2011. április 26. 14:09

Az mfor.hu kedden azt írta, hogy 190 forintos árfolyamon rögzítenék a frankhitelesek törlesztőrészletét, és negyedévente csak a bedőlt hitelek biztosítékául szolgáló ingatlanok öt százalékát értékesíthetnék a bankok.

A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy megállapodás született az NGM és a Bankszövetség között. A Menedzsment Fórum kedden azt írta, hogy a múlt héten megegyezett a jelzáloghitelesek megmentéséről szóló csomag főbb pontjairól a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség. Az mfor.hu információi szerint 190 forintos frankárfolyamon rögzítenék a frankhitelesek törlesztőrészletét, és negyedévente csak a bedőlt hitelek biztosítékául szolgáló ingatlanok öt százalékát értékesíthetnék a bankok.

A Menedzsment Fórum szerint tartósan nem fizető jelzáloghitel adósok szűk köre esetében az ügyfél vagy a bank kezdeményezheti a helyi önkormányzatnál az adott ingatlan önkormányzat általi megvásárlását 35 százalékos áron, a döntést az önkormányzat hozza meg. A kiszivárgott tervezet szerint 2013-ban a jelenlegihez képest 35 százalékkal 117 milliárd forintra, majd további 35 százalékkal 76 milliárdra csökkenne a bankadó. Az mfor.hu birtokába került jegyzőkönyvön Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a neve szerepel, a dátumozás alapján azonban csak valamikor májusban jelenthetik be hivatalosan a megállapodást.

A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfol

Csökkenteni tervezik a fizetett szabadságokat, de rövidebb lesz a felmondási idő és kevesebb a végkielégítés összege.

Szintén visszafaragna a kormány az éjszakai és hétvégi bérpótlékokból, a folyamatos üzemű vállalkozásoknál pedig lehetővé tennék az 5,5 napos munkahetet.

Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is.

Nőhet az adóteher jövőre – 200 ezer alatt rosszabbul járunk

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem az adórendszeren keresztül kell a rászorulókat "előnyben" részesíteni. Az adóváltozások hatására az alacsonyabb jövedelmű gyermektelenek biztosan rosszabbul járnak jövőre, mint idén - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója a Világgazdaság Online-nak. A konvergenciaprogramban pedig az szerepel a 2012-es év fő irányai közt, hogy a "szociális támogatások és a családi támogatások nem emelkednek".

Mik ezek?

A jövedelemadó rendszerének leegyszerűsítése, az arányosság, az egyenlő társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése, és az adóbázis szélesítése volt a célja az adórendszer átalakításának – tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben.

A cikk a hirdetés után folytatódik
„Az őszi törvénymódosításokkal a kormány garanciát vállalt arra, hogy leveti a szocialisták örökségét, és valódi 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert vezet be” – tette hozzá a gazdasági tárca. A minisztérium továbbá azt közölte, hogy „az előző kormány által bevezetett „szuperbruttósítás” fokozatos megszüntetése a következő két évben további 4,32 százalékkal csökkenti a munkavállalók terheit, egyúttal megemeli az elkölthető jövedelmeket”.

Az NGM „egy valódi, arányos, alacsony kulcsú” adórendszert ígért a közleményben. A Világgazdaság Online Kalocsai Zsoltot, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a minisztérium közleménye kapcsán.

A valódi, arányos egykulcsú személyi jövedelemadó tekintetében a jelenlegi 2011. január 1-től élő egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó az adójóváírás rendszereleme miatt csak „kvázi egykulcsos” rendszernek tekinthető, hiszen az adójóváírás csökkenti az összevonás alá eső jövedelmek után fizetendő adót – mondta Kalocsai Zsolt.

„Ennek megfelelően azok az adózók, amelyek éves összes jövedelme nem haladja meg a 2 750 000 forintot, jogosultsági hónaponként 12 100 forint adójóváírásban részesülnek, amely összeg 3 960 000 forint éves összjövedelemig fokozatosan kifut” – emelte ki. Hozzátéve, hogy a „kormány az adójóváírás rendszerét – a nehezen követhető reformterveknek megfelelően – 2014-ig szándékozik kivezetni (egyes előzetes tervek szerint 2013-ig)”.

„Ennek megfelelően 2014-től tekinthetjük az egykulcsos személyi jövedelem adó rendszert valódi egykulcsos rendszernek, az arányosság pedig oly módon értelmezendő, hogy minden egyes forint többletjövedelem után lineáris 16 százalékos adó kerül megfizetésre, eltekintve a rendszerben szereplő adókedvezményektől” – mondta Kalocsai Zsolt.

Az RSM DTM vezérigazgatója kiemelte, hogy az adójóváírás kivezetése már 2012-től komoly feszültségeket fog okozni a rendszerben. „Vélelmezve azt, hogy az adójóváírás 2 év alatt kerül kivezetésre, ennek megfelelően a 2011-es 12 100 forint adójóváírás megfeleződik, továbbá a szuperbruttósítás 2013-ig megszűnik, elmondható, hogy jövőre azon egyedülálló adózók, akik 200 000 forint havi bruttó jövedelemnél kevesebbet keresnek, kevesebb nettó jövedelmet visznek haza” – húzta alá.

Amennyiben a tervezett rendszer nem változik, akkor legrosszabbul azon alacsony jövedelemmel rendelkezők gyermek nélküli adózók fognak járni, akik 100 000 forint havi bruttó jövedelemben vagy alatta részesülnek – nyilatkozta Kalocsai Zsolt.

„Ez a réteg több mint 4 000 forint nettó jövedelemcsökkenést fog elszenvedni a 2011-es nettó jövedelempozíciójához képest, amit bruttó bérnövekedéssel – a gazdasági helyzet ismeretében – sem a közszférában sem pedig a vállalkozói szektorban nem lesz egyszerű kompenzálni. A kormány azonban kényszerpályán mozog, hiszen a személyi jövedelemadózás átalakítása szignifikáns, nagyságrendileg 800 milliárd költségvetési hiányt eredményez 2013-tól az ismertetett lépések vonatkozásában” – magyarázta a szakértő.

Az NGM azt is közölte, hogy „nem feltétlenül az adózáson keresztül kell a szociális alapon rászoruló rétegeket előnyben részesíteni”. Kalocsai Zsolt erre válaszolva elmondta, hogy a kormány nem az adórendszeren keresztül kívánja a szociális alapon rászorulókat támogatni, hanem az adórendszeren kívül célzott szociális támogatásokkal illetőleg a pályázati rendszeren belül az önkormányzatok bevonásával.

„A jelenlegi személyi jövedelemadó rendszer már nem igen tartalmaz szociális elemeket, ennek megfelelően a változások jellemzően az adójóváírás rendszerét, mint az utolsó jelentős szociális pillért fogják érinteni” – emelte ki az RSM DTM vezérigazgatója.

Arról is megkérdeztük Kalocsai Zsoltot, hogy ennek kapcsán várható-e a gyermekek után járó adókedvezmény megszűntetése. „Az eddig ismert kormányzati kommunikációt figyelembe véve a ciklus végéig a családi adókedvezmény rendszere álláspontom szerint fennmarad, ezt a tervezett változások vélelmezhetően ezt a kedvezményt nem fogják érinteni” – mondta a szakértő.

A jövedelem adóztatása ne képezze a szociális rendszer részét – mondta Zara László a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetségének elnöke. Ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi „egykulcsos családi” adózás azokat támogatja „akiknek van akkora jövedelmük, hogy igénybe tudják venni” a kedvezményt.

Amennyiben a jelenlegi egykulcsos családi adózás a szociális rendszer része, az éppen a szociálisan rászorulókat juttatja hátrányba. A középosztály, és a magasabb jövedelműek gyermekvállalását segíti, azonban a társadalom leszakadását idézi elő – mondta Zara László a Világgazdaság Online-nak.

A konvergenciaprogramban a kormány jelezte, hogy nominális szinten befagyasztják a szociális juttatásokat, amely – ha azok nem változnak – reálértéken csökkenést jelenthetnek. Így egyelőre nem tudni pontosan, a kormány hogyan fogja megoldani a rászorulók védelmét.