Idén januártól 5, illetve 13 százalékkal kerülnek többe a rendszámtáblák, az uniós csatlakozás után egy sorozatban gyártott uniós rendszám 36 ezer forintba, az egyedi 15 ezer forinttal kerül majd többe.

Májustól Magyarországon is igényelhető majd az uniós szabvány szerinti rendszámtábla. Ennek mérete megegyezik a ma használatos rendszámtábláéval, de a nemzeti színek helyére az EU 12 darab sárga színű csillaga kerül majd.

A rendszámtáblák árai mellet egyéb szolgáltatások díja is emelkedik. Például az eddigi 1270 forint helyett egységesen 1500 forintot kell fizetni az ideiglenes, vagy a nemzetközi jogosítvány kiállításáért.

2004. jan. 17., 14:12 Hír TV

Az uniós csatlakozás után sokan attól tartanak, Magyarország a gazdagabb nyugati államok szemétlerakatává válhat. A környezetvédelmi tárca szerint alaptalanok a félelmek: továbbra is csak a hasznosítható hulladékok hozhatók be májustól szabadon.

Január 1-jétől Ausztriában rendkívül megszigorították, egyúttal megdrágították a hulladékok lerakását. Az új rendelkezések a feldolgozhatatlan hulladékok termikus hasznosítását, azaz elégetését írják elő. Lerakni ezentúl nem kis illeték megfizetése és bizonyos előkezelés után csak a valóban hasznosíthatatlan anyagokat lehet. Hasonló jogszabályok léptek életbe már Németországban is.

A drasztikus nyugat-európai előírások ismeretében nem tűnnek alaptalannak a hulladék-import növekedésével kapcsolatos félelmek. Egyes környezetvédők attól tartanak, hogy Magyarország uniós csatlakozása után az Ausztriában, Németországban rendkívül drágán feldolgozható hulladékok egy részét a nyakunkba, vagy rajtunk keresztül az unión kívüli szegényebb országokra zúdítják. Nem véletlen, hogy Persányi Miklós hétfői bécsi látogatásán is ezzel kapcsolatos kérdések álltak a tárgyalások középpontjában. Miként lehet az EU-n belül a különféle hulladékok útját követni? Hogyan ellenőrizhető az EU keleti határainál a hulladékok kivitele és behozatala?

MNO
A magyarok az uniós csatlakozás után még legalább két évig nem vállalhatnak munkát Finnországban.

A helsinki kormány ugyanis elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében korlátozzák az Európai Unióhoz májusban csatlakozó államok, köztük Magyarország állampolgárainak bejutását a finn munkaerőpiacra.

Spirk József
2004. január 16., péntek 12:33

Identitáshiányos közösség lenne az Európai Unió, ha a készülő alkotmányban nem foglalnák bele a keresztény gyökerek és a gondviselés szerepét - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz és az Európai Néppárt képviselőcsoportja között létrejött együttműködési nyilatkozat ünnepélyes aláírásán. Hans-Gert Pöttering, az ENP frakcióvezetője volt és leendő miniszterelnöknek aposztrofálta Orbánt, és reményét fejezte ki, hogy a partnerpárt megszerzi majd a 24 magyar mandátum legalább felét.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat a támogatásával
h i r d e t é s

Az előző ciklus kormányzati döntései, a minimálbér-emelés, a diákhitel, a lakástámogatási rendszer és a családtámogatás alapján Európa leginkább kereszténydemokrata kormányának nevezte saját kabinetjét Orbán Viktor a Fidesz és az Európai Néppárt képviselőcsoportja között létrejött együttműködési nyilatkozat ünnepélyes aláírásán. A Fidesz elnöke a Gellért Szállóban rendezett eseményen kifejtette, hogy ezek adnak morális alapot számára a kereszténydemokrata irány "kellő súllyal való képviseletére".

Nem lenne túl izgalamas

Orbán: Európa nem izgalmas a keresztény gyökerek nélkül
Az ENP és a Fidesz között létrejött megállapodás szignálása előtt Orbán arról beszélt, hogy a magyarok számára sem lenne túl izgalmas egy olyan Európa, ahol - még ha alkotmányjogi érvek miatt is - de kihagynák az alaptörvényből a gondviselés szerepét. A pártelnök szerint "identitáshiányos közösségben már volt része a magyaroknak". Orbán felhívta a Fidesz európai parlamenti képviselőjelöltjei figyelmét, hogy a még nem elfogadott alapszabály létrehozásában "mellőzhetetlenként" támogassák Európa keresztény gyökereinek megjelenítését.

Legalább a felét

Pöttering: Erős Fideszre van szükség
fotók: Barakonyi Szabolcs
Az aláírási ceremónián buzdító hangvételű beszédet mondó Hans-Gert Pöttering, az ENP frakcióvezetője bár beszélt az EU eddig sikertelenül elfogadtatni próbált alkotmányáról, kerülte az állásfoglalást Isten szövegbe foglalásáról. Az Európai Parlament legnépesebb képviselőcsoportját vezető politikus leszögezte viszont, hogy erős Magyarországra van szükség az EU-ban, és erős Fideszre az ENP-ben. Az ünnepségen megjelent Fidesz-jelöltek előtt reményét fejezte ki, hogy a párt megszerzi a 24 magyar EP-mandátum legkevesebb felét.

Szerződésbe foglalva

2004. január 13. kedd
Az Európai Parlament polgári jogi bizottsága fontolgatja, hogy bírósághoz
fordul egy EU-USA egyezmény miatt, amelynek értelmében az európai hatóságok
átadják az amerikai hatóságoknak az Egyesült Államokba utazó légiutasok
adatait.

A Brüsszel és Washington közt tavaly év végén megkötött megállapodás az
amerikai terrorizmus elleni erőfeszítések jegyében született. A
megegyezésre csak hosszú tárgyalások után került azonban sor, mert az
európaiak úgy érezték, hogy az Amerikába repülő légiutasok személyes
adataira vonatkozó amerikai követelések megsértenék az utasok személyiségi
jogait.

A kompromisszum értelmében az amerikai bevándorlásügyi hatóságok mindössze
három és fél évig tárolhatnák a kérdéses információkat (az amerikaiak által
kért ötven év helyett), és nem adhatnák őket át automatikusan bűnügyi
illetékeseknek. De az európai parlamenti képviselők egy részének ez sem
elég: ők úgy érzik, hogy a megállapodás így is megsérti az európai
személyiségi jogi szabályokat.

A jelenlegi garanciák nem elégségesek, és ha az Európai Bizottság nem kér
normakontrollt az Európai Bíróságtól az ügyben, akkor majd a parlament
megteszi - mondta az EP strasbourgi plenáris ülésén egy liberális
képviselő.

A kérdést az elkövetkezőkben az EP polgári jogi bizottsága vizsgálja,
fontolgatva, hogy az Európai Bírósághoz fordul az ügyben. De ez még odébb
van: a kérdés leghamarabb márciusban kerülhet a parlament plénuma elé.
Azért van bírósági eljárásról szó, mert az EP-nek egyébként nincsen
beleszólása az ügybe, a Brüsszel által megkötött megállapodást csak a
tagállamoknak kell jóváhagyniuk a jogerőre lépéshez.

Magyar Nemzet
A European Broadcasting Union (EBU) kizárással, illetve perek sokaságával fenyegette meg a köztelevíziót a nem EU-konform, kormányfüggő médiafinanszírozási rendszere miatt – értesült a Magyar Nemzet. A kizárással veszélybe kerülhet az olimpia közvetítése és a külpolitikai képanyagok sugárzása is.

Az európai médiaszervezet, az EBU azt kérte, hogy az állami költségvetésben tételesen szerepeljen az MTV finanszírozása, és így lehessen biztosítani a független köztévé működését, amelynek gazdálkodása is jobban ellenőrizhető lenne – mondta el a lapnak Czeglédi László, az MTV Közalapítvány MSZP-s kuratóriumi elnöke. A Magyar Nemzet információira, miszerint az EBU perek sokaságával és kizárással fenyegette meg az MTV-t a kormányfüggő finanszírozás miatt, elmondta: nem ilyen élesen vetődött fel a kérdés, bár az EBU több európai televíziót is beperelt már az adott kormány finanszírozási technikája miatt, és szerintük Magyarországon sincs megoldva a köztévé finanszírozása.

Közölte: az elnökségnek ugyanaz a célja, mint az EBU-nak, a normatív finanszírozás kialakítása. Az intézményt már tavaly ki akarta zárni a szervezet tagjai sorából, mivel az MTV évek óta nem fizette a mára több száz millió forintra rúgó tagdíjhátralékát. Televíziós források arra hívták fel a figyelmet: az EBU figyelmeztetését komolyan kell venni, az esetleges kizárással pedig az MTV akár az olimpia közvetítésétől is eleshet. Mint mondták, a köztévé az EBU programcseréjén keresztül jut hozzá a külpolitikai és sporthíreinek külföldi képanyagához.

Újhelyi István szocialista médiapolitikus elérhetetlennek bizonyult. – Az európai uniós csatlakozásunkhoz közeledve kiderült: a kormány a közmédiumok finanszírozásáról Brüsszelnek sem mond igazat, de az unióban már felfedezték ezt – közölte Szalai Annamária. A fideszes médiapolitikus bízik abban, hogy az EU hatására a kormánytöbbség megváltoztatja a kormányfüggő, médiatörvény- és EU-norma-ellenes finanszírozási rendszert.

MTI
Az Európai Néppárt (EPP) és a ház zöld csoportja hamarosan a NATO-hoz fordul, kérve a Zengőre tervezett katonai lokátorállomás beruházásának felülvizsgálatát - jelentette ki a "Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért" Mozgalom egyik vezetője a Mecsek legmagasabb pontján tartott óévbúcsúztató beszédében.

A két tömörülés - a magyarországi zöldek, valamint több más szervezet közbenjárása nyomán - december közepén tűzte napirendre a radarállomás kérdését - közölte Herbert Tamás a hagyományos óévbúcsúztató Zengő-túrán, amelyen a mozgalom és a Pécsváradi Várbaráti Kör tagjai egyben a bázis megépítése ellen is tiltakoztak.

Herbert Tamás a zengőaljai településekről, valamint a külföldről érkezett, összesen mintegy ötszáz demonstráló előtt hangoztatta: az EP legnagyobb frakciója, valamint a zöldek elérhetik, hogy katonapolitikailag és környezetvédelmileg egyaránt felülvizsgálják, van-e még egyáltalán értelme a tíz évvel ezelőtt elhatározott fejlesztésnek.

A vezető szavai szerint a beruházásra nincs szükség, a vele járó környezetkárosítás elkerülhető, már csak azért is, mert a NATO jövő évi bővítése nyomán az építkezéshez a Mecseknél jobb helyszínek is szóba jöhetnek.

A túra résztvevői magyar zászlót vontak fel a Zengő geodéziai tornyára, egyben reményüket fejezték ki: erőfeszítéseiket, tiltakozásaikat előbb-utóbb siker koronázza.

A NATO légvédelmi radarrendszer három magyarországi helyszínét az 1990-es évek második felében jelölték ki. A döntés értelmében lokátorállomás épül a mecseki Zengő-hegyen, a bükki Bálvány-csúcson és a békéscsabai laktanyában. A telepítés megkezdését eredetileg idén tavaszra, befejezését 2006-ra tervezték, a beruházás 23,5 milliárd forintos költségét a NATO fizetné. A radarrendszer nagymértékben fokozza majd az ország biztonságát, ráadásul nemcsak katonai célokat szolgál, hanem segítséget nyújt a civil légi irányítási rendszernek is.

A HM korábbi tájékoztatása szerint az új mecseki állomást elektromos védelemmel kívánják ellátni, így a turisták a jövőben is felmehetnek a Zengőre, megtekinthetik a bázist, a környékén feltárt romokat és gyönyörködhetnek a kilátásban is. A szaktárca állítja: a lokátorállomások maximális kimenő sugárzása alacsonyabb egy GSM-toronyénál, a fejlesztés nem veszélyezteti a környezetet és az emberek egészségét.

A zengőaljai települések lakosai alkotta "Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért" nevű mozgalom a közelmúltban már harmadik alkalommal szervezett útlezárással egybekötött demonstrációt a radarállomás megépítése ellen, kinyilvánítva: az egészség védelme, a környezet állapotának megőrzése és az ingatlanok értékállósága érdekében elfogadhatatlannak tartják a beruházást.

Az érintett települések lakói különböző fórumokon évek óta tiltakoznak a lokátorbázis ellen, beadványokkal fordultak a Legfőbb Ügyészséghez, a HM-hez, a Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, a nyáron pedig 6300 tiltakozó aláírást juttattak el Szili Katalin házelnökhöz, mindeddig hiába.

A tiltakozók szerint az építkezés azért is aggályos, mert bár a honvédség ígéretéhez híven két évvel ezelőtt, valamint idén ősszel az állomáshoz vezető út nyomvonaláról megkísérelték a védett növények áttelepítését, szakemberek azonban azt tapasztalták, hogy mindez szerény eredménnyel járt, az út nyomvonalán ugyanis újra kihajtottak, átültetve pedig elpusztultak.

A Zengőért mozgalom tagjai úgy vélik: ha az utat megépítik, olyan növényritkaságok kerülnek veszélybe, amelyek csak a Mecsek déli oldalán képesek fejlődni. Az egyik veszélyeztetett növényfaj a bánáti bazsarózsa, amely a világon nagy számban csak a Mecsekben található, eszmei értéke pedig 100 ezer forint szálanként. Így az építkezés mintegy másfélmilliárd forint eszmei értékű környezetpusztítással is járna.

Idézet:

---

Jövő május 1.-től lesz Belső-EU és Külső-Eu. Csak nem hittél az egyenlőségben egyetlen pillanatra is?

---

Na látjátok ez az. Ezért mondom mindig hogy nekünk egy minél szorosabb, akár föderáció irányába mutató EU lenne jobb. Minél lazább az EU, annál nagyobb az esély, hogy csináljanak egy belső kört, egy középső kört, meg egy külső kört, és így legyenek egyenlő, egyenlőbb, és még annál is egyenlőbb tagállamok. Ezzel szemben minél szorosabb az unió, ezt annál nehezebb lenne megcsinálni. Egy föderális EU-t például már nem nagyon tudnának elsőrangú és másodrangú tagállamokra osztani. Egy laza szövetséget viszont annál inkább. Márpedig ha már belépünk, akkor az úgy lenne az igazi, hogy legalább jogilag egyenrangúak legyünk akár a belgákkal is.

Piet Hein Donner igazságügy-miniszter ugyanakkor arról tájékoztatott: kormánya a közeljövőben olyan törvényi szabályozást léptet életbe, amely alapján a coffee-shopok látogatása kizárólag holland állampolgároknak lesz megengedett. A jövőbeni intézkedések nem titkolt célja, hogy mérsékelje a Benelux-állam felé irányuló drogturizmust.