MNO
Az előző kormány gazdaságpolitikájával évi 2 százalékkal közelítenénk meg az uniós átlagéletszínvonalat, és legfeljebb húsz év alatt elérnénk az EU akkori fejlettségi szintjét. A jelenlegi 1 százalékos ütem mellett negyven évre lesz ehhez szükség - jelentette ki Orbán Viktor.

Ha visszatérnénk az előző kormány gazdaságpolitikájához, évi két százalékkal közelítenénk meg az uniós átlagéletszínvonalat, és húsz év alatt - de lehet, hogy hamarabb - elérnénk az Európai Unió akkori fejlettségi szintjét és életszínvonalát - fogalmazott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Újra egyesülő Európa konferencián, a Parlamentben. - Az elmúlt két évben követett irányvonal hatására azonban a 2004-es évtől csökken a gazdaság felzárkózási üteme, és évi két százalék helyett annak legfeljebb felével, évi egy százalékkal tudunk közelebb kerülni az Európai Unió átlagához. Úgy tűnik, ez nem olyan nagy különbség, de ha felére esik a felzárkózás üteme, negyven évnél is több kell majd ahhoz, hogy elérjük az unió akkori átlagos gazdasági mutatóit és egy főre eső fogyasztását - hangsúlyozta Orbán Viktor.

[b]A Fidesz elnöke úgy vélte: Európa csak akkor lehet sikeres a világban, ha a munkára, és nem csupán a gazdasági mutatók javítására koncentrál. - Európának megújulásra van szüksége, amely a termelékenység bővítését, a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklését és az új munkahelyek teremtését minden más gazdasági cél elé helyezi. Tűzzük ki célul a teljes foglalkoztatást, és tegyük lehetővé, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni akar - mondta a volt miniszterelnök.

1. Ki kell lépni! Ha nem megy, akkor le kell szavazni az EU-Alkotmány-módosítást, újra kell tárgyalni a csatlakozási feltételeket.

2. De addig bojkottálni a McDonald's-et és a külföldi termékeket, tiltakozó matricákkal teleragasztgatni a boltok üvegablakait!

3. Vissza kell vásárolni az élelmiszeriparunkat! Mégpedig a régi eladási áron!

4. El kell zavarni a fenébe az MSZP-SZDSZ és a Fidesz-MDF országkiárusító csaló bandáit!

Ausztriában csak 2011-től vállalhatnak munkát korlátozások nélkül a májustól EU-taggá váló kelet-európai országok állampolgárai - erről döntött kedden Bécsben az osztrák kormány.

A Wolfgang Schüssel vezette néppárti-szabadságpárti kabinet döntése alapján Ausztria is hétéves átmeneti időszakot vezet be munkaerőpiacának teljes megnyitása előtt. A májusban csatlakozó országok közül Málta és Ciprus kivételes elbánásban részesül, mert állampolgáraik már a májusi csatlakozástól korlátozások nélkül vállalhatnak munkát Ausztriában. A bécsi kormány keddi ülésén született döntés arról is, hogy Ausztria külön megállapodás alapján biztosítja a korlátozások nélküli munkavállalási lehetőséget májustól a svájci állampolgárok számára is.

A kormánydöntés alapján Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai csak - maximum hét évig tartó - átmeneti időszak után vállalhatnak majd megkötések nélkül munkát Ausztriában. Addig - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - munkavállalási engedélyt kell beszerezniük. Mentesülnek e kötelezettség alól azok, akik az EU-csatlakozás időpontjában már több mint 12 hónapja legálisan Ausztriában dolgoznak. A bécsi kabinet érvényben hagyta az idénymunkások foglalkoztatásának eddigi rendjét, amelynek alapján minden évben külön létszámkontingenseket szabnak meg.

Wolfgang Schüssel kancellár szerint az átmeneti időszak garantálja, hogy az EU-bővítésnek ne legyenek negatív hatásai az osztrák munkaerőpiacra. Ausztriában rekordmértékű a munkanélküliség, a 8,15 milliós lélekszámú országban közel 350 ezer a nyilvántartott állástalanok száma. A néppárti kormányfő arra számít, hogy az EU bővítése 0,75 százalékos kiegészítő gazdasági növekedést biztosít országa számára, és 2010-ig 30 ezer új munkahely teremtését teszi lehetővé.

Az üzenet egyértelmű: ha Magyarország nem teljesíti az előírásokat, meg fog bukni. A kérdés így már nem az lesz, hogy mikor kapják meg a termelők a pénzüket, hanem hogy hozzájutnak-e egyáltalán?

Egyre sűrűbben jönnek a hiányos felkészültségre utaló figyelmeztetések. Eközben a szocialista kormány úgy viselkedik, mint a rossz diák, aki takargatja az elégtelenekkel és intőkkel teli ellenőrzőjét, közben azzal nyugtatja a gazdákat, hogy meg fogják kapni az uniós támogatásokat – állítja Járvás István. A Fidesz parlamenti képviselője a legutóbbi országjelentésre emlékeztetve úgy véli: a magyar mezőgazdaság felkészültségét súlyosan elmarasztalták.
Milyen alternatívákat nyújthat egy olyan agrár- és vidékfejlesztési program, amelyet mind a mai napig nem fogadott el az Unió? – teszi föl a költői kérdést Járvás István, belelapozva „az ellenőrzőbe”.

Az Európai Bizottság 50 százalékosra értékelte az uniós támogatások kifizetését intéző magyar ügynökség felkészültségét. Gondok vannak az akkreditációval, az illetékességi körök meghatározásával, valamint a személyi állomány felkészítésével. Márpedig ez az az intézmény, amelyen keresztül a magyar gazdák hozzájuthatnak a pénzükhöz, hogy vetőmagot tudjanak venni, hogy meg tudják művelni a földjüket, hogy takarmányt tudjanak vásárolni az állataiknak, hogy el tudják tartani családjukat, mert sok gazda számára jelen pillanatban ezek a valós problémák.

- Legjobb tudomásom szerint - mondja Járvás - az 50 százalékos felkészültség még az elégséges érdemjegyhez sem elegendő. Franz Fischler mezőgazdasági biztos pedig kijelentette, hogy május 1-jén csak a minden tekintetben felkészült kifizető ügynökségek kezdhetik meg a munkájukat. Az üzenet tehát egyértelmű: ha Magyarország nem teljesíti az előírásokat, meg fog bukni. Ez pedig akár a területalapú támogatások kifizetését vagy az intervenciós felvásárlásokat is veszélyeztetheti. A kérdés így már nem az lesz, hogy mikor kapják meg a termelők a pénzüket, hanem hogy hozzájutnak-e egyáltalán? Miből és milyen formában fogják biztosítani a gazdák támogatását az uniós források hiányában?

MNO
Az Európai Unió nemcsak bővül, hanem Európa újra egyesül - mi, magyarok, nemcsak belépünk az unióba, hanem az EU megérkezik Magyarországra - hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.

A csatlakozás miatti ünnepi és felelősségteljes hangulatról beszélt Orbán Viktor volt miniszterelnök a HírTV-nek adott telefoninterjújában. - Mindannyian tudjuk, hogy egy óriási lehetőség előtt állunk - mi magyarok is, de maga az egész Európai Unió, hiszen egy történelmi lépésre szánta el magát. De azt is érezzünk, hogy rajtunk múlik, ebből a lehetőségből mit ragadunk meg, mennyit sikerül átfordítanunk a valóságos élet nyelvére - ezért mindenki egyszerre van ünnepi hangulatban, s egyszerre mutatkozik elszántnak, hiszen tudja, hogy az igazi munka még csak most kezdődik. Mindannyiunkon múlik, a régi és új tagokon egyaránt, hogy az új Európa, amelyet most hozunk létre, működőképes, továbbra is békés, biztonságos legyen, és munkalehetőséget biztosítson minden nemzet polgárainak - jelentette ki a volt kormányfő.

Az uniós csatlakozás közép- és hosszú távú lehetőségeit csak akkor tudja kihasználni Magyarország, ha ismét nemzeti kormánya lesz - hangoztatta Kövér László pénteken egy salgótarjáni rendezvényen.

A csatlakozás nem csupán veszélyeket és nehézségeket jelent rövidtávon, de közép- és hosszú távon lehetőségeket is, amelyeket csak akkor tud kihasználni az ország, "ha olyan kormánya lesz, amely ismét nemzeti kormánynak lesz tekinthető" - mondta a Fidesz országos választmányának elnöke a Történelem, Fő utca elnevezésű rendezvényen. "Nekünk nem az Európai Unió az ellenségünk, hanem saját kormányunk az ellenségünk" - tette hozzá Kövér László.
Megjegyezte: az Európai Unió nem tehet arról, hogy Magyarország állampolgárai kissé szorongva várják a csatlakozást.
"Nem az Európai Unió kényszerítette ránk az elmúlt két esztendő bajait, hibás döntéseit, az ebből fakadó megpróbáltatásokat" - hangoztatta az ellenzéki politikus.
Kövér László bírálta a kabinetet az infláció emelkedéséért, a gazdasági növekedés visszaeséséért, a lakásépítési programban történt visszalépésért, a gazdák cserbenhagyásáért, s az államadósság növeléséért.
A politikus kitért rá, hogy sokan tekintenek kétkedve a csatlakozás hatásaira, és sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy egyszer majd a pozitív hatásai lesznek túlsúlyban, de rövidtávon inkább a nehézségekre lehet számítani.
"Ilyen körülmények között csak azok próbálják nekünk megparancsolni a feltétel nélküli lelkesedést az Európai Unió iránt, akik egykor feltétel nélkül lelkesedtek a Szovjetunió iránt is. Csak ezek az emberek képesek arra, hogy a változástól félő emberek megértése nélkül megpróbáljanak mindent félresöprő módon olyan ünnepet csinálni a holnapi napból, amely ünnep után nagyon könnyen jöhet a kiábrándulás, a másnaposság, keserű szájíz" - tette hozzá.
Kövér László arra szólította fel a rendezvény résztvevőit, hogy menjenek el szavazni június 13-án, "ha elegük van abból, ami az elmúlt két évben történt".
"Június 13-a arról is szól, hogy véleményt mondhatunk mindannyian arról, akarjuk-e még, hogy ez a kormányzás így, ebben a formában további két esztendőn keresztül okozzon nekünk károkat" - mondta Kövér László.

Az uniós csatlakozás után sokan attól tartanak, Magyarország a gazdagabb nyugati államok szemétlerakatává válhat. A környezetvédelmi tárca szerint alaptalanok a félelmek: továbbra is csak a hasznosítható hulladékok hozhatók be májustól szabadon.

Január 1-jétől Ausztriában rendkívül megszigorították, egyúttal megdrágították a hulladékok lerakását. Az új rendelkezések a feldolgozhatatlan hulladékok termikus hasznosítását, azaz elégetését írják elő. Lerakni ezentúl nem kis illeték megfizetése és bizonyos előkezelés után csak a valóban hasznosíthatatlan anyagokat lehet. Hasonló jogszabályok léptek életbe már Németországban is.

A drasztikus nyugat-európai előírások ismeretében nem tűnnek alaptalannak a hulladék-import növekedésével kapcsolatos félelmek. Egyes környezetvédők attól tartanak, hogy Magyarország uniós csatlakozása után az Ausztriában, Németországban rendkívül drágán feldolgozható hulladékok egy részét a nyakunkba, vagy rajtunk keresztül az unión kívüli szegényebb országokra zúdítják. Nem véletlen, hogy Persányi Miklós hétfői bécsi látogatásán is ezzel kapcsolatos kérdések álltak a tárgyalások középpontjában. Miként lehet az EU-n belül a különféle hulladékok útját követni? Hogyan ellenőrizhető az EU keleti határainál a hulladékok kivitele és behozatala?