A luxemburgi Clausenben 1886. június 29-én született, és1963. szeptember 4-én a Metz melletti Chazellesben halt meg.

Robert Schuman francia politikus, államférfi volt, Franciaország miniszterelnöke 1947-1948-ban, külügyminiszter 1948-52 között, hat éven át az Európa Mozgalom elnöke (1956-62).

A nyugat-európai országok integrációjának híve, a Montánúnió (az európai integráció alapját jelentő Szén- és Acélközösség, ez a későbbi Közös Piac, majd a későbbi Európai Közösség „csírája” alapítója. Ilyen formán úgy tekintenek rá, mint az egyesült Európa „atyjára”.

Robert Schuman a kereszténydemokrácia elvhű embere, a "Nagy Európa" megálmodója, aki 1950. május 9-i nyilatkozatában, a gazdasági integráció mellett (Közös Piac 1952) a végső célt is kijelölte: Európa politikai uniója.

A politikában is a bibliai "igen-igen, nem-nem" következetes hirdetője volt, akinek szavai ma is aktuálisak: A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba vagy anarchiába süllyed.

Közös elhatározás alapján 1987. október 22-n a Strasbourg-i Jogi, Politikai és Szociológiai Tudományok Egyeteme az ő nevét viseli, azóta "Université Robert Schuman"-nak hívják.

A júniusi európai választások utáni és az Európai Parlament júliusi megalakulása előtti leglényegesebb európai eseménynek ad otthont Budapest jövő héten, ugyanis itt tartja alakuló tanácskozását az Európai Néppárt frakciója - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Szájer József.

A képviselő elmondta, hogy a budapesti esemény házigazdája a Fidesz Magyar - Polgári Szövetség lesz. Az alakuló ülésen határozzák meg az Európai Néppárt frakciójának a következő időszakra szóló stratégiáját - közölte Szájer József. Szájer József fontos eredménynek nevezte, hogy az európai választásokon győztes néppárt jelölheti meg az Európai Bizottság vezetőjét, José Manuel Durao Barroso személyében. A frakció a jövő héten Barroso parlamenti támogatásának kérdését is megvitatja. Szájer József reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlamentben az európai szocialisták is támogatják majd Barroso portugál miniszterelnök EU-bizottsági elnökké választását.
Fontos napirendi pontja lesz a tanácskozásnak az európai alkotmány kérdése is. Ezzel kapcsolatban Valéry Giscard d,Estaing, az Unió konventjének elnöke fog előadást tartani - mondta Szájer József. A képviselő kiemelte, hogy a jövő héten sor kerül az Európai Néppárt ötéves cselevési programjának megvitatása. Ezzel kapcsolatban a néppárt célja, hogy az Unió költségvetésében minél többet fordítson a most csatlakozott országok felzárkóztatására. A Fidesz meg szeretné nyerni az Európai Néppárt támogatását ahhoz is, hogy Magyarország lehessen az európai határvédelmi ügynökség székhelye - tette hozzá Szájer József. Mint mondta a Fidesz célja az is, hogy az Európai Parlamentben nagyobb hangsúly essen a kisebbségek kérdésére is, ennek érdekében a tanácskozáson részt vesznek olyan politikusok is, akik kisebbségi régiókat képviselnek az Európai Parlamentben. És emiatt vesznek részt a tanácskozások a szlovákiai Magyar Koalíció európai képviselői is.
Szájer József elmondta, hogy a jövő héten ülésezik majd az Európai Néppárt azon bizottsága is, amely a romániai demokrácia állapotát vizsgálja. Itt Orbán Viktor fog tanácskozni azokkal a képviselőkkel, akik megfigyelőként vettek részt a romániai helyhatósági választásokon. A jövő heti megbeszélésen az MDF is részt vesz - mondta el a képviselő.

[link=http://www.euobserver.com/?sid=154&aid=16782]Centrists back pro-European grouping[/link]

30.06.2004 - 17:30 CET | By Sharon Spiteri EUOBSERVER

BRUSSELS - Senior Liberal MEPs have backed the creation of a pro-European centrist group in the European Parliament, the first of its kind since direct elections began in 1979.

The existing Liberal group will now be joined by Francois Bayrou's UDF party as well as the liberal Margherita party - which forms part of Commission President Romano Prodi's Olive Tree Coalition - both parties have switched from the Parliament's centre right grouping.

Titled the 'Alliance of Liberals and Democrats for Europe' the group promises to have "a distinctively pro-European platform".

It will have at least 80 MEPs, making it the third largest grouping in the parliament.

Több mint hatvan éve Bajcsy-Zsilinszky Endre a Magyar Nemzetben megbírálta Márai Sándort, amiért nemzetnevelési röpiratában azt írta: a háború utáni világhelyzetben Európa csak akkor őrizheti meg vezető szerepét, ha a kontinens gazdasági és szellemi erőit a nemzeti határokon túl, közös erőfeszítésben egyesítik. A több évtizedes amerikai emigrációban is mindvégig európainak és magyarnak megmaradó polgári író már 1942-ben megjósolta, hogy a jövő Európája "vámhatárok nélküli, közös, óriási termelő- és elosztóterület" lesz, ahol Európa népei "mindegyre öntudatosabban kényszerülnek majd kifejleszteni nemzeti egyéniségüket és képességeiket, ha a nagy versenyben és körforgásban versenyképesek akarnak maradni".

A régi vita az immár huszonöt tagú Európai Unióban tovább folyik: az európai - különösen a kisebb - népek fennmaradását és fejlődését a minél szorosabb s mélyebb egy(ség)esülés, vagy inkább a nagy egységen belül a nemzeti és helyi sajátosságok, illetve kompetenciák megőrzése szolgálja-e jobban. A múlt heti EU-csúcstalálkozó, a nem éppen épületes alkudozás középpontjában azonban nem nagy eszmék és értékek álltak, hanem a döntéshozatali mechanizmus, a tagállamokat megillető képviseleti, szavazati súlyok és arányok, azaz végső soron nyers hatalommegosztási kérdések. Bár a több mint 450 millió uniós polgár számára nyilván nem sokat mondanak a minősített többségre és a blokkoló kisebbségre vonatkozó különböző számok, ezekről folyt a leghevesebb és a megállapodást leginkább kockáztató vita.

Kétnapos vita és két és fél évig tartó egyeztetés után végül megegyezés született az új uniós alapszerződésről. Történelmi pillanatnak és alapkőnek minősítették az EU vezető politikusai az "alkotmány" elfogadását, s a magyar kormányfő szerint sikerült érvényre juttatni a magyar törekvéseket, például azáltal, hogy a végső szövegbe bekerült egy utalás a kisebbségek jogainak védelméről. Arról azonban ő sem beszélt, hogy több tagország javaslata ellenére nem került az alapszerződés preambulumába az Istenre, illetve Európa keresztény gyökereire való utalás. Ezt a katolikus egyházfő és több német egyházi vezető is kifogásolta a hét végén, emlékeztetve arra, hogy Európa zsidó-keresztény szellemi és lelki öröksége döntően formálta kontinensünk arculatát. Mintha az EU jelenlegi kormányfői - akik egyébként az EP-választásokon nagyrészt elveszítették a polgárok bizalmát! -, vagy legalábbis többségük nem ismerné az egyesített Európa alapító atyáinak üzenetét. Egyikük, a francia Robert Schuman írta, hogy a(z európai) demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét: "A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy kereszténységellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed."

A szabadság rendjét évszázadokon át építő és védő európai ember sem a bürokratikus, mechanikus zsarnokságból, sem a hit- és értelemellenes anarchiából nem kér. Ezért sem mindegy, hogy a múlt heti, kínos kudarccal végződött egyezkedés után kit választanak meg az ősszel távozó Prodi után az Európai Bizottság új elnökének. Az Európai Parlament legnagyobb frakcióját újra a kereszténydemokratákat is magában foglaló Európai Néppárt alkotja, amely szerint a június 13-i választás eredményének tükröződni kell az unió következő "kormányfőjének" személyében is.

A határon túli magyarság az által egyesülhet, ha hitében, nyelvében és kultúrájában egységes marad - jelentette ki Tőkés László királyhágómelléki református püspök vasárnap Nyíradonyban.

A mi közösségi hitünk felbecsülhetetlen érték. Tíz év múlva megköszönik nekünk, hogy keletről olyan hitet, kultúrát, vallásosságot viszünk magunkkal, amely megtermékenyíti a nyugati kultúrát - közölte a XI. Ligetaljai Napok zárórendezvényén. Tőkés László a település határában felállított színpadon több ezer érdeklődő előtt a nemzetegyesítés történelmi példáiról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy Bocskai István fejedelemnek 400 évvel ezelőtt "sikerült a darabokra tört nemzetet újraszerveznie". Van kitől tanulni és példát venni - fűzte hozzá a püspök. Tőkés László rendkívül fontosnak nevezte a határon átnyúló nemzetegyesítés stratégiáját. Mi nem románként, hanem erdélyi magyarként akarunk Európába menni - jelentette ki a püspök. Hozzátette: a közös kultúra, a nyelv, a hit tesz bennünket eggyé.

NSZ • 2004. június 26. • Szerző: Cz. P.

Bizonyos, hogy az idén bőséges lesz a búzatermés, és az uniós szabályozás kiegyensúlyozott piacot ígér. A szaktárca becslése szerint hektáronként átlagosan 4,6 tonna búza várható, s ez összesen 5,3 millió tonna búzatermést jelent. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint ennél kevesebb, 4,6-5 millió tonna lesz a termés. Korábban szebb képet mutatott a határ: a fejlődő növény – a sok csapadék hatására a talaj szárazságban nem hozzáférhető tápanyagtartalékait is felhasználva – bő és kiegyensúlyozott termést ígért. Azonban, ahogy közeledik az aratás, kiderül, hogy a tápanyagban hiányos területeken a termés nem lesz olyan bőséges, mint arra a serkenő vetésből következtetni lehetett.

A termelők számára a búza értékesítése jószerével már csak euró–forint átváltási kockázatot jelent, nevezetesen, azt, hogy a tonnánként 101 eurós intervenciós árat milyen forintkurzuson számítják. Az árutőzsde már az aratást várja, s a jó termés hírére jócskán lecsökkent a búzaforgalom a közeli határidőkre.

Mivel az uniós intervenció csak novemberben indul, s az akkori 25-26 ezer forintos tonnánkénti árak alkotják az idei aratás árcentrumát, közvetlenül a betakarítás után ennél 2500-3000 forinttal olcsóbban lehet a terményt eladni. Vermes András, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy cégük, ahogy mások is, ezt az árat ajánlja a termelőknek. Eddigi tárgyalásaikból kiderült, sok termelő örömmel elfogadja az ajánlott árat, mert így nem kell árfolyamkockázattal is járó hitelt felvennie, hogy kivárhassa a novemberi intervenció kezdetét.

Az új búza dunai kikötőben jelenleg tonnánként 25 500-26 000 forintért adható el, a termelő telephelyén pedig 22-23 ezer forintot ér. A bő termés miatt az idén jól jön a gazdáknak az uniós védelem. Ha nem lenne intervenció, be kellene érniük 18-19 ezer forintos indulóárral, ugyanis ezt a telephelyi árat fizetik meg Észak-Afrikában. De hála a 101 eurós intervenciós árnak, a valódi exportárakhoz képest a termelők 50-60 milliárd forinttal többet kapnak majd.

Strasbourgi döntés - Kártérítésre kötelezhető a lengyel állam

2004. június 24.

A lengyel államnak kártérítést kell fizetnie azoknak az állampolgároknak, akiket a második világháború utáni határmódosítás megfosztott bizonyos tulajdonaitól. Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése precedensértékű: mintegy 80 ezer hasonló esetről tudnak csak Lengyelországban.

A második világháborút követő határmódosítások következtében több tízezer lengyel állampolgár veszítette el ingatlanját, földjét. Egy 1944-ben született lengyel állampolgár, Jerzy Broniowski 85 ezer eurós kártérítést kért nagyanyja elvesztett tulajdonáért, egy telekért és egy házért, amelyek a ma Ukrajnához tartozó Lvov településen találhatók. Ügyével az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult.

A strasbourgi bíróság Broniowski javára döntött, s ez óriási jelentőségű precedensítélet, becslések szerint további mintegy 80 ezer hasonló lengyel kérelemnek nyithat utat. Sőt, a határmódosítások nem csak a lengyeleket érintették, több millió németnek is el kellett hagynia otthonát.

Tavaly a lengyel kormány kompenzációs jogszabályt vezetett be, amelynek értelmében megtéríti az elvesztett tulajdon értékének 15 százalékát, 50 ezer lengyel zlotyi (11 ezer euró) erejéig.

Elítélte a brit konzervatív ellenzék a munkáspárti kormányt, amiért az elfogadta az EU brüsszeli csúcsértekezletén végleges formájába öntött uniós alkotmányt.

Michael Ancram, a konzervatív árnyékkormány külügyminiszter- és miniszterelnökhelyettes-jelöltje szombat hajnalban kiadott nyilatkozatában kijelentette: az alkotmány rossz Nagy-Britanniának és rossz Európának. Ancram szerint Tony Blair kormányfő �megsüketül, amikor a brit választók hangját kellene meghallania�.

Az ellenzéki brit politikus ezzel arra utalt, hogy a múlt heti nagy-britanniai európai parlamenti választásokon � egyébként csaknem ugyanannyira a toryk, mint a kormányzó Labour rovására � drámai mértékben előretört az EU-ellenes brit politikai platform, amelynek fő ereje, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) 3-ról 12-re növelte EP-mandátumainak számát az összesen 78 brit képviselői helyen belül. A UKIP, amely a brit parlamentben nincs jelen, nyíltan a brit EU-tagság feladását hirdeti politikai programjaként.

Michael Howard, a Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje a héten a londoni alsóházban az EU-bővítéshez kidolgozott alkotmánytervezet elutasítását követelte a kormányfőtől, arra hivatkozva, hogy az új alkotmány a Nagy-Britannia által elért engedményekkel együtt is jelentős számú vétójogtól fosztja meg a brit kormányt.

Tiltakozásul kivonultak a francia képviselők az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének hétfői üléséről, mivel a délutáni vita egyik felszólalója, az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet angolul kezdte beszédét.

Az angol már évtizedek óta a nemzetközi politikai élet legfőbb nyelvének számít, s hiába van az ET székhelye Strasbourgban, itt is gyakrabban lehet hallani a tanácskozásokon, mint a franciát. Így azután a képviselők nem szoktak tiltakozni használata ellen. Ám a mostani esetnek volt egy sajátos vonása: a megszólaló bankelnök maga is francia, aki a párizsi kormány hathatós támogatásával került posztjára.

a Szentatya az Európai Unió új alkotmányáról

A nemzetközi sajtó első helyen foglalkozik II. János Pál pápa június 20-ai, vasárnap déli, az Úrangyala elimádkozása után mondott szavaival, amelyeket anyanyelvén intézett a Szent Péter téren összegyűlt lengyel zarándokokhoz, kifejezve keserűségét amiatt, hogy az Európai Unió új alkotmányában nem szerepel sem a keresztény gyökerekre való utalás, sem Isten neve.

„Megköszönöm Lengyelországnak, hogy az európai fórumon hűségesen megvédte földrészünk keresztény gyökereit, amelyekből kinőtt korunk kultúrája, amelyből kifejlődött civilizációja. Nem lehet elvágni azokat a gyökereket, amelyekből származunk.”

Ismeretes, hogy a szentatya pápasága kezdeteitől fogva sürgette az európai integrációt, a mindkét – keleti és nyugati – tüdejével lélegző Európa mielőbbi egyesülését. Egyedül és elsőként hangoztatta, hogy a mesterségesen két politikai tömbre osztott földrész valójában az Atlanti-óceántól az Ural-hegységig tart, döntő szerepe volt abban, hogy megindulhasson az európai közös ház építése, amelyet azonban csak a földrész arculatát kialakító és meghatározó közös keresztény örökségre lehet alapozni.

A szentatya többször is hangoztatta – így például 2002 januárjában, a laekeni EU-csúcstalálkozó után: „Egy tagadhatatlan történelmi tény elismerése egyáltalán nem jelenti az államok helyesen értelmezett laicitására vonatkozó modern igényének elutasítását. A vallások háttérbe szorítása nemcsak igazságtalanság, hanem távlatokban gondolkozva is helytelen döntés, mivel a vallások a múltban is és most is hozzájárulnak Európa kultúrájához és humanizmusához, amelyre a földrész joggal büszke” – mondta a pápa, nem szalasztva el egyetlen alkalmat sem, hogy felhívja a közvélemény figyelmét erre a témára. Nemzetközi útjai, Úrangyala imádságai során, az általános kihallgatásokon, püspökökhöz, nagykövetekhez, államfőkhöz intézett beszédeiben szüntelenül hangsúlyozta: „csak egy olyan Európa lesz képes a harmadik évezred kihívásaira válaszolni, amely nem felejti el, hanem éppen ellenkezőleg, ismét felfedezi keresztény gyökereit. Európa ugyanis nem pusztán gazdasági közösség: spirituális értékei biztosítják számára lelkületét.”

Az Osservatore Romano vatikáni napilap vasárnapi számának „Egy megfakult emlékezetű Európa” c. vezércikke első helyen közli Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő szombaton közzétett nyilatkozatát: „A tömegtájékoztatási eszközök arról számoltak be, hogy Brüsszelben a 25 tagállam állam-, illetve kormányfői egyetértéssel elfogadták az európai alkotmányos szerződést. A Szentszék megelégedését fejezi ki az európai integráció folyamatának e fontos új állomásáért, amely kezdettől fogva a római pápa kívánsága volt és amelyet mindig is támogatott. Megelégedésre ad okot az is, hogy a szerződésbe belefoglalták azt a rendelkezést, amely védi a tagállamokban a vallási felekezetek státuszát és arra kötelezi az uniót, hogy velük nyitott, nyílt és szabályos kapcsolatokat tartson fenn, elismerve önazonosságukat és (a közjóhoz való) sajátos hozzájárulásukat.

A Szentszék ugyanakkor sajnálja, hogy egyes kormányok ellenállásukat fejezték ki Európa keresztény gyökereinek határozott elismerésével szemben.

Ez azt jelenti, hogy félreismerik a tagadhatatlan történelmi tényt és az európai népek keresztény önazonosságát.

A Szentszék elismerését és háláját fejezi ki azoknak a kormányoknak, amelyek a múlt ismeretében és annak a történelmi látóhatárnak a tudatában, amelyben az új Európa kialakul, azon fáradoztak, hogy konkrétan kifejeződésre jusson a földrész közismert vallási öröksége.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a különféle intézmények erőteljes törekvése, amely arra irányult, hogy a szerződésben megemlítsék Európa keresztény örökségét, arra kívánta buzdítani a politikai felelősöket, állampolgárokat, valamint a közvéleményt, hogy elgondolkozzanak erről a kérdésről, amely nem másodlagos a jelenlegi helyzetben sem országos, sem európai, sem pedig nemzetközi szinten.”

A lengyel püspökök szintén nyilatkozatban fejezték ki méltatlankodásukat. Június 19-én Józef Michalik érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke „a történelmi igazság meghamisításáról” szólt, illetve arról a törekvésről, hogy tudatosan háttérbe szorítsák a kereszténységet, amely az évszázadok során és jelenleg is az európaiak nagy többségének vallása. A lengyel főpásztorok szilárdan ellenállnak annak a laicista ideológiának, amely több európai kormány álláspontjában észlelhető és amely miatt a püspökök aggodalommal tekintenek Európa jövője elé. Nem lehet a közös európai házat az öreg földrész történelmének meghamisítására, illetve az egész Európára rákényszerített laicista világnézetre építeni. Ezért a lengyel püspökök felhívást intéznek minden jóakaratú emberhez: gondolkozzanak el azon, milyen jövője lesz egy olyan Európának, amelyet az alapvető értékek mellőzésére építenek.

Itt emlékeztetünk Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek homíliájára, amelyet május 22-én, a Közép-európai Katolikus Találkozót lezáró mariazelli szentmisén mondott. A bíboros utalt egyrészt Joseph Weiler amerikai zsidó jogász könyvére, amelyben kifejti, hogy az Óvilág szellemi örökségének gerincét a kereszténység alkotja, amely nélkül Európa történelme nem értelmezhető, a preambulum körüli vita a kereszténységtől való beteges félelem jele. Schönborn bíboros továbbá idézte Dzevad Karahaszan boszniai, muzulmán származású költő szavait, amelyeket a bécsi Stephansdomban tartott béke vesperáskor mondott a katolikus találkozó megnyitásakor: „Európát a kereszténységre redukálni nagy kár lenne. De a kereszténységet kihagyni belőle, az katasztrófa lenne”.

Az olasz politikai élet felelősei is nagy többségükben egyetértenek a pápa keserűségével. Riccardo Pedrizzi szenátor szerint „súlyos és elfogadhatatlan a kereszténységgel szembeni fülsüketítő csönd”. A kereszténység mellőzése olyan hiányt jelent, amely megalázza egész civilizációnkat – állapította meg egy másik olasz politikus, Antonio Martusciello, környezetvédelmi miniszterhelyettes. Franco Frattini olasz külügyminiszter pedig népszavazást javasol az Európai Unió Alkotmányos szerződésének elfogadásáról.

A lengyel kormány két keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál az Európai Bizottság ellen - jelentette be Varsóban Jaroslaw Pietras, az európai integrációs hivatal főnöke.

Lengyelország továbbra is kifogásolja, hogy a lengyel gazdák a legtöbb termék után csak 2013-ban kapják meg a közvetlen támogatásoknak az unióban szokásos teljes összegét, és ennek a panaszának most jogi úton is hangot ad. Az első évben a dotációnak csak 25 százaléka jár, bár ezt a lengyel állam meghatározott mértékig kiegészítheti a költségvetésből, majd az összeg fokozatosan éri el a 100 százalékot. Van továbbá néhány termékek, amely után a csatlakozási szerződés szerint kezdettől teljes támogatás járna, de ezek közül kimaradt néhány, például a vaj, a tejpor, a dió, amelyek esetében az EU már a csatlakozási szerződés aláírása után vezette be a közvetlen támogatásokat. Lengyelország ezekre is követeli a teljes támogatást. Folyik a harc azért is, hogy a cukor is a támogatott termékek közé kerüljön, mert az EU ezen a piacon is reformot szándékozik bevezetni idén ősszel. A lengyel mezőgazdasági minisztérium számításai szerint Lengyelország csaknem 300 millió eurótól esik el a számára hátrányos rendelkezések miatt.
A másik panasz azt az uniós döntést kifogásolja, amely szerint Lengyelországra magas pénzbüntetést szabnak ki, mert túlzott mértékben halmozott fel élelmiszertartalékokat az EU-csatlakozás időszakában. Ezzel a döntéssel Lengyelország azért nem ért egyet, mert az unió csak idén októberben fogja meghatározni, hogy mit ért pontosan "túlzott készletek" alatt.
A két panasz várhatóan a jövő héten érkezik az Európai Bírósághoz, amely 6-8 hónaptól tízegynéhány hónapig vizsgálja az ügyeket a döntés előtt. Pietras arra számít, hogy az első jelzések a bíróság álláspontjáról idén év végén vagy jövő év elején várhatók. Wojciech Olejniczak lengyel mezőgazdasági miniszter a Gazeta Wyborcza című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: Varsó már korábban jelezte, hogy a koppenhágai EU-csúcs után elhatározott intézkedések, melyek szerint a lengyelországi (és más új EU-tagországokban élő) gazdák csak fokozatosan jutnak hozzá a teljes közvetlen agrártámogatásokhoz, igazságtalanok és károsak. Lengyelország már akkor közölte, hogy ha ezen nem változtatnak, az Európai Bírósághoz fordul, amit most meg is tett.

Két napos edzőtáborban vett részt a néppárti frakció 13 megválasztott képviselője, a 12 fideszes mellett Olajos Péter, az MDF EP-képviselője is megjelent, hiszen ő is a Néppárt frakciójában dolgozik - közölte Schmitt Pál az Európai Néppárt magyar tagjainak sajtótájékoztatóján Dobogókőn, a magyar delegáció alakuló ülését követően. A mezőgazdasági támogatások területén az új tagországok hátrányos megkülönböztetésének mielőbbi felszámolását tekinti az egyik legfontosabb feladatának a Fidesz az Európai Parlamentben.

A sajtótájékoztatón Szájer József elmondta, hogy az Európai Néppárt július elején Budapesten tartja meg első frakcióülését, ami a Fidesz jó választási eredményének elismerését jelzi, valamint azt, hogy az Európai Néppárt számára a csatlakozók közül Magyarország a legfontosabb. A frakció alakuló ülésére vártja a Fidesz Valéry Giscard d'Estaingt, Balázs Péter magyar EU-biztost, és a néppárti EU-biztosokat (spanyol, angol, lett, osztrák, valamint szlovák), és az Európai Bizottság jövendőbeli elnökét is.
Az alakuló ülést követően a néppárti frakció tagjai megtekintik a Terror Háza Múzeumot - mondta Szájer József.
A most született megállapodás szerint a mezőgazdaság mellett további négy sarkalatos kérdésben állnak majd ki a képviselők az Európai Néppárton belül a hazai érdekekért - szögezte le Schmitt Pál. Fontos, hogy az európai szabadságjogok minden régi és új tagország számára maradék nélkül megvalósuljanak. Ugyancsak elérendő cél a most csatlakozó országokban az elmaradt autópálya-hálózat fejlesztésére jelentősebb uniós támogatások elérése. Az unió fokozott segítségére számít a Fidesz a schengeni határoknál az ellenőrzési rendszer korszerűsítéséhez, a technikai felszerelés beszerzéséhez is. Mindeközben arra is gondolni kell, hogy a határon túli nemzeti kisebbségek ne legyenek hermetikusan elzárva az anyaországtól - fűzte hozzá.
E feladatok megvalósításához a Fidesz számít a többi párt Európai Parlamentbe bejutott képviselőinek együttműködésére is, ezért kezdeményezni fogja velük és a miniszterelnökkel ezekben a témákban az egyeztetést - mondta Schmitt Pál.

A szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a pozsonyi parlamentben az európai alkotmány Brüsszelben elfogadott tervezete ellen szavaz majd. Ezt Pavol Hrusovsky kereszténydemokrata házelnök jelentette be szerdán a sajtó képviselői előtt.

Hrusovsky szerint az unió alkotmánytervezete egyfajta "szuperállam" elemeit tartalmazza, módosítja az unió jellegét, és tovább gyöngíti a nemzetállamok
pozícióját.
A koalícióhoz tartozó KDH ezért ragaszkodni kíván ahhoz, hogy az unió alkotmányáról Szlovákiában referendum útján szülessék meg a döntés, ugyanúgy, mint abban az esetben, ha az ország valamely államszövetséghez csatlakozna, mivel az uniós alaptörvény - a KDH megítélése szerint - ilyen szövetséget körvonalaz. Jelezte: az alkotmányjogászok ez ügyben ismert és ellentmondó megközelítései okán a KDH indítványozni fogja a parlamentben, hogy a kérdést az alkotmánybíróság bírálja felül.
Másik lehetőségként Hrusovsky felvetette, hogy a kereszténydemokraták a pozsonyi parlamentben vagy az uniós alkotmánytervezet módosítását próbálják kieszközölni, vagy olyan szlovák alaptörvény-módosítást készítenek elő, amely az uniós alkotmány elfogadását eleve a népszavazástól tenné függővé.
- Mindezt igenis komolyan gondoljuk, és senki se higgye, hogy csupán "cirkuszolni akarunk" - fogalmazott a házelnök arra a megjegyzésre reagálva, hogy Szlovákiában az alacsony részvétel miatt a sok népszavazás közül eddig még csak egy volt érvényes. - Sebaj - jegyezte meg a házelnök -, akkor a KDH kész egyetérteni a referendum érvényességét megszabó részvételi határ csökkentésével.

2004. jún. 22., 18:31

A finnországi Prokarelia-nevû polgári szervezet számítógépes lapján (www.prokarelia.net) érdekes felmérést közöltek a nemrégiben lezajlott EU-választások finn jelöltjeirõl. A jelölteknek öt kérdést tettek fel a Finnországtól Oroszországhoz csatolt karjalai országrészekre vonatkozóan:
1. Szükséges-e politikai párbeszédet folytatni Karjala visszacsatolását illetõen?
2. Ki óhajt-e majd térni választási beszédében a Karjala-kérdésre?
3. Meg kellene-e állami szinten vizsgálni Karjala esetleges visszacsatolásának várható hatásait?
4. Kész van-e Ön arra, hogy az EU-parlamentbe bejutva ott felvesse majd Karjala kérdését?
5. Támogatja-e a totalitariánizmus elítélését?

A kérdésekre 42-en adtak választ.

A felmérés eredménye:
1. kérdés: 35 db IGEN, 7 db NEM, 0 db NV (= NEM VÁLASZOL)
2. kérdés: 10 db IGEN, 30 db NEM, 2 db NV
3. kérdés: 34 db IGEN, 7 db NEM, 1 db NV
4. kérdés: 25 db IGEN, 13 db NEM, 4 db NV
5. kérdés: 33 db IGEN, 7 db NEM, 2 db NV.

K.K., Finnország

A Európai Néppárt legerősebb frakcióvezető-helyettesi posztjára jogosíthatja a Fideszt Európa-szerte legjobb választási eredménye, így Szájer Józsefet jó eséllyel jelölik a tisztségre - mondta Orbán Vktor, a Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A legnagyobb ellenzéki párt elnöke elmondta: az Európai Parlamenten belül számítanak bizottsági elnöki és alelnöki helyekre is. Szerinte mind Magyarország, mind pedig a Néppárton belüli Fidesz brüsszeli érdekérvényesítő képességét javította az egy héttel ezelőtti választás. Hazánkat az Unión belüli legerősebb szervezetből, az Európai Néppártból lehet a legjobban képviselni - mondta és hozzátette: nagyobbnak, erősnek lenni kötelezettséget jelent, a Fidesznek kell a többi magyar képviselő felé kezet nyújtani, együttműködést kezdeményezni.
A Fidesz elnöke az iraki szerepvállalásról úgy vélekedett, hogy az amerikaiak vezette koalíció nem tudja teljesíteni küldetését, nem lehet egy nép akaratával szemben demokráciát építeni. Irakból minél hamarabb mindenkinek ki kell jönnie - tette hozzá.
A körülmények megváltozására való hivatkozással meg kell tenni a szükséges lépéseket, és haza kell hívni a magyar katonákat Irakból - vélte a Fidesz elnöke.

Forrás: radio.hu

Ellen Trane Nerby, dán liberális európai parlamenti képviselőjelölt azt javasolja, hogy kötelezzék az Európai Parlament tagjait: évente négyszer számoljanak be nemzeti parlamentjeiknek uniós tevékenységükről.

A fiatal dán politikusnő ezzel az EU és a tagállamok közötti hatékonyabb koordinációt reméli elérni. A jelenlegi gyakorlat szerint csak a kormányoknak, minisztereknek van beszámolási kötelezettségük nemzeti törvényhozásuk felé.

Nem kaphatnak uniós támogatást a fürdők

Európai uniós forrásokat nem lehet a hazai fürdők megújítására fordítani, mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv nem tartalmaz fürdőfejlesztési fejezetet.

Horváth Gábor, a Magyar Fürdő Szövetség elnöke a Széchenyi fürdő négycsillagos minősítésének megszerzése alkalmából tartott tájékoztatón elmondta: az előző kormányzati ciklusban elköltött 30 milliárd forintos Széchenyi tervpályázati keretből egyetlen fillérrel sem részesültek a budapesti fürdők. Hozzátette: hamarabb színvonalasabb fürdőket tudtak volna kialakítani, ha állami támogatást is kapnak.

A szakember tudatta, hogy külső források hiányában is 1998 óta több mint 2,3 milliárd forintot költöttek a Széchenyi fürdő korszerűsítésére a fővárosi önkormányzat és a Budapest Gyógyfürdői Rt. pénzéből. Megjegyezte, remélik, hogy az idei további fejlesztésekkel, köztük egy színvonalas étterem kialakításával elérhetik azt, hogy jövőre megszerzik a legmagasabb, ötcsillagos minősítést.

A fővárosi fürdők látogatottságáról szólva közölte, hogy az időjárás miatt májusban a strandokon százezerrel voltak kevesebben, mint egy éve, a fedett létesítményekben viszont közel ugyanannyi vendég fordult meg.

Somlyódy Csaba, az rt. felügyelő bizottságának elnöke hangsúlyozta, nagyobb megbecsülést igényelne az állam részéről a fürdőkincs. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország, Budapest turisztikai vonzerejének bemutatására jórészt a termálvizes fürdőket használják reklámként.

Forrás: euro.hu

Nem kaphatnak uniós támogatást a fürdők

Európai uniós forrásokat nem lehet a hazai fürdők megújítására fordítani, mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv nem tartalmaz fürdőfejlesztési fejezetet.

Horváth Gábor, a Magyar Fürdő Szövetség elnöke a Széchenyi fürdő négycsillagos minősítésének megszerzése alkalmából tartott tájékoztatón elmondta: az előző kormányzati ciklusban elköltött 30 milliárd forintos Széchenyi tervpályázati keretből egyetlen fillérrel sem részesültek a budapesti fürdők. Hozzátette: hamarabb színvonalasabb fürdőket tudtak volna kialakítani, ha állami támogatást is kapnak.

A szakember tudatta, hogy külső források hiányában is 1998 óta több mint 2,3 milliárd forintot költöttek a Széchenyi fürdő korszerűsítésére a fővárosi önkormányzat és a Budapest Gyógyfürdői Rt. pénzéből. Megjegyezte, remélik, hogy az idei további fejlesztésekkel, köztük egy színvonalas étterem kialakításával elérhetik azt, hogy jövőre megszerzik a legmagasabb, ötcsillagos minősítést.

A fővárosi fürdők látogatottságáról szólva közölte, hogy az időjárás miatt májusban a strandokon százezerrel voltak kevesebben, mint egy éve, a fedett létesítményekben viszont közel ugyanannyi vendég fordult meg.

Somlyódy Csaba, az rt. felügyelő bizottságának elnöke hangsúlyozta, nagyobb megbecsülést igényelne az állam részéről a fürdőkincs. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország, Budapest turisztikai vonzerejének bemutatására jórészt a termálvizes fürdőket használják reklámként.

Több mint egymillió euró uniós támogatás Hatvannak

Az Európai Unió támogatásának nyomán 2005 nyarára megújul Hatvan főtere, a város központjában álló Grassalkovich-kastély egy része, illetve részletes pályázat készül a pályakezdők szakiskolája és a kistérségi szennyvíztisztító telep megvalósítására - közölte a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerdán, sajtótájékoztatón Hatvanban.

Sós Tamás elmondta, hogy a főtér és a kastély rekonstrukcióját 1,1 millió euróval támogatja az EU a PHARE-program keretében. Kitért arra, hogy az összesen 1,25 millió eurós fejlesztés nyomán helyreállítják az egykori városi korzót egy 150 méteres szakaszon, valamint megújul a kastély udvar felőli homlokzata, a kert, a kerítés, és díszkivilágítást kap az épület.

Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala a Pályázat Előkészítő Alap keretében, az unió támogatásának elnyerése érdekében kidolgozza a pályakezdők szakiskolájának és a szennyvíztisztító telep megvalósítási tervét. Az előbbi esetében 32 millió, utóbbinál kilencszázmillió forint a beruházás értéke, amelyhez akár 90 százalékos közösségi támogatás is nyerhető. Hozzátette, hogy a beruházások megvalósításához szükséges önrész megszerzését pályázat alapján támogathatja a megyei, illetve a regionális fejlesztési tanács is.

Forrás: euro.hu - vg.hu

Solana együttműködést sürgetett a hírszerzés területén

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta a tagállamoknak, hogy a belbiztonsági szervek bevonásával bővítsék ki a hírszerzési adatok elemzésében folytatott együttműködésüket.

Javier Solana szerint a tanács apparátusán belül már két éve létező helyzetelemző központ tevékenységét terjesztenék ki. A központ egyelőre csekély létszámú, mindössze hétfős személyzettel működik, amely a tagországok egy részének külső hírszerző szolgálatai által delegált szakértőkből áll.

Solana az Európai Tanács március végén tartott legutóbbi értekezletén kapott megbízást arra, hogy terjesszen elő javaslatokat a terrorizmus ellen uniós szinten folytatott harc hatékonyabbá tételére.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Esztergomban fogadta az Európai Bíróság Magyarországra érkezett delegációját. A fogadáson többek között szó esett Magyarország és a katolikus egyház múltjáról, jelenéről, valamint hazánk európai uniós csatlakozásának várható következményeiről - mondta el az MTI-nek Juhász Endre, az Európai Bíróság új magyar tagja.

A görög Vasziliosz Szkurisz bírósági elnök vezette küldöttség és Erdő Péter a megbeszélésen eszmét cserélt a rövidesen elfogadásra kerülő új európai alkotmányról is, amelynek értelmezése és alkalmazása lesz az egyik feladata a luxemburgi bíráknak - tette hozzá. Megjegyezte: az új alkotmány alapvető emberi jogokat érint, azon belül többek között a vallással kapcsolatos kérdéseket is.
A bíboros megerősítette, hogy a magyar katolikus egyház viszonya nagyon pozitív az európai integrációval kapcsolatosan - közölte Juhász Endre.
Elmondta azt is, hogy a küldöttség pénteken érkezett hazánkba, s a delegáció tagjai hétfőn részt vesznek a Legfelsőbb Bíróság szakmai konferenciáján.
Luxemburgban május 11-én tette le a hivatali esküt az Európai Unió legfőbb bírói szerve, az Európai Bíróság tíz új bírája, köztük Juhász Endre. Az Európai Unióba május 1-jén belépett új tagországok delegálásával a testület 25 fősre bővült.

2004. jún. 16., 16:31

Figyelmeztető eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság a magas államháztartási hiány miatt. Ezt uniós diplomaták közölték a Reuters hírügynökséggel. Brüsszel májusban már megfigyelés alá helyezte többek közt Magyarország pénzügyeit is, mert deficit túllépte a GDP 3 százalékát.

Mivel hazánk új tagállam, szigorú szankciókra még nem kell számítani, hanem valószinűleg haladékot ad a brüsszeli bizottság a hiány mérséklésére.

MTI
2004. május 14., péntek 16:21

"A roma gyerekeket el kellene venni a szüleiktől és hétfő reggeltől péntek délutánig bentlakásos iskolákban kellene tartani őket, ahol folyamatosan ki lennének téve a társadalmunkban uralkodó értékrendnek" - véli az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője. Eric Van der Linden megnyilatkozása felháborodást keltett az európai roma szervezetek körében, ezért azt kérik Romano Proditól, hogy hívják vissza a képviselőt.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
h i r d e t é s

Az Európai Roma Információs Iroda (ERIO) fenntartja azt az álláspontját, amely szerint az Európai Bizottságnak vissza kellene hívnia szlovákiai képviseletének vezetőjét a romák oktatásával kapcsolatban tett kijelentései miatt. Kóczé Angéla, a brüsszeli központú iroda vezetője pénteken elmondta, hogy az iroda a héten levélben tiltakozott Romano Prodinál, a bizottság elnökénél annak az interjúnak a romákra vonatkozó megállapításai miatt, amelyet Eric Van der Linden a holland televíziónak adott.

A május 1-jén sugárzott interjúban holland diplomata többek között kijelentette, hogy a roma gyerekeket el kellene venni a szüleiktől, és "hétfő reggeltől péntek délutánig" bentlakásos iskolákban kellene tartani, ahol "folyamatosan ki lennének téve a társadalmunkban uralkodó értékrendnek". Az újságírónak arra a felvetésére, hogy a romák nem egyeznének bele egy ilyen intézkedésbe, a nagykövet azt válaszolta, hogy kezdeti ellenállásukat "anyagi ösztönzőkkel"

lehetne semlegesíteni.

Kóczé Angéla tájékoztatása szerint a brüsszeli bizottság illetékesei pénteken reagáltak az ERIO tiltakozására. Telefonon felhívták az irodát, sajnálkozásuknak adtak hangot, és közölték, hogy Van der Linden a jövőben nem fog a romákkal kapcsolatos interjúkat adni. Ugyanezt közölte a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján Reijo Kemppinen, Prodi szóvivője is, aki előzőleg beszélt a nagykövettel.

Kemppinen szerint a bizottság "sajnálatosnak" tartja az interjúban elhangzottakat, és úgy véli, hogy "nem voltak szerencsések" a diplomata által használt megfogalmazások. Ezzel egyetértett Van der Linden is, aki ugyancsak sajnálja, amit mondott. További lépések azonban nem várhatók az ügyben.

Kóczé Angéla az MTI-nek azt mondta, hogy az ERIO mindezt nem tekinti hivatalos bocsánatkérésnek. Továbbra is úgy véli, szükség volna erre, és fenntartja azt az álláspontját is, hogy a diplomatát vissza kellene hívni állomáshelyéről. Emellett véleménye szerint a szlovák kormánynak is meg kellene szólalnia az ügyben, szlovák állampolgárokról lévén szó.

"Az Európai Bizottság politikailag és gazdaságilag is nagyon sok energiát fektetett a romakérdésbe, amelyet a csatlakozási tárgyalások alatt is kiemelten kezelt. Van der Linden kijelentései viszont azt mutatják, hogy a bizottsági kommunikáció nem következetes e téren" - állapította meg az igazgató. "Ha ma Európában valaki ugyanezt a történetet egy másik etnikai csoporttal behelyettesítve mondaná el, azt senki nem tűrné el" - tette hozzá.

NSZ • 2004. május 15. • Szerző: Horváth Gábor

Brüsszel hivatalosan felvetette, hogy az Egyesült Államok adjon vízummentességet az Európai Unió valamennyi tagállamának. Az EU igazságügyi és belügyi biztosa, Antonio Vitorino, valamint a terrorizmusellenes tevékenységet koordináló Gijs de Vries a napokban Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettessel találkozva szerdán ismertette a Brüsszel által tervezett terrorizmusellenes intézkedéseket, köztük a nemzetközi adatcserére vonatkozó javaslatot. Az Európai Unió korábbi tizenöt tagállama közül csak Görögországra nem vonatkozott a 90 napos turistautak esetében alkalmazott vízummentesség, míg a május elsején csatlakozott tíz ország közül Szlovénia eddig is élvezte a kedvezményt.

Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő nem zárkózott el a kérés elől, de közölte, hogy továbbra is országonként kívánják megvizsgálni, mely államok polgáraira terjesztik ki a vízummentességet. Boucher felsorolta a szükséges előfeltételeket: az elutasított kérelmek aránya nem haladhatja meg a három százalékot; számítógéppel olvasható, hamisításellenes adatokat tartalmazó útlevél; olyan stabilitás, amely garantálja, hogy a vízummentességet lehetővé tevő körülmények tartósan fennmaradnak; bűnüldözési és terrorellenes együttműködés az Egyesült Államokkal és a nemzetközi szervezetekkel, köztük az Interpollal.

Magyarország esetében az első feltétel teljesítése tűnik a legnehezebbnek. A budapesti amerikai nagykövetség jelenleg a vízumkérelmek akár harminc százalékát is elutasítja. Lamperth Mónika belügyminiszter idei washingtoni tárgyalásait követően bejelentették, hogy magyar kezdeményezésre kétoldalú vegyes bizottság alakul, de Budapestnek ebben az ügyben alighanem jól jön egy kis brüsszeli támogatás.