Illeték- és adócsalás útján adták el a volt állami üdülőt? Miért nem vett észre az ügyletből semmit az Illetékhivatal?

"Csapviz helyett kannás" c a Helyi Téma 2010 szept 29. számában: hosszú távon ballonos ivóvíz forgalmazására készül a fővárosi vízközmű vagyon haszonbérlője..

Demszky Gábor bírálta a budapesti közszolgáltató cégek - a gázszolgáltató, a víz- és a csatornázási művek - külföldi résztulajdonosai szerződéseinek Tarlós István által tervezett felülvizsgálatát. Ezek a vállalatok nagyon jól működnek, és profitot termelnek a fővárosnak.

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Főtáv Zrt. vezérigazgatóját szerdán, a déli órákban vitték el a cég XI. kerületi Kalotaszeg utcai székházából. A rendőrség a kihallgatást követően Kovács Lajost őrizetbe vette és hűtlen kezelés gyanújával eljárást indított ellene.

A vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve a Rákóczi Liget lakópark hűtő-fűtő rendszerére a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, és ezzel mintegy 180 millió forintos kárt okozott a cégnek.

Az ügyet az egyik hírcsatorna oknyomozó műsora robbantotta ki, mert a lakóparkot kivitelező cég igazgatóságában és felügyelőbizottságában több, az MSZP-hez közel álló személy is felbukkant. A magáncég kivitelező csúszásban volt, amikor a Főtáv a segítségére sietett, és elvégezte helyette a munkát.

a budapesti Bécsi utca a Budapest V. kerületi Bécsi utca Hrsz:24 413; 24 415; 24 439; 24 438; 24 437; 24 440; 24 416; 24 427 összevont telken elhelyezendő iroda, szálloda és kereskedelmi „léghajó” épület ügyében

A Váralja Szövetség, értesülve a tervekről és tájékozódva a tervezett beruházásról, az alábbi tiltakozó állásfoglalást és egyben felhívást fogalmazza meg a Budapest V. kerületébe tervezett „léghajó” hotel ügyében.

A tervezett beruházás indokolatlanul semmisítene meg öt már meglévő épületet, köztük két eklektikus, műemléki értéket képviselő – és a városkép meghatározásában kulcsszerepet betöltő – lakóházat. Ez az eljárásmód összeférhetetlen a kollektív műemlékvédelmi elgondolásmóddal.

A tervezett új épület sem stílusában, sem külsejében, se méreteiben nem illeszkedik a budapesti történelmi városképhez. A projekt megvalósulásával a történeti városkép véglegesen megsemmisülne.

Külön elszomorító a számunkra, hogy – noha a tervek már régóta előkészület alatt álltak – a tervezésbe a lakosságot és a civil, ill. szakmai szervezeteket semmilyen szinten nem vonták be, továbbá nem is értesítették.

A Váralja Szövetség a fentiek alapján a tervezett beruházást elfogadhatatlannak tartja s hivatalosan is csatlakozik a tiltakozó civilekhez. Felszólítjuk minden magyar honfitársunkat, hogy lépjen fel a tervezett projekttel szemben, s fejezze ki tiltakozását minden lehetséges fórumon.

Budapest, 2010. július 17

A Váralja Szövetség nevében

„Lelépés” a súlyos milliókkal: vége lesz a boldogságnak
Papcsák a botrányos végkielégítések rendszerének felszámolását ígéri

Százmilliárdokat visznek ki a külföldi mamutcégek
2010. július 17. 05:00

A panaszosok képviselőjeként Szalai József, a hajdani segesdi tsz-tag a megyei napilapnak elmondta: ötmillió hektárnyi szántó és egymillió hektár erdőterület után követelnek kárpótlást. Egymillió embert - 800-850 ezer dolgozót és 150-200 ezer nyugdíjast - érintett a szövetkezetek felbomlása - közölte. Szalai József az Alkotmánybíróság (Ab) egy 2001-es határozatára hivatkozik, melyben a grémium megállapította, hogy a kilencvenes évek elején hozott szövetkezeti törvények alkotmányellenesek voltak. A panaszosok követelése csaknem akkora, mint Magyarország hároméves költségvetése, s átlagosan 34 millió forint jutna minden egykori szövetkezeti tagnak.

A panaszosok Sólyom László köztársasági elnöknek is írtak, s kérték, fogadja bizottságukat. Csak egy levél érkezett válaszként az elnöki hivataltól, mely szerint az Ab nem tűzött ki végrehajtási időt az alkotmányellenesnek ítélt szövetkezeti törvények újratárgyalására, így nem történt mulasztás a parlament részéről. Ezután Schmitt Pál házelnökhöz fordultak. Bár a harmincnapos válaszadási határidő lejárt, még nem érkezett posta a leendő köztársasági elnöktől. "Az Országgyűlés olyan helyzetbe hozott bennünket (...), hogy ki kell lépnünk a nemzetközi porondra. Csak azt nem döntöttük még el, az EU-n belül Strasbourghoz vagy Brüsszelhez forduljunk" - zárta Szalai József szavaival az írást a napilap.

(MTI)

(1950–1953)

A kerületi határőrség parancsnoksága Fekszi László alez. kérésére és a H. M.-től kapott parancs alapján 450 főt küldtünk az osztrák határ biztosítására.

Tagad és a vagyonkezelőre mutogat a volt külügyi államtitkár a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladása ügyében. Horváthné Fekszi Márta, aki jelenleg Magyarország New-York-i ENSZ-nagykövete, azt állítja: a vagyonkezelő írásos utasítására járt el."

http://www.mno.hu/portal

Vándor Tamás szerint a magyar embereknek meg kell ismerniük, hogy a Kádár-éra évtizedeiben kik uralkodtak felettük. Egyikük Fekszi László nyugalmazott határőr ezredes, aki dicstelen szerepet játszott az ötvenhatos forradalom leverésében, és családja is szolgálta a rendszert. Lányát, Horváthné Fekszi Mártát a Bajnai-kormány nevezte ki hazánk ENSZ-nagykövetévé, előtte, a moszkvai kereskedelmi képviselet botrányos eladásának idején még a Külügyminisztérium államtitkáraként dolgozott.

Horváthné Fekszi Márta
Fotó: MeH

Pécsett született, 1954. február 11-én. Férjezett, egy nagykorú gyermek anyja.
Tanulmányait az ELTE Jogtudományi Karán végezte. Egyetem után sikeresen felvételt nyert a Külügyminisztériumba, ahol 1977-től a Konzuli Főosztály előadója. 1979 és 1982 között a Kijevi Főkonzulátuson dolgozik konzulként, majd főelőadó a Konzuli Főosztályon. 1989 és 1991 között a Bécsi Nagykövetségen Konzul. 1992-től a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának főosztályvezető-helyettese, majd 1997-től 2001-ig főkonzul Los Angelesben. 2002-től a Nemzetközi Jogi Főosztály főosztályvezetője, s mindemellett 2003-tól a Külügyminisztérium Jogi Szolgálatának vezetője főcsoportfőnökként. 2003-tól kormányzati főtisztviselő, 2004-től rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangban van. 2005-től a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, 2006-tól az újonnan megalakuló kormány Külügyminisztériumának államtitkára 2009 áprilisáig.
Nemzetközi jogot és konzuli jogot oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Főiskolán.
Angolul és oroszul beszél.