd pont te fogod megmondani. Milyen jogon? ,,A gond az, hogy az állami tv-t..." (is) megszállta az MSZP-SZDSZ maffia. Csacsifogat ide vagy oda Kertésszel nem érezzük magunkat sokan gazdagabnak, Kertésztelenül sem, de meg lehetne próbálni...
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2002. december 29. 01:16 | Sorszám: 54 |
Igen ez is találó.
Tul'képp én kicsit sajnálom is Kertészt.Nem lehet könnyű-legalábbis számomra nem volna az-ennyire gyökértelennek lenni.Azt hiszem,ő megtestesíti azt a pusztítást,amit a holocaust végzett a nemzettudatban.Egy csomó embernek az arcába vágták,akik számára azelőtt evidens volt,hogy ők magyarok,hogy valójában idegenek,és nincs itt helyük.A legszomorúbb,hogy nagyon sokan közülük el is hitték ezt.Soha többé nem tértek haza,vagy egész hátralevő életüket "idegen testként" élték le Mo.-n.Én Kertészt is ilyennek látom.Magyarellenes kijelentéseivel,népünktől való elhatárolódásával így tul'képpen a náci szellemiséget viszi tovább...
|
|
|
|
Liana |
Válasz | 2002. december 28. 12:15 | Sorszám: 53 |
Szerintem ez a Németh László idézet is illik rá:
"Kallódó emberek, akik leszakadtak a maguk faágáról, s egy más nép lombjába fújta őket a szél. Bizony nem nőnek hozzá az új lombhoz, de lényegesen nem is ártanak neki."
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2002. december 28. 12:10 | Sorszám: 52 |
|
Kertészre különösen jól fekszik ez a kifejezés,mert ő azt nyilatkozta,hogy kizárólag a nyelv miatt maradt itthon,és,hogy csak magyarul tud írni.Ezzel együtt a haza és a nemzet fogalma számára nem mond semmit.
|
|
|
|
Liana |
Válasz | 2002. december 28. 12:05 | Sorszám: 51 |
|
Németh László alapján írtam a "magyar nyelvű" irodalmat
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2002. december 28. 12:00 | Sorszám: 50 |
Így igaz,túl sok mindent kevernek bele egyesek ebbe az ügybe.
Döbrentei a magyarság 82 éve sértett önérzetéről beszélt.Hogy jön ez ide???A regényt még nem olvastam végig,így irodalmi értékéről nem tudok nyilatkozni. A Bizottság szempontjairól nincsenek illúzióim.A Svéd Írószövetség alig hallott Kertészről.Politikai döntés volt,nem vitás.Ettől még,persze a regény lehet jó. Nem tekintem a magyar irodalom elismerésének,mert Kertész nem tekinti magát magyarnak,tehát a legliberálisabb nemzetfelfogás szerint sem az.Magyar nyelvű.Igen,ez jó kifejezés.
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2002. december 28. 11:53 | Sorszám: 49 |
|
"Csurka már régen elsősorban politikus, és csak másodsorban író. Úgy itélte meg, ha negatívan nyilatkozik, azt felhasználhatják ellene." Csurka mindig is őszinte ember volt és épp ezért pocsék politikus.Most is a saját véleményét mondta. Döbrentei,Szentmihályi és Csurka között egy lényeges különbség van:Csurka olvasta a könyvet!!!
|
|
|
|
Liana |
Válasz | 2002. december 28. 11:50 | Sorszám: 48 |
Hasonló az olvasói véleményem: szerintem az rossz mondat, aminek többször is neki kell rugaszkodni. A másik benyomásom: az ember végig várja, hogy valami nagy dolog fog történni, valami igazán személyes élmény, de nem.
Amúgy ebben a Nobel-díjas regény kérdéskörben több kérdés is van, amelyek összekeverednek, és nagy indulatokat váltanak ki ott is, ahol nem kéne. Megpróbálom részekre bontani a problémát:
1. A regény irodalmi értékei - sajnos, erről esik a legkevesebb szó
2. Milyen szempontok szerint döntött a díjat odaitélő bizottság?
3. Tényleg a magyar irodalom kapta-e Kertész révén a díjat, vagy a magyar nyelvű irodalom?
|
|
|
|
Éliás |
Válasz | 2002. december 28. 11:47 | Sorszám: 47 |
Én is elovastam.
Nekem tetszett.Szerintem az egyik legjobb lágerélményt feldolgozó mű.Viszont abban egyetértek veled, hogy voltak olyan mondatok, amiket akárhogyis van, nem nagyon értettem, mert pl. nem nagyon egyezett az alany és az állitmány...De csak egy ilyet találtam!
Tehát valóban voltak benne nem elég jól eldolgozott mondatok, de mindent összevetve igazán megfogta a lelkemet.
A regénybeli fiú édesapja ugyanabban a lágerban halt meg (Mauthausen), ahol idén nyáron én is jártam...
|
|
|
|
MarcoP |
Válasz | 2002. december 28. 11:41 | Sorszám: 46 |
A Nobel díj elnyerése után kiadták Amerikában is, de csúfosan megbukott.
Ezért a fordítást hibáztatják, és megpróbálkoznak új fordítással.
Borítékolni lehet, hogy ez sem fog segíteni.A király meztelen!
|
|
|
|
antal94 |
Válasz | 2002. december 27. 22:01 | Sorszám: 45 |
Elolvastam.
Nekem,nem tetszett.
Volt nem egy mondat, amelyet többszőr el kellett olvasnom,hogy értelmezhessem.
Egyébbként, ma voltam könyvesbolttokban,vagy 10-ben.
A sorstalanságot ,csak 1 boltban láttam,ellenben a többi Kertész könyv,halom számra áll.
Leértékelve.
|
|
|
|
MarcoP |
Válasz | 2002. december 27. 20:55 | Sorszám: 44 |
A könyvben élők és holtak egyaránt szerepelnek, de csak azok, akik jelentősek.
Szerepel például egy másik Kertész, Kertész Ákos is, aki tudtommal szintén ma élő író.Csurka már régen elsősorban politikus, és csak másodsorban író. Úgy itélte meg, ha negatívan nyilatkozik, azt felhasználhatják ellene. Azt tudom, hogy elsősorban a rendszerváltozás után rengeteg díjat kapott, ennek ellenére a legtöbb magyar író nem ismeri, nem olvasta.
Azt hiszem amiben igazán tehetséges, az nem az irodalom, hanem a díjak gyüjtése.
|
|
|
|
karmincza |
Válasz | 2002. december 27. 18:40 | Sorszám: 43 |
|
Kertész kapott Márai-díjat is, ami nem egy utolsó elismerése írói munkásságának "Az először 1996-ban átadott elismerést eddig tizenketten érdemelték ki (időrendben): Bodor Ádám, Kertész Imre, Mándy Iván, Ferdinandy György, Kardos G. György, Gion Nándor, Krasznahorkai László, Lengyel Péter, Tar Sándor, Závada Pál, Sándor Iván, Domahidy László."
forrás: NKOM honlapja
http://www.nkom.hu/archivum/sajto/anyagok/tart/marai.shtml egyéb díjai:
"Irodalmi munkásságát azonban számtalan díjjal jutalmazták 1983 óta. Akkor a Füst Milán-díjat kapta meg, majd következett a sorban a József Attila-díj (1989), a Soros-életmûdíj (1992), a Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), a Márai-díj (1996), a Kossuth-díj (1997), a Friedrich Gundolf-díj (1997), a Jeanette Schocken-díj (1997), a Herder-díj (2000), a Die Welt irodalmi díja (2000)"
http://members.chello.hu/kapu/urban.htm
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2002. december 27. 18:24 | Sorszám: 42 |
|
A könyv, amire hivatkozok, gondolom Reményi Gyenes könyve, az Ismerjük őket? A zsidó származású, nevesebb magyarokról szól. Olyanokról, akik már nem élnek. Lehet, hogy néha kivételt tesz, de ez a könyv kimondott alapelve. Kertész - sokakkal együtt - ezért nem szerepel benne. Az vaskos tájékozatlanság, hogy Kertész nem volt ismert és becsült korábban. Ez egy visszakereshető dolog. AKár interneten is megkeresheted a 2002 előtt róla megjelent közlemények digitalizált részét. Csurka véleménye csak számít valamit. Ő kiváló, Nobel díjra érdemes konyvnek mondja a Sostalanságot. Ő sem ért az irodalomhoz? Őt is politikai részrehajlás vezeti?
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2002. december 27. 16:36 | Sorszám: 41 |
|
Bocs nem 16,hanem 15 éves
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2002. december 27. 16:36 | Sorszám: 40 |
Nem bocsájtkoznék irodalmi vitába,de:a sztori egy 16 éves srácról szól.A primitív stílus nagyon jól illeszkedik ehhez.Most olvasom,még nem értem a végére.Eddig tetszik.
Kertész kijelentéseiről megegyezik a véleményünk,de ennek semmi köze a regényhez.Én speciel nem választottam vplna díszpolgárnak,sőt-saját önmeghatározása alapján-nem is tartom magyar írónak.Tökmindegy,mit gondol Döbrentei és Szentmihályi.A szavuk súlytalan,egyszerűen,mertúgy nyilatkoznak egy könyvről,hogy arra sem vették a fáradságot,hogy legalább beleolvassanak.Ez tahóság,nem tudok mást mondani.Értelmiségihez méltatlan magatartás.
Bármekkora koponyák is ők ketten,ebben a kérdésben például Te is kompetensebb vagy,hiszen olvastad a regényt.
|
|
|
|
MarcoP |
Válasz | 2002. december 27. 16:20 | Sorszám: 39 |
Döbrentei és Szentmihályi egyszerüen azt mondták, ait a józan ész diktál.
Hogy ennek a Nobel díjnak nem irodalmi, hanem politikai oka van.
Avagy elképzelhető e, hogy egy Magyarországon 25 évvel ezelött kiadott regény, amely olyan jó, hogy Nobel díjat érdemel, itt semmi elismerést ne arasson? Ennyire bunkók vagyunk mi magyarok? Beleértve zsidó származásu honfitársainkat is, akik egy két évvel ezelötti könyvben Kertészt nem szerepeltetik az első 300 zsidó származásu író között sem. Nem inkább az a valószinü, hogy a könyv a mostanában divatos és sulykolt témája a holocaust miatt kapta a díjat? Hogy ez a díj a holocaustipar gerjesztőinek köszönhető?
Arról nem is beszélve, hogy az író lépten nyomon gyalázza Magyarországot és a magyarokat, akikkel semmi közösséget nem vállal. Akkor miért vállaljunk mi vele?
Nem hoztak szégyent a nemzeti oldalra, egyszerüen kimondták az igazat.
Én olvastam a könyvet, és ugyanaz a véleményem mint azoknak a kiadóknak, akik a könyvet elöszőr visszautasították: ez az "író" nem tud írni sem. A könyv egyes részei egy általános iskolai fogalmazvány szinvonalán vannak, magyartalan és érthetetlen mondatokkal, sokszor olyan mint egy rossz fordítás. Hasonló következtetésre jut egy irodalomtanár, aki a Demokratában elemezte a könyvet: ez egy kezdetleges, rossz könyv.
|
|
|
|
k.o. |
Válasz | 2002. december 27. 15:08 | Sorszám: 38 |
|
Ezen az ügyön nincs mit védeni.Az ÉM-t szeretem,általában nagyon színvonalas műsor,de most Döbrentei és Szentmihályi egyszerűen leszerepeltek,mint értelmiségiek.Véleményt nyilvánítani egy könyvről,amit nem is olvastak:ez barbarizmus.Ostoba tahók módjára viselkedtek,szégyent hozva a nemzeti oldalra,amelyhez tartozónak vallják magukat.
|
|
|
|
kaleb |
Válasz | 2002. december 27. 11:45 | Sorszám: 37 |
Idézet:
egy nép kollektív bűnösségének a ki nem mondott sugallásával
Ez a mondat a vita előtt újabb távlatokat nyit meg. Nem elég, hogy véleményt mond egy könyvről, amit nem olvasott, még egy olyan véleménnnyel is vitába száll, ami saját állítása szerint sem mondott vitapartnere. :-)
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2002. december 27. 01:20 | Sorszám: 36 |
|
"A kiegyensúlyozottságot biztosítandó Eörsi Istvánt is behívják a stúdióba. Matúz Gábor nyájasan kérdez. Nem derül ki, Eörsi látta-e az előző blokkot, angyali türelemmel magyarázza, hogy a Nobel-díj bizottság értetlenül áll azok előtt a Kertész hazájából kapott levelek előtt, amelyekben tiltakoztak az első magyar irodalmi Nobel-díj kitüntetettje ellen. " Eörsi mikor volt volt angyali türelémről híres???
|
|
|
|
orosz_hussalata |
Válasz | 2002. december 26. 21:16 | Sorszám: 35 |
|
Szerintem neked az is undorító lett volna, ha a mákosbejgli receptjét adja elő mindegyik. Látom lelki szemeim előtt, ahogy kezedet dörzsölve leülsz egy kicsit undorodni (mert ugye más el sem képzelhető) az M2 egyetlen nem vörös háttér előtt futó műsora elé. Egyébként, tudod kedves pvc, a szabadság kicsit arról is szól, hogy különböző embereknek lehet különböző véleményük. Hogy nem kötelező ugyanazt a kopasz köpcöst rajongva imádni mindenkinek, mint a régi "szép" időkben. A véleményszabadság sem fér már bele neked a demokráciafelfogásodba? Az adott témában pedig a műsor számos különböző, adott esetben ellentétes, véleményt igyekezett azóta is bemutatni, pl.liberális írókét is. (Ugye ez nem mondható el pl. a közszolgálati kanálison futó, pártpropagandai feladatokat felvállaló egyéb műsorokról) Ugy mikor a liberalizmus csak az önimádatig terjed.
|
|
|
|
