Konkrétan a Zöldkert-utca volt az egyik, a másik pedig Vihorlát utca, a környéken konzulátusok, nagykövetek laktak.
A házunk, amit kölcsönöztünk olyan volt, mint egy erődítmény, undorító és hivalkodó gazdagság..

Tehát nem célom a hazugság sőt, ezt itt meg nem említeném senkinek!

De menjünk tovább, ami szerencsésen megoldod ott a kutyaürülék mindenhol, ez ma nincs…!

Astoria és a Blahalujza környékén és az aluljárókban van bizony mit tenni…

„A Rózsadombon kétnaponta szállítják el a szemetet, kiürítetlen kukák és bűzölgés nincs.
Kinek kellene telefonálni, hová és miért???”

Két naponta itt sem szállítanak, de nem az a kérdés, hanem az, hogy miért nem tesznek ezek valamit ellene???

Közös érdekünk, hogy legyen valami ebben az országban, vagy nem úgy gondolod?

Például itt is....
http://kareszka.blogter.hu/461285/tragikus__helyzet_magyarorszag__lakossaga_tiz__millio__alatt_

Persze sokkal könnyebb ellendrukkernek lenni és cikizni, minthogy megtegyük a legegyszerűbbet..
Egy egyszerű példa:
A csodálatos szép és új gépkocsik (tisztelet a kivételnek) olyanok, mint a trágya, kinek a hibája?

Nincs víz és mosószer….
Másik.
A fantasztikus luxus Rózsadombon épült villák előtt saját tapasztalat és élmény, a szemeteskukák
napokig kiürítetlenül rohadnak, a legyek pedig nyüzsögnek, csak telefonálni kellene…
Talán drága a szemetet kiüríteni, vagy remek a bűz, ami elűz??

Vagy a házak előtt a parlagfű, mit nekünk inkább legyünk betegek, várjuk, hogy rendelet szülessen..

Soroljam, felesleges!
”Tiszta utca, rendes ház! ” -régen ezt írták ki az őseink és be is tartották, ma a külterületeken elképesztő a mocsok.

Egy példa a Rákosakarmiket elkeresztelték Rákos borzasztónak a helybeliek, se infrastruktúra,
Semmi….ma a XXI században.

Szóval van mit tenni, kezdhetnénk a saját környékünkön…vagy talán nem??

Na, meg a fejekben....

Persze azorbán a felelös meg a hülye, mert tervez kommunista módon, az ellen szerint....

Az ellen pedig a nemre is nemet mond, mert azért ellenzék!

Ezt hiszik a primítivek, majd a másik megoldja helyettük..

Itt is tisztelet a kivételnek!

Kellemes hétvégét és ne feledjed lemosni a gépkocsidat..

•Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
•Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
•Aktuális foglalkoztatotti szám:3 827 900
•Eltelt hónapok száma:4

A szakmunkásképzés reformja is kell az egymillió munkahelyhez

Példaként említette a hasonló népességű Csehországot, ahol egymillióval több foglalkoztatott van mint Magyarországon. Kőrösi István kifejtette: a többletmunkahelyek mintegy 20 százaléka diplomásokra, körülbelül 60 százaléka pedig szakmunkásokra jut.

Képzés, továbbképzés, tréning

IPOSZ: már az általános iskolákban meg kell ismertetni a szakmákat

Ötmilliárdos oktatásfejlesztési programot indít Pécs

MSZP: átlagosan duplájára emelkedhet a költségtérítések összege a felsőoktatásban

Szülői szervezetek alkotmányos garanciát szeretnének az első szakképesítés ingyenességére

A költségvetési szférában dolgozók létszáma 5,4 százalékkal lett kevesebb (695 ezer fő), ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatásának tulajdonítható.

A költségvetési szférában dolgozók létszáma 5,4 százalékkal lett kevesebb (695 ezer fő), ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatásának tulajdonítható.

Meg az hogy "havi 8888 munkahely kéne" a lineáris növekedéshez.

És jegyezzük föl a zindex verzóját is:
A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 35 ezer fővel nőtt az egy évvel ezelőttihez képest – közölte a 2010. decembere és idén februárja közötti időszakot felölelő legfrissebb statisztikáját a KSH. Eszerint a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 730 ezer fő volt, ami 0,2 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábban mért adat. Ugyanakkor – elsősorban a szezonális tényezők miatt – 66 ezer fővel kevesebb a három hónappal ezelőttinél.

2010.dec–2011. feb foglalkoztatottak száma 3 762 000 fő
ami 1 százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

Kovács András
100-150 ezer új munkahelyet teremthet a hazai zöldgazdaság fejlesztése a következő években – hangsúlyozta Bencsik János államtitkár egy csütörtöki konferencián. A rendezvényen elhangzott, hogy nyár elejére elfogadják az új hazai energiastratégia tervét. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a legnagyobb lehetőségek az épületenergetika megváltoztatásában rejlenek.

Az új munkahelyek létrehozásában kiemelt szerepe van a megújuló energiák alkalmazásának – mondta el Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Heti Válasz által rendezett csütörtöki Megújuló energia konferencián. Véleménye szerint remek adottságai vannak hazánknak az épületenergetikai megújításban, amelynek révén két évtized alatt több tízezer munkahelyet lehetne létrehozni. A lakóépület szektorról elmondta, hogy az összes energia 40 százalékát itt használják föl és az épületek 70 százaléka korszerűsítésre szorul, míg a megújuló energiák 7 százalékos arányt érnek csak el ebben az ágazatban.

A zöldipar bővülése új munkahelyeket teremthet, ami kiutat jelenthetne a mostani alacsony foglalkoztatottsági helyzetből – mutatott rá az államtitkár. Egy két évtizedes épületenergetikai program esetében 70-90 ezer munkahely jöhetne létre, míg a megújuló és alternatív energiák területén is 70-90 ezer munkahelyet lehetne létrehozni – vélte Bencsik.

Csökkenteni az importfüggőséget

A kibocsátás csökkentése, a foglalkoztatottság bővülése és a gazdasági növekedés egymást erősítő célok – hívta föl a figyelmet a politikus. Bencsik szerint egy 30 százalékos kibocsátáscsökkentés hatékonyabban segítheti elő a gazdasági növekedést. A hazai megújulóenergia-stratégia célja legalább 80-90 ezer új munkahely létrehozása, az ellátásbiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése – mondta Bencsik.

Bencsik elkerülhetetlennek nevezte a paksi atomerőmű élettartamának a növelését és esetleges bővítését, mert enélkül nem lehet biztosítani a hazai ellátást. 2030-ra a megújuló energiák arányát 40 százalékra szeretné emelni a kormányzat a hőenergia-termelésnél, míg a közlekedésben a bioüzemanyagok arányát 17 százalékra növelnék – fejtette ki az államtitkár. Bencsik szerint 2014-től önálló energetikai operatív programot kellene indítani és sürgette egy zöldalap létrehozását, amely segítené az ágazat finanszírozását. Az Új Széchenyi-tervben (ÚSZT) az épületenergetikai fejlesztésekre 32,5 milliárd forint jut. 23 ezer panellakás felújítása indulhat meg az idei évben – tette hozzá. Újabb felújítások akkor kezdődhetnek meg, ha sikerült hazánknak megfelelő mennyiségű szén-dioxid-kvótát értékesíteni a nemzetközi piacon – mutatott rá Bencsik.

Még vannak lehetőségek

Ámon Ada, az Energiaklub képviselője elmondta, a magyar épületekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségek kapcsán arra vállalkoztak, hogy kiszámolják ennek értékét. Több száz épület energetikai tanúsítványát számolták végig. A háztartások ötödét újították föl az elmúlt években – tette hozzá. A számítások szerint a háztartások használják föl az összenergia egyharmadát. Szerinte a hatékonyság javítása révén 15 százalékkal lehetne csökkenteni az energiafelhasználást. Ámon úgy látja, hogy a családi házak tekintetében lennének szükségesek az átalakítások, mert ott még rengeteg hatékonyságjavítás lehetséges.