Szokás kérdése. Van ahol nincs más megoldás. Amikor a Viesteben (Dél-Olaszország) nyaraltunk, még a fogmosáshoz sem ajánlották a csapvizet. A városban meg volt olyan "szaküzlet" ahol csak vizet árultak. Literest 6-os 12-es kartonban, 5 és 10 literest csereflakonban. Egyszerű volt a berendezés. Palettákból állt.

Egyébként nem kell ahhoz se Edisonnak, se Schwarzeneggernek lenni, hogy az ember még gyenge nőként is tudjon vizet nyerni egy 10 literes palackból, már ha az ember ki tud szabadulni a klasszika-filológia-bölcselkedés bűvköréből.
Van egy nagyon szofisztikált ám kissé komplikált berendezéscsoport, úgy híjják, hogy hokedli és slág. Felrakod a palackot a hokedlire, kinyiítod a tetejét, belenyomod a slágot és megszívod. Mikor megtelik a cső, elszorítod a végét majd olyan magasságba emeled, hogy lejjebb legyen, mint a palckban a víz szintje. Poharat tartasz alá és kiengeded a végét. Láss csodát a víz elkezd folyni a pohárba. Ha elég, egyszerűen újra elszoritod a cső végét, vagy megemeled annyira, hogy a palackban lévő víz szintje fölé emelkedjen. Ilyenkor a viz folyásának iránya megfordul és a cső tartalma visszafolyik a palackba.
Persze ha állandóra rendezkedik be az ember, ez eléggé macerás és nem is túl gusztusos megoldás. De ha már láttál amerikai krimi-, vagy kórházfilmet, azokban lehet látni gyakran egy ún. vizesállványt. Ez egy felfordítható állvány csappal. Beleteszed a palackot, letekered a kupakot, helyére tekered a csaprészt és az állványt átfordítod. Ezután csak meg kell ereszteni a csapot, s lám folyik a víz!
Ha kifogy a palack, visszafordítod, csap le, palackcsere, csap vissza, fordít, iszik.
Ha gondod, vázolhatok neked még egypár megoldást, amivel egy vízzel teli palack mellett se szomjan nem halnál, se sérvet nem kapnál.