Egész Hajdúszoboszló tudja ,hogy kinek a tulajdonába kerültek a volt SZOT üdülők, H.szoboszlón.

A zalakarosi volt SZOT.- üdülő is az ő tulajdonában van , csak az is más nevén.

Nem lehet bizonyítani a fenti dolgokat, de olyan embertöl tudom aki igen közel áll Pántyához./nagyon közel/

Gyurcsány Ferenc kormányüdülő-lízingeléséhez kísértetiesen hasonló eset történt a Horn-kormány idején. Ekkor a hajdúszoboszlói kormányzati üdülő került Medgyessy Péter kormányfő barátja, a hajdúszoboszlói volt MSZMP-titkár cégének tulajdonába. Emlékezetes, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal üdülőügyek vizsgálatáról szóló jelentése, az őszödi esetet kivéve, titkos.

Monostori Lajosné, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke az elmúlt egy év során nem nyújtotta be a Medgyessy-kormány elé a hivatal előterjesztését a volt állami üdülővagyonról, ezért az ma államtitoknak minősül. Kivéve Gyurcsány lízingügyét, ezt a részt azonban a hivatal Szilvásy György, illetve Kiss Péter kancelláriaminiszter intenciói nyomán kijavította. A Medgyessy-kormánynak eddig tehát nem volt módja a nemzeti vagyont érintő ügyek tisztázására és az esetleges jogsértő állapot felszámolására. Ennek fényében érdekes egy másik üdülőügy.
Hat évvel ezelőtt egy másik kormányzati üdültetést végző szálloda különös körülmények között lelt gazdára. A kedvezményezett ebben az ügyletsorban Pántya György hajdúszoboszlói volt városi pártbizottsági első titkár, Medgyessy Péter barátja. Pántya cége a Thermál-Piramis Kft. úgy vásárolhatott meg két volt szakszervezeti üdülőingatlant, hogy csak az egyikre volt elővásárlási joga. Arra is úgy, hogy egy évvel korábban egyedül ő köthetett rá határozott idejű bérleti szerződést beprotezsált vállalkozóként, a bérleti jog azután elővásárlási jogot eredményezett a Hunguestnél mindkét ingatlanra. Az ingatlanokat versenytárgyaláson a Hunguest Portfolio Rt.
értékesítette, annak a Hunguest csoportnak a tagja, amely a Hunguest Vagyonkezelő Rt. vezetésével a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványba bevitt volt szakszervezeti ingatlanvagyont kezeli.

Dagadó villabotrány: Balatonőszöd helyett balatonszemesi ingatlant hirdettek
2003. augusztus 8. 7:00

Magyar Nemzet
A Hunguest Rt.-nek adta bérbe Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi kormányvillát, miután aláírták az ingatlan eladásáról szóló lízingszerződést – értesült a Magyar Nemzet. A HVG hírt adott arról: Gyurcsány cégét az az Etey Ferenc választotta ki, aki a Hunguest Rt. igazgatója volt. Kiderült az is: a „pályázati felhívás” egy balatonszemesi üdülő értékesítéséről szólt. Az eladásról szóló jelentést a kancelláriaminiszter levele nyomán változtatta meg a KEHI.

Balatonőszöd helyett Balatonszemes szerepel abban a hirdetésben, amelyre a kormány mint „nyilvános pályázatra” hivatkozik a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának eladása kapcsán. Lapunk kikereste a Népszabadság és az Új Magyarország című napilapoknak azokat a számait, amelyekben megjelent hirdetésre a kormány és Gyurcsány Ferenc sportminiszter mint vevő, valamint Szilvásy György, a kultusztárca államtitkára, Gyurcsány barátja és volt üzlettársa mint az értékesítés engedélyezője hivatkozik a balatonőszödi kormányüdülő egy 910 négyszögöles telken álló, vízparti, 300 négyzetméter lakóterületű, négy lakosztályos villájának 30 millió forintért való eladása kapcsán.

A két napilapban mindössze egy kishírnél alig valamivel nagyobb hirdetés tájékoztat a lehetőségről, ám eszerint Balatonőszöd helyett Balatonszemesen található az ingatlan. A hirdetés többi részlete (alapterület, teleknagyság) stimmel, ám azt már nem tartalmazza, hogy pályázati felhívásról vagy nyilvános versenytárgyaláshoz kapcsolódó ajánlattételről van-e szó.

A beavatottakon kívül így senki nem tudhatta, hogy a kormányzati üdülő egy részének eladásáról van szó.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) eredeti, még az előző kormány idején készült jelentése meg is állapítja: az 1994-es értékesítés során nem folytattak le nyilvános versenytárgyalást, a Gyurcsány Ferenc cégével, az ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-vel megkötött lízingszerződés a jogszabályok megkerülésével történt, ezért felmerül „a semmisség megállapításának jogi lehetősége”.

Gyurcsány Ferenc a lízingszerződés megkötése után bérbe adta az ingatlant a Hunguest Rt.-nek.

A szocialisták nem tudták térdre kényszeríteni Hollókőt, pedig mindent elkövettek: a kormány húszmillió forintot vett el, megvonva a központi támogatást. Most pedig, lopakodó módon, a Nógrád Megyei Közgyűlés szocialista vezetői, Borenszki Ervint előre tolva, „privatizálni” szeretnék – állítja Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés tagja, országgyűlési képviselő, megjegyezve, hogy a szocialista offenzíva célja: a feszültség keltés, az, hogy saját szocialista befektetőiket helyzetbe hozhassák.

A lap információi szerint túladna a Hungexpo Reklám Rt. 45 százalékos tulajdonosán, a Hungexpo Reklámügynökség Kft.-n az Inter Market Solutions Development AG. A hírt az Inter Market részéről egyelőre senki sem erősítette meg. A potenciális vevők egyelőre ismeretlenek, a Népszabadság azonban úgy tudja, hogy a jelenlegi tulajdonosok - a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - nem szándékoznak újabb részesedést szerezni a vállalatban, sőt az MFB jelenlegi tulajdonát is átadná az ÁPV Rt.-nek.

A Hungexpo Reklám Rt.-t 2001-ben alapította a Hungexpo Reklámügynökség Kft., a Szerencsejáték Rt. reklámcége, azaz a Fortuna Kft., valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. A tulajdonosok szándéka az volt, hogy marketingkommunikációs keretüket összefogva költik el, és így jelentős kedvezményeket vívnak ki maguknak a hirdetési piacon.

Ennek az elhatározásnak a szellemében a három tulajdonos 2006-ig szóló, kizárólagos és felbonthatatlan szerződést kötött a Hungexpo Reklám Rt.-vel. Az alapítókhoz később csatlakozott a Magyar Posta és a Postabank is.

A kormányváltás után az állami társaságok lecserélődött vezetése sorra jelentette be, hogy változtatna a megállapodáson. A posta és a Postabank felmondta a szerződést, a Hungexpo Rt. és a Szerencsejáték Rt. pedig tárgyalásokat kezdett annak módosításáról. Változott a Hungexpo Reklám Rt. tulajdonosi szerkezete is.

A Magyar Hírlap a tegnap bemutatott diabetológiai kongresszussal együtt 19 olyan 2002-ben tartott rendezvényről tud, ahol az állami kézben lévő Hungexpo Rt. meglehetősen alacsony áron adta ki területét a magánkézben lévő Expotrade-nek. A privát cég viszont ennél jóval több pénzért adta tovább a területeket a valódi bérlőnek.

Tavaly a Hungexpo egyik pavilonjában működő Big Brother valóságshow után a megrendelő produkciós iroda havi egymillió forintot fizetett és havi egymillió forint értékű reklámlehetőséget biztosított. A magánkézben lévő Expotrade Kft.-n keresztül bonyolított üzlet révén - egyes szakértők szerint - a Hungexpo Rt. mindössze 150 ezer forint bevételhez jutott az amúgy sikertelennek egyáltalán nem mondható reality show-ból.

A pénzek kijátszásának módszerét jól szemlélteti a 2001. december 17-étől 2002. január 4-éig a Hungexpón tartott Taizé közösség ökumenikus találkozója. Itt az Expotrade majd 83 millió forintért adta ki a területet. Ebből viszont a Hungexpónak tízmilliós nagyságrendű kára származott, amellett, hogy a költségek megtérítése után szinte egy fillér bevételt sem könyvelhetett el.

Az ifjú keresztények alaposan kirúghattak a hámból - legalábbis a rendezvény után született papírok erre utalnak. A vallási találkozó után például a Hungexpo Rt. mintegy 8,3 millió forintot fizetett ki takarításra. Hasonló következtetéseket lehet levonni a kárlista áttekintése után: a Fidesz közeli Axon csoporthoz kötődő Általános Fenntartó, Karbantartó és Működtető Kft. 2,7 millió forintot kapott a fiatalok rendezvénye alatt keletkezett hibák javításáért. A "nagy buli" után nemcsak a mosdócsapokat kellett itt-ott lecserélni, de - talán a menü miatt - a csatornahálózat dugulásának elhárítása is több mint egymillióba került.

Mint tegnap a Magyar Hírlap beszámolt róla, a Hungexpo Rt.-nél a Fidesz-kormány idején több esetben is az állami cégnek kedvezőtlen szerződéseket kötöttek, és az sem kizárt, hogy a trend az új vezetés alatt folytatódott. Barabás János, a Hungexpo Rt. új vezérigazgatója ezt cáfolta.

Korábban magánosították például az Expotrade Kft.-t is, amelynek 2003 végéig kizárólagos joga van a külső, nem kiállítási rendezvények szervezésére. A cég jelenleg a vezérigazgató tanácsadójának, Dégen István cégének, a Locomotiv Travel Kft.-nek a tulajdonában van. Bár Barabás János, a Hungexpo Rt. vezérigazgatója úgy nyilatkozott: az állami cég befolyásoló üzletrészt szerzett az Expotrade Kft.-ben, ám ennek nyomát április 7-én a cégadatbázisban nem találták.

Az elnök Medgyessy tanácsadójának férje

Tunyogi László, a Hungexpo Rt. igazgatótanácsának elnöke Medgyessy Péter kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának, Tunyoginé Akóts Klárának a férje. Tunyogi 2002. július 6-án került vezetô tisztségbe a Hungexpónál. A Millenáris Kht. új vezetése múlt nyáron az ő 80 százalékos tulajdonában lévő és vezetése alatt álló társaságot, az Econ-Trust Kft.-t bízta meg - Tunyogi szavai szerint "szabad kézi kiválasztással" - a közbeszerzések kiírásával és lebonyolításával. A cégben Akóts Klára tavaly május végén mondott le tulajdonáról. Tulajdonrészét egy családtag vette át a hárommillió forint törzstőkéjű kft.-ben.

Az MFB vizsgálatot kér

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója felkérte a Hungexpo igazgatóságának elnökét, hogy vizsgálja ki a részvénytársaság cégügyeit. Erős János erről elmondta, sérelmezte az említett írás egyik mondatát, amely szerint a Hungexpo állami felügyeletével megbízott MFB eddig nem kezdeményezett vizsgálatot. Erős János szerint ezzel hamis látszatot keltett az újság, mert az MFB mint a Hungexpo Rt. tulajdonosa csak akkor kezdeményezhetett volna a cikkben megnevezett ügyben bármilyen vizsgálatot, ha a Hungexpo menedzsmentje, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága arról bármiféle jelzést adott volna a tulajdonosnak, ez azonban nem történt meg. Erős János az MH-hoz írt soraiban arra is emlékeztet, hogy az MFB leányvállalatainál vizsgálatot folytatott a Kehi, ám a cikkben elmondott ügyre vonatkozóan nem tett semmiféle, a tulajdonost lépésre késztető megállapítást.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a Magyar Fejlesztési Bank vezetőitől azt kérte, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek több szálon is futó vizsgálatot a Hungexpo Rt.-nél a Magyar Hírlapban megjelent információk kapcsán.

Csillag István az MTI-nek szerdán elmondta, hogy péntekig kéri az átfogó vizsgálatban előzetesen már látható megállapításokat. A Magyar Hírlap értesülése szerint a Hungexpo területét egy cég úgy adta bérbe különféle rendezvényekre, hogy azért az állami cégnek sokkal kevesebbet, fizetett, mint amennyit a cégektől kért.

A miniszter elmondta, hogy Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója kedden megtette az intézkedéseket és megkezdődött a lapban megjelentek igazságtartalmának vizsgálata. A miniszter közölte: a vizsgálat megállapításának függvényében döntenek a következő lépésekről. Szeretnék elérni, hogy a Magyar Fejlesztési Bankhoz hasonlóan a Hungexpo Rt. is megtisztult, világos funkciót kapjon, nyitottá váljon és megszűnjenek a korábbi jelenségek.

Barabás János, a Hungexpo Rt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: egyetért a vizsgálattal, a tulajdonos levélben kért választ. A levélre adandó válaszok előkészítését megkezdték, és a megjelölt határidőre válaszolnak.

2003. júl. 30., 17:51

Leisztinger, Hülvely István - Hunguest Hotels Rt., vezérigazgató
Nemrég zárult le egy a Forrás Rt- Kárpótlási jegy cseréje, vagyis egy 9 milliárdos állami vagyon eladásának folyamata. Az ÁPV Rt. egy cégbe, nevezetesen a Forrás Rt.-be tömörítette 23 különbözõ vállalatban lévõ részesedését. A kárpótlási jegyek nagy részét viszont zömében nem magánszemélyek, hanem az Arago-cégcsoport jegyezte le, amivel a szavazatok több, mint 30 százalékát szerezte meg a Forrás Rt.-ben.
Ezzel az Arago gyakorlatilag átveheti az irányítást az állami cégben. Piaci híresztelések szerint az Arago Rt. vezérigazgatója, Leisztinger Tamás a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadója.

Az Arago gyakorlatilag átveheti az irányítást az állami cégben. Miért is történhet ez így? Ennek magyarázata az, hogy a közel 9 millió darab lejegyezhető Forrás-részvényből 5 millió törzsrészvény, vagyis szavazati jogot biztosít. Ez a részvénytipus (A) nem is lehet olyan kecsegtető a kisbefektetők számára, mint az osztalékot biztosító "B" tipusú részvény. A TEBÉSZ akkori vizsgálódásainak hátterében is az állt, vajon miért találtak ki két konstrukciót, ugyanis a Forrás részvénybe fektetők szelektálása csakis annak a csoportnak kedvez, amely kisebb részvénypakett megvásárlásával is képes megszerezni a cég irányítását.

Megkerestük a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnökét, aki a jegyzés előtt többször is hangot adott azon félelmeinek, miszerint a Forrás Rt részvényei nem a kárpótoltaknak nyújt befektetési lehetőséget, hanem újabb magánvállalatok gazdagodhatnak meg a több milliárdos állami vagyon eladásából. Az erre utaló jelek már akkor látszódtak, ugyanis egy Kárpótlási Jegy Hasznosító cég már akkor elkezdte felvásárolni a piacról a kárpótlási jegyeket. Ez - az akkor még meg nem erősített információk szerint - az Arago csoprt egyik cége volt.

A Forrás főrészvényes tehát az Arago. Vezetője Magyarország 4. leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb embere Leisztinger Tamás.

Dióslaki Gábor (Tebész elnöke) a Hír Tv azon kérdésére miszerint igaz e az a piaci híresztelés, hogy Leisztinger Tamás, az Arago vezetője a jelenlegi kormányzat gazdasági tanácsadója-e, nem adott pontos választ, de annyit elárult, valóban terjegenek hasonló hírek a piacon. Ha a szálak az MSzP-n keresztül az ÁPV Rt-ig vezetnek, könnyen gondolkodóba eshetnénk, vajon ki javasolta a Medgyessy kormánynak a Kárpótlási-jegy-Forrás Rt. részvénycserét.

Tény, hogy a Forrás Rt. jó üzlet. Akár 50 százalékos hasznot is hozhat tulajdonosának. További vizsgálódások tárgya lehet az is, vajon mennyit érnek valóban a Forrás Rt.-ben lévő cégek részesedései. Ha kiderül, hogy esetleg jóval többet ér egy-egy ingatlan, vagy cég, az akár 100 százalék hasznot is hozhat a befektetőnek. Így könnyű kiszámolni, hogy potenciálisan az állam akár 9 milliárdot is bukhat a Forrás Rt. eladásából.

Az Arago Rt. az elmúlt évek során többször került reflektorfénybe. A szocialista kötődésű céget összefüggésbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány milliárdos vagyonvesztésésével. A cég hosszabb, rövidebb ideig tulajdonolta a BÁV Rt-t, a Zalakerámiát, a Pick szalámigyárat. A teljesség igénye nélkül az internetről tallóztuk az alábbi Aragót érintő cikkeket:

A KPJHT-k közül csak nagyon kevés cégnek sikerült a megszerzett jegyeket az ÁPV Rt.-nél privatizációs pályázat során értékesíteni (pontos adatok nincsenek) - de azért volt, akinek sikerült. A nevezetesebb tranzakciók közül megemlíthetjük az Eravis szállodalánc, a Ganz Gépgyár Holding és a Baranyaker eladását a HB Westminster Kárpótlásijegy-hasznosító jogutódaként létrejött Arago Rt. számára. A Magyar Kárpótlási Jegy Hasznosító Rt. az egyszerûsített privatizációban jeleskedett: a Tüzépker Rt.-t vásárolták meg. A többség azonban a szabad piacon adta el a jegyeket, s a jegyhasznosító veszteségébõl csinált profitot egy vele érdekszövetségben álló másik társaságban. Az egész bulin „csak” az állam vesztett, meg az a pár ezer kárpótolt, aki nem az adókedvezményre, hanem a jegyhasznosítók majdani tõzsdére menetelére, s az akkor várható árfolyam-emelkedésre spekulált. (MIHÁLYI PÉTER, Élet és Irodalom, 1999. február 19.)

***

A cégbirodalom tényleges vagyona meghaladja a 30 milliárd forintot. Egyes vélekedések szerint Leisztinger sikereit a kitűnő belső információknak köszönhette, amelyek szinte kizárták a rossz üzlet kötésének lehetőségét. Saját vagyonából nagyobb összeget nem tett be egyik vállalkozásába sem, ugyanakkor cégei több alkalommal folyamodtak jelentős összegű hitelért valamelyik pénzintézethez. Az Arago-cégcsoport felépítésére jellemző a keresztbe tulajdonlás: hat-hét cég gyakorlatilag egybeforrt, változó mértékben birtokolják egymás részvényeit. Ezzel összefüggésben hallottunk olyan véleményt is, hogy a befektetési birodalom hatalmas tőkeereje csupán látszólagos, valójában az értékpapírok "vándoroltatásával" gerjesztették a növekedést... (Valencsik Ferenc, Cahflow magazin : 5/4/2001)

***

Milliókért játszották át a milliárdos SZOT üdülő-vagyont: a Hunguest Rt. vezetőinek "az információk csoportosításával" éveken át sikerült "megvezetniük" a kuratóriumot. Egy, korábban az alapítvány vagyonkezelő cégénél dolgozó informátorunk szerint a Hunguest Rt. menedzsmentjének pazarlása és rongyrázása nem ismert határokat. A menedzsment sportegyesületet alapított, majd nyomban négymillió forintot utaltak át az egyesületnek (azaz saját maguknak) "reklám célokra". A Hunguestnél a hivatalos papírokra nem került bélyegző, ismeretlen volt a belső iktatás. A vezetők Audi A8 Quatróval furikáztak. A cég, amelynek a szociális üdültetés anyagi alapjait kellett volna "kitermelni", ezzel nem foglalkozott, helyette például Forró Judit autóversenyzőt (Forró Tamás "médiaszemélyiség", aki akkoriban a mértékadó gazdasági napilap, a Világgazdaság kiadója volt, lányát) szponzorálta. (Tódor János, Cashflow, 4/4/2001)

***

Különleges privatizációs házasság történetét rögzíti az Eravis Rt. és a Hunguest Rt. titkos szindikátusi szerződése. A szakszervezeti üdülő-vagyont kizárólagosan kezelő Hunguest Rt. előbb létrehozott egy leányvállalatot (Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.), apportok révén fölhizlalta, majd pályázat nélkül, az általa kiválasztott Eravis-nak férjhez adta. A frigy során a vőlegény évi 600-800 millió forintos állami támogatás, és legalább 15 milliárd forint értékű vagyon rendelkezési jogához jutott, 16 évre – a valós érték töredékéért. ... Nem osztotta a Hunguest-ügyben őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását indítványozó ügyészség aggodalmát a Fővárosi Bíróság, amely szerint nem áll fenn a szökés és elrejtőzés veszélye, vagyis szabadon kell engedni a hűtlen kezeléssel gyanúsított Kovács Imrét, Képes Csabát és Jávor Miklóst. (Ekkor távozott Leisztinger huzamosabb ideig külföldre, úgy, hogy csak a szocialisták győzelme után tért vissza.)

A Hunguest vezetőit több mint egymilliárd forint vagyoni hátrány okozásával gyanúsítja a rendőrség. Sódor István, a Fővárosi Főügyészség vezetője elmondta: az ügyészség szerint a szökés veszélye fennáll, ezért fellebbeznek a bíróság döntése ellen. A büntetőügy hátterében az áll, hogy a volt szakszervezeti üdülővagyonnal gazdálkodás során a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt milliárdos vagyonvesztés érte. A több mint 360 üdülő- és egyéb ingatlan vagyonkezelésével az alapítvány 1993-ban saját cégét, a Hunguest Rt.-t bízta meg. A cég húsz évig kezelhette volna a vagyont az alapítvány kuratóriumának felügyeletével, ám a Hunguest az ingatlanok egy részének használati jogát bevitte egy olyan társaságba, amelyben csak kisebbségi tulajdonosi pozícióba került.

A Hunguest Hotels nevű társaságban a többségi tulajdonos az Arago csoporthoz tartozó Eravis konzorcium (Eravis Rt., Pannon-Váltó Rt., Aquincum Rt.) lett, amely 611 millió forintot fektetett be az üzletbe, az alapító 1,2 milliárd forinttal emelte meg a Hunguest Hotels tőkéjét. 1996 decemberében a Hunguest Hotels igazgatóságának – Kovács Imre, Képes Csaba, Jávor Miklós – döntésével 1,1 milliárd forint összértékben 16 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki az rt., amelyet az Eravis konzorcium tagjai jegyeztek le a kibocsátónak kedvezőtlen kamatfeltételekkel.

A nyomozó hatóság adatai szerint a kötvénykibocsátás „minden gazdasági célszerűséget nélkülözött”, 2000 december végéig 1,1 milliárd forintos kárt okozott a Hunguest Hotelsnek.

(Túl kövér menyasszony I. - Egy titkos szindikátusi szerződés gondola - jáky-sz)

***

5 914/2001/B. számú határozat az Arago Befektetési Holding Rt. megbírságolásáról

Az Arago Befektetési Holding Részvénytársaság (1113 Budapest, Bartók B. u. 152., továbbiakban Arago Rt. vagy holding) Eravis részvényekre megtett nyilvános vételi ajánlatával összefüggésben megindított vizsgálat tárgyában a mai napon az alábbi határozatot hozom.

Az Arago Rt.-t a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalmáról szóló szabályok megsértése miatt 5 000 000 forint, azaz ötmillió forint bírság megfizetésére kötelezem .

Indokolás : Az Arago Rt. egy hatmilliárd-háromszázötvenhárommillió forint jegyzett tőkével rendelkező, igen kiterjedt közvetlen és közvetett érdekeltségi körrel bíró pénzügyi befektető részvénytársaság. Az Arago Rt. meghatározó - felvásárlási eljárás eredményeként 88,73%-os - tulajdonosa a Domestore Gazdasági és Üzletviteli Tanácsadó Kft. (1113 Budapest, Bartók B. út 152., továbbiakban: Domestore Kft.). A jegyzőkönyvbe foglalt vallomások tanúsága szerint az ügyvezetői hatáskörbe tartozó döntéseket a Domestore Kft. vonatkozásában Leisztinger Tamás hozza meg.

Budapest, 2001. október 24.

Dr. Szász Károly s. k.,

a PSZÁF elnöke

***

Az Arago elállt a felügyelet elleni pertől2002. február 23. szombat gazdaság www.jogiforum.hu/hirek/

Valencsik Ferenc

5/4/2001

A cégbirodalom tényleges vagyona meghaladja a 30 milliárd forintot. A gazdasági csoport élén egy fiatalember áll, aki sakkozóként csak a másodosztályú szintig jutott, viszont üzletemberként már élvonalbelinek tűnik. Igaz, két éve majdnem mattolták...

Egyes vélekedések szerint Leisztinger sikereit a kitűnő belső információknak köszönhette, amelyek szinte kizárták a rossz üzlet kötésének lehetőségét. Saját vagyonából nagyobb összeget nem tett be egyik vállalkozásába sem, ugyanakkor cégei több alkalommal folyamodtak jelentős összegű hitelért valamelyik pénzintézethez. Az Arago-cégcsoport felépítésére jellemző a keresztbe tulajdonlás:

A Pick 2002 második félévében úgy határozott, hogy 2003-tól a hízósertések felvásárlására csak akkor köt szerzõdést, ha a termelõ kizárólag a Pick által meghatározott takarmányt használja. Nem hivatalosan a Pick már tavaly õsszel döntött a takarmányozó cégrõl; a Bábolna Takarmányipari Kft-t választotta. A tenyésztõk felháborodására a Pick értekezletet hívott össze, amelyen több takarmány-elõállító cég közötti választási lehetõséget ígért. 2002 vége felé a húsipari cég létrehozta a Pick Integrátor Dél-magyarországi Élõállat- és Takarmánykereskedelmi Kft.-t, amely és 2002 december közepétõl elkezdte az integrációs szerzõdések megkötését a kisebb-nagyobb sertéstartókkal, gazdaságokkal egyaránt.
A szerzõdés elsõ pontja szerint a termelõk a Pick által kijelölt partnertõl kell hogy beszerezzék a takarmányt. A szerzõdéskötéskor azonban még a Pick nem nevezte meg a takarmányforgalmazót és így iratta alá a szerzõdést a termelõkkel, akik semmit sem tudtak a megvásárolandó takarmány eredetérõl, áráról, beltartalmáról. Azonban sokan már akkor tudni vélték, hogy a Bábolna lesz a nyertes, hiszen a Pick Rt. tulajdonosa, az Arago Rt. tárgyalásokat folytatott az ÁPV Rt.-vel a Bábolnai Takarmányipari Kft. megvásárlásáról.
Ez év február 5-én levelet kaptak a termelõk a Pick Rt.-tõl, amelyben kész tények elé lettek állítva, miszerint a tenyésztõknek a Bábolna Takarmányipari Kft.-tõl kötelezõ vásárolniuk a tápot.
Juhász László, a Csanádpalotai Sertéstenyésztõ Kft. ügyvezetõje, a Vágóállat- és Hús-terméktanács elnökségének és a Sertéstenyésztõk Országos Választmányának tagja.elmondása szerint a nemzetközi gyakorlatban is ismert az ilyen típusú integráció. Azonban elõzetes vizsgálatok és a termelõk véleményének ismerete nélkül nem lehet sem kevés jószágot, sem több ezres állományt átállítani új takarmányra. Juhász úr a Pick Rt. illetékeseinek több fórumon is jelezte aggályait az integrátori szerzõdéssel kapcsolatban, amelyet a tenyésztõk többségével együtt maga is aláírt.
Azzal a kitétellel írták alá a szerzõdést, hogy a jól bevált tápot csak akkor cserélik fel a Pick által ajánlottra, ha olcsóbban, vagy még jobb minõségben tudják elõállítani a vágóállatokat. Ellenkezõ esetben a tenyésztõk többsége inkább megválik a Pick-tõl és új piacot keres. A helyzet mára ugyanis annyira kiélezõdött, hogy akár néhány százalékos hatékonyságcsökkenés, vagy elõállításiköltség-növekedés csõdhelyzetet teremthet az ágazatban. Ma a takarmány-elõállítás és -forgalmazás nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a sertéstenyésztés és húsfeldolgozás.
Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgatója az integrációs szerzõdések megkötését elsõsorban azzal indokolta, hogy így a cég számára a „a farmtól az asztalig" nyomon követhetõ a sertéshús elõállításának és feldolgozásának minden mozzanata. Az Integrátor Kft. létrehozásának az volt a célja, hogy el tudják látni ellenõrzött takarmánnyal a sertéstartókat így biztosítva az EU elvárásait. A vezérigazgató elmondása szerint a Pick a takarmányos partnerek között továbbra is fenn kívánja tartani a versenyhelyzetet figyelembe véve a sertéstermelõ partnereik tapasztalatait és igényeit, a meglévõ szerzõdéseiket pedig felülvizsgálják.
A sertéstenyésztõk értesüléseit, amely szerint az Arago Rt. megszerezte volna a bábolnai takarmányozási üzletág tulajdonjogát Leisztinger Tamás, az Arago Rt. elnöke cáfolta. A témával kapcsolatosan a Pick vezérigazgatója nem nyilatkozott.

Különleges privatizációs házasság történetét rögzíti az Eravis Rt. és a Hunguest Rt. titkos szindikátusi szerződése. A szakszervezeti üdülő-vagyont kizárólagosan kezelő Hunguest Rt. előbb létrehozott egy leányvállalatot (Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.), apportok révén fölhizlalta, majd pályázat nélkül, az általa kiválasztott Eravis-nak férjhez adta. A frigy során a vőlegény évi 600-800 millió forintos állami támogatás, és legalább 15 milliárd forint értékű vagyon rendelkezési jogához jutott, 16 évre – a valós érték töredékéért.

Sajtóhír: Őrizetbe vett Hunguest-vezetők
Az ORFK nyomozói házkutatást követően, őrizetbe vették a Hunguest Rt. volt vezetőit, K. Imrét és K. Csabát, valamint a cég gazdasági szakemberét, J. Miklóst - tudtuk meg rendőrségi forrásból. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja őket a rendőrség.

A több mint egymilliárd forintos károkozás információnk szerint a volt szakszervezeti üdülővagyon hasznosítása során következett be. A Hunguest Rt.-t a volt szakszervezeti üdülővagyon kezelésére hozta létre a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma.

K. Imrét és K. Csabát a közelmúltban napokban egy másik ügyben a BRFK hallgatta ki gyanúsítottként. A Hunguest vezetői ellen a BRFK csalás kísérletének alapos gyanúja miatt rendelte el a nyomozást. A BRFK 1999 őszén jogtalanul kiállított teljesítési igazolás miatt nyomoz. A Hunguest egy céget bízott meg 200 millió forintos sikerdíjért a Hotel Rózsadomb eladásával, az üzlet nem jött létre, ennek ellenére igazolták a munka elvégzését. Kár csak azért nem érte a céget, mert a Hunguest számláján nem volt számottevő készpénz.

***
Egy titkos szindikátusi szerződés a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelői Rt., a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt., a Hunguest Management Tőkebefektetési Kft., valamint az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. továbbá az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. által vezetett Konzorcium (tagjai: Pannon Váltó Rt., Aquincium Rt., és a Konzorcium képviseletét ellátó Eravis), között jött létre. Az összefonódást tovább bonyolítja, hogy a szerződéskötés idején, a többségi, illetve elsőbbségi részvénytulajdon révén a Konzorcium mindhárom cége a háttérben meghúzódó Aragó Rt - korábbi nevén: HB Westminster II Kárpótlásjegy-befektető Rt. - ellenőrzése alatt áll.

A szerződést aláíró személyek a névtelenség homályába vesznek. A kézjegyükkel szentesített szerződés ugyanis nem rögzíti a szerződést kötő cégek képviselőinek nevét! Így azt sem tudjuk: kik ők, jogosultak voltak-e, - s ha igen minek alapján - a szerződés megkötésére, vagy sem? Aláírásuk olvashatatlan kriksz-kraksz a szerződés végén. (Egyedül az Aqvincum Rt. nevében aláíró személy - Gál István - neve betűzhető, ám ennél több róla sem derül ki.)

Van tehát egy fantomok által aláírt titkos szindikátusi szerződés, amely elöljáróban leszögezi:

"A Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban Hunguest Rt.) Rt. és a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt. (a továbbiakban: Társaság) kijelenti, hogy a Társaság 100 %-os részvénypakettjének a kizárólagos tulajdonosa. A Társaság jegyzett tőkéje az 1966. augusztus 2. napján elhatározott alaptőke emelés következtében 850.000.000 Ft. A hivatkozott alaptőke emelés során a Hunguest Rt., mint Alapító a Társaságba apportálta a kizárólagos tulajdonában lévő, a Hunguest Csoporthoz tartozó 35 szállodát üzemeltető 25 Kft. 100 százalékos üzletrészét. A felek megállapítják továbbá, hogy a Társaság jogelődje a Hunguest Loft Fejlesztési Kft., a Társaság átalakulással jött létre."

A birtokunkban lévő, fantomok által szentesített titkos szindikátusi szerződésének bevezetőjéből tehát megtudjuk, hogy a Hunguest Rt. ettől kezdve Társaságnak nevezi az általa létrehozott Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.-t., melynek jogelődje, a Hunguest Loft Fejlesztési Kft. (cégjegyzékszám: 0109266038), szintén az ő szüleménye. Megtudjuk még, hogy a szerződés megkötését megelőző hónapokban tőkeemelést hajtottak végre a Társaságnál, alaptőkéje immáron 850 millió forint lett, továbbá azt is, hogy a tőkeemelés során a Társaságba apportálta 35 szállodát üzemeltető Kft. 100 százalékos üzletrészét, és hogy ezen tőkeemelt Társaság kizárólagos 100 százalékos tulajdonosa a Hunguest Rt.

***
Nézzük, mi van a paraván mögött! Miként született a Hunguest Rt., miként a Társaság, és valóban 850 millió-e a titokzatos szindikátusi szerződésben foglalt 850 millió?

A történet dióhéjban: A Hunguest Rt. születése a rendszerváltás idejére datálódik. Létét a politikának köszönheti: az Antall-kormány azzal az alig titkolt szándékkal, hogy megtörje a magukat átmentő állampárti szakszervezetek jogosítványait, 1992 szeptemberében "közös megegyezéssel" elvonta, majd a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány égisze alatt egyesítette a szakszervezeti üdülő-vagyont. Az alapítvány, az akkor (könyv szerint), 4.8 milliárd forintra értékelt vagyon működtetésére létrehozta a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaságot. (Hunguest Rt.- gondola szerk.)

Az Antall-kormány konstrukciója alapján a szállodák tulajdonjoga a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány birtokában maradt, "egyéb" ingatlanokat (telkeket), "nem szállodai" épületeket, azonban a " kedvezményes üdültetés eredményes működtetése érdekében" a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelői Rt.-be apportálták. A szóban forgó szindikátusi szerződés megkötését megelőzően, 370 (!) úgynevezett "nem szállodai ingatlan illetve telek tulajdonjoga vándorolt át ily módon a Hunguest Rt.-be, 3 milliárd 730 millió forint (!) (könyv szerinti) értékben.

De nem csak tollasodott, hanem szervezetileg is látványosan "átalakult" a Hunguest Rt.: 1995 végén már több tucatnyi Kft. működött az égiszük alatt, öt "leánycég" tulajdonjogának 50 százalékával azonban már nem ők, hanem a partnerek rendelkeztek. Működőképességüket az anyacég közel 400 millió forintos tőkeinjekcióval javította. (Ebben az időszakban született a kacifántos nevű Hunguest Loft Fejlesztési Kft. is, amely később, mint látni fogjuk, Hunguest Szállodai Részvénytársasággá, a szindikátusi szerződésben pedig Társasággá fejlődött.

Az Antall-kormány nemes elképzelései szerint a vagyonkezelő Hunguest Rt.-nek egy olyan speciális utalványrendszer bevezetését kellett kidolgoznia, amely révén "immáron" állampolgári jogon - kedvezményesen üdülhettek volna a szakszervezeti tagsággal nem bíró nyugdíjasok, munkavállalók, sőt még a munkanélküliek is.

A meghirdetett koncepció alapján a Hunguest Rt.-től megvásárolható üdülőutalvány árának 50 százalékát az állampolgárok, illetve a munkahelyeik, cégeik, a másik felét pedig a költségvetés fizeti. A kormány, és mindenkori utóda azóta is, évről-évre állja a szavát. 1998-ban például 800 millió forintot különítettek el az üdültetés támogatására, és a jövő évi tervezetben sem szerepel kevesebb.

***
1996 augusztus 2-án újabb forradalmi változásokra határozta el magát a Hunguest Rt. vezérkara: a Hunguest Loft Fejlesztési Kft. jogutódjaként létrehozták a mindössze 20 milliós alaptőkével bíró Hunguest Hotels Szállodai Rt.-t. És hogy ne legyen szegény a leány, hozományként beapportáltak 830 millió forint értékben, 36 szállodát, s velük a szállodákat üzemeltető 25 Kft.-t is. (Szakértőink szolid becslése szerint a 830 millióra becsült szállodák és Kft-k valós értéke még a koldusok között is megért 10-15 milliárd forintot). A hozomány mellé bokrétának pedig átadták a költségvetésből esztendőnként "járó" 800 millió forintos állami támogatás rendelkezési jogát. Az ily módon fölhizlalt leányt aztán, négy hónap múlva, pályázat nélkül (!) férjhez adták.

A frigyet szentesítő titkos szindikátusi szerződés szerint az Eravis 700 millió forintért vette meg a Hunguest Hotels Szállodai Rt. kvázi 850 millió forintos részvénycsomagjának 50 százalékát. (A közvéleményt és a sajtót pedig arról tájékoztatták, hogy tisztességes, a piaci viszonyoknak megfelelő üzletet köttetett, szó nem érheti a ház elejét, "hiszen a 425 milliós névértékű részvénycsomag 164,7 százalékon cserélt gazdát.")

Azonban még mindig nem találták kellően kövérnek a lányt. Ezért tőkeemelést hajtottak végre, melynek révén a Hungest Rt. további 611 millió forinttal gyarapította a Társaság hozományát. (Az Eravis 611 milliós tőkeemelését, a papírra vetett szerződés szerint, 364 millió forint készpénz, és egy 265 millióra /túl/becsült, volt munkásszálló /Csepel, Tejút u. 1./ fémjelezte.)

***
Mondhatnánk: a Hunguest Rt. és az Eravis, fele-fele arányban "igazságosan" megosztozott a Társasággá keresztelt leányon. Mondhatnánk, de nem tehetjük: a titkos szindikátusi szerződésben ugyanis "váratlanul" megjelenik a színen egy harmadik fél, a Hunguest Management Kft. És ha már megjelenik, akkor neki is "jár" valami:

"A Felek megállapodnak, hogy a Hunguest Rt. átruházza a Hunguest Management Kft. részére a kizárólagos tulajdonában lévő szavazati jogot biztosító 36 törzsrészvényt 36 millió forint névértékben..."

Tán mondani sem kellene: a Management Kft. ügyvezetője, és az Eravisz-birodalom "agytrösztje”, egy és ugyanazon személy: Leisztinger Tamás.

A Hunguest Rt. vagyonának átcsoportosítása ezzel azonban nem ér véget.

"A szerződő felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza 84 millió Ft vételár ellenében a Hunguest Travel Nemzeti Üdülési és Utazási Iroda Kft. 100 %-os üzletrészét a részére. A szerződő felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza a könyveiben 146.900.000 Ft értéken nyilvántartott 7.500 darab Cirrusz Rt. bemutatóra szóló törzsrészvényét 146.000.000 Ft értéken a Társaság részére. A szerződő felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza a H § H Hotel Service Kereskedelmi Kft. 50 %-os üzletrészét névértéken a Társaság részére."

***
A titkos szindikátusi szerződés megváltoztatta a pénz áramlásának rendszerét is: a korábbi alapítvány - Hunguest Rt. - a szállodákat üzemeltető kft. szerződéses láncolat helyét az alapítvány - Hunguest Rt.- Társaság (Hunguest Hotels Rt.) - a szállodákat üzemeltető kft-k szerződéses láncolata foglalta el.

A "zseniális" koncepció lényege: a Hunguest Rt. a tulajdonosi-, a rendelkezési- és a birtokjog átadásával, nem csak egy nyereségesen működő vagyont "privatizált" át a Társaságba, hanem az általa megszervezett Társaság bevételeitől is megszabadult, a morzsáival is beéri, holott annak teljes egésze korábban őt illette. (A Hunguest Hotels Szállodai Rt. 1996 évre 5,5 milliárdos árbevétel mellett, 300 millió forint adózási előtti nyereséget prognosztizált, és további 300 milliós, ingatlanok értékesítéséből származó nyereséggel is számoltak!)

"A felek megállapodnak, hogy a Társaság által irányított, korábban kizárólag a Hunguest Rt.-hez tartozó szállodákat üzemeltető Kft-k üzemeltetési management szerződést kötnek a Társasággal. A szállodákat üzemeltető Kft-k e szerződés alapján 1997 január 1-től kezdődően később meghatározandó számítás szerinti árbevételük után összesen 13 százalékos üzemeltetési management díjat + Áfát kötelesek a Társaság részére megfizetni. A szerződő felek megállapodnak, hogy a Társaság a Hunguest Rt.-vel haszonbérleti szerződést köt. A Társaság 1997 január 1-től kezdődően a Hunguest Rt. felé haszonbérként az ingatlanok üzemeltetéséhez kapcsolódó áfa-nélküli árbevétele után számított 4 %-ot fizet."

A Hunguest Rt. adakozási kedve a továbbiakban sem csökken.

"A szerződő felek megállapodnak abban, amennyiben a Hunguest Travel tartozásai a Hunguest Rt. felé nem kerülnek rendezésre, úgy a Hunguest Rt. a tartozást rendezi, vagy a 4 %-os haszonbérleti díj terhére a tartozást egyenlegezik visszatartás formájában."

És még egy bőkezű passzus:

"A felek megállapodnak, hogy az 1996-os naptári évben a Társaság által irányított Kft-knél, valamint a Társaságnál képződő adózás utáni eredményt a Hunguest Rt. nem vonja el osztalékként, hanem az egyes társaságok eredménytartalékába helyezi."

A szerződésből természetesen a garanciák sem hiányoznak.

"Amennyiben a Társaság irányítása alatt álló Kft-k összesített pénzállománya 1997. január 31-i főkönyvi kivonata szerint 1.100.000 000 Ft alatt marad, a Hunguest Rt. a hiányzó részt köteles pótolni."

A titkos szindikátusi szerződés jó gazda módjára azt is leszögezi:

"A Hunguest Rt. szavatolja, hogy a Társaság tulajdonában lévő Kft-k mindegyike a Társaság 100 %-os tulajdonában vannak, mindegyik Kft. 100%-os üzletrésze per-, igény-, és tehermentes. A szavatossági jog biztosítására a Hunguest Rt vállalja, hogy hibás teljesítés esetén 8 napon belül 50.000.000 Ft átalány kártérítést fizet az Eravis Rt. részére. A Hunguest Rt. az átalány kártérítés összegét tudomásul veszi, és erre vonatkozó megtámadási jogról lemond. Az Eravis Rt. az átalány kártérítést meghaladó kárát követelheti. A Társaságnak a Hunguest Rt-vel szemben fennálló kártérítési igénye nem csökkenthető a Hunguest Rt. által az Eravis Rt.-nek kifizetett átalány kártérítés miatt."

Végül, de nem utolsó sorban: a titkos szindikátusi szerződés fantom aláírói, a jövőre is gondolva, hosszú távon gondoskodtak arról, hogy még véletlenül se lehessen a szerződésben foglaltakat büntetlenül megváltoztatni.

"A felek rögzítik, hogy jelen szindikátusi szerződés és annak alapján az Eravis Rt.-nek a Hunguest Hotels Rt.-be történő befektetése, valamint a Hunguest Rt-től történő részvényvásárlás célja, értelme és feltétele, hogy a Hunguest Hotels Rt. legalább 16 évig háborítatlanul rendelkezzen a szállodák használati, hasznosítási és üzemeltetési jogával haszonbérleti szerződés keretében. A Hunguest Rt. szavatolja, hogy a Hunguest Hotels Szállodaipari Részvénytársaságot jelen szerződés aláírásától számított legkevesebb 16 éven keresztül (2013. március 26-ig) megilleti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján biztosított szálloda használati, üzemeltetési jogok a haszonbérlet keretében. Amennyiben a jelzett 16 éves időtartamig az ingatlanok közül valamelyikre nézve a használati, üzemeltetési, haszonbérleti jogok, illetve jelen szerződésben biztosított haszonbérlet nem vagy csak korlátozottan állnak a társaság rendelkezésére, akkor azt azonos értékkel vagy azonos értékű használati viszonnyal a korlátozás, illetve a megszűnéstől számított 30 napon belül a Hunguest Rt. köteles kompenzálni, vagy a Társaság részére az érintett ingatlan szállodai üzemre alkalmas (a felszerelési és berendezési tárgyakkal együtt értendő) forgalmi értékét pénzügyi megváltásként 30 napon belül megfizetni. Amennyiben a kompenzációs kötelezettségének a Hunguest Rt. nem tenne eleget, úgy a Ptk. szabályai szerint tartozik felelősséggel a Társaságnak és a Társaság részvényeseinek minden olyan kárért, amely abból származik, hogy a szállodák nem vagy csak korlátozottan állnak a Társaság rendelkezésére."

***
- Az ügylet deklaráltan első lépés abban a folyamatban, amely a menedzsment számításai szerint a szállodalánc felújításához szükséges 10-15 milliárd (!) forint hitel és tőke bevonását célozta - összegezte a tranzakció lényegét Kovács Imre, a Hunguest Rt. elnöke és a Társaság elnök-vezérigazgatója.

- Mostanra értek be a csoportnál zajló racionálási törekvések - nyilatkozta a tranzakcióról Képes Csaba, a Hunguest Rt. vezérigazgatója, a Társaság igazgatója.

A Hunguest Rt. és az Eravis berkeiben oly üdvösnek és racionálisnak minősített tranzakciót a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumában azonban nem mindenki látta oly üdvösnek és racionálisnak. Illetve nem is látták, láthatták, lévén:

- Az alapítvány kuratóriuma nem tudja mi történt a Hunguest Hotels Rt. és az Eravis között, pontosabban mi is csak a sajtóban megjelent híreket ismerjük, erről az ügyletről - nyilatkozta Bányai Judit a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány titkára.

- Bár az alapítvány tulajdonosa a Hunguest Rt.-nek, a leányvállalatok megalakítása óta az ellenőrzés elég kétséges - ismerte el Bérces Anna, az Alapítvány kuratóriumának tagja, a Hunguest Rt. felügyelő bizottságának elnöke, aki "mellesleg" a Pénzügyminisztérium Társadalmi Kiadások Főosztályának helyettes vezetője is.

Az alapítvány kuratóriumának néhány tagja vizsgálatot is kezdeményezett. Úgy vélték:

"Ez a szindikátusi szerződés tipikus példája a közvagyon átjátszásának. Egy jó társasági szerződés ugyanis minden esettben tartalmazza, miként kell az értékelést elvégezni az üzletrész eladása során. Ebben a szindikátusi szerződésben azonban nyoma sincs a reális értékbecslésnek és a kölcsönös előnyöknek. A csodálatos környezetben lévő lilafüredi Palota Szálló például már önmagában többszörösét éri a vételárnak. De nem volt pályázat sem. Az üdülővagyont az köz vagyonának kezelésével megbízott Hunguest Rt. vezetőinek közreműködése révén az Eravis-birodalom suba alatt bekebelezte. Az Alapítvány tulajdonjoga már csak névleges. A rászorulóknak szánt állami dotáció millióinak útja és felhasználása is teljes egészében ellenőrizhetetlen."

A Hunguest Rt., a Társaság és az Eravis vezetői, jogászai szerint ellenben semmiféle törvénysértés nem történt, mondván:

"A Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. alapító okirata csak a vagyonkezelői Rt. tulajdonosi struktúrájával, tőkeemelésével kapcsolatos döntéseket köti az alapítvány kuratóriumának előzetes hozzájárulásához, a szóban forgó ügylet azonban nem a vagyonkezelési Rt., hanem csak a leányvállalatának a tulajdonviszonyait módosította. Arról nem is szólva, hogy a Hunguest Rt. és a Társaság jogi értelemben, nem állami közvagyont, hanem egy magánalapítvány vagyonát kezeli, így a közbeszerzési törvény, nem vonatkozik rá, tehát a pályázat kiírása sem volt kötelező."

***
Sajtóhír: Fellebbez az ügyészség - Szabadlábon a Hunguest-ügy három gyanúsítottja

Nem osztotta a Hunguest-ügyben őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását indítványozó ügyészség aggodalmát a Fővárosi Bíróság, amely szerint nem áll fenn a szökés és elrejtőzés veszélye, vagyis szabadon kell engedni a hűtlen kezeléssel gyanúsított Kovács Imrét, Képes Csabát és Jávor Miklóst.

A Hunguest vezetőit több mint egymilliárd forint vagyoni hátrány okozásával gyanúsítja a rendőrség. Sódor István, a Fővárosi Főügyészség vezetője elmondta: az ügyészség szerint a szökés veszélye fennáll, ezért fellebbeznek a bíróság döntése ellen. A büntetőügy hátterében az áll, hogy a volt szakszervezeti üdülővagyonnal gazdálkodás során a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt milliárdos vagyonvesztés érte. A több mint 360 üdülő- és egyéb ingatlan vagyonkezelésével az alapítvány 1993-ban saját cégét, a Hunguest Rt.-t bízta meg. A cég húsz évig kezelhette volna a vagyont az alapítvány kuratóriumának felügyeletével, ám a Hunguest az ingatlanok egy részének használati jogát bevitte egy olyan társaságba, amelyben csak kisebbségi tulajdonosi pozícióba került.

A Hunguest Hotels nevű társaságban a többségi tulajdonos az Arago csoporthoz tartozó Eravis konzorcium (Eravis Rt., Pannon-Váltó Rt., Aquincum Rt.) lett, amely 611 millió forintot fektetett be az üzletbe, az alapító 1,2 milliárd forinttal emelte meg a Hunguest Hotels tőkéjét.
1996 decemberében a Hunguest Hotels igazgatóságának – Kovács Imre, Képes Csaba, Jávor Miklós – döntésével 1,1 milliárd forint összértékben 16 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki az rt., amelyet az Eravis konzorcium tagjai jegyeztek le a kibocsátónak kedvezőtlen kamatfeltételekkel.

A nyomozó hatóság adatai szerint a kötvénykibocsátás „minden gazdasági célszerűséget nélkülözött”, 2000 december végéig 1,1 milliárd forintos kárt okozott a Hunguest Hotelsnek.

(gondola - jáky-sz)

1. A Közgyűlés elfogadja az Igazgatóság javaslatát, miszerint a 2000-es ...

4. A Közgyűlés a mai nappal a Társaság Igazgatóságába megválasztotta a következő személyeket:
Bihari Vilmos,
dr.Csáki György,
dr.Csikós Csaba,
Fülöp Attila,
Kovács Tamás,
Lazányi Béla,
Leisztinger Tamás
és Oláh Lajos;

továbbá szintén a mai nappal a Társaság Felügyelő Bizottságába megválasztotta a következő személyeket: Gránicz János,
Váradiné dr.Nádasi Magdolna
és dr.Vértes András.

A Közgyűlés a Társaság Üzemi Tanácsának javaslata alapján a Felügyelő Bizottságba a munkavállalók képviselőinek megválasztotta
Golhovics Gábor és
Csókási Zoltán urakat. A Közgyűlés a Társaság tisztségviselőinek tiszteletdíját változatlanul hagyta.

5. A Közgyűlés a Társaság könyvvizsgálójának a mai nappal a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t (1051 Budapest, Nádor u. 21), illetve természetes személyként Kéry Juditot (MKVK tagsági igazolvány száma 005406) választja meg. A könyvvizsgálatért a Deloitte & Touche Kft-nek fizetendő éves díj maximuma 16,5 millió forint.

6. A Közgyűlés a mai nappal a Társaság Alapszabályát számos ponton módosította.

- Csak a lapok híradása nyomán, januárban értesültem arról, hogy a szegedi Picknek milyen terjeszkedési elképzelései vannak a magyar piacon, s hogy ennek mi esetleg lehetséges elemei volnánk - reagált Zám András, a gyulai nagyüzem első embere. Ugyanakkor megjegyezte: cégük többségi tulajdonosának, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés Rt.-nek (HAGE) nincs eladási szándéka.

A Gyulai Húskombinát Rt. igen hosszú privatizációs vesszőfutás után a kilencvenes évek közepén került a nádudvari székhelyű HAGE Rt. többségi tulajdonába, amely részvényeinek csaknem 80 százalékát birtokolja. A kisebbségi, megközelítően 20 százalékos részvénycsomag a Magyar-Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alap (MAVA) tulajdona. A gyulai húsipari cég utóbbi esztendőkben elért teljesítménye sikertörténetnek nevezhető. Éves árbevétele ostromolja a 15 milliárd forintot, miközben az eredmény - jobb üzleti év után - sem sokkal marad alatta az egymilliárdos lélektani határnak. Közben bővült termékskálája, ennek nyomán piacai és több mint ezerkétszáz alkalmazottjával Békés megye legnagyobb iparvállalata. A Gyulai Húskombinát Rt. a honi húspiacon óriási versenyben van vetélytársaival. Az ágazatban a legnagyobb szeletet vita nélkül a győri Ringát és a budapesti Herzet is magába foglaló Pick Szeged Rt. mondhatja a magáénak, amelynek éves forgalma meghaladja a 60 milliárd forintot. A Gyulai Húskombinát az eladósorba került Délhús Rt. mögött, holtversenyben Pápával és a Zalahússal harmadik-ötödik legnagyobb szereplője a piacnak, megközelítően 8 százalékos részesedéssel.

A néhány általunk megkérdezett, de neve mellőzét kérő szakember szinte kész tényként emlegeti, hogy a Délhús Rt. a Pick-csoporthoz kerül. Értesüléseink szerint nem zárható ki, hogy a szegediek a Gyulai Húskombinát Rt. kisebbségi - MAVA tulajdonában lévő - részvénycsomagjának megszerzését akarják rövidtávon elérni. Ennek némiképp ellentmondani látszik, emlékeztettek szakemberek, hogy ekkora tulajdonrészt nem érdemes megvenni a gyulai cégben. Míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy 20 százaléknyi részesedéssel valóban nem lehet érdemi befolyást gyakorolni egy cég gazdálkodására és stratégiájára, de arra éppen elegendő, hogy belelássanak a lapjaiba. A Pick Szeged Rt. jövőbeni elképzeléseiről szólva Lajkó József titkárságvezető elmondta: bár a Dél-Alföld fővárosának cége a legnagyobb feldolgozó a honi sertés- és marhahús-ágazatban, de mindez az EU-csatlakozás küszöbén kevés. Különösen annak fényében, hogy a nyugat-európai meghatározó cégek nagyságrendjét figyelembe véve a szegediek jelenleg a középkategória alsó harmadának felelnek meg, ezért mindenképpen nőniük kell. Ennek gyakorlatilag egyetlen útja a kül- és a belföldi felvásárlás. Erre minden jel szerint a Pick Szeged Rt.-ben komoly tulajdonrésszel rendelkező Arago Befektetési Holdingnak Rt.-nek van pénze. A társaság alapító vezérigazgatója, Leisztinger Tamás nemrégiben nyilatkozott a lapokban, amelyből kiderült, hogy az Arago kifejezetten rövid idő alatt 15 milliárd forintot fektetett a magyar húsiparba. (Az emlitett cégeken kívül Gyöngyösön, Cegléden és Szekszárdon is vannak érdekeltségei, eszközei.)

Nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Nem lehet tudni, hogy egy év múlva ki irányítja a most eladás előtt álló Délhúst. Pontosan a gyulai következményeket sem lehet felmérni, mint hogy kétséges, mit szól majd az esetleges fúziókhoz a Gazdasági Versenyhivatal, amely eddig minden esetben rábólintott a Pick Szeged Rt. növekedésére. Ezzel kapcsolatban Lajkó József arra emlékezetett, hogy a versenyhivatal nem alapvetően egy-egy cég piaci részesedését, hanem a versenyfeltételek érvényesülését tartja szem előtt.

Húsipari szakemberek szerint az ezredforduló utáni magyar húsipar egyik nagy kérdése, hogy idővel létrejön egy vagy több olyan nagy honi húsos csoport, amely a nagy kereskedelmi láncokkal szemben eredményesebb alkut tud folytatni a termékek áráról.

Bod Tamás

Fodor István
Ami eddig értékpapír volt, az mostantól már csak papír, érték nélkül: 2000 februárjában felszámolás sorsára jutott MiZo Baranyatej Rt. részvényei a múlt héten lezárult értékesítési akció után már nem képviselnek értéket. A tejipari vállalat eszközeinek, gyárának és készletének új gazdája ugyanis alacsonyabb vételárat fizetett, mint a cég egykori teljes hitelállománya, így a tulajdonosok a felszámolás után egyetlen fillért sem kapnak, és a hitelezőket is csak részben tudják kártalanítani. A tulajdonosok mostantól már csak szobájuk kitapétázására használhatják az egykor milliárdokat érő részvényeket.

A MiZo részvények piaca 1994 óta tartja többé-kevésbé lázban a befektetéssel foglalkozó spekulánsokat és brókereket. Ebben az évben kínált fel ugyanis az Állami Vagyonügynökség mintegy 104 ezer darab Baranyatej részvényt kárpótlási jegyekért cserébe, így több magánszemély vált tulajdonossá. A következő években megtörtént a társaság teljes privatizációja, és a Bajczi Zoltán - Jeredán Miklós nevével fémjelzett konzorcium többségi, mintegy 95%-os többségi részesedést szerzett a társaságban. Ezután a részvényeket a Budapesti Értéktőzsdére is bevezették, ahol az egyik legillikvidebb papírnak számított a MiZo: elvétve született csak néhány üzlet a részvényre.

A társaság felszámolása 2000. február 17-én indult meg, az addig viszonylag stabil MiZo részvények mélyrepülése is ekkor kezdődött. Az akkoriban még 1000 forint körüli áron vásárolható értékpapírok ára zuhanni kezdett, és 350-400 forintig esett, ezen a szinten több spekuláns is vásárolt belőle. A vállalat részvényeit 2000 nyarán kivezették a tőzsdéről, ekkor a piac értékítélete már nem nagy perspektívát vetített előre: a kivezetés előtt a részvények ára már csak 50-60 (!) forint körül mozgott. A tőzsdei értékpapír-listáról történt törlés után a budapesti OTC (tőzsdén kívüli) kereskedelemben tűnt fel néha egy-egy kisebb csomag MiZo: a bátor befektetők 100 forint körül vásárolgattak abban a reményben, hogy sikerül hitelezői megállapodást kötni, ami az Rt. továbbélését jelentette volna.

Fodor István

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója sajtóértesülések szerint tárgyalásokat folytat az Új MiZo Rt. többségi tulajdonrészét birtokló Dalmand Rt. megvásárlásáról. A pénzember nemrég meghatározó tulajdonrészt szerzett a Villányi Borászati Rt.-ben, a borkombinátot üzemeltető társaság neve ezért 2002 decemberében Csányi Pincészt Rt.-re változott. Nem akarunk találgatni, de a legújabb tejipari akvizíció lezárulta után akár új nevet is kaphat a pécsi székhelyű Új MiZo Rt.

Borban az igazság -tartja a népi bölcsesség. Mostantól azonban a szállóige akár át is alakulhat, hiszen a borászat után a tejiparba kíván sajtóértesülések szerint pénzt fektetni Csányi Sándor. Az OTP Bank első embere nagy lehetőségeket lát a magyar tejpiac 11-12%-át birtokló Új MiZo Rt. megvásárlásában, ezért lépéseket tett a társaság fő tulajdonosának, a Dalmand Rt.-nek a megvásárlására. A tárgyalások meg nem erősített információink szerint nemrég kezdődtek, így várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, hogy a vörös- és fehérborok palackozása után egy másik fehér ital gyártóját is megszerezze az ismert pénzember.

Az 1994-ben megalkotott gyógyszertári törvény alapján 1997-ben az önkormányzatok tulajdonában lévõ Megyei Gyógyszerellátó Vállalatot (Pharmaco) és a hozzá tartozó patikákat a Vagyonátadó Bizottság zártkörû részvénytársasággá alakította át, majd a város a részvényeit eladta a nem kifejezetten szakmai befektetõnek számító Aragó Rt.-nek. A privatizáció után a város tulajdonában öt patika maradt: a két Fõ téri, a Szt. Márton, a Szelestey és a Károly Róbert utcai. Utóbbinak bevonták az engedélyét, így maradt négy. Mivel az 1994-es gyógyszertári törvény azt is elõírta, hogy patikák csak betéti társaság vagy önálló vállalkozásként mûködtethetõk, Szombathely a fent említett négy gyógyszertár bérleti jogának megszerzésére 1996. decemberében országos pályázatot írt ki.

A kiírást az önkormányzat a Nexum Rt közvetítésével a Gyógyszerészeti Kamara állásfoglalása szerint alakította ki, ezért a már "bent" dolgozó gyógyszerészt speciális pontrendszerrel elõnyben részesítették a külsõ pályázóval szemben. A négy patika közül kettõ betéti társaságként, kettõ pedig önálló vállalkozóként pályázott. A Pharmaco Rt. újdonsült tulajdonosai ugyan igyekeztek mind a négy patikát rávenni arra, hogy velük alakítsanak betéti társaságot, de a "megkeresés" (amely a gyógyszerészek személyes elmondása szerint leginkább a szép emlékû ÁVH módszereire emlékeztette õket) a legtöbb esetben süket fülekre talált... A Pharmaco Rt-nek létérdeke volt, hogy a legforgalmasabb szombathelyi patikákban érdekeltséget szerezzen, ugyanis a négy említett gyógyszertár havonta közel hatvan milliós forgalmat bonyolít le, s a gyógyszer-nagykereskedelem patikák nélkül szinte semmit nem ér.
Két évvel ezelõtt a betéti társasági szerzõdés részleteirõl nem tudtunk érdemleges információkat szerezni. Miután a törvény a társaság gyógyszerész beltagjának csupán 25 százalékos tulajdoni hányadot ír elõ, az üzletbe kültagként minimális felelõséggel bárki beszállhatott. 1997-ben a Pharmaco tulajdonosai két patikában nem tudtak érdekeltséget szerezni, ezért a gyógyszertári központ Széll Kálmán utcai épületét csereingatlanként ajánlották fel a Fõ téri Kígyó- és a Szelestey utcai gyógyszertár épületének tulajdonjogáért. A közgyûlés az üzletre rábólintott, bár a Fõ téri patikát üzemeltetõ gyógyszerész beperelte az önkormányzatot, ugyanis álláspontja szerint a régi bérlõt elõvásárlási jog illette volna meg. (A Szelestey utcai patikus "a pályázat érdem nélküli elbírálása" miatt két éve perli az önkormányzatot.) A hivatal arra hivatkozik, hogy csere esetén az elõvásárlási jog nem illeti meg a már bent lévõ bérlõt. Közben a Westpharma tulajdonosai a Szelestey utcai patikában az eredetileg pályázó gyógyszerészt nyugdíjazta, a mûködtetésére pedig betéti társaságot alakított. A cégbírósági bejegyzés szerint a Vasi Calendula bt-be kültagként az Arago Rt. és a Domestore Kft. is beszállt. Utóbbi cég tulajdonosa az Arago rt., a Cirrusz Rt. és a bejegyzésen a Westpharma mellett az Arago központi figurája, Leisztinger Tamás neve is szerepel. A Fõ téri patikát üzemeltetõ Szentlélek Gyógyszertári Bt.-be a Quadron Kft. és a Cirrusz Rt. lépett be, s hogy a képlet ne legyen oly bonyolult, elõbbi cég tulajdonosa is a Cirrusz Rt.
A Szent Márton utcai patikát a Vasi Szent Márton Gyógyszertár Bt. üzemelteti, amelyben a fent említett Domestore Kft. lépett be kültagként.
A betéti társasági szerzõdésekrõl újbóli megkeresésünk nyomán sem sikerült többet megtudnunk, sõt az érintett gyógyszerészek elégedettségüknek adtak hangot. A nyugat-magyarországi panaszkodó patikusok a Világgazdaságnak eljuttatták a szerzõdés egy másolatát. Ezek szerint a bt-k 99 évre alakultak, és a gyógyszerészeknek 75-80 százalékban a Westpharmától kell rendelniük. A cikk szerint "a patikusok sérelmezik, hogy három éve nem emelkedtek a bérek a bt.-kben, és titoktartási kötelezettséggel tartoznak a Westpharmának". Állításuk szerint, ha szerzõdéseik bármely részletét a sajtóval vagy bármely kamarával megismertetik, elveszítik munkahelyeiket, illetve ezzel együtt szolgálati lakásukat is. Egyébként Leisztinger Tamás "nem tud ilyen szerzõdésekrõl a versenytanács anyaga sem tartalmaz erre utaló szövegrészt , viszont természetesnek tartja az üzleti titkok megtartását." A Világgazdaság szerint a birtokába került szerzõdések teljes egészében a patikusok állítását támasztják alá, így nem véletlen, ha az iratokat megtekintõ jogász "modern kori rabszolgaságként" jellemezte a szerzõdést. Az újságcikkel kapcsolatban felkerestük a Westpharma ügyvédjét is, de miután a jogászt a budapesti központból nem erõsítették meg, így nem nyilatkozhatott. A szövevényes történet igazi furcsasága, hogy a cégadatok szerint bizony az Arago Rt. nem csak a gyógyszer-nagykereskedelemben, hanem a kiskereskedelemben is érdekelt, az 1994-es gyógyszertári törvénynek pedig pont az volt az egyik célja, hogy a kettõt szétválassza.

***

A képviselő elmondta, hogy birtokába került két levél, amely határozottan alátámasztja ezt a vélekedést - adta hírül a HavariaPress. Az első levelet Szilvásy György írta Kiss Péter kancelláriaminiszternek, még június 23-án. Ebben az üdülő értékesítéséért annak idején felelős helyettes államtitkár azt kérte, hogy a miniszter járjon közben a KEHI-jelentés módosítása érdekében. A második levelet, alig egy héttel később a miniszter írta a független ellenőrző hivatal vezetőjének, Monostori Lajosnénak, felkérve őt a jelentés módosítására. Szíjártó szerint ennek nyomán több tény is kimaradt az újraírott jelentésből. Abban így már nem szerepel, hogy az eladónak nem volt joga az ingatlan értékesítésére, miképp az sem, hogy az ingatlan eladásáról feladott apróhirdetés nem tesz említést versenytárgyalásról. Végül az sem szerepel az új jelentésben, hogy a hirdetésben eladásról volt szó, Gyurcsány cége ennek ellenére lízingbe vehette az értékes tóparti ingatlant.

bűnözők kormánya..