Téma: MEGSZORÍTÁSOK
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 11:35 | Sorszám: 107 |
Lehet. Annak idején ebben is megjelent egy fontos publikáció: Verhandlung des Naturforschenden Vereins in Brünn, és arra se figyelt fel senki sajnos.
|
|
|
|
panda |
Válasz | 2011. április 21. 11:30 | Sorszám: 105 |
valami fontos van benne. szerintem...
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 11:19 | Sorszám: 104 |
Az valami kurrrrvajó dolog, hogy beszélünk valamiről oszt közénk kúrod ezeket a tök érdektelen flúdjaidat. Köszönjük szépen, hogyaza hídrobbantó.....
|
|
|
|
mackó |
Válasz | 2011. április 21. 10:05 | Sorszám: 102 |
Ott van a szövegben, csak lapozni kell.
|
|
|
Langer |
Válasz | 2011. április 21. 10:02 | Sorszám: 101 |
feketemunkából származó jövedelem Magyarországon eléri a GDP 20-30 százalékát, ami évente 4-5 ezer milliárd forintot tesz ki. A jövedelmük után adót, járulékokat nem fizetők, illetve a bejelentés nélkül foglalkoztatottak számát a munkaügyi kutatók legalább hétszázezerre becsülik. Harc a feketemunka ellen Harc a feketemunka ellen Nem eléggé hatékony a munkaügyi ellenőrzés Noha a 840 ezer hazai vállalkozás alig 3-5 százalékához jutnak el a munkaügyi felügyelők évente, az ellenőrzési tapasztalatok mégis azt jelzik, hogy az utóbbi években nem csökkent a feketemunka aránya a magyar gazdaságban. Ez is alátámasztja az Európai Bizottság vizsgálatának eredményét, amely szerint Magyarországon az illegálisan foglalkoztatottak állítják elő a GDP negyedét. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF) megerősítették: a feketemunka minden ágazatban jelen van, az építőipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a vendéglátás azonban kiemelten fertőzött terület. Szakértők szerint az eltitkolt, feketemunkából származó jövedelem Magyarországon eléri a GDP 20-30 százalékát, ami évente 4-5 ezer milliárd forintot tesz ki. A jövedelmük után adót, járulékokat nem fizetők, illetve a bejelentés nélkül foglalkoztatottak számát a munkaügyi kutatók legalább hétszázezerre becsülik. A statisztikai adatokból pedig arra lehet következtetni, hogy mintegy 500 ezer munkaképes korú emberről nem lehet tudni, miből tartja fenn magát. Mivel hivatalosan nincs munkájuk, vélhetően feketén dolgoznak. Mindez egybecseng az Európai Bizottság jelentésével, amely azt állítja, hogy hazánk az illegális foglalkoztatás arányát tekintve a 25 európai uniós tagország sorában az utolsók között van, csupán Görögországot előzzük meg.
Színlelt szerződések Jelenlegi formájában 1997. január elseje óta működik Magyarországon a munkaügyi ellenőrzés intézményrendszere, a munkavállalói érdekek védelmére hivatott szervezet. Az OMMF-et azzal a céllal hozták létre, hogy érvényesítse a munkavállalók törvényben biztosított jogait. A felügyelőség mindössze kétszáz felügyelővel dolgozik, ezzel is magyarázható, hogy a 840 ezer hazai vállalkozás alig 3-5 százaléka számíthat évente a foglalkoztatás törvényességének ellenőrzésére, illetve bírságra, ha szabálytalanságot tárnak fel. A felügyelők évente mintegy 25 ezer munkáltatóhoz jutnak el. Az ellenőrzési program nem tesz különbséget a kiválasztott vállalkozás tulajdoni formája vagy létszáma szerint. Zara Andrea, az OMMF főosztályvezetője az elmúlt év előzetes adatai alapján elmondta: továbbra sem csökken a feketemunka aránya a magyar gazdaságban. 2004-ben összesen 50 ezer munkavállaló esetében tártak fel a foglalkoztatással kapcsolatos jogsértést, ebből a tipikus feketemunka több mint tízezer volt. A felügyelők 1200 úgynevezett színlelt szerződést minősíttettek át munkaszerződéssé. A munkaügyi ellenőrök tapasztalatai szerint ahol nagy számban foglalkoztatnak illegálisan hazai munkavállalókat, ott megtalálhatók a külföldi feketemunkások is. Ezt az állítást támasztja alá az a tény is, hogy 20 százalékkal nőtt az engedély nélkül dolgozó külföldi - elsősorban romániai és ukrán - vendégmunkások száma. Annak ellenére, hogy 2004. május elsejétől a velünk együtt csatlakozó országok állampolgárai munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathatók Magyarországon, 750 munkáltatónál összesen 3200 engedélyre kötelezett külföldit értek tetten a munkaügyi ellenőrök. Egy évvel korábban 2429-en "buktak le". Fertőzött ágazatok A feketemunka valamennyi ágazatban jelen van, azonban az úgynevezett "mobil" munkahelyeket kínáló építőipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a vendéglátás kiemelt terület. A nem fix telepítésű munkahelyeken ugyanis nehezen érhető utol a munkáltató, aki többnyire bízik az ellenőrzés elmaradásában. Míg azonban Európában elsősorban a szolgáltatásban dolgoznak bejelentés nélkül - döntően főállás mellett -, Magyarországon kisebb munkákra - kertépítésre, gyermekfelügyeletre, idősek gondozására, takarításra - alkalmaznak feketén, főleg nyugdíjasokat és diákokat. Emellett a szezonális, idénymunkák idején ugyancsak gyakori, hogy "elfelejtik" regisztráltatni az alkalmazottat. Az sem visszatartó erő, hogy több szabálytalanság feltárása akár hatmillió forintos büntetést is maga után vonhat. A mezőgazdaságban például minden negyedik munkavállalót foglalkoztatják illegálisan, s a munkaadók 40 százaléka követ el valamilyen szabálytalanságot - derült ki egy tavalyi akcióellenőrzés során. Eszerint a leggyakrabban elkövetett szabálytalanság a klasszikus feketemunka, azaz szerződés nélkül, szóbeli megállapodás alapján fizetik ki az alkalmazottat. Gyakori e területen a munkavállalói engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgár foglalkoztatása is: harminc ellenőrzött munkáltatónál csaknem nyolcvanan dolgoztak így. Sokszor előfordul, hogy csupán a szállás a fizetségük a mezőgazdaságban dolgozó alkalmi munkásoknak. Az ellenőrök tapasztalatai is azt erősítik meg, hogy a nagy munkáltatók, a multinacionális cégek kevésbé "fertőzöttek". E cégek presztízsből sem engedhetik meg maguknak, hogy tetten érjék őket feketefoglalkoztatáson, emellett többnyire résen áll a szakszervezet is. "Anemzetközi vállalat nem az illegális foglalkoztatással fogja megsérteni a munkaügyi szabályokat, hanem azzal, hogy nem tartja be a munkaidő és a pihenőidő szabályait" - állítják a szakemberek. Forrás: A Munkaadó Lapja, XII. évfolyam 2. szám
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 10:00 | Sorszám: 100 |
Hát, ha nem látod, akkor nem látod. Pedig egyszerű. Egyrészt 44 órát lehet dolgozni 40 órányi bérért. Ez egyértelmű, gondolom. Ez tök ingyen van. Másrészt még ezen felül is lehet dolgoztatni a szerencsétlen güzüket, szabadnap fejében (amit aztán megintcsak megnézném, hogy mikor vehet ki).
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2011. április 21. 09:54 | Sorszám: 99 |
Hogyan keletkezik a le nem dolgozott munkaidő? Egyébként én ettől annyira nem félek. Eddig is volt sok helyen fizetetlen túlóra meg ki nem fizetett bér az alacsony jövedelmű kategóriákban, főleg a kkv-k nem tartják be ezt a törvényt,... bár erről sincs személyes tapasztalataom.
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2011. április 21. 09:52 | Sorszám: 98 |
Kb. Elrontották a terv nevét: Rákosi Mátyás Terv. Az sem kizárt, hogy ennek a rendszer tényleg valamiféle kisebb forradalom fog véget vetni, ha így folytatódik - természetesen egyelőre messze vagyunk ettől és én személy szerint nyertese vagyok a változásoknak, de tartok tőle, hogy az a pármillió, aki meg nem, előbb-utóbb valamit lépni fog. Eddig el lehetett evickélni valahogy napról napra, segélyről segélyre, kis "fekete"* meg szürke munkával, de most úgy tűnik ennek a világnak vége. * A fekete munka valójában lehet éppúgy becsületes munka csak a szűklátókörű állam bélyegzi meg, lehetetleníti el bürokráciájával és közterheivel. Most mondja a Matolcsy, hogy 2800 milliárd a cégek adminisztrációs költsége, amelyet 800-zal faragni akarnak. Jól hangzik. Mondjuk persze ez is bérköltség egyébként, igaz értéket nem állít elő ez a munkaerő. Egyrészt jó, hogy csökken ez a teher, másrészt pár ember utcára kerül, aki nem tudom mit fog hirtelen csinálni. Majd a tanárok és egyéb közalkalmazottak, tisztviselők után beállnak a sorba a pénzügyesek, bérszámfejtők is, hogy esetleg lehet-e pl. valamelyik országgyűlési képviselő úrnál bejelentetlenül mondjuk takarítani pl., ezt lehetővé tették azt hiszem...
|
|
|
mackó |
Válasz | 2011. április 21. 09:52 | Sorszám: 97 |
Úgy látszik, ez egy szélmalomharc. - NEM látom azt a passzust, amikor ellenérték nincs a munka fejéban. Vagy szabadnap, vagy pénz. Dönthet így vagy úgy is a munkáltató. - Én csak azt látom ebben, hogy a LE NEM DOLGOZOTT munaidőt pótolni kell. Lehet ezen felháborodni, de nem érdemes. Ezért mondom, hogy csak értelmezni kell a szöveget, s nem hőbörögni.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 09:36 | Sorszám: 96 |
De még ha minden ellenérvet félreteszel!!!! És csak arra koncentrálsz: vajon kinek is kedvez ez a szabály? A munkáltatónak vagy a munkavállalónak? Aztán gondolkozzunk el: szüksége van pl. a multicégnek egy ilyen lehetőségre? Frászt, maguktól is csinálják ezt, még nagyobb volumenben. Akkor meg miért jó ezt törvényesíteni? Miért nem a szerencsétlen alkalmazott oldalán állunk?
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2011. április 21. 09:33 | Sorszám: 95 |
meglehet. szvsz nem tudod értelmezni a folyamatot. a válságra hivatkozás világszerte, a rendszerváltásra való hivatkozás országszerte tökéletesen kiszolgáltatottá, a munkanélküliség rémével fenyegetetté tette a tömegeket. A tőke meg gátlástalanul viszi a tizenvalahány éve garantált profitot. pl.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 09:25 | Sorszám: 94 |
Vegyük észre, hogy ellenérték nélküli munkavégzésre lehet kötelezni a dolgozókat. Mert erről van szó.
|
|
|
mackó |
Válasz | 2011. április 21. 09:12 | Sorszám: 93 |
Az a probléma, hogy nem tudjátok értelmezni a szöveget. Erről meg én nem tehetek.
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2011. április 21. 09:07 | Sorszám: 92 |
az a probléma, hogy a válságra való tekintettel befagyasztották vagy csökkentették a törvényes munkaidőre járó béreket, most pedig törvényesítik a befagysztott bérekért megnövelt munkaidőt, munkát. Lassan elérjük, hogy nem csak a reálbér lesz 30 évvel ezelőttivel megegyező, hanem a 48 órás munkahét, amit nem heti bérért, hanem haviért végez a munkavállaló. Lássunk már egy európai munkaidő táblát!
|
|
|
mackó |
Válasz | 2011. április 21. 08:52 | Sorszám: 91 |
Szóval ha nem dolgoztad le a munkaidőd, ezt később behajthatják. Hát ez tényleg skandalum! Le a kormánnyal, ízibe!!! #89: Ez eddig is így volt. Mi a probléma?
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 08:19 | Sorszám: 89 |
Ez se rossz: a munkáltató egyoldalú döntése alapján annak lehetővé tétele, hogy ne pótlékkal, hanem szabadidővel honorálja a rendkívüli munkavégzést.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 08:17 | Sorszám: 88 |
Az 58. oldalon található: annak a jelenlegi, - a válságra tekintettel 2011 végéig tartó átmeneti időre meghatározott - szabálynak a véglegesítése, miszerint a rendes munkaidő mértékének (megrendelések hiánya miatti) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók oly módon, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért. Tehát, EZ JELENLEG IS ÍGY VAN, és véglegesíteni szándékozzák.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 08:10 | Sorszám: 87 |
1,2 megabályt pdf-ben.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 08:08 | Sorszám: 86 |
Történetesen megvan a konvergencia-program, ha akarod, elküldöm.....
|
|
|
Auróra |
Válasz | 2011. április 21. 08:06 | Sorszám: 85 |
Épp ideje volt!
|
|
|
mackó |
Válasz | 2011. április 21. 08:04 | Sorszám: 84 |
Véletlenül nem kellene ezeket leellenőrizned, mielőtt műfelháborodsz? Nézd meg az időpontot stb. Meg azt is, hogy ki próbál hergelni. De Te tudod.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2011. április 21. 07:26 | Sorszám: 83 |
A munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb." Ez egy nagyon progresszív, nemzeti érdekek mentén fogant passzus. Még oda is írják, a pofátlanság Csimborasszójaként, hogy ilyenkor az órabért kell visszacsökkenteni, hogy a kereset ugyanannyi maradjon. Ezt le merte írni valaki? Hogy teljesen jogszerű kvázi ingyen dolgoztatni az embereket, heti négy óra erejéig! Figyelem, újra feltaláltuk a kommunista műszakot!
|
|
|
|