Egyetértésben utasította el csütörtökön Törökország európai uniós tagságát Edmund Stoiber, az ellenzéki német Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, bajor miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia gazdasági, ipari és pénzügyminiszter.

Stoiber Párizsban kifejtette, hogy híve annak, hogy az EU szoros gazdasági kapcsolatokat és különleges partnerséget alakítson ki Törökországgal, de az a véleménye, hogy teljes jogú tagként az EU nem bírná el Törökországot. Sarkozy teljes mértékben osztja ezt a felfogást - mondta a német politikus a francia miniszterrel folytatott párizsi megbeszélése után.

Sarkozy javasolta az európai integráció kérdéseiről folytatott megbeszélésen, hogy az EU minden országában rendezzenek népszavazást az európai alkotmányról. Stoiber kedvezően értékelte a felvetést.

Szlovéniában júliusban az infláció szerény mértékű lassulását várják éves összevetésben: a szlovén statisztikai hivatal előzetes adata szerint a fogyasztói áremelkedés üteme 3,8 százalékra lassult a hónapban a júniusi 3,9 százalékról.

Ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés gyorsult: 0,4 százalékra a júniusi 0,3 százalékról.

Tavaly júliusban még 6 százalékos volt a tizenkét havi infláció Szlovéniában, és a havi áremelkedési ütem is erősebb: 0,5 százalék. A Fitch Ratings hitelminősítő szerint Szlovénia nagy valószínűséggel már 2007 elejére az euróövezet tagja lehet. A legnagyobb európai hitelminősítő szerint a szlovén folyómérleg az elmúlt években folyamatosan csekély többletben volt, az államháztartási hiány soha nem haladta meg a hazai össztermék 3 százalékát, az államadósság a GDP 26-27 százaléka között mozog, ez kevesebb mint a fele az uniós átlagnak, jócskán elmaradva az euróövezeti tagság 60 százalékos feltételétől, a nettó küladósság pedig gyakorlatilag nulla.

Egyedül az infláció jelent problémát, de ez is már a 3 százalékos szint felé süllyed, és 'látótávolságon belül van a 2,5 százalék', amely (a mozgó maastrichti átlagkritérium alapján) valószínűleg szükséges lesz a 2007 eleji szlovén euróövezeti csatlakozáshoz. A szlovén gazdasági növekedés éves átlaga 1993 óta 4 százalék, és a legrosszabb évben sem volt 2 százalék alatti.

Kárpátalja mint EU-határ: "senki földje"

Kárpátalja a térképen némiképp Magyarország fölött helyezkedik el. Az ország EU-csatlakozásának folyamatát azonban az ottani magyarok alulnézetből szemlélik. Alígha lehet kárhoztatni a kárpátaljai magyarokat, ha a magyarországi történéseket a saját szemszögükből értékelik. Azon belül is arra összpontosítva, ami mindennapjaikat érinti. A mindennapi témák között első helyen a határ áll.
Évtizedeken keresztül az két, elvileg testvéri-szocialista ország között húzódott, a gyakorlatban vasfüggöny volt. Ritkábban és nehézkesebben lehetett rajta átjutni, mint ahogy a magyarországiak mentek még nyugatabbra.

A szovjet-magyar határ megnyílása a rendszerváltozáskor egyúttal e folyamat jelképét, komolyságának biztosítékát jelentette.

A két ország életszínvonala között gyorsan nyíló szakadék radikálisan átalakította a magyar-magyar viszonyt, benne a határt, amely akadállyá és egyúttal megélhetési forrássá vált. A kiskereskedelem sokak megélhetését biztosítja, és ha a Magyarországon dolgozó ezreket is ideszámítjuk, akkor meg lehet érteni a határ jelentőségét az itteni emberek életében.

A kárpátaljai magyarok számára tehát Magyarország EU-csatlakozása Schengent és a vízumkényszert jelenti. Ez utóbbin túl vagyunk. A kezdeti hosszas (konzulátusok előtti) sorban állások után mostanra a vízumkényszer már megszokottá vált. Nem is túl nyomasztó valósággá, hiszen az ukrán útlevélhez jutás jóval drágább mulatság. A kishatár olcsóbb volt.

Egy-két hónap után tehát újból kígyóznak a kocsisorok, de már tíz az egyhez lehet csak az ukrán rendszámú gépkocsik aránya. A "magyaroknak", ahogy Kárpátalján hívják őket, megéri átruccanni egy tankolásra, valamint az olcsóbb és jobb minőségű ukrajnai élelmiszerekkel való feltöltekezésre.

Május 1. közeledtével kapcsolatban tehát egyre növekedett az idegesség, hogy milyen újabb akadályokkal nehezítik meg majd a határátkelést. A helyi és magyarországi politikusok jólértesültségtől átitatott nyilatkozatai próbálták nyugtatni a közvéleményt, hogy csak 2007-ben változnak majd a szabályok, amikor Magyarország is csatlakozik a schengeni egyezményhez.

Mostanra kiderült: a tájékozatlan nép szimata megint jobb előrejelzőnek bizonyult az illetékesek racionális jólértesültségénél. Kétszeresére emelkedik a gépkocsik biztosítási díja. Két kisnyugdíjnyiról négyre vagy egy értelmiségi kezdő fizetéséről kettőre.

Az EU-s hivatalnokok állítólag lehetővé tennének valamilyen egyszerűsített határátlépést 2007 után is. Három év alatt tehát csak a konkrét formákat, procedúrákat kellene kitalálni. Akiknek mindez szól, azok érzik, hogy egyre nehezebb lesz a határátkelés, és kilátástalanabb a jövő az EU árnyékában.

július 29. 19:38
[MTI]

Egyetértésben utasította el csütörtökön Törökország európai uniós tagságát Edmund Stoiber, az ellenzéki német Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, bajor miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia gazdasági, ipari és pénzügyminiszter. Stoiber Párizsban kifejtette, hogy híve annak, hogy az EU szoros gazdasági kapcsolatokat és különleges partnerséget alakítson ki Törökországgal, de az a véleménye, hogy teljes jogú tagként az EU nem bírná el Törökországot. Sarkozy teljes mértékben osztja ezt a felfogást - mondta a német politikus a francia miniszterrel folytatott párizsi megbeszélése után.

MNO
Az új tagállamokban a lakosság kisebb hányadának van kedvező képe az Európai Unióról, mint a régiekben – derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. A 25 tagú EU egészére most először kiterjedő vizsgálat Magyarország tekintetében igazolta a lakosság pesszimizmusáról kialakult korábbi véleményeket.

A 25 tagállam egészében a megkérdezettek átlagosan 42 százaléka mondta, hogy kedvező képe van az EU-ról, 32 százalék semlegesen tekint rá, 21 százalékának kedvezőtlen benyomásai vannak. A vezető intézmények iránti érzett lakossági bizalom szintjét illetően az ENSZ áll az élen (EU15: 49 százalék, EU10: 50 százalék), utána következik az Európai Unió (EU15: 42 százalék, EU10: 40 százalék) – olvasható a Világgazdaságban.

Meglepően alacsony viszont a lakossági bizalom a tagországok parlamentjei (EU15: 35 százalék, EU10: 16 százalék) és kormányai (EU15: 30 százalék, EU10: 17 százalék) iránt. A régi tagállamokban a mintában szereplők 48 százaléka mondta, hogy bízik a nemzeti jogrendjében, a május 1-jén felvettekben azonban ez az arány mindössze 27 százalék.

A minták alapján a 10 új tagállam lakossága jobban áll az EU-ról szerzett ismereteket illetően, mint a régieké. Meglepően nagy a hasonlóság ugyanakkor a lakosság számára aggodalmat jelentő ügyek sorrendjében, amelyek közül az élen áll a munkanélküliség, a gazdasági helyzet, a bűnözés, a drágulás és az egészségügyi ellátás stabilitása.

Jelentős eltérés van viszont a két csoport között a bevándorlás és a terrorizmus veszélyét illetően, amelyet az új tagállamokban értelemszerűen jóval csekélyebbnek éreznek, mint a régiekben.

Az itthoni vonatkozásokat érintő felmérés – amelyet a Magyar Gallup Intézet készített – megállapítja, hogy a lakosságnak a következő 12 hónapban csak 18 százaléka számít életkörülményeinek javulására, szemben a 25 tagállamra adódó 31 százalékos átlaggal. A jelentés Magyarországra vonatkozó része két lakossági sokkot említ.

Az egyik az volt, amikor a multinacionális cégek sorra jelentették be, hogy termelésüket a keletebbre fekvő, még alacsonyabb bérű térségekbe helyezik át. A másik sokkot a 2002-es választási kampányhoz kapcsolódó populista gazdaságpolitikai kurzus kifulladása okozta, amikor az országnak ismét szembe kellett néznie pénzügyi korlátaival.

Tetézte ezt a 2003-as mini valutaválság, amely rámutatott a kormány és a jegybank ellentétére, összességében pedig a félremenedzselt gazdaság benyomását keltette a lakosság körében. Mindez vezetett oda, hogy Magyarországon a gazdaságba vetett bizalom történelmi mélypontra süllyedt.

Az Eurobarometer-jelentés ezzel hozza összefüggésbe, hogy Magyarországon a gazdasági helyzet alakulásához fűződő aggodalmak kerültek az első helyre, miközben a munkanélküliség miatti félelem a második helyre szorult. Az egész EU esetében az átlag pont fordítva jött ki. A lakosságot harmadikként leginkább aggasztó problémának Magyarországon – csakúgy, mint az EU10 átlagát illetően – az egészségügyi ellátás fenntarthatósága bizonyult, ami a 25-ök átlagában csak az ötödik helyen szerepel.

A hazai politikai intézmények iránti bizalmat illetően az Eurobarometer különösen nagy visszaesést jelez Magyarországon. Hasonlóan csökkent itthon az EU-tagság támogatottsága, ami 2003 tavaszán még 63 százalék volt, egy évvel később a megfelelő szám már csak 45 százalékkal szerepelt a felmérésben.

Az Európai Néppárt számára készített jelentés szerint a román helyhatósági választási törvény és annak gyakorlati alkalmazása antidemokratikus és diszkriminatív - közölte pénteken Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Az ellenzéki magyar politikus a romániai Tusnádfürdőn rendezett szabadegyetemen pénteken újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: elkészült a romániai választási folyamat megfigyeléséről szóló jelentés, amelyet az Európai Néppárt (EPP) bizottsága dolgozott ki Orbán Viktor vezetésével. A dokumentumot megkapta az EPP elnöke, a következő elnökségi ülésen a testület kialakítja álláspontját, a jelentést pedig az Európai Parlament elé terjesztik. Németh Zsolt elárulta: a jelentés egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik, hogy a romániai helyhatósági választási törvény és annak gyakorlati alkalmazása antidemokratikus és diszkriminatív. Ezért az EPP kezdeményezni fogja, hogy folytatódjon a román választási folyamat megfigyelése, és azt terjesszék ki az év végén esedékes romániai parlamenti választásokra is. - Az Európai Néppártnak ugyanis tudomása van arról, hogy Romániában két hónappal a választások előtt változtatni szeretnének a választásokkal kapcsolatos, jelenleg érvényben lévő jogszabályon, ez pedig képtelenség - fogalmazott Németh Zsolt.

„Eddig a bővítés volt az EU nagy projektje. Elképzelhető, hogy ezután az Amerika-ellenesség fogja elmélyíteni az integrációt olyan irányba, hogy az EU önálló hadsereget állít fel. Ennek szükségességéről az elit viszonylag könnyen meg tud egyezni, illetve a szavazók is elfogadnák” – fejtegette Tusnádfürdőn csütörtök délután Orbán Anita külpolitikai szakértő, a Budapest Analyses munkatársa.

A Fidesz-közelinek ismert agytröszt munkatársa szerint parti őrséget mindenképp muszáj lesz az EU-nak létrehoznia, mert a déli határok jelenleg szinte védhetetlenek.

Orbán Anita azt állítja: az Egyesült Államok annyira belefeledkezett a terrorellenes fellépésbe, hogy Közép-Európát teljesen negligálja. Ennek következménye, hogy például Ukrajnában csak formálisan támogatják a Kucsma-kormányzat ellenzékét, noha októberben sorsdöntő választások várhatók az országban. A Kucsma-kabinet 1600 fős kontingenst küldött Irakba, amely a negyedik legnagyobb.

MNO
Az Európai Parlamentben különböző bizottságokban intézményesített formában lehet és kell is szólni a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak védelméről – vélekednek a néppárti frakció magyar delegációjának tagjai. Az európai romák első EP-képviselője reménykedik a sikerben.

A néppárti frakció magyar delegációjának tagjai a kisebbségek jogainak védelmét szeretnék uniós szintre emelni. Szájer József (immár az EPP csoport alelnökeként), Járóka Lívia – úgy is, mint az európai romák első EP-képviselője –, valamint Gál Kinga és a szlovákiai magyar képviselőnő, Bauer Edit tegnap egy sajtótájékoztatón tettek hitet amellett, hogy a különböző parlamenti bizottságokban intézményesített formában lehet és kell is szólni a téma egyes vetületeiről.

Szájer utalt arra, hogy a külügyi, a polgári jogi, valamint a kulturális bizottság a jövőben formálisan is rendszeresen foglalkozik majd a kérdéssel: az első az EU-n kívüli, a második az uniós kisebbségi jogi kérdésekre figyel majd, míg a kulturális testületben egyebek között a kisebbségi nyelvekkel összefüggő témákat tekintik majd át.

Járóka Lívia úgy vélte, hogy személyén keresztül „az európai cigányság hangja fog a tárgyalóterembe eljutni”, aminek úgymond, „óriási reményekkel” tekint elébe. Nem titkolta, arra számít, hogy az EP-fórumokon keresztül több eséllyel lehet majd nyomást gyakorolni a tagállamok kormányaira, hogy szerezzenek érvényt a többnyire csak a szándékok szintjén megfogalmazott romapolitikai céloknak és törekvéseknek.

Bauer Edit a nemzeti kisebbségek ügyének fontosságát a szlovák példával illusztrálta, utalva arra, hogy tíz évvel a vonatkozó törvények megszületése után is késik a magyar nyelvhasználat megfelelő szintű szavatolása. Hasonlóan megoldatlannak tartotta a szlovákiai romakérdést is, úgy vélvén, hogy az Európa Tanács ajánlásai önmagában láthatóan erőtlenek, szükséges, hogy az EU figyelme is kiterjedjen ezekre a területekre.

Gál Kinga szerint a közép-európai térség kisebbségei „nagyon várták ezt az integrációt”, amely esélyt nyithat arra, hogy előrehaladjanak „egy olyan úton, ami az egész kisebbségvédelem hasznára válik”.

Arra a kérdésre válaszul, milyen konkrét területeken akarnak majd megfogható lépéseket kezdeményezni a magyar néppárti képviselők, Szájer József jelezte: az említett három testületben munkacsoportokat állítanak fel, amelyek feladata annak felmérése, melyek azok a kérdések, amelyeket – politikai vitában, vagy jogalkotásban – célszerű az EP szintjén felvetni. Szájer egyúttal nem hagyott kétséget afelől, hogy képviselőcsoportja e szempontból is figyelemmel követi majd az EU–román csatlakozási tárgyalások alakulását.

A következő öt-tíz év európai növekedésének központja Közép-Európa lesz, amelyben kulcsszerepet fog játszani Horvátország is - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kedden Budapesten, amikor megbeszélést folytatott Ivo Sanader, horvát miniszterelnökkel. Orbán Viktor az EU-tagság irányába mutató lépésként értékelte Horvátország leendő felvételét a NATO-ba.

Orbán Viktor Ivo Sanader, horvát miniszterelnökkel az Európai Néppárt frakcióülése keretében folytatott megbeszélést. Nemcsak Horvátország iránti szimpátiánk miatt, hanem a magyar nemzeti érdekekért is mindent meg fogunk tenni azért, hogy Horvátország minél előbb az Európai Unió tagja legyen - mondta Orbán Viktor. Az európai növekedés központjába Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia mellett beletartoznak a térség hagyományos országai, térségei, Bajorország és Ausztria is - jelentette ki a Fidesz elnöke. Orbán Viktor az EU-tagság irányába mutató lépésként értékelte Horvátország leendő felvételét a NATO-ba.
A május 1-jei EU-bővítést "európai nagy robbanásnak" nevező Ivo Sanader azt mondta: tudja, hogy Horvátország előbb lesz a NATO tagja, mint az Európai Unióé, de két év alatt le akarják zárni a 2005-ben megkezdődő csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben készen állnak majd az EU-tagságra. Az Unión múlik, hogyan értékeli majd ezt - tette hozzá a horvát kormányfő. Közölte, hogy nagyon sok minden az Európai Néppárttól függ, segítséget várnak a Fidesztől is. A Fidesz az Európai Parlament legerőteljesebb pártja - mondta a horvát miniszterelnök. Ivo Sanader kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Budapestnek, Zágrábnak és az EU-nak is határozottan fel kell szólítania a belgrádi vezetést: állítsa le a szerbiai magyar és horvát kisebbség elleni atrocitásokat. Egy kérdésre közölte, hogy a zágrábi kormány nem tart szükségesnek változtatást a délszláv háborús bűnökkel foglalkozó hágai törvényszékkel kapcsolatban; az eddigi együttműködést kívánja folytatni.

Romániát szükséges továbbra is megfigyelés alatt tartani az ottani választások jogi következményei miatt, hiszen egyértelművé vált, hogy az ország helyhatósági választási törvénye antidemokratikus és diszkriminatív aggályokat vet fel - jelentette ki Orbán Viktor keddi sajtótájékoztatóján.

A tájékoztatót a Fidesz elnöke a román választásokat vizsgáló az Európai Néppárt által delegált bizottság ülését követően tartotta, ahol hangsúlyozta: az eddig elkészült jelentéseket továbbítják a néppárt elnökségének, s ezekhez ajánlásokat és javaslatokat is megfogalmaztak. Orbán Viktor a bizottság elnökeként arról is beszámolt, hogy a javaslatokat ősszel hozzák nyilvánosságra, a bizottság működésének szükségszerűségét pedig a román nemzeti parlamenti választásokig tartják fenn. Hozzátette: a bizottság által vizsgált választási jogszabállyal "szó szerint egyező szövegrészekkel" kívánják módosítani novemberig a hatályos román parlamenti választási törvényt és a bizottság a felvetéseket nem nemzeti alapon, hanem a demokrácia kritériumai alapján fogalmazta meg. Kiemelte: az Európai Néppártnak változatlanul szigorúan számon kell kérnie a csatlakozni kívánó országokon a koppenhágai kritériumokat - a stabilan működő demokratikus intézményrendszert, a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását és az ennek való megfelelést.

Az Európai Néppárt magyar delegációja írásban kívánja tájékoztatni az Európai Parlament képviselőit a vajdasági magyarellenes atrocitásokról. A témát a néppárti magyar képviselők a délszláv országokkal való kapcsolattartást végző európai parlamenti delegációkban ugyancsak felvetik. Erről Szájer József, a magyar csoport vezetője beszélt kedden az Európai Néppárt magyar nemzeti delegációjának ülése után.

Szájer József megfogalmazása szerint "történelmi ülést" tartottak kedden az Európai Parlament néppárti frakciójának magyar képviselői, akik - a felvidéki magyarság néppárti képviselőivel kibővülve - "80 év óta először gondolkodtak közösen az összmagyarság ügyeiről".
A politikus újságírói kérdésre válaszolva arról tájékoztatott, hogy a magyar delegáció titkos szavazást követően úgy döntött, őt javasolja az Európai Néppárt frakcióelnökének helyettesi tisztségére.
Szólt arról is, hogy az Európai Parlament bizottságainak tisztségeit illetően "még nincsenek végleges álláspontok", de - mint megjegyezte - fontos bizottságokban "valamilyen vezető funkciót" szintén szeretnének megszerezni.
"Vannak közös témáink, vannak közös érdekeink" - mondta Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának néppárti képviselője, hozzátéve: "a közös érdekvédelemmel talán sikerül egy kicsikét visszahatni a szlovák politikára is".
Bauer Edit a felvidéki magyarság képviselőjeként fontosnak tartja, hogy "a választóink érdekeit védve láttassuk a térség közös érdekeit". "Ha konfliktusra kerülne a sor, mi - teljesen egyértelműen - a választóink elkötelezettjei vagyunk" - hangsúlyozta.