Magyarország EU-csatlakozása szempontjából nem a felkészülés utolsó néhány hetével vannak gondok, hanem azzal, hogy "van mögöttünk egy többé-kevésbé elszalasztott másfél-két év" - állapította meg Orbán Viktor volt miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével.[b]

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a nagyobb jelentőségű politikai ügyekben nincsenek problémák a csatlakozással. Az EU-taggá válás küszöbén azonban olyan gyakorlati kérdések maradtak megválaszolatlanok, amelyek az emberek mindennapi életét érintik.
[b]"Gondok vannak bizonyos intézmények felállításával, s ez nehezítheti, hogy a magyarok hozzájuthassanak a csatlakozás által kínált lehetőségekhez. Nagyon sokat és az eddiginél hatékonyabban, gyorsabban kell dolgozni az elkövetkező időkben" - mondta.
Orbán Viktor és a bizottság elnöke megbeszélésén elsősorban Európa jövőjéről, Magyarországnak az unióban betöltendő szerepéről és gazdasági kérdésekről volt szó.
"Azt próbáltuk megérteni, miért halad lassabban az EU gazdaságának korszerűsítése, mint 2-3 éve gondolni lehetett. Úgy látjuk, Európának komoly lemaradásai vannak a munkahely-teremtésben, ezért a jövőben ezt kellene előtérbe állítani, és a gazdaságokat is ennek érdekében korszerűsíteni" - állapította meg Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy konkrét projektekről is szó volt, s ebből a szempontból "nem áll olyan jól a szénánk, mint sokan gondolják". Az autópálya-építéseket illetően még nem született döntés olyan programokról, amelyek Magyarországot közvetlenül érintenék. Ezek elfogadtatásával szerinte még sok munkája lesz a magyar kormánynak.
Az EU új alkotmányos szerződéséről dönteni hivatott kormányközi konferenciával (IGC) kapcsolatban megállapította, hogy jó esélyek vannak a sikeres befejezésére, az ír elnökség alatt nagyobb lépésekkel lehet előrehaladni, mint sokan gondolják. Az IGC újbóli összehívásakor "sikerre vihetjük a magyar álláspontokat az olyan ügyekben, mint például annak a szabálynak a megtartása, hogy minden tagállamnak legyen egy-egy biztosa, vagy hogy folytatódjon az elnökségek forgási rendje" - mondta.
A kereszténységnek az alkotmányban történő megemlítéséért "sokat kell még küzdeni, de itt sem tenném le túl korán a fegyvert" - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt Prodi is támogatja.
Az MTI ama kérdésére válaszolva, hogy az utóbbi hetekben három biztos is kivált az Európai Bizottságból, a Fidesz elnöke közölte: egyetértettek abban, közös érdek, hogy a bizottság továbbra is stabilan működjön. "Mi érdekeltek vagyunk abban, hogy mandátumának hátralévő hét hónapos idejére ne bénuljon meg. Az újonnan csatlakozó országoknak rossz volna, ha kapuzárás előtti hangulat alakulna ki" megbízatásának utolsó fél évében - mondta.
Ezzel kapcsolatban, a csatlakozás gyakorlati problémái között említette, hogy az uniós intézményekbe Magyarországról érkező középszintű tisztviselők egy része május 1-jén még nem tudja majd elfoglalni a helyét. Vannak olyan posztok is, amelyekre még a pályázatokat sem írták ki - jegyezte meg.

A Katowicéböl Bécsbe tartó autópálya-építési projekt a módosítási javaslat elfogadása után kiemelt támogatást kapna, a sztráda pedig elágazna Zsolna felé, majd Budapesten át Ivándárdáig a horvát határig folytatódna, így Magyarország összesen 240 kilométernyi autópálya megépítéséhez vehetne igénybe uniós támogatást.

A módosító javaslatot a Közlekedési Bizottság magyar tagja, Gurmai Zita szocialista megfigyelő javaslatára nyújtotta be, Manninger Jenő (Fidesz - Magyar Polgári Szövetség) és Ékes József (MDF) pedig megszerezte a javaslat megvalósításához szükséges, az Európai Parlamentben szavazattöbbséggel rendelkező néppárti képviselőcsoport támogatását. Azonban az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa miatt a parlamenti döntés csak a nemzeti kormányok képviselőiből álló Európai Tanács jóváhagyásával léphetne csak életbe, amely a hírek szerint nem kívánja támogatni a tervet.

A magyar európai parlamenti megfigyelők közös erőfeszítéseinek ellenére azonban félő, hogy Magyarország mégsem juthat hozzá a kohéziós alap támogatásaihoz, mivel az Európai Tanács felkérte az Európai Parlamentet a javaslat visszavonására, tehát a kiemelt támogatási körből egyelőre kiesett az észak-déli autópálya ügye.

Mivel eddigi információk szerint - ígéretével ellentétesen - Medgyessy Péter nem szólalt fel a Tanács március 26-i ülésén az ügy érdekében, Manninger Jenő a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselője kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz, hogy megtudakolja, miért koncesszióban, a létező legdrágább módszerrel pályáztatják meg az M6 autópálya megépítését, és miért csak később akarnak pályázni EU támogatásra.

Orbán Viktor szerda délután Brüsszelbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével. A megbeszélésen az európai gazdasági kérdések megvitatása mellett főként a kontinens jövőjéről és Magyarország Unióban elfoglalt helyéről esett szó.

A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a populista, EU-ellenes, törvénytelen akcióiról hírhedt ellenzéki Önvédelem agrárpárt átvette a vezetést az ellenzéki liberális Polgári Platformtól, a pártelnök Andrzej Lepper pedig Aleksander Kwasniewski államfő után a második legnépszerűbb politikus Lengyelországban.
Ha március közepén rendezték volna meg a választásokat, 28 százalékkal az Önvédelem végzett volna az első helyen. Második helyre került volna a több hónapja vezető Polgári Platform 25 százalékkal. A sorrend a továbbiakban: ellenzéki, radikális nemzeti Lengyel Családok Ligája (10), ellenzéki jobbközép Jog és Igazságosság (8), kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (8), Nyugdíjasok és Járadékosok Országos Pártja (5 százalék). Nem érte volna el az 5 százalékos választási küszöböt a Lengyel Parasztpárt (4 százalék). A felmérés még az új baloldali párt, a Lengyel Szociáldemokrácia megalakulása előtt készült, így az új párt támogatottságát nem vehette figyelembe.
Az Önvédelem népszerűségével párhuzamosan nőtt a lengyel választók aggodalma is ezzel a párttal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy melyik párt kormányzásától fél a leginkább, a válaszadók 28 százaléka az Önvédelmet nevezte meg, 21 százalékuk a Baloldali Demokratikus Szövetséget, 5 százalékuk a Lengyel Családok Ligáját, 4 százalékuk pedig a Polgári Platformot.
A politikusok népszerűségi listáját változatlanul Aleksander Kwasniewski vezeti 68 százalékkal, de ez 5 pontos csökkenést jelent február elejéhez képest. Andrzej Lepper 53 százalékkal a második helyen áll, 8 ponttal növelve népszerűségét a múlt havihoz képest. Ezzel maga mögé utasította az eddigi második helyezett Jan Maria Rokitát, a Polgári Platform frakcióvezetőjét (48 százalék), aki két pontot veszített népszerűségéből február eleje óta.

Az erősen adóztatott északi EU-tagországok "nem tűrik", hogy a májusban EU-taggá váló kelet-európai országokban a gazdagok könnyen megússzák - mondta Göran Persson svéd miniszterelnök kedden egy Finnországban megjelenő svéd lapnak.

Hétfőn Gerhard Schröder német kancellár is nehezményezte, hogy Kelet-Európában terjed a társasági adó csökkentése, és emiatt ott az infrastrukturális fejlesztésekre nincs pénz EU-támogatás nélkül.
- Ha azt hiszik, hogy miközben Svédországban, Finnországban és Dániában magas adókat szabunk ki, utána elküldjük a pénzt Kelet-Európába, hogy az ottani gazdagoknak ne kelljen adót fizetniük, nos, ez nem képzelhető el - idézte a svéd kormányfőt a Hufvudstadsbladet című lap.
- Ilyen ország Észtország és bizonyára Lengyelország is - mondta Persson.
Az érintett kelet-európai országokban a társasági és más adók csökkentését a gazdasági növekedés érdekével magyarázzák, rámutatva egyszersmind - amint Leszek Miller lengyel miniszterelnök tette éppen kedden -, hogy nagy lépéseket kell megtenniük, ha legalább 15-20 éven belül be akarják hozni a lemaradást Európa nyugati felétől.

MNO
Az Amerikában tartózkodó magyar állampolgárok levélben kérik Kovács László külügyminisztert, hogy a másfélmilliós amerikai magyarság számára az európai parlamenti választásra ne csak Washingtont jelöljék ki, mint egyetlen szavazóhelyet. A levelet elküldték az Országgyűlés elnökének, a belügyminiszternek, és a parlamenti pártok frakcióvezetőinek is.

Tisztelt Külügyminiszter Úr!

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatosan örömmel tölt el bennünket, hosszabb-rövidebb ideig külföldön tartózkodó, szavazati joggal hivatalosan rendelkező magyar állampolgárokat, hogy külföldön is gyakorolhatjuk szavazati jogunkat az európa parlamenti választáson.

A négy parlamenti párt megállapodása szerint a Külügyminisztérium 75 külképviseletet jelölt ki „a várható szavazói részvétel alapján”, ahol a magyar állampolgárok leadhatják a szavazataikat. Fontosnak találjuk, hogy még olyan városok is szerepelnek a kijelölt helyszínek között, mint Abu-Dzabi, Abuja, Almati, Kisinyov, Kuala Lumpur, Tirana, Ulánbátor, valamint a Benelux államok egymáshoz igen közel fekvő fővárosai. Sajnálatos viszont, hogy a másfélmilliós lélekszámú amerikai magyarság számára az Egyesült Államokban csak a főváros, Washington lett kijelölve. Így például a több ezer kilométerre lévő Los Angeles térségének jó százezres magyar közösségét, illetve annak választói joggal rendelkező hányadát (több ezerre becsülhető) gyakorlatilag kirekeszti a jelenlegi szabályzat választói jogainak gyakorlásából. Pedig a szavazás lebonyolítását technikai szempontból pl. a Los Angelesi Magyar Főkonzulátus kitűnően el tudná látni. Hasonlóan a New Yorki Magyar Konzulátus is, hogy ne kelljen százaknak egy napos utazással Washingtonba fáradni a szavazatok leadása végett. Észak- és Dél-Amerika, Kanada és Ausztrália számos városának mindegyikében többen élnének szavazati jogukkal, mint a fentebb felsorolt városok teljes magyar lakossága.

A választás napján, június 13-án Magyarország már az EU tagja lesz, így minden EU tagállam állampolgárához hasonlóan a magyar állampolgároknak is azonos szavazati jogokat és lehetőségeket kell biztosítson hazájuk.

Felkérjük a tisztelt Külügyminiszter urat, hogy tegye lehetővé a szavazati joggal való élést ezen kontinens méretű országok néhány nagyvárosának Magyar Főkonzulátusán (Amerikában: Los Angeles, New York, Montreal, Toronto) a szavazati joggal rendelkező magyarok számára, akik Magyarországhoz többnyire nemcsak lakcímmel, de családdal, munkaviszonnyal, sőt adózással is kapcsolódnak. Elvárható ezenfelül és az állampolgárokkal való törődést mutatná, ha a tiszteletbeli konzuli képviseleteken (Kanada 2, USA 11) is lehetővé válna messzebb eső magyarok lakta vidékek magyarjainak szavazása.

Tisztelettel kérjük Külügyminiszter urat, hogy korábbi határozatukat felülvizsgálva a kijelölt 75 helyszín mellé a fentebb felsorolt külképviseleteken is biztosítson lehetőséget a szavazás lebonyolítására más európai országokhoz hasonlóan. Tudjuk, hogy mindennek anyagi vonzata is van, de hisszük, hogy az ország jobb, „európaibb imázsa” megéri a költséget, mutatva, hogy egy új EU tagország ismeri és vállalja kötelezettségét. Kérjük kérésünk teljesítését sürgősséggel, hogy ki-ki időben átiratkozhasson a hazai szavazási listájáról a külképviseletek listájára. Külügyminiszter úr segítségéhez kérjük az országgyűlési képviselők támogatását is, akik a külföldön tartózkodó, szavazati joggal rendelkezők hazai lakcím szerinti képviselői is, hogy képviseljék mindannyiunk érdekeit, jogaink gyakorlásának lehetővé tételét.

Köszönettel várjuk Külügyminiszter úr válaszát és mielőbbi intézkedését.

MNO
Az Európai Parlament magyar tagjairól a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok is szavazhatnak az adott külképviseleteken. A szavazáshoz elengedhetetlen a külképviseleti jegyzékbe történő felvétel, az ehhez szükséges nyomtatvány a cikkben megtalálható.

Európai Parlamenti Választások – 2004. június 12-13.(1)

Az Európai Parlament magyar tagjairól a külföldön élő magyar állampolgárok a külképviseleten szavazhatnak, amennyiben választójoggal, állandó magyar lakóhellyel rendelkeznek. [2]

Pontosabban az a nagykorú személy szavazhat az Európai Parlament magyar tagjaira, aki a Magyar Köztársaság területén bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik és a szavazás napján külföldön tartózkodik, illetve szerepel a külképviseleti névjegyzéken.[3]

A külképviseleti névjegyzékbe 2004. május 14-ig kérheti felvételét a választópolgár a magyarországi lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (a helyi jegyzőtől). A névjegyzékbe ajánlott levélben is lehet jelentkezni, de legkésőbb 2004. május 14-ig meg kell érkeznie a helyi választási irodába. [4]

Május 14-ét követően azonban nem vesznek fel választópolgárt a külképviseleti jegyzékbe. A jegyző a kérelmezőt magyarországi lakcímén vagy a kérelmező által megadott külföldi címen értesíti a felvételről.

Amennyiben a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe felveszik, ezzel egyidejűleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből, ezért szavazatát csak a külképviseleten adhatja le.
A külképviseleti szavazás során a személyazonosság igazolására a (magyar) útlevelet, a magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolványt, a 2001. január 1-ét követően kiállított vezetői engedélyt, illetve a magyar hatóság által kiállított tartózkodási vagy letelepedési engedélyt fogadják el.

Ukrajna stratégiai együttműködésre törekszik az Unióval, ezért elvárható, hogy olyan törvényeket alkosson, melyek lehetővé teszik, hogy a területén élő kisebbségeknek legyen parlamenti képviselete. A jelen helyzetben a magyarok jogfosztás előtt állnak, mert az ukrán választójogi törvény módosításával elveszthetik parlamenti képviseletüket - mondta Orbán Viktor keddi sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytatott Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével.

Orbán Viktor kijelentette, hogy mindez nem fér össze az európai kultúrával, ezért a Fidesz azt javasolja a magyar kormányzatnak, hogy tárgyaljunk Ukrajnával arról, hogy nem lehetne-e olyan kiegészítő szabályokat hozzáfűzni a készülő törvényhez, amely nem vesz el jogot az ott élő kisebbségektől. Mint mondta, a magyar kormánynak haladéktanul lépéseket kell tennie, ha azt szeretné, hogy a kárpátaljai magyaroknak továbbra is legyen képviselete az ukrán parlamentben.

Orbán Viktor és Kovács Miklós megbeszélésén szó esett a gyermekek után járó támogatás kérdéséről is. A kifizetésekről szólva a Fidesz elnöke elmondta, hogy a hivatalban lévő magyar miniszterelnökkel való találkozásán ígéretet kapott arra, hogy a 2003-as évre járó oktatási-nevelési támogatást a magyar kormány haladéktalanul folyósítja, de ez mind a mai napig nem történt meg.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy alig néhány hét választ el bennünket a csatlakozástól, és lassan egy esztendeje annak, hogy Magyar Állandó Értekezlet, mely a Kárpát-medencei magyarság közös ügyeinek megvitatására hivatott, nem ült össze, és nem foglalkozott azzal a jelentős történelmi körülménnyel, hogy május elseje után megváltozik a magyar nemzetrészek közötti kapcsolattartás lehetősége. Ezért közösen szorgalmazzuk, hogy a MÁÉRT is minél hamarabb üljön össze, lehetőleg még az uniós csatlakozás előtt - tette hozzá a Szövetség elnöke.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a Fidesz-frakció ezeket a kérdéseket folyamatosan napirenden tartja Parlamentben és a külügyi bizottságban is. Hozzátette: a miniszterelnöki ígéretet nem kell napirenden tartani, csak meg kell várni, hogy az beteljesedjék.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke elmondta, hogy a mostani választójogi rendszer sem tökéletes, de a módosítások után el fog tűnni a kárpátaljai magyar kisebbség parlamenti képviselete. Ez egyértelmű visszalépés, és természetes lenne az, hogy egy ilyen esetben a magyar külügy a megfelelő módon járjon el a határon túli magyarok érdekében - tette hozzá. Mint mondta, a családtámogatási rendszerben azért vannak problémák, mert a támogatások elosztásának feladatát elvették a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetségtől, és azóta botrányok sorozatának tanúi a kárpátaljai magyarok. Kovács Miklós kijelentette, hogy illő lenne már kifizetni ezeket a támogatásokat, amit egyébként a kedvezménytörvény is kötelezővé tesz a magyar kormány számára.

Az Európai Parlament néppárti frakciójának magyar megfigyelő tagjai értetlenül olvasták és felháborodva utasítják vissza Kósáné Kovács Magdának azon gyűlölet és félelemkeltő nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy szerinte "a Vatikán Brüsszel hivatalain, plenáris és bizottsági ülésein keresztül, Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással."

A képviselő asszony, aki időnként magát katolikusnak mondja, fel van háborodva, hogy "katolikus civil szervezetek képviselői, lobbistái úgy járnak be" hozzá naponta, mint ahogy ő jár a fürdőszobájába. Az Európai Unió több ezer lobbi szervezetet tart nyilván, s éppen az Unió demokráciájának egyik jele, hogy véleményüket szabadon kifejthetik. Miért kellene ezek közül kizárni a világnézeti értékek mentén lobbizókat? A magyar országgyűlés emberjogi bizottságának volt elnöke akarja vallásuk alapján megkülönböztetni emberek csoportjait?

Mi egyébként nem tapasztaltuk a katolikus lobbisták ilyen nagy aktivitását, sőt arról, hogy ilyen szervezetek a megfigyelő képviselőket megkeresnék, csak Kósáné nyilatkozatából van tudomásunk.

Kósáné és társai állítólag tizenkét éve attól szenvednek, "hogy amikor az állam és az egyház viszonyában valamiféle súrlódás vagy konfliktus jön létre, azonnal működésbe lép egy olyan szándék, ami ezt a konfliktust a kommunisták és a vallásos emberek ellentétévé változtatja." ne csodálkozzon, az 1945-ben megkezdődött és egészen 1990-ig tartott egyházüldözés nyomait nem lehet üres szavakkal eltűntetni. Sőt, az ilyen megnyilatkozások épp azt bizonyítják, hogy a magyar baloldal politikusaiban máig él a "tiporjátok el a gyalázatost" hevülete. Az állam és az egyház súrlódásait egyébként könnyen el lehet kerülni, ha mód van az értelmes párbeszédre, és ha vezető baloldali politikusok nem tesznek gyűlöletkeltő nyilatkozatokat. Ám Kósáné nemcsak otthon ellenzi a párbeszédet, hanem Brüsszelben is. Az Egyház elleni fenekedésben attól fél, hogy az Egyházak intézményesített, legális, oda-vissza átjárható kapcsolatokat létesítenek Európa "kormányával". Pedig ez az egyetlen jó megoldás.

Már-már mosolyra fakaszt, ahogy Kósáné aggódik a jövő miatt. " Elképesztően rövid idő kell ahhoz, hogy minden európai nagy állami ünnepséggel úgy járjunk, mint mi itthon az augusztus huszadikával. Elképesztően rövid időn belül a katolikus ünnepek szimbólumrendszere, szellemisége fogja meghatározni Európa laikus ünnepeit is." Mintha elfelejtette volna, hogy augusztus huszadika évszázadok óta első szent királyunk ünnepe. Ezt a szokást még XI. Ince pápa is tiszteletben tartotta, amikor Budavár töröktől való megszabadulásának napját, szeptember másodikát tette meg a világegyházban Szent István ünnepének, de a magyarok megszokott ünneplését, augusztus 20-át nem helyezte át. Mi katolikus keresztények vettünk volna el valamiféle állami ünnepet? Olyan ez a kitétel az interjúban, mint mikor a csirke tolvajt tetten érik, s ő éktelen kiabálással háborodik fel, hogy el akarják venni tőle az állatot.

Ez az interjú végkép lerántotta a leplet az MSZP álságos összefogás jelszavairól. Szó sincs itt semmiféle összefogásról. Kíméletlen kiszorítósdi folyik, amely nemcsak a politikai versenytársak, hanem mindenféle autonóm társadalmi szerveződés ellen irányul, kiemelten fellépve az egyházak ellen. Immár európai méretekben is.

Javaslatuk szerint számos uniós kérdésben a Ház integrációs bizottsága döntene az Országgyűlés helyett, a miniszterelnöknek azonban félévente be kellene számolni a plenáris ülés keretében az európai uniós ügyekről, döntésekről - mondta el az ellenzéki frakció integrációs kabinetjének vezetője. A csatlakozást követően a jogszabályok 50 százaléka, a gazdasági szabályozóknak pedig a 80 százaléka az uniós intézményekben születik majd, így az ellenőrzésről szóló törvény nélkül a magyar Országgyűlés szuverenitása csorbát szenvedne - mutatott rá a politikus.

"Ennél fontosabb közjogi kérdés ma Magyarországon nincs" - jelentette ki Szájer József, hozzátéve: ha ezen a héten nem terjesztették volna be a javaslatot, akkor május 1-jéig, a csatlakozásig már nem lehetne kihirdetni. Kitért arra: pártja nem egyoldalú javaslatot akar elfogadtatni a Házzal. Előterjesztésük a tavaly novemberben e kérdésben kialakított négypárti megegyezésen alapul, amelyből szavai szerint eddig a kormány elutasítása miatt nem született törvényjavaslat.

Szájer József szerint, ha a kérdésről nem alkotnának jogszabályt, az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követne el. A politikus a tájékoztatón felszólította a kormányt, hogy "hagyja abba azt a tevékenységét, amellyel blokkolta és akadályozta ennek a jogszabálynak az elfogadását". Ugyanakkor Szili Katalin segítségét kérte a javaslat megszavazáshoz, szavai szerint ugyanis a házelnök fontos szerepet játszott az elmúlt évi négypárti megegyezés létrejöttében.

„Magyarországon az európai uniós csatlakozás után arra a kérdésre, hogy mi is Európa, az a válasz fog majd eszünkbe jutni, hogy Magyarország.”

Miskolc, 2004. március 15.

A kormány gyógyszerárakra vonatkozó árintézkedései nem segítik a betegeket és a rászorulókat - mondta Mikola István, a Fidesz Egészségügyi Egyeztető Fórumának vezetője csütörtökön, az elnökség ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatóján. "Ez egy szakmaiatlan, hatalmi arroganciával életbe léptetett intézkedés". Ha más megoldást nem talál a kormány, és a Fidesz javaslatait is elutasítja, akkor az EP-kampányt követően szociális katasztrófa lesz Magyarországon.

"A dolog ott romlott el", mondta a Szövetség Egészségügyi Egyeztető Fórumának elnöke, hogy a Medgyessy-kormány felfüggesztette az Orbán-kabinet által 165 magyarországi gyógyszergyártóval kötött megállapodást - ami előtt értetlenül álltak a cégek, ugyanis egy magánjogi szerződés egyértelmű megszegéséről volt szó. Mikola István erről a Fidesz elnökségi ülése után beszélt Schmitt Pál társaságában a Fidesz Szentkirályi utcai székházában.

Idén 62 milliárdot spórol a kormány a betegeken

A lakossági terhek növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a 2004-es költségvetésben a 2003-ashoz képest 62 milliárd forinttal kevesebbet különítettek el gyógyszertámogatásra.
Mikola István közölte: "nyilvánvaló, hogy azok a gyártók, akik most olcsóbban kénytelenek ugyanolyan hatású készítményeiket adni a magyar piacon, ki fognak vonni (...) készítményeket". Ezzel az intézkedéssel a gyógyszerpaletta átalakul, és a 10-20 évvel ezelőtt használt készítmények fognak dominálni.
A volt miniszter közölte: komoly gondokkal néznek szembe a patikák is, mivel április 1-jétől a gyógyszerárak csökkenésével 3,5-4 milliárd forint működtetési bevételtől, 4-5 milliárd forint árréstől esnek el.
Mikola István elmondta: a Fidesz azt javasolja, hogy a kormány azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a gyógyszergyártókkal, előre meghirdetett szempontok alapján. Hozzátette: a Fidesz azt is kezdeményezi, hogy sürgősen tárgyalják újra a 2004-es költségvetést, legalábbis annak az egészségügyre vonatkozó fejezetét.

Szociális katasztrófába sodorja a Medgyessy-kormány Magyarországot

A Fidesz reméli, hogy a kormány legalább a betegek, a halál közelében lévők érdekében megszólítja az ellenzéket, és meg is hallgatja a Fidesz javaslatait. Medgyessy Péter és Orbán Viktor tárgyalása óta erre még több esély van, mint korábban volt. Ha erre nem kerülne sor, akkor az EP-választás kampányidőszaka után, 2004 októberétől, amikor lejár az árbefagyasztás fél esztendeje, az időzített bomba robbanni fog, azaz újabb gyógyszerár-robbanás következik be. Ez pedig azt jelenti, hogy a Medgyessy-kormány szociális katasztrófával fenyegeti az országot - szögezte le Mikola István.

"Nem szabad hinni a médiának, ugyanis az EU-tagállamokban a közbeszerzések 95%-át mindig a hazai cégek nyerik meg" - hangsúlyozta a nagykőrösi polgárok előtt Orbán Viktor.

Nagykőrös, Kecskemét, 2002. október 8.

Megint haragudnak az elvtársak

Az uniós csatlakozás mikéntjéről szóló vita kapcsán Orbán Viktor felidézte Medgyessy Péter szánalmas fenyegetőzését („haragszom” – a hallgatóság nagy derültségére a mondatot úgy értékelte, hogy „rövid, de fontos mondat. Nem is olyan könnyű elhibázni.” Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon utoljára a nyolcvanas években, a Központi Bizottságban volt divatban megharagudni a népre. Az uniós csatlakozásról elmondta: ma már világos, hogy belépésünket követően jóval kevesebb pénzt kapunk Brüsszelből, mint ahogy azt pár éve gondoltuk. Az integráció igazi értelme és előnye nem az onnan érkező pénz, hanem hogy olyan fejlesztések indulhatnak meg az országban, amelyek egy részéhez kaphatunk uniós támogatást. „Szétosztható készpénz nem lesz” – figyelmeztetett Orbán Viktor az MSZP-SZDSZ ígérgetéseinek

Azt mondják, az egységes Európáról való álmodozás Európával egyidős. A kilencedik század elején Charlemagne, vagyis Nagy Károly birodalma Nyugat-Európa nagy részére kiterjedt. Nagy Károly a középkor egyik leghíresebb hadvezére volt, elfoglalta Nyugat- és Közép-Európa jelentős részét. (Királyként feltámasztotta a négy évszázaddal korábbról már ismert Római Birodalom élénk politikai és kulturális életét.) Aztán sok évszázaddal később Napóleon birodalma is csaknem egész Európát elfoglalta. Hitlernek a második világháborúban pedig majdnem sikerült egyesítenie Európa teljes egészét náci uralom alatt. Ezek a próbálkozások meghiúsultak, mert erőszakkal akarták maguk alá gyűrni a nemzeteket, és egyenrangú együttműködésről szó sem volt.

Európa évszázadokon keresztül gyakori és véres háborúk helyszíne volt. 1870 és 1945 között Franciaország és Németország háromszor is háborúzott egymással, nagy emberveszteségek árán. Számos európai vezető hitte, hogy a tartós béke alapja az európai országok közötti gazdasági és politikai együttműködés lehet.

A második világháború után több javaslat született egy nemzetek feletti szervezet magalakításáról, amiknek politikai és gazdasági motivációi is voltak. A politikai az volt, hogy csak egy ilyenfajta szervezet lenne képes megakadályozni a háborús veszélyt az európai nemzetek között. A gazdasági motiváció pedig, hogy a nagyobb piac serkenti a versenyt, ezzel növelve a produktivitást és emelve az életszínvonalat. A politikai és a katonai hatalom alapja a gazdaság erőssége.

1950-ben a francia külügyminiszter, Robert Schuman Nyugat-Európa szén- és acéliparának integrációját javasolta, aminek tulajdonképpen politikai alapjai voltak. Sok európai úgy gondolta, hogy az eszeveszett sebességgel fejlődő német ipart valamiféle ellenőrzés alá kell vonni. Jean Monnet elnökletével megalakult az Európai Szén és Acél Közösség (European Coal and Steel Community) Belgium, Nyugat-Németország, Luxemburg, Franciaország, Olaszország és Hollandia tagságával. Az úgynevezett független, nemzetek feletti „felsőbb hatóság” kezébe került az szén- és acélipar, annak termelése és ára. Ez a közösség végrehajtó hatalommal, miniszteri tanáccsal, tanácsadó testülettel és bírósággal rendelkezett.

A közösség olyan sikeresen működött, hogy a hat tagország elhatározta: a gazdasági élet további szektorait is bevonják. 1957-ben Rómában aláírták az Európai Atomenergiai Közösség (European Atomic Energy Community – EURATOM) nevű szerződést, aminek a célja az atomenergia békés célokra való használása. Ugyanebben az évben született meg a jelentőségében addig legnagyobb, az Európai Gazdasági Közösség (European Economic Community) szerződésének az aláírása; ismertebb nevén a Közös Piac (Common Market). Ez a kereskedelmi határok megszüntetését jelentette a tagországok között; egységesítették a szállításra, a mezőgazdaságra, a szociális biztosításra vonatkozó feltételeket, és az embereknek szabad mozgást biztosítottak. Az Európai Gazdasági Közösség szerződésének a ratifikálása után az Egyesült Királyság, Norvégia, Svédország, Dánia, Svájc, Ausztria és Portugália létrehozta az Európai Szabadkereskedelmi Szervezetet (European Free Trade association – EFTA). Az EFTA csak a tagországok közötti ipari termékek vámtarifáit szüntette meg. Nem terjedt ki a mezőgazdaságra, és bármelyik tagország bármikor visszaléphetett. A Közös Piacnál jóval gyengébb szervezetnek bizonyult.

1961-ben, az Európai Gazdasági Közösség sikereit látva az Egyesült Királyság tárgyalásokat kezdett a tagságáról. 1963-ban azonban (és 1967-ben ismét) a francia elnök, Charles de Gaulle vétót emelt a brit tagság ellen abból a meggondolásból, hogy a briteknek szoros kapcsolatait vannak az Egyesült Államokkal.

Az Európai Unió elődeiként nyilvántartott szervezetek: az Európai Szén és Acél Közösség, az Európai Gazdasági Közösség és az EURATOM Európai Közösség (European Community) néven 1967-ben egyesült. A hat tagország között megszüntették a vámtarifákat. Újabb tagok felvételéről nem tárgyaltak, bár Charles de Gaulle elnöki visszavonulása után az új francia elnök, Georges Pompidou nyitottabb politikát követett az Európai Közösségen belül.

Mit is jelentett ez? Pompidou javaslatára a tagországok vezetői Hágában találkoztak 1969-ben, és kidolgoztak egy fizetési rendszert a tagországok közreműködésével: lefektették a külpolitikai pénzügyi együttműködés alapjait, továbbá tagfelvételi tárgyalásokat kezdtek az Egyesült Királysággal, Írországgal, Dániával és Norvégiával. Röpke két évi csatlakozási tárgyalások után 1973. január elsején (Norvégia kivételével, ahol a lakosság a tagság ellen szavazott) három taggal bővült az Európai Közösség. A britek tagsága nem volt felhőtlen, az 1974-ben hatalomra került Munkáspárt a tagság – különösen a pénzügyi hozzájárulást illetően – újratárgyalásokba kezdett. Bizonyos csoportok nagy ellenállásának ellenére a britek mégis a tagság fenntartása mellett szavaztak.

Harminc évvel a „fogantatás” után, a nyolcvanas években még mindig nem teljesült a leghevesebb támogatók álma: az Európai Egyesült Államok. Még léteztek kereskedelmi korlátozások, és az új tagok (Görögország 1981-ben, Portugália 1986-ban) felvétele is csak nehezítette a helyzetet. Ők a gazdasági fejlettség jóval alacsonyabb szintjén álltak. Konkrétan arról volt szó, hogy az Európai Közösség mezőgazdasági alapjaiból jelentős százalékokat kellett átcsoportosítani az új tagok mezőgazdaságának a fejlesztésére, akiknél ez az ágazat nagyobb függőséget jelentett.

1986-ben az Európa Tanács (ami a tagországok vezetőiből áll) a nagyobb integráció jegyében aláírt egy szerződést, ami az eredetiek kiegészítését és bővítését jelentette. 300 jogszabályt fogadott el, miszerint felold minden olyan fizikai, technikai és pénzügyi korlátozást, ami az egy és egységes piac kialakulását gátolja. Ennek az volt a célja, hogy minden tagország gazdasága teljes mértékben egymásba olvadjon, integrálódjon. Az egységesítés céljával a tagok olyan ügyeket is megtárgyaltak, mint az adózás, foglalkoztatás, környezetvédelem és egészségügy.

A nyolvanas évek végén olyan viharos politikai változások söpörtek keresztül Európán, ami az Európai Közösséget ismét együttműködésre és integrációra sarkallta. A kelet-európai kommunizmus összerogyása után több volt kommunista ország figyelt az Európai Közösség felé politikai és gazdasági segítség reményében. Az együttműködésre nyitottnak mutatkozott a Nyugat, de a tagságot illetően (kivéve Kelet-Németországot) várakozó álláspontra helyezkedett.

Niemetz Ágnes

február 26. 23:26
[MTI]

Az Európai Unió hétfőtől kereskedelmi szankciókat léptet életbe amerikai termékek széles körére, a mezőgazdasági termékektől a nukleáris reaktorok alkatrészéig bezárólag - jelentette be csütörtökön késő este az Egyesült Államokban tartózkodó Pascal Lamy, az EU kereskedelmi főmegbízottja. Lamy azzal indokolta a döntést, hogy az amerikai kongresszus nem helyezte hatályon kívül az amerikai exportáló cégeknek nyújtott adókedvezményt, amit a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is elítélt.

- költségvetési deficit < 3%
- államadósság < GDP * 0,6
- az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legkisebb értéket (a három legjobb államét)
- a hosszú lejáratú nominál kamatláb nem haladhatja meg 2,5%-nál nagyobb mértékben a három legjobb államét
- a valutaárfolyam-mechanizmus által megengedett normál fluktuációs különbségek határainak komoly feszültségek nélküli tiszteletben tartása az előző két évben

Weighting of votes in the Council

Amikor a Tanács minősített többséggel fogad el határozatot.....