A Maszop elb@szta az eurót....is

Euró: a szlovákok már az előszobában vannak
05.11.26 20:43

Szlovákia csatlakozott az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerhez - jelentették be az EU pénzügyminisztereinek jóváhagyása után Brüsszelben, illetve Pozsonyban.

Cikk küldése

Nyomtatható verzió
Hirdetés

November 28-tól az ERM-II rendszeren belül a szlovák korona plusz/mínusz 15 százalékkal térhet el a belépési árfolyamként megállapított 38,4550 korona/eurótól. A pénteki záróárfolyam 38,47 volt - írta a Bloomberg.
A 10 új EU-tag közül eddig 6 lépett be az ERM-II-be (Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus, Szlovénia). A maastrichti kritériumok szerint legalább két évet el kell tölteniük ebben a valutarendszerben, mielőtt bevezethetnék az eurót - emlékeztet az AP.
A többi kritérium közül Pozsony már megfelel az inflációra, illetve az adósság/GDP-arány határára vonatkozónak, költségvetési hiánya azonban a GDP 4,1 százaléka, míg az eurócsatlakozáshoz megengedett plafon 3 százalék.

Szlovákia 2009-et tűzte ki belépési céldátumként, s ez most is életben van - hangsúlyozta a a pozsonyi jegybank kormányzója Ivan Sramko - az ERM-II-be azért léptek be az ehhez szükségesnél korábban, hogy a korona kevésbé legyen sebezhető a többi régiós valuta árfolyamának mozgásakor.

Az euró bevetésére 2009-től készülő Szlovákia péntekről szombatra virradóra belépett az "euró előszobáját" jelentő ERM-2 rendszerbe, amit az ország vezetői rendkívüli lelkesedéssel üdvözöltek.

Az ERM-2 árfolyamrendszerbe történt besorolás reálissá teszi, hogy Szlovákia 2009-től az unió pénznemét használhassa. Az ország pénzügyi jogharmonizációja során elért eddigi közeledésnek köszönhetően megnyíló kapuk ténylegesen is közelebb hozzák az euró alkalmazását - hangsúlyozták a hírt lelkes nyilatkozatokkal fogadó szlovák kormányzati politikusok.

Mikulás Dzurinda miniszterelnök az előrelépést a szlovák korona jelentős megerősödésének igazolásaként értékelte és kiemelte, hogy Pozsony most három visegrádi partnerét, Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot tudta lekörözni, azokat akiket korábban csak utolérni igyekezett. A szlovák közszolgálati rádióban Dzurinda úgy fogalmazott: minél korábban sikerül meghonosítani az unió egységes fizetőeszközét, "annál több impulzus érkezik az országba, annál gyorsabban növekszik a gazdaság és az életszínvonal."

Ivan Miklos pénzügyminiszter szerint "ezzel elkezdődött az utolsó maastrichti feltétel, a pénzügyi stabilitás teljesítésének folyamata."

Az Európai Bizottság 25 tagja afféle orvosi konzíliumként hajolt Európa betegágya fölé. Természetesen a hivatalos megfogalmazás szerint kötetlen szeminárium keretében tekintették át a biztosok az Unió legégetőbb problémáit, amelyekről José Manuel Barroso ma a sajtó nyilvánossága előtt is beszélt.

Először is leszögezte, hogy a globalizáció, annak minden átka és áldása adottság, amely Európa számára is kikerülhetetlen, és a tagállamok csak együtt tudnak megbirkózni a kihívásokkal. "Kezelnünk kell a globalizáció hatásait méghozzá úgy, hogy egyensúlyt tartunk a versenyképesség és a szociális igazságosság között" - adta meg a receptet a bizottság elnöke.

Aztán javasolt még sok elvben helyeslendő dolgot, például rugalmasabb uniós szabályozást, nyíltabb párbeszédet a polgárokkal, összességében modernebb, XXI. századi uniós gondolkodásmódot és törvényalkotást. De amikor egy újságírói kérdésben szembesült a szomorú tényekkel, hogy az egyik nagy amerikai számítástechnikai cég néhány hónapon belül 6 ezer munkahelyet szüntet meg Európában, kénytelen volt elismerni, hogy az Unió az ilyen konkrét ügyekben tehetetlen. A szociális alapokból legfeljebb mérsékelni tudja csak azt a sokkot, amit a biztosnak hitt munkahely hirtelen elvesztése jelent családok ezreinek.

Barroso ezután ígéretet tett arra, hogy a bizottság mindent elkövet az új hétéves költségvetés mielőbbi megszületéséért. "Vészhelyzet fenyegeti az új tagállamokat, ha nem sikerül ez év végére összehozni a költségvetést" - mondta a bizottság elnöke, emlékeztetve, hogy ez főleg a brit elnökség feladata, de a bizottság a maga részéről kész az operatív segítségre. Barroso végül leszögezte, hogy az európai intézmények az Alkotmány nélkül is működnek, de az új kihívások a régebbieknél sokkal hatékonyabb munkamódszereket követelnek.

Elég a szavakból, lássunk munkához - zárta évadnyitó sajtóértekezletét José Manuel Barroso, kinek-kinek a fantáziájára bízva a hatékonyság konkrét mibenlétét.

Csalódtak az Európai Unióban a magyar gazdák, mert az az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget nem biztosította számukra. Az érdekvédelmi szervezetek szerint addig nem is fog javulni a helyzetük, amíg Brüsszel nem veszi figyelembe, hogy a tizenöt helyett már huszonöt tagállamban kell gondolkodni.

Ez lesz a delegáció legfontosabb másfélórája - ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Európai Parlament mezőgazdasági biztottságának, és a magyar gazdák érdekvédelmi szervezeteinek eszmecseréjét Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. A képviselőkre azonban a legfontosabb helyett a legkeményebb másfél óra várt. A felszólalók ugyanis az elmúlt egy évben szerzett negatív tapasztalataikat osztották meg velük. A gazdálkodók úgy érzik az unió nem foglalkozik velük.

Az érdekvédők szerint a fejlődésüket akadályozza az is, hogy az agráriumot érintő döntések innen több ezer kilométerre születnek. Az uniós elképzelések ezért ritkán találkoznak a magyar agrárérdekekkel. A Európa Parlamenti delegáció vezetője a közös agrárpolitika, és az agrárbüdzsé sérthetetlenségével kívánta megnyugtatni a gazdákat.

Az ígéret azonban nem segít a gazdákon. Magyarországon ugyanis a hektáronként 30 eurót jövedelmező földeket már most 500 eurós hektáronkénti hitel terheli. A gazdálkodók szerint helyzetük addig nem is változik, amíg az Unió nem veszi figyelembe, hogy már nem tizenöt, hanem 25 tagállamban kellene gondolkodni.

Uniós eljárás Magyarország ellen
2005. augusztus 23.

Az EU már a spájzban van, avagy miért baj, ha tartunk az éléskamrában élelmiszert? Az Európai Unió ugyanis mintegy 200 millió eurót követel Magyarországon, mert az állítólag spekulatív árukészleteket halmozott fel.

- Miért követel Magyarországtól 200 millió eurót az unió?

Gárdosi Péter:
- Az Európai Unió különböző jogszabályokban még a csatlakozás előtt előírta az újonnan csatlakozó országok számára, hogy bizonyos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 2004 május 1-én rendelkezésre álló készletéről felmérést készítsen, határozza meg, hogy rendelkezik-e többlet készletekkel, avagy nem. Végrehajtásra került az uniós jogszabály alapján a készletfelmérés, és ezen felmérés alapján megállapítást nyert, hogy Magyarországon úgynevezett többletkészlet nincsen. Az erről szóló jelentést Magyarország hivatalosan megküldte az Európai Unióba és mintegy egy éves hallgatás után az Európai Unió kereskedelmi mechanizmusok, irányító bizottság 2005 július 5-i ülésén ismertette, hogy milyen befizetési kötelezettségeket helyez kilátásba, mivel hogy az Európai Uniónak a bizottsága megállapította, hogy bizonyos termékekből Magyarország többlet készlettel rendelkezik. Eurostat adatok alapján és KSH adatok alapján jutott erre a következtetésre.

- Magyarul kiszámolta, hogy körülbelül mennyinek kellene lenni?

Gárdosi Péter:
- Igen, ő egy más számítást, de az Európai Unió viszont nem ellenőrizte, hogy 2004 május 1-én végül is mekkora készlettel rendelkezett Magyarország. Ez a számítás kicsit furcsa számunkra és miután nem az elrendelő jogszabály alapján állapította meg Magyarország részére a többlet készletet, illetve nem pontosan ismert számunkra a számítási metodika, az adatok származása, ezért konzultációt kértünk Magyarország számára. Reméljük, hogy a szeptember folyamán erre az egyeztetésre sor kerül. Problémás számunkra az is, hogy most olyan termékek esetében is megjelölt Magyarországon többlet készletet, ami abban az európai uniós jogszabályban, ami alapján Magyarországon elvégeztük a készletfelmérést, de termékként nem is szerepelt.

[ Krónika ]

2005. január 18., kedd, 12:37|Utolsó módosítás: 2005. január 18., kedd, 15:29

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN keddi brüsszeli ülésén jóváhagyta azt az európai bizottsági ajánlást, amely szerint folytatják a túlzott államháztartási hiány miatt tavaly megkezdett eljárást Magyarország és Görögország ellen, áll a tanács [origo]-hoz eljuttatott közleményében. Magyarország esetében azonban szankció nélküli, csupán formális eljárásról van szó.

Magyarország és Görögország ellen vizsgálódnak tovább 1/2. oldal

Az ECOFIN áttekintette azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország tett a tavaly július 5-én a túlzott deficiteljárás alapján kiadott tanácsi ajánlást követően. Az ajánlásban a tanács arra kérte a magyar hatóságokat, hogy a lehető legrövidebb időn belül vessenek véget a deficittúllépésnek és középtávú stratégiai keretben tegyenek lépéseket a 2004. májusi magyar konvergencia-programban előirányzottaknak megfelelően - áll a közleményben.

A maastrichti kritériumoknak nem megfelelő, túlzottan magas magyar deficit ügyét kedden vizsgálták az unió pénzügyminiszterei. A deficiteljárás folytatását ajánlotta Brüsszel Magyarország esetében, bár a szankciók lehetősége kizárt, mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek.

A miniszterek szerint Magyarországnak nem sikerült tartani a kitűzött deficitcélt, a hiánynak a GDP-hez képest tavalyra tervezett 4,6 és ez évre tervezett 4,1 százalék alatt tartását. A pénzügyi tanács szerint a nyári ajánlások nyomán hozott magyar lépések nem bizonyultak elegendőnek a célok elérésére. Joaquín Almunia, a bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja már decemberben jelezte: a legfőbb problémát az jelenti, hogy Magyarország saját célkitűzéseit nem teljesíti, önnön konvergencia-programjától ér el. Brüsszel nagyon fontosnak tartja, hogy az uniós tagországok ne térjenek le arról az útról, amelyet - az EU lényegében utólagos jóváhagyásával - saját maguk határoztak meg.

A miniszterek ugyanakkor üdvözölték a magyar kormány eltökéltségét arra, hogy 2008-ra korrigálja a deficit mértékét. Az Európai Bizottság nem egészen egy hónappal ezelőtt állapította meg, hogy nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a kormány hozott az államháztartási deficit korrigálására, és javasolta a minisztereknek, hogy folytassa a nyáron a túlzott deficit miatt megkezdett eljárást.

A 25 tagország miniszterének keddi döntése már csak formalitás volt, miután az euróövezetet képviselő tizenkét miniszter előző nap már megegyezett a Görögország elleni eljárás folytatásában. A következő lépés a túlzott deficiteljárásban az, hogy a bizottság egy hónapon újabb ajánlásokat tesz Athénnak a hiány leszorítására. Ha azok végrehajtására nem kerül sor idejében, Brüsszel pénzügyi szankciókat vezethet be az ország ellen.

Az Európai Unió új tagországai számára a jelenleg tervezettnél nagyobb felzárkóztatási összeg megszavazásáért szólalt fel a jövő évi uniós költségvetés strasbourgi európai parlamenti vitájában Surján László kedden. A képviselő újságíróknak elmondta, a közelmúltban meglepetten észlelték, hogy az előzetes költségvetési tervekhez képest az EU miniszteri tanácsában készített újabb változatban az úgynevezett strukturális alapokra jutó összeg 3 milliárd euróval csökkent.

Elég széles körű koalíció bontakozik ki annak érdekében, hogy az Európai Parlament emelje vissza ezt az összeget a büdzsébe, az Európai Néppárt is támogatja ezt a gondolatot - fejtette ki Surján László. Hozzátette, ő maga olyan formában szeretné ezt elérni, hogy a plusz 3 milliárdból a tíz új tagállamnak a korábban jóváhagyott költségvetési keretnél magasabb jusson. Bejelentette, hogy módosító indítványt is adott be a témáról, és az előzetes bizottsági üléseken és egyeztető fórumokon senki nem szólt e felvetés ellen. Tavaly az Európai Parlament elfogadta a magyar képviselőnek azt a javaslatát, amely szerint az említett keret túlságosan szűk, és 100 millió euróval bővítette is az akkori összeget. Az idei költségvetés tekintetében a parlament végleges álláspontja decemberben dől el.
Az EU költségvetésének igen jelentős részét teszik ki a belső felzárkóztatási (úgynevezett strukturális és kohéziós) célokra elkülönített kiadások, a mezőgazdasági támogatások mellett ez a büdzsé legnagyobb tétele. Ezen források egy része ugyanakkor időnként megmarad. Strasbourgi közlések szerint az EU most is arra készül, hogy a tavalyi költségvetésből - részben a strukturális alapokból - megmaradt összegből 5 milliárd eurót visszautal a tagállamoknak, köztük Magyarországnak.

Magyar kezdeményezésre határozati javaslatokat fogadott el az Európai Parlament (EP) néppárti, valamint szocialista frakciója a vajdasági atrocitások ügyében.

Gál Kinga, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti képviselője, a néppárti kezdeményezés előterjesztője elmondta: a javaslat alapján a frakció a jövő heti strasbourgi plenáris ülésre olyan javaslatot visz, amely felhívja a szerb hatóságokat a vajdasági atrocitások kivizsgálására és megelőzésére, és kilátásba helyezi akár vizsgálóbizottság felállítását is. A tervezett határozat felhívja a szerb és montenegrói hatóságok figyelmét, hogy tegyenek azonnali és hatékony lépéseket annak érdekében, hogy a megtörtént esetek ne maradhassanak következmények nélkül, továbbiak ne fordulhassanak elő, és megakadályozzák, hogy a konfliktusok elfajuljanak. Kérné a parlament Délkelet-Európával foglalkozó delegációját, illetve a külügyi bizottság emberi jogi albizottságát, hogy kísérje figyelemmel, mi történik a Vajdaságban, és ha szükséges, állítsanak fel vizsgálóbizottságot - ez azt is jelenti, hogy folyamatosan foglalkoznának a kérdéssel.

Gál Kinga kijelentette: sikernek könyvelhető el, hogy a frakció mindezt ettől kezdve mint saját álláspontját viszi tovább. Ettől szerinte az ügy európai emberi jogi kérdéssé válik. Meggyőződését fejezte egyúttal ki, hogy ilyen határozatot jövő csütörtökön el is fogad az Európai Parlament, miután hasonló kezdeményezéssel a szocialista pártban is éltek.

A másik, a szocialista frakció támogatását elnyert határozati javaslat tervezetében Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője javasolta, hogy az EP küldjön monitoring csoportot a helyszínre. A tervezet kéri továbbá a parlament elnökét, hogy szólítsa fel a szerb kormányt hathatós lépések megtételére a kisebbségellenes akciók beszüntetése, a felelősök megállapítása és a további jogsértések megelőzése érdekében.

Tabajdi Csaba jelezte: a mostani kezdeményezés célja, hogy a jövő heti plenáris ülésnek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről szóló sürgősségi vitájában a vajdasági kisebbségellenes, idegengyűlölő és antiszemita megnyilvánulások széles nemzetközi nyilvánosságot kapjanak, és lehetőség szerint az EP érdemi lépéseket tegyen. Már korábban javasolta azt is, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága is tűzze napirendjére a vajdasági atrocitásokat.

Kedden Tabajdi Csaba az EP valamennyi képviselőjének elküldött egy összeállítást is a vajdasági kisebbségellenes akciókról, a dokumentációt a Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) készíttette. A részletes dokumentum tartalmazza az elmúlt másfél év alatti jogsértéseket, amelyek 2003 ősze óta különösen intenzívvé váltak. Az anyag fényképekkel illusztrálva, a helyszín, a körülmények pontos dokumentálásával mutatja be az eseteket.