"This state's neutrality is being systematically eroded through the use of Irish tax-payers' money to support the European Defence Agency, our involvement in the Rapid Reaction Force, Partnership for Peace and the EU Battle Groups and the use of Shannon Airport by US troops on their way to the war in Iraq.

"The Lisbon Treaty expands this erosion of our neutrality expanding the range of potential missions including joint disarmament operations, military advice and assistance tasks and post conflict stabilisation.

"While Ireland will retain the right to opt out of military interventions, a new procedure contained in Lisbon allows for mini alliances of member states. These mini alliances can agree a foreign policy or military intervention to be carried out with the finance and logistical resources provided by the EU. This means that Ireland would be helping to fund military operations by other EU states eroding our neutrality even further.

"The Lisbon Treaty also endorses the Euratom Treaty which supports nuclear power. The Government currently spends approximately €8million a year in support of Euratom. No effort was made by the Government to get an opt-out or to see the endorsement of Euratom withdrawn entirely during the negotiations on the Treaty.

Váratlan fordulat következett be a június 12-ei ír referendummal kapcsolatban: a közvélemény-kutatások szerint biztos többségben vannak azok, akik nemmel szavaznak majd az uniót központosító Lisszaboni Szerződésre.

A neves TNS/mrbi közvélemény-kutató cég a legolvasottabb ír napilap, az Irish Times megbízásából készített felmérése szerint a szavazók 35 százaléka nemmel szavazna az uniós alkotmányra (az előző felméréshez képest + 17 százalék), az igennel szavazók aránya 30 százalékra csökkent (- 5 százalék), míg a bizonytalanok aránya 28 százalék (- 12 százalék).

Vagyis az elemzések beigazolják a NEM-kampány legerősebb szereplőjének, a civilekből álló Libertas elnökének legutóbbi nyilatkozatát, amely úgy szólt, hogy az emberek minél jobban ismerik a Lisszaboni Szerződést, annál inkább elutasítják. A tendencia azt mutatja, hogy az igennel szavazók aránya hónapok óta folyamatosan romlik, míg a bizonytalanok egyre kevesebben vannak.

Brian Cowen miniszterelnök, a jobboldali Fianna Fáil elnöke erre reagálva azt mondta, hogy „alapvető érdekünk az igen szavazat”. A baloldali-nemzeti Sinn Féin a legerősebb parlamenti párt, amely elutasítja a Reformszerződést.

Mint ismert, az egész Európai Unióban csak Írországban tartották fontosnak, hogy megkérdezzék a nép véleményét arról a szerződésről, amely alapvetően megváltoztatja és központosítja az uniót, ezzel is lényegesen csökkentve a tagállamok külpolitikai, valamint jogalkotási hatáskörét.

Magyarországon minden parlamenti párt képviselője megszavazta a szerződést, mielőtt megkapta volna a hatalmas és szerteágazó jogszabály-gyűjtemény magyar fordítását, amelyből különben sem készítettek annyit, hogy minden egyes honatyánk jusson.

Barikád.hu kommentár: mindezidáig a magyar hírportálok egyike sem számolt be erről a jelentős fordulatról, miközben minden egyes kutatás eredményét bemutatták, amelyben többségben voltak az igenek.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke "elfogadhatatlannak" nevezte a brit elnökség hétfőn előterjesztett javaslatát a 2007-2013-as időszakra szóló európai uniós költségvetés keretszámairól.

Brüsszeli sajtóértekezletén Barroso közölte, "a javaslat még csak nem is reális, ha a mai kibővített Európát tekintjük, és azt az erős Európát, amit a jövőben szeretnénk. Ez egy mini Európa számára készült költségvetés... A javaslatnak tisztességesebbnek kell lennie az új tagállamokkal."

A brit EU-elnökség az uniós GNI 1,03 százalékára korlátozná a költségvetést, Magyarország 22 milliárd eurót kapna

A legtöbbet, 56 milliárd eurót Lengyelország kapná, Magyarországnak 22 milliárd euró jutna. A magyar juttatás lenne a harmadik legnagyobb a tíz új tagállam közül; Csehországnak a brit tervezet 23 milliárd, Szlovákiának 10 milliárd, Szlovéniának 4 milliárd eurót szán. A balti államok összesen 13 milliárd eurót, Ciprus és Málta 1-1 milliárd eurót kapna a felzárkóztatási alapokból. Az új tagországok, köztük Málta és Ciprus, a költségvetési tervezethez fűzött külön kimutatás szerint 130 milliárd euróhoz jutnának a strukturális és kohéziós alapokból - mondta Jack Straw brit külügyminiszter a tervezet ismertető londoni sajtókonferencián. Straw szerint ez sokkal nagyobb értékű támogatás, mint annak idején a Marshall-terv volt.

Az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százalékára korlátozná a következő uniós költségvetési időszakban a közös költségvetés kiadásait a soros brit elnökség a Londonban hétfő este kiadott hivatalos javaslat szerint. A tíz új tagország összesen 130 milliárd euró strukturális juttatást kapna a következő költségvetésből.

A brit külügyminisztériumban ismertetett, 36 oldalas tervezet szerint a 2007-2013-as időszakban 846,754 milliárd euró állna rendelkezésre a közös költségvetésben. A brit elnökség ezt 27 tagországra számolja, a tervezet szövege szerint "abból a munkafeltételezésből kiindulva", hogy Románia és Bulgária 2007-től tagja lesz az uniónak.

Az előző, luxemburgi elnökség javaslata még mintegy 871 milliárd eurós költségvetésről szólt; ez az arra az időszakra becsült, összesített uniós GNI 1,06 százaléka lenne.

Blair kárunkra egyezkedne
Az új tagállamokon spórolna leginkább az unió soros elnöke
november 28.

Kevesebb strukturális forrást adna a tíz új uniós tagállamnak, így hazánknak is Tony Blair. A The Daily Telegraph úgy tudja, a brit miniszterelnök mintegy százhetven milliárd euróval csökkentené az EU következő, hétéves költségvetését.

A gazdák pedig emiatt valahol joggal orrolnak a 15-ökre: két évig gyakorlatilag "versenyhátrányba" taszították őket, már a startnál. 2007-től elvileg már ugyanazokat a támogatási fejpénzeket kapják a 10-ek, mint a 15-ök.

A gazdáknak azonban legalább ilyen jó okuk van a saját kormányaikra "neheztelni": a támogatások késedelmes kifizetése, illetve a saját nemzeti hozzájárolás "lelazsálásaa", illetve diszkriminatív szétosztása, a vidékfejlesztés és az agrár-környezetvédelmi támogatások elszabotálása, az élelmiszeripari törvény nem-megszigorítása mind-mind "önfia vágta seb". Bizony a kormány ezekkel komoly adósa maradt a magyar gazdáknak!