MNO - WL
A Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum (MDD TBR) létrehozásának előkészítéséről írt alá szándéknyilatkozatot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter osztrák, szlovén, horvát és szerb kollégájával pénteken Gödöllőn, az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozóján.

Fazekas Sándor az aláírás előtt hangsúlyozta: az MDD TBR lesz az első, több országra kiterjedő bioszféra rezervátum a térségben. A létrejövő rezervátum Európa legnagyobb vízi bioszféra rezervátuma, és az első a világon, amelyet öt ország közösen hoz létre – mondta a dokumentum szignálása után Andreas Beckman, a Természetvédelmi Világalap (WWF) Duna-Kárpátok programjának igazgatója, aki oklevelet adott át az aláíró minisztereknek.

A megállapodás alapján az öt ország képviselői létrehoznak egy 15 tagú koordinációs testületet, amely irányítja a bioszféra rezervátum státusz elérését célzó további lépéseket. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) úgynevezett Bioszféra-rezervátum címe – hasonlóan az UNESCO Világörökséghez – nagy nemzetközi elismerést jelent, amelynek elnyerésére az országok évente pályázhatnak.

A rezervátum az alpesi tájaktól a Duna-Tisza közéig igen változatos és hatalmas területet ölel fel. A szlovéniai Júlia-Alpoktól egészen a Drávaszögben elterülő Kopácsi rétig, Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelyig húzódik, végig a Mura és a Dráva völgyében, illetve a Dráva dunai torkolatánál – emelte ki Fazekas Sándor az ülés után tartott sajtótájékoztatón. A rezervátum már védett, vagy védettségre előkészített területekre terjed majd ki, az érintett vidékek összefogása egy új, magasabb egységbe pedig az élőhelyek védelmét és a biológiai sokféleség megőrzését szolgálja – mondta a miniszter.

A leendő rezervátumban számos ritka állat- és növényfaj él, például fekete gólya, vidra és csermelyciprus. Az UNESCO jelenleg öt Bioszféra-rezervátumot tart számon Magyarországon, ezek: az Aggteleki, a Pilisi, a Fertő-tavi, a Hortobágyi és a Kiskunsági Bioszféra-rezervátum. Legutóbb 1980-ban kapta meg magyarországi helyszín a címet, akkor a pilisi térség szerezte meg a rangot.

Segítenek a családi házak energiahatékonnyá tételében
2011. március 25. 21:37

Az államtitkár szerint az épületenergetika területén óriási megtakarítási lehetőség van. A külső energiafüggőség oldását nem csak a megújuló és alternatív energia elterjedése szolgálhatja: a fel nem használt energia a legolcsóbb és a legtisztább energia – húzta alá az államtitkár. Bencsik János statisztikákra hivatkozva elmondta: az állami és az önkormányzati középület-állomány energetikailag fenntarthatatlan állapotban van, és a lakosság tulajdonában lévő otthonok 70 százaléka ugyancsak energetikailag felújításra szorul.

Környezet és Energia Operatív Program gondozása. Az államtitkár – aki a testület monitoring bizottságának elnöke is – példaértékűnek nevezte azt a pályázatot, amit Kiskunhalas városa az elmúlt évben nyújtott be, és az elmúlt napokban kedvező elbírálásban részesült. A város 3,4 milliárd forintos uniós és központi forrásból származó támogatást kap, hogy ki tudja építeni a város biztonságos szennyvízkezelését biztosító csatornahálózatot – számolt be a pályázat eredményéről.

Már csak Orbánékra várnak: Munkahelyek tízezrei múlnak ezen

Munkahelyek tízezreit ígérnék a családi vállalkozások

I2011.03.26. - 07:10 Létrehozás: 2011.03.26. - 07:09

Adó-és járulékmentességért cserébe akár százezer munkahely megteremtését is vállalná egy éven belül a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület.

A kormánnyal egyeztetne új, gazdaságélénkítő programjáról a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H), amelyben az általuk elképzelt munkahely teremtési tervüket ismertetnék a lehetséges együttműködés szándékával.

A kizárólag magyar tulajdonú családi vállaklozások által alapított egyesület „Bölcsőprogram" névre keresztelt javaslata szerint amennyiben az új munkahelyek teremtését a kormány tb járulék-, és adó menetességgel támogatná, a családi cégek átlagosan legalább egy új munkahely létrehozását vállalnák a jövő év végéig. „A 18-65 közötti munkaképes lakosság minél aktívabb bevonása az értéktermelésbe kiemelt feladata a következő időszaknak, ezért a foglalkoztatottság szintjének emeléséhez a magyar GDP mintegy harmadát családi tulajdonú magyar vállalkozásoknak is hozzá kell járulnia" - hangsúlyozza Rudas László, az egyesület elnöke.

A munkahelyteremtő projekt, ha megvalósul, az FBN-H szerint összességében több tízezer, vagy akár százezer munkahely megteremtését tenné lehetővé, amely szívóhatásával több tízezer munkanélkülit, illetve jövedelem nélküli státusban lévő potenciális munkavállalót vonna be a munkaerőpiacra.

Az elnök a Heti Válasz Online-nak elmondta: javaslatuk újdonsága abban rejlik, hogy nem a korábbi munkahelyteremtő támogatások szellemében kívánnak segítséget kérni az államtól, mivel a munkahely létrehozásának költségét magukra vállalnák a vállalkozások. „Egy-egy új munkahely, ezzel együtt álláshely megteremtése akár több millió forintos beruházást is jelenthet, teremtse azt akár multinacionális cég, akár az állam, akár egy vállalkozás." - magyarázza Rudas László. Viszont a tb járulék- és adómentességet nemcsak a speciális helyzetben lévők munkahelyteremtésére kérnék, hanem minden újonnan megteremtett állásban dolgozó után - legalább három évig.

„Egy ilyen programnak másik jelentős gazdaságfehérítő hatása is lenne, hiszen azok a jövedelmek, amelyek a szürkegazdaságban áramlanak, automatikusan kitisztulnának" - tette hozzá az elnök.

Az egyesület úgy látja, ha nincs járulékos költségvonzata, akkor mindenki tisztességesen elszámolná a költségei között azt a munkaerőköltséget, amellyel a gazdálkodását átláthatóvá teszi, és amellyel elkerüli, hogy másutt leadózott jövedelmét pumpálja vissza a feketegazdaságba. További hozadék, hogy az így megnövekedett munkaerőtömeg által megkeresett pénz bekerülne a fogyasztásba.

A javaslattal kapcsolatban az egyesület tanácsadó cégek és az együttműködő társszervezeteik bevonásával végzett számításai szerint, ha a programnak 10 százalék fölötti a munkanélkülieket felszívó hatása - azaz minden tíz, a Bölcsőprogramban létrehozott új munkahely legalább egy korábbi munkanélkülit képes újra visszaemelni a dolgozók sorába -, akkor a költségvetés számára az egyenleg pozitív lesz. Magyarán az elengedett, és ezért be nem folyt járulékok összegénél nagyobb lenne az az összeg, melyet a munkanélküli és egyéb ellátások megspórolásán és az elköltött fizetés utáni áfa-növekményen az állam bevételként ír jóvá.

Mindemellett az egyesület a program végrehajtása során a teljes átláthatóságot támogatja. Így a családi vállalkozások előző három évének statisztikai létszámát tekintenék alapnak. A tulajdonosi átfedések esetén pedig azzal zárnák be azt a kiskaput, hogy valaki az egyik érdekeltségéből elbocsátott munkaerőt vegye fel a kedvezmény igénybevételével a másik cégébe, hogy a vállalatokat konszolidált szemlélettel vennék figyelembe.

„Az értékelés pedig a következő gazdasági év statisztikai létszámának megállapításakor történne, s az a vállalkozó, aki az előző évben jogalap nélkül, tehát a statisztikai létszámának növelése nélkül vette igénybe többletmunkahelynek járó tb járulékmentességet, az a jegybanki alapkamattal növelt nagysággal köteles a költségvetésnek a jogosulatlanul felvett kedvezményeket visszafizetni." - magyarázza a keretrendszert Rudas László. „A munkahelyteremtés az a terület, ahol a stabilan működő magyar családi cégek a közvélekedéssel szemben legalább annyit tudnának tenni a magyar gazdaságért, mint a hatalmas multinacionális vállalatok." - véli az egyesület elnöke.

A programban nagyon sokszínü és változatos lehetöséggel lehet kooperálni.

Már most isvan a vízügynél több, mint 5000 ember idén. Az erdőgazdaságok most szerzödtek 2000 roma munkásra. Ezek szeríntem folyamatosan a belügyminisztériummal közösen kidolgozva oldanak meg, hogy a segélyeket és szociális juttatásokat hogyan lehet becsatornázni a közmunka programokhoz, ami tisztességes bért tartalmaz, és nem éri meg otthon várni a pénzosztási ídőpontot az őnkorminál.

Ezt akkor tényleg nem értem...:- (((

Nagyon hülye vagyok..- ((((((

http://www.gazdasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=133:az-eu-finanszirozza-a-szechenyi-tervet&catid=6:finan&Itemid=15

Az EU finanszírozza a Széchenyi-tervet
Mehlhoffer Tamás | 2010. november 10. szerda, 13:01 Széchenyi-terv Magyarország versenyképességének javítása, tíz év

Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a 2011. január 15-én elinduló Új Széchenyi Tervnek a Nemzetgazdasági Minisztérium szint. A költségvetés jelenlegi állapotában az állami kockázatviselés jórészt az uniós tárfinanszírozást jelenti.

Tíz évvel ezelőtt az első Orbán-kormány indította el azt a szakmai és vállalkozói párbeszédet, amely 2001 januárjában a gazdaságot dinamizáló Széchenyi-terv pályázataiban öltött testet. Az első Széchenyi- terv sikeres volt, így tíz évvel az első után a második Orbán-kormány 2011. január 15-én elindítja az Új Széchenyi Tervet, Magyarország felemelkedésének és talpra állításának programját. Hasonlóan az elsőhöz, az új program is nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul.

Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét.

Az állam az eddigi kínálati politika helyett a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kívánja a középpontba helyezni. A kormány jelentősen csökkenti a pályázatok számát, és nagymértékben egyszerűsíti a pályáztatási eljárásokat, valamint a pályáztatási intézményrendszert.

Jönnek a "jövő-iparágak"

„2010-ben három nagy kihívással néz szembe a magyar gazdaság. Egyrészt meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást és szigorú keretek között kell tartani az államháztartás hiányt, másrészt gyors lépéseket kell tenni a versenyképességi hátrányok felszámolására, harmadrészt meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, és növekedési pályára kell állítani a gazdaságot.

A befektetők, vállalkozások számára azonban legalább ennyire fontos, hogy megfelelő iránytűvel is rendelkezzenek: merre kíván haladni Magyarország, melyek a fejlesztés kiemelt területei, milyen kormányzati és önkormányzati fejlesztésekhez tudnak csatlakozni, milyen fejlesztésekhez nyújt az állam hazai vagy uniós forrásokból pótlólagos, kiegészítő segítséget.

Abban is igazat adok, hogy ennél sokkal többet kell tenni és lásd, Te magad előjöttél pár másodperc alatt tucatnyival, pedig nem is erőlködtél!

És mi nyerni akarunk, csak ez lehet a cél!

Még 1 fontos dolgot szeretnék mondani, ebben az összefüggésben nem számi itt az Orbán, nem számit itt a kormány, mi magyarok vagyunk fontosak, hogy élni akarunk és fogunk is!!

Végezetül az egyik kedves idézetemmel fárasztalak:- )))

Az EU finanszírozza a Széchenyi-tervet

Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a 2011. január 15-én elinduló Új Széchenyi Tervnek a Nemzetgazdasági Minisztérium szint. A költségvetés jelenlegi állapotában az állami kockázatviselés jórészt az uniós tárfinanszírozást jelenti.

http://www.uniotendereuropa.hu/alap.php?inc=1002&pid=126&PHPSESSID=f09971c617eb1503dc799d3b5bafa1d9

http://palyazatportal.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1272&Itemid=1

http://ujszechenyiterv.gov.hu/uj_szechenyi_terv

http://www.hbkik.hu/index.php?id=11900

http://www.gazdasag.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=6&Itemid=15

http://magzrt.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=14&Itemid=229

Stratégia
Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a 2011. január 14-én elinduló Új Széchenyi Tervnek. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja választ ad az ország előtt álló kihívásokra, és hosszú távon fenntartható növekedést biztosít.

A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Letölthető változat (pdf, 6810KB)

Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt. Az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a Kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslat a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében került megvitatásra. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe.

Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.

Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő:

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program

Böngészőben olvasható változat
Letölthető változat (pdf, 783KB)

2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program

Böngészőben olvasható változat
Letölthető változat (pdf, 1421KB)

3. Otthonteremtési Program

Böngészőben olvasható változat
Letölthető változat (pdf, 845KB)

4. Vállalkozásfejlesztési Program

Böngészőben olvasható változat
Letölthető változat (pdf, 644KB)

5. Tudomány – Innováció Program

Böngészőben olvasható változat
Letölthető változat (pdf, 2466KB)

6. Foglalkoztatási Program

Böngészőben olvasható változat
Letölthető változat (pdf, 518KB)

7. Közlekedésfejlesztési Program

Böngészőben olvasható változat
Letölthető változat (pdf, 1257KB)

A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit.

Az Új Széchenyi Terv megőrizte az első Széchenyi Terv titkát: nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul. Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötlettel, javaslattal, pályázattal és fejlesztéssel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. Az Új Széchenyi Terv olyan keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal.

Az Új Széchenyi Terv – hasonlóan az elsőhöz – a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az állam alapvetően a hazánk rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vesz részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol.

A Nemzeti Ügyek Kormánya az Új Széchenyi Terv keretében lépéseket tesz az üzleti környezet és a versenyképesség javítása érdekében. Ahhoz, hogy Magyarországon is a vállalkozó kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége, és teljesüljön az egymillió új és adózó munkahely célkitűzése, szövetséget kell kötni az állam és a vállalkozói szektor között.

"Bölcsőprogram": akár 100 ezer új munkahely?2011. március 22. 18:00

Álláspontjuk szerint amennyiben az új munkahelyek teremtését a kormány tb járulék-, és adó menetességgel támogatná, a családi cégek átlagosan legalább egy új munkahely létrehozását vállalnák a jövő év végéig. A 18-65 közötti munkaképes lakosság minél aktívabb bevonása az értéktermelésbe kiemelt feladata a következő időszaknak, ezért a foglalkoztatottság szintjének emeléséhez a magyar GDP mintegy harmadát családi tulajdonú magyar vállalkozásoknak is hozzá kell járulnia – hangsúlyozta Rudas László, az egyesület elnöke.