Aszonta a néma a süketnek, hogy látta a vak a féllábút
szaladni.....

Hát ez valahogy pvc "története"...

Barcs minden volt amit csak el tudsz képzelni...
Lásd pályafutását az '56 elötti s utáni komcsi dikatúrákban.. Egészen máig tartó elismerésével...
És Barcs valóban a Rajk féle perben a vérbíróság tagja volt.
De: önmagában nem volt (vér)bíró. Hanem "csak" népi ülnök.

Ha Lovas azt írta volna hogy pl. " Barcs Sándor, az egykori vérbírósági tag/résztvevő/ vérbírósegéd" akkor az pontos.

Nem mintha ez valamit is változtatna azon hogy egy ilyen
"vérkomcsit" tavaly kitüntettek államilag... ((

Láttam még 1986-ban egy tévéfilmet az '56-os (akkor még)
"ellenforraadlomról.. Berecz Jánosék állitották össze...
Benne volt Szepesi, a Magyar Rádió ostroma stb...
Tanulságos visszanézni...

Ezzel már többen többször beégtek....

eg kell azonban jegyezni, hogy a politikai rendőrség tagjainak idevágó megnyilatkozásai , szerepei nem tisztázottak.
Részben ÖNMENTEGETŐDZÉSBŐL, részben érdekből igyekeztek a párt irányvonalával azonosúlni.
-Megnyílváulásaik az igazság kibontása az elemző feladata!!!!
FELTÉTLENŰL FONTOS AZ AKTUÁLIS SZEMPOTOK SZERINT FOLYVÁST ÁTÉRTÉKELT visszaemlékezések kritikája!!!!

Ha már szerény porszemségem is talál néminemű hazugságot akkor baj van, nagy baj.

Azt írta BARCS VÉRBÍRÓ volt
oszt közben népi álnok.

Nem azt írta, hogy tképen vérbíró volt, etc..

Mondom én...:-0))) Hát nem tutira beírtam elözöleg? )):
"Aszondja a PVC hogy hallotta Debrecenben amint a Lovas azt mondta hogy olvasta egy amerikai honlapon hogy megjelenik egy újságírótól egy könyv amely kétségtelen bizonyitékokkal szolgál... ))
És akkor Lovas már miért nem forditotta le, sőt , már régen is ki kellett volna adnia... )))"

Nahát

"A Mai jegyzet, amit ön helyett mondtak a Vaú-ban..nagyon gyöngécske vót."

Jöhet a fordítás..

A Mai jegyzet, amit ön helyett mondtak a Vaú-ban..nagyon gyöngécske vót.

Ez (is)jó... ))

Aszondja a PVC hogy hallotta Debrecenben amint a Lovas azt mondta hogy olvasta egy amerikai honlapon hogy megjelenik egy újságírótól egy könyv amely kétségtelen bizonyitékokkal szolgál... ))
És akkor Lovas már miért nem forditotta le, sőt , már régen is ki kellett volna adnia... )))

Na, ennek járjon valaki utána... )))

Nahát

Hát persze....))
"Kényszerből" lett a 15 kivégzéses Rajk per népi ülnöke...
"Kényszerből" lett a Rákosi alatti Magyar Rádió elnöke...
"Kényszerből" lett Rákosi és Kádár alatt 30 évig az MTI vezére...

Szegény... )

Lovas úr!

A debreceni adventi gyűlölet félórájában említette, hogy egy amerikai honlapon olvasta , hogy egy újságírótól néhány héten belül megjelenik egy könyv amely kétségtelen bizonyítékokkal szolgál az izraeli részvételről az amerikai terrortámadásról..

Itt az ideje , hogy lefordítsa...hiszen nyilván már megjelent.

Ne titkolja előlünk... okuljon a magyar!

Lovas úr!
Mivel tudomásom van róla, hogy olvassa a rovatot, kérem válaszoljon!

1/Megjelent-é a könyv ?
2/ Milyen bizonyítékok vannak benne?

Lovas úr!
Ugye nem hazudott Debrecenben?

vérbíró

ami nem helyes, népi álnoknak sem volt érdem lenni...csak esetleg kényszer.

Attól tartok nem ez a rovat témája..

A Modera nyilván téged is letilt 3 napra offolásért, ami 5 lesz..

Lovas hazudik..

Nyugodtan állítható szerintem hogy a senkiházi Barcs Sándor vérbíró !

Már a megszólítás is jelzi a szerző és Aczél György között fennálló kapcsolat jellegét,

hogy nem a hűvös és tartózkodó, pártállami füleknek idegenül csengő úr megszólítást, hanem a kommunista berkekben egymás között használt elvtárs formulát választja a levél írója.

Aczél György, mint Révész Sándor monográfiájából (Aczél és korunk) is tudhatjuk, személyesen szerette intézni a kényes ügyeket. A személyes ügymenet a telefonos kapcsolattól a hivatalában történt meghallgatásokon keresztül a közös vacsorákig terjedt.

(Aczél és a politikai rendőrség (III/III) szoros kapcsolatáról a Történeti Hivatal számos dokumentuma nyújt szemléletes képet.)

Konrád György is személyes kapcsolatban állt Aczél Györggyel. Ezt erősíti meg Konrád levelének második mondata, amelyben a vizsgálati fogságból nemrég szabadult író így fogalmaz: „Kritikussá vált helyzetemnek azokat a megoldási módozatait, amelyeket ön személyes beszélgetésünk során (kiemelés tőlem: M. Á.) elképzelhetőnek gondolt, néhány kiegészítéssel magam is elfogadhatónak tartom.”

Egyébként Konrád György már 1978-ban, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyv utószavában közzétehette volna e négy évvel korábban Aczél Györgyhöz írott levelét.

Konrád György akkor másik megoldást választott. A könyv német fordítójához írt levelét adta közre, amelyből teljesen kihagyta sógora furfangos ügyességét a kézirat elrejtése során, illetve a saját szerepét a kézirat rendőrkézre juttatásában. Persze ha akkor mindezt közli, a magyar és a nemzetközi közvélemény is másként értékelte volna 1974-es néhány napos fogva tartását, majd hirtelen szabadulását a BM Vizsgálati Osztály Gyorskocsi utcai fogdájából.

A szabadulás előtt a szerzőknek kivándorló-útlevelet ajánlott a vizsgálat vezetője.

Erre az eseményre, valamint a kézirat elrejtésére és átadására Sándor Ernő így emlékezik: „…ott volt a kézirat, én nem keresem magamnak soha a bajt meg a gondot meg a problémát, de hogyha probléma elé kerülök, akkor gyakran találok megoldást rá.

Gondoltam, ez se a spájzban, se a padláson, sem a pincében, sehol nem lesz jó helyen. És akkor találtam ki, hogy lehet egy égő kályhában kéziratot tárolni. Ez nagyon egyszerű volt, hengerbe csavartam, most nem tudom, hogy törülköző vagy vizes konyharuha volt a következő réteg, és egy dupla vagy tripla alufólia, és ez tökéletesen kiállta a kályhát. Az egyik kályhánkat, amelyik hideg volt a gyerekek szobájában, azt igencsak megpiszkálták, megbontották, de a másikat, amiben a tűz égett, azzal nem foglalkoztak.

(… Amikor hazaértünk, akkor kiszállt a Konrád három nyomozóval, és mondta, hogy az urak a rendőrségtől jöttek.
Konrád mondta, hogy adjam oda a kéziratokat. Mondom, hogy milyen kéziratokat, nem tudok semmiről. De hát amit ideadott. Mondom, gyere ki a konyhába. Itt megkérdeztem, hogy megkínoztak vagy mi történt? Erről nem volt szó. Azt mondta, hogy később mindent elmagyaráz. Adjam oda nyugodtan. És akkor szétszereltem a kályhát, kipakoltam.”

Konrád a magyar szamizdat ünnepelt szerzője.

Nyilatkozatait a világsajtó és a nyugati magyar nyelvű rádióadók közvetítik. Nyugati meghívásoknak tesz eleget, amikor ösztöndíjasként magyar útlevéllel utazik külföldre. Egy esetben maga Aczél György üzen neki, hogy maradjon még három hónapig külföldön, és ne nyilatkozzon nyugati rádióknak, amíg ügyében elül a vihar. (Ekkor előterjesztés készül ügyében, hogy távollétében fosszák meg magyar állampolgárságától.)

Konrád külföldön marad, majd sértetlenül hazatér.

Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz 1978-ban jelenik meg az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Bern) kiadásában.

Konrád 1974-ben lezárt vizsgálati jegyzőkönyve tartalmazza azt a dokumentumot, amelyben kötelezettséget vállal, hogy nem adja ki a kéziratot…

Eljárás ekkor sem indult ellene. Politikai nyilatkozatai, nyugati kitüntetései alkalmából hazai sajtótámadások érik, személyét támadja a Népszabadság és más lapok is. Célszemélyként szerepel a III/III-as aktákban.

Az itt közzétett levél ékesen bizonyítja, hogyan formálódott az alku Aczél György és Konrád György között.