Címkék: Európa Tanács; Die Presse; Emberi Jogok Európai Egyezménye; Thorbjorn Jagland;

Kinyomtatom  Elküldöm
Magyarország megértette, hogy milyen fontos összhangban lenni az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakkal az igazságszolgáltatás, a sajtó- és a vallásszabadság kérdésében - mondta az Európa Tanács (ET) főtitkára a Die Presse című konzervatív osztrák napilapnak adott interjúban.

Ez nekünk jó

Az Európai Bizottság hétfőn engedélyezte a svájci Syngenta géntechnológiával módosított MIR604 kukoricafajta forgalmazását az Európai Unióban.

A bizottság hétfői közlése szerint az engedély a GMO-kukoricát tartalmazó, abból álló, vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok importjára és forgalmazására vonatkozik, a köztermesztésre nem.
A bizottság indoklása szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott ki: a hatóság szerint nem valószínű, hogy a MIR604 kukoricából előállított termékek forgalomba hozatala a tervezett felhasználás mellett kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberek vagy állatok egészségére, illetve a környezetre.

A Syngenta 2004. decemberben nyújtotta be a forgalomba hozatalra vonatkozó kérelmét az Egyesült Királyságban.

Ez már kevésbé

A svéd parlament meggyőző többséggel jóváhagyta az Európai Unió lisszaboni szerződését. A csütörtökön késő éjszakába nyúló parlamenti ülésen 243 képviselő adta áldását a lisszaboni szerződésre, 39-en szavaztak ellene. Svédország 24-ik tagállamként ratifikálta az unió működési, döntéshozatali mechanizmusának "áramvonalasítását" célzó szerződést. Ez csak akkor léphet érvénybe, ha mind a 27 EU-tagállam ratifikálja, márpedig az írek elutasították az egyezményt a június 12-én rendezett népszavazásukon.

Brüsszel arra kéri az EU huszonhét tagállamát, hogy GDP-jük 1 százalékával járuljanak hozzá az európai gazdaság stimulálására kialakítandó csomaghoz, derült ki tegnap. A csomag részeként az autógyártók juthatnának nagyobb kölcsönhöz, hogy újraindítsák a gazdaság motorját és csökkentsék a recesszió hatásait.

Michael Glos német gazdasági miniszter a német televízióban tegnap elmondta, hogy a csomag a tagállamok GDP-jének (bruttó hazai össztermék) 1 százalékából állna össze. „Ez összesen mintegy 130 milliárd eurót tenne ki,” mondta Glos. Ez az összeg magasabb az Európai Unió egy évre szóló teljes költségvetésénél, ami 110 milliárd euró körül mozog. „Mindenkinek teljesítenie kell az 1 százalékos célt,” tette hozzá. „Ez számunkra 25 milliárd eurót jelent,” mondta a német gazdasági minisztérium az AFP-nek.

Az Európai Bizottság a terv részleteit jövő szerdán (november 26.) mutatja be. „Túl korán van ahhoz, hogy találgatásokba kezdjük a csomag részleteiről vagy a kedvezményezettekről,” válaszolta újságírói kérdésekre Johannes Laitenberger, a Bizottság szóvivője. „Nem született még erre vonatkozóan politikai döntés,” tette hozzá.

A csomag végső méretéről és részleteiről decemberben döntenek majd az EU állam- és kormányfői. Az Európai Tanács december 11-12-i ülésén a gazdasági csomagon kívül azonban más fontos kérdések is napirenden lesznek, köztük az energia- és klímacsomag is.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso tegnap az Európai Parlamentben felszólalva elmondta, hogy az EU gazdaságélénkítő csomagjának „időszerűnek, célzottnak és átmenetileg kell lennie”. Elmondta, hogy a csomagnak tartalmaznia kell „olyan módszereket is, melyek elősegítik a gazdaság egyes szektorainak alkalmazkodását a klímaváltozás által megváltozott feltételekhez”. Barroso szerint ez annak érdekében fontos, hogy ne tűnjön úgy, hogy a gazdasági növekedéssel ellentétesen haladunk.

A képviselőkhöz intézett beszédében Jean-Pierre Jouyet, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere elmondta, fel fogják kérni az Európai Beruházási Bankot (EBB), járuljon hozzá a gazdaságélénkítő csomaghoz.

Rugalmas költségvetési szabályok

Fiskális ügyekben Jouyet világossá tette, hogy az EU költségvetési szabályainak rugalmassá tétele csak abban az esetben lehetséges, ha az a gazdasági lassulás megállítását szolgálja. Már most látszik, hogy sok tagállam nem fogja tudni teljesíteni a Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett követelményeket és 3 százalék fölé emelkedik az államháztartásuk hiánya. Ennek oka, hogy a bankszektor megmentésére Írország és Németország mellett több tagállam milliárdos értékű pénzügyi mentőcsomagokat fogadott el.

„Biztosítanunk kell azt is, hogy a közös piac megfelelően működjön, illetve, hogy az állami támogatások rugalmassá tett szabályai által a tagállamok segíteni tudják a veszélyeztetett szektoraikat,” mondta Jouyet.

Az autógyártók kölcsöne

A francia miniszter kiemelte az autóipart, mint szektort, amely profitálhatna az uniós gazdaságélénkítő csomagból. „Az európai gyártók célzott és átmeneti eszközökkel való támogatása hasznos lehet, részben azért, mert növelheti a technológiai és ökológiai teljesítményt,” mondta.

Az EU27-ek vezetői támogatták Franciaország múlt hónapban tett javaslatát, mely szerint támogatni kell Európa szenvedő autóiparát. Az Európai Bizottságot ezért arra kérték, hogy még az Európai Tanács év végi ülése előtt rukkoljon elő javaslatokkal.

Günter Verheugen, az EU vállalkozáspolitikáért és iparért felelős biztosa arról a lehetőségről is beszélt, hogy a kevésbé szennyező járművek számára kedvezőbb adózási feltételeket alakítanak ki, így ösztönözve a környezetbarát járművek használatát. Hasonló engedményekkel kívánják előmozdítani a kutatás-fejlesztést és a szakképzést is.

„Nem azt akarják támogatni, hogy az emberek akármilyen régi autót vegyenek, hanem, hogy megnőjön a kereslet a környezetbarát járművek iránt,” mondta Verheugen a képviselőkhöz szólva. Elmondta továbbá, hogy véleménye szerint az EBB-nek kellene döntenie arról, hogy kik részesülhetnek a kölcsönökben.

Barroso korábban úgy nyilatkozott: „Nyitottak vagyunk az alacsony kibocsátású járművek fejlesztésének támogatására; a csúcstechnológiás járművek segíthetik az európai járműipar versenyképességének megőrzését.”

„Egy alacsony kamatú kölcsönre számítunk, 40 milliárd euró értékben. Ez fenntarthatóvá tenné a piacot az újonnan kifejlesztett és hatékony üzemanyag-technológiák számára is, melyek jelenleg túl drágák ahhoz, hogy beléphessenek a piacra,” mondta Christian Streiff, a francia autógyár, a PSA Peugeot-Citroën vezérigazgatója és az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke.

Következő lépések:

Hatott az agymosás? Az írek most megszavaznák a lisszaboni szerződést
2008-11-17 14:19 barikád.hu

Az ír lakosság egy feltételezett jelenlegi népszavazáson megszavazná az Európai Unió lisszaboni szerződését, ha az ország továbbra is delegálhatna egy tagot az Európai Bizottságba, és biztosítékot kapna arra, hogy megtarthatja például adózási önállóságát és katonai semlegességét - jelentette hétfőn a The Irish Times című ír napilap egy általa megrendelt közvélemény-kutatás alapján. A felmérésben megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igennel szavazna, ha most rendeznének egy második népszavazást a kérdésről, és 39 százaléknyian voksolnának nemmel - olvasható a Bloomberg honlapján ismertetett cikkben. A résztvevők 18 százalékának nem volt véleménye.

A júniusi referendumon az írek a voksok 53,4 százalékával elutasították a szerződést (igennel a választópolgárok 46,6 százaléka szavazott), így az egyelőre nem léphet életbe.

Micháel Martin külügyminiszter vasárnap közölte: a kormány még az EU december 11-12-i brüsszeli csúcsértekezlete előtt eldönti, hogy rendeznek-e egy második népszavazást a kérdésről.

Nem ez volna az első eset, hogy Írország egy második népszavazást is rendez egy adott kérdésben. Az írek 2001-ben elutasították az EU nizzai szerződését, attól tartván, hogy az véget vetne az ország katonai semlegességének. Ezután az unió biztosítékokat adott az ír lakosságnak arra vonatkozóan, hogy ettől nem kell félniük. Az egy évvel később megrendezett referendumon az írek elfogadták a nizzai szerződést, amely az EU működését szabályozó, jelenleg is érvényes szerződése, de még sokkal korlátozottabb, mint a lisszaboni.

Írország volt az egyetlen EU-tag, amely népszavazást rendezett a lisszaboni szerződésről. (Ellentétben például Magyarországgal, ahol a képviselők a szerződés ismerete nélkül szavazták azt meg... - a szerk) A szerződést azután fogadta el az unió vezetése, hogy Franciaország és Hollandia 2005-ben népszavazáson elutasította a korábban elfogadott és bevezetni tervezett alkotmányos szerződést.