Külön érdekesség egyébként, hogy a képviselői klubot így most Gyurcsánytól bérli..."

és vajon adófizetői pénzből???

még szerencse h a parlamentet nem adták el, különben azt is vissza kellene bérelni egy szocialista nagytőkéstől...

A Magyar Nemzet mai száma szerint Gyurcsány Ferenc az érdekeltségébe tartozó ALDO Kft-n keresztül vette meg 1994-ben többek között a MeH óvodáját is. Ebben a cégben volt később tulajdonostárs az értékesítések akkori engedélyezője, Szilvásy György.

A lap értesülése szerint a balatonöszödi kormányüdülő egyik villája mellett Gyurcsány Ferenc más kormányzati ingatlanokhoz is hozzájutott Szilvásy György miniszterelnöki hivatalbéli helyettes államtitkársága idején. Ekkor adták el a kancellária - többek között a MeH óvodájának is helyet adó - Budapest belvárosi, V. kerületi Szalay utca 4. szám alatti ingatlanját is, melyből a Gyurcsány érdekeltségi körébe tartozó ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft. több szintet megszerzett, így az óvoda helyiségeit is.

Az ALDO Kft. 1994. május 26-án kötött szerződéssel vette meg az ingatlan hatodik és hetedik emeletét; az összesen 478 négyzetméternyi területért két részletben húszmillió forintot fizetett a cég. A jelenleg országgyűlési képviselői klubként üzemelő alagsorhoz, illetve földszinthez egy szintén 1994-ben kötött, hároméves lízingszerződéssel jutott hozzá az ALDO Kft. Külön érdekesség, említi a lap, hogy a képviselői klubot most Gyurcsánytól bérli annak üzemeltetője.

Külön érdekesség egyébként, hogy a képviselői klubot így most Gyurcsánytól bérli annak üzemeltetője. A szerződés eredetileg öszszesen 13 millió forintos lízingdíjat és maradványértéket állapított meg, ám mivel a cég 1995-ben előtörlesztett, így a szerződés szerint összesen csak 11 millió forintot kellett kifizetnie ezekért a helyiségekért.

A napilap emlékeztet: Gyurcsány 1994-ben megvette a balatonöszödi kormányüdülő egyik 900 négyszögöles telken álló, vízparti, 300 négyzetméter lakóterületű villáját. Az ingatlanhoz a sportminiszter cége, az ALDO Kft. egy hamarosan lejáró, tízéves lízingszerződéssel jutott hozzá, amelynek során a tulajdonjogért összesen harmincmillió forintot fizetett.
A kormányüdülő egy részének értékesítését Szilvásy György, a MeH akkori gazdasági helyettes államtitkára engedélyezte. Szilvásy, aki Gyurcsány Ferenc baráti köréhez tartozik (annak idején mindketten a KISZ, majd a Demisz vezetői voltak) egyébként később - 2000. december 29. és 2002. május 23. között - abban a cégben (az ALDO-ban) volt Gyurcsány tulajdonostársa, amelyen keresztül a tulajdonszerzés lebonyolódott.

Szilvásy vasárnap a Nap-keltének adott interjúban elismerte: bár a MeH vezetői értekezletén külön felhatalmazást kért és kapott, hogy engedélyezze az öszödi kormányüdülő egyik villájának értékesítését, ilyen felhatalmazással akkor - tehát amikor a Gyurcsány-cég megszerezte a kormányzati ingatlanokat - általában is rendelkezett. Szavai szerint: "Nekem önállóan is volt hatásköröm erre, mert már föl voltam hatalmazva(...), hogy az ilyen ügyleteket engedélyezzem." Elmondta azt is: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) állami ingatlangazdálkodásról szóló jelentése "némi szabálytalanságokról" ír a balatonöszödi kormányvilla eladása kapcsán.
Hozzátette azonban, az még nem tekinthető véglegesnek, mert a MeH a jelentés bizonyos részeit vitatja. Gyurcsány Ferenc - bár erre korábban nem látott lehetőséget - hétfőn kezdeményezte Kiss Péter kancelláriaminiszternél, hogy a Fidesz kérésének megfelelően a KEHI-jelentés az öszödi kormányüdülőre vonatkozó része nyilvánosságra kerüljön. Mind Szilvásy, mind Gyurcsány szerint az értékesítés szabályos és jogszerű volt. Keszthelyi András, a miniszter kabinetfőnöke elmondta: a kérdéssel már foglalkozott egyszer egy állami számvevőszéki vizsgálat, amely nem talált kifogásolnivalót az ügyben.

Répássy Róbert a Magyar Nemzetnek kedden úgy nyilatkozott: addig, amíg a KEHI jelentését nem hozzák nyilvánosságra, nem akar találgatni. A fideszes politikus szerint tanulságos lehet majd annak összehasonlítása is, hogy mi szerepelt a KEHI eredeti - még az előző kormányzati ciklusban indult vizsgálatból született - jelentésében és a jelenlegi kormány által később elfogadandó változatban.

A Postabanknál a bajok nem teg-nap kezdôdtek, de Horn mindigmegmentette kedvenc bankárját.Így aztán, ha Princzet megvádol-ják hûtlen kezeléssel, tôle is megkellene kérdezni, miért tûrte,hogy idáig fajuljanak a bankügyei. Mert Princz még az idéntavasszal is újabb és újabb golf-pályákat, sörgyárat, meg mé-regdrága ingatlanokat vett, ésszponzorált mindent, ész nélkülszórva az állam, a befektetôk ésa betétesek pénzét.Lassan elkészül a Postabank idei te-vékenységét összegzô könyvvizsgálóijelentés, a bank új vezetése pedigmegkezdte a sajtóérdekeltségek leépí-tését, s lemondta a mintegy félmil-liárd forintra szóló szponzorálásiszerzôdéseket is.

Mert a veszteség –mint az már most is látható – lega-lább 140 milliárd forintra rúg.

A régi vezetés, mielôtt végre az újkormány menesztette, elôbb mégalaposan kitakarította a bankot, skifizetett mindent, rendben, nagy-vonalúan... S még olyan szerzôdéstis hagytak hátra, melynek alapjánaz új vezetés is kénytelen volt 30millió forinttal jótékonykodni. Voltpersze, amikor a támogatás – lega-lábbis részben – megtérült. Egyik ilyen volt a Tv 2-t mûködtetô MTM-SBS Televízió Rt.-nek oda-ítélt 160 millió forintos támogatás,melyért cserébe a csatorna tartóz-kodott a Postabankot bírálóösszeállítások közlésétôl. Így ma-radt ki többek között a Tények cí-mû mûsorból – a Postabank köz-gyûlését követôen – két vezetôbankszakemberrel készült interjúis, amelyben vélhetôen nemcsak di-cséretek hangzottak el a bank gaz-dálkodásáról.De ugyanezzel a 160 millióval ját-szotta át Princz és csapata a Postabanksajtóbirodalmának vevôkijelölési jo-gát ez év végéig a Moellendorf-cso-portnak, s ezért volt kénytelen az újbanki vezetés a közelmúltban úgydönteni, hogy nem keres (mert nemkereshet) befektetôt a Kurír kiadásá-hoz, hanem szünetelteti a megjele-nést.De a többi lap vevôkijelölési joga isa Moellendorf-csoport kezében vanez év végéig, s kérdés, hogy ôk tud-nak-e, akarnak-e valamit is tenni azeladások érdekében, noha – mint azta bank új vezetése már kinevezésekorkijelentette – az év végéig meg akar-nak szabadulni attól a veszteségtôl,amit a mintegy 20 lap kiadása jelent.

A hazai média 30 százalékát uraló banki lapcsoportnak egyébként Agri-média néven közös érdekeltsége van a napilapok piacát túlnyomórészt uraló Népszabadság Rt.-vel, s ott van a nyomdaiparban a Szikra Rt. révén, il-letve a Radio Bridge-et mûködtetô Híd Rádió Kft.-ben is.

A bank sajtó-szekciója tehát sokfelé kinyújtottacsápjait, s bár az évek során sokveszteséget halmozott fel, még így isnagy anyagi értéket jelenthet.De, hogy a különbözô fejlesztések,beruházások, szponzorálások és tá-mogatások valójában milyen szem-pontok szerint történtek a Postabank-nál, azt nemigen lehet megfejteni.Mert ha már egy banknál sem a ha-szon a legfôbb vezérelv, ott már nagybaj van. És tényleg nagy volt a baj –már régen is –, s ezt a régi kormány istudta, csak épp nem illett bele a si-kerpropagandába.M ost, hogy egyre többen vetik fel a régi postabanki vezetôk büntetôjogifelelôsségének lehetôségét, nem kerülhetô meg az MSZP–SZDSZ-es pénzügyi kormányzat felelôssége sem. Hiszen a bajok nem tegnap, hanemmár régen kezdôdtek, s Horn Gyula nemegyszer személyesen mentettemeg kedvencét a leváltástól. Akkor,amikor a hiány még korántsem voltekkora, s a károk, még csökkent-hetôek lettek volna. Így aztán – haPrinczéket megvádolják hûtlen keze-léssel – tôlük is meg kellene kérdezni,miért tûrték, hogy idáig fajuljanakegy többé-kevésbé állami bank ügyei.Hogy miért várták meg idén tavasszala parlamenti szünetet a Postabankújabb megsegítésével, s miért nem za-varták el a kis kedvencet azonnal. Ak-kor legalább nem vett volna újabb ésújabb golfpályákat idehaza és Spanyol-országban, sörgyárat, meg további mé-regdrága ingatlanokat. S nem szponzorált volna még nagyobb elánnal mindent, ész nélkül szórva az állam, abefektetôk és a betétesek pénzét.Persze a tulajdonosok felelôssége isfelvethetô lenne.

A magyar állammintegy 20,
a Magyar VillamosmûvekRt. közel 9,
a Fejlesztési Bank pedig 43 százaléknyi tulajdonnal

rendelkezett idén augusztusban, ami együtte-sen bôven elég lehetett volna a bele-szólásra. De nem szóltak bele, mert at-tól féltek, hogy visszaszól a politika. Shogy ennek az egész zavaros, pénz-ügyinek már-már alig nevezhetô tör-ténetnek mi lett volna a vége a szocia-lista kormány forgatókönyve szerint,azt szerencsére nem tudhatjuk meg,mert közbeszóltak a választási ered-mények...Azt pedig, hogy a Postabank régivezetôit – élükön a havi nyolcmilliósfizetést zsebre vágó Princz Gáborral –felelôsségre vonják-e, ma még csak ta-lálgathatjuk. Mert ahhoz bizonyítanikéne a szándékos, a tudatos károko-zást.

Elvileg az igazgatóság tagjai isfelelôsségre vonhatók lennének,rossz, hibás, nagy kárt okozó dönté-seikért, de kérdés, hogyan dönt a tu-lajdonos? Az igazgatóságnak egyéb-ként tagjai voltak – egyebek között

Széles Gábor, a Videoton és az Ikaruselnöke,
Derzsi András, a Malév elnö-ke,
illetve Pongrácz Antal, a Szeren-csejáték Rt. korábbi elnöke, a Malévleendô vezérigazgatója is.

A könyvvizsgáló jelentések tehátkészülnek, és sok minden tisztáznak,sok mindenre választ adnak majd. Deazt valószínûleg sohasem tudjuk meg,hogy hová tûnt az a százvalahány mil-liárd... Még akkor se, ha megint ne-künk kell majd ezt is fizetni!
G. T. S.

Olajozott ügyletek

1995 decemberében három párt hat képviselôje intézett az olaj-gate-ügyben kérdést a kormány-hoz. Parlamenti vizsgálat is in-dult, de mivel a bizottságban aszocialisták voltak túlsúlyban, ajelentést nyolcvan évre titkosí-tották. Most készül a Kormány-zati Ellenôrzési Iroda (KEI) je-lentése az olajgate-rôl, melynekegyes részletei nyilvánosaklesznek.A közelmúltban készült el a Kor-mányzati Ellenôrzési Iroda jelentéseaz olajgate-korrupció néven elhíre-sült ügyrôl. Az 1995-ben kipattantbotrány hátterét parlamenti bizott-ság vizsgálta ki akkoriban, ám a je-lentést Nikolits István, az MSZP-kormány titkosszolgálatokat felügye-lô minisztere elôbb nyolcvan évretitkosította, aztán nagyvonalú gesz-tussal egyes részleteinél 30 évre mér-sékelte a titkosságot. A KEI most ké-szülô jelentésének egyes részleteinyilvánosak lesznek.Amikor 1995 végén kirobbant azolajgate korrupciós ügy a parlament-ben, a hazai média diszkréten félrefor-dította a fejét, s olyan – néhány má-sodperces – tudósítások kerültek adás-ba, amelybôl a nézô csak aztállapíthatta meg, hogy ezek már me-gint szidják egymást valamiért, és rá-galmazzák Pál Lászlót, akit pedignemrég váltottak le az ipari miniszter-ségbôl, és csak Mol-elnök lett szegény. Pedig – amire még korábban nemvolt példa – három párt hat képvise-lôje intézett ugyanabban az ügybenkérdést a kormányhoz, de mivel aparlamenti vizsgálóbizottságban aszocialisták voltak túlsúlyban, a je-lentés enyhén szólva is csak kozme-tikázott lehetett.Pál Lászlót nem sokkal korábbanállította félre Horn Gyula, aki ekko-riban számolt le pártjában az ellen-zékkel, mert sokat feszegették, hogya miniszterelnöki és a pártelnökitisztségeket szét kéne talán választa-ni. „Nem kell!” – mondta Horn, s Pál meg sem állt a Mol-székházig, holott az olajról korábban csakannyit tudott, hogy foltot hagy a ru-hán. De Horn arra azért figyelt, hogynem kell több balhé sem a pártban,sem a kormányban, így a lefokozottminiszter és társai ügyét eltussolták,amit meg nem lehetett, azt titkosí-tották. Még így is kiderült azonban, hogy

Pál László és Dunai Imre

hosszúidôn át olyan magáncégeket iktatotta magyar–orosz államközi szállítá-sok közé, amelyekben érdekeltségeikvoltak. Így aztán – míg az áru valójá-ban meg sem mozdult, csak papíron– ôk és cégeik jól kerestek a fiktívüzleten.De szépen hozott a másik vonal is,tekintve, hogy Pál László volt a ma-gyar–orosz államadósság lebontásáralétrehozott tárcaközi bizottság veze-tôje.

Így aztán Hujber Ottóval,

azMSZP vállalkozási tagozatának el-nökével zárt „pályázatokon” kizáró-lag a párthoz közel álló személyek-nek és cégeknek nyújtottak jelentôshaszonnal kecsegtetô üzleti lehetô-séget, méghozzá úgynevezett negatívkamatozású hitellel. S bár még az ak-kori Miniszterelnöki Hivatal vizsgá-lata szerint is elvtelenül és korruptmódon mûködött a tárcaközi bizott-ság – hiszen szinte minden tagjánakvoltak személyes érdekeltségei atranzakciók mögött –, a felelôsségrevonás elmaradt. Aztán, amikor kor-mányrendelettel – immár hivatalo-san is – titkosították a pályázatokat,már annak sem volt akadálya, hogyPál és Hujber saját pályázataikat bí-rálják el. S az ügyben feltehetôen to-vábbi vezetô szocialista politikusoktucatjai érintettek...További érdekesség a magyar–orosz adósság lebontásának történe-tében, hogy

Máté László

neve 1998-ban ismét felbukkant, amikor ta-vasszal, a parlament utolsó ülésétkövetôen, a kormány saját hatáskö-rében, rendelettel kísérelte meg el-kótyavetyélni az egymilliárdos állam-adósságot. És Mátét megint ott emlegették a húsosfazéknál, ezúttalmint angol befektetôt, s nem rajtamúlt, hogy a tranzakció nem sike-rült.Közben a Mol Rt. – az elnök elle-nére – gazdasági sikert sikerre hal-mozott, s az MSZP sajtója a cégeredményeivel próbálta meg tisztáramosni a „megrágalmazott” expoliti-kust, s neki tulajdonítani a vállalat-óriás évi átlagosan 22-25 milliárdosnyereségét. Így nem meglepô az sem,hogy most, amikor felvetôdött Pál menesztésének lehetôsége, a szocia-listák tiltakoznak a „politikai tisztogatás” ellen. Még azt is felvetették,hogy a külföldi befektetôk „nemnéznék jó szemmel”, ha leváltanák a Mol elnökét. „Mert személye a folya-matosság garanciája” – mondják.Hát talán épp ezért kéne mennie!

A Magyar Hírlap a tegnap bemutatott diabetológiai kongresszussal együtt 19 olyan 2002-ben tartott rendezvényről tud, ahol az állami kézben lévő Hungexpo Rt. meglehetősen alacsony áron adta ki területét a magánkézben lévő Expotrade-nek. A privát cég viszont ennél jóval több pénzért adta tovább a területeket a valódi bérlőnek.

Tavaly a Hungexpo egyik pavilonjában működő Big Brother valóságshow után a megrendelő produkciós iroda havi egymillió forintot fizetett és havi egymillió forint értékű reklámlehetőséget biztosított. A magánkézben lévő Expotrade Kft.-n keresztül bonyolított üzlet révén - egyes szakértők szerint - a Hungexpo Rt. mindössze 150 ezer forint bevételhez jutott az amúgy sikertelennek egyáltalán nem mondható reality show-ból.

A pénzek kijátszásának módszerét jól szemlélteti a 2001. december 17-étől 2002. január 4-éig a Hungexpón tartott Taizé közösség ökumenikus találkozója. Itt az Expotrade majd 83 millió forintért adta ki a területet. Ebből viszont a Hungexpónak tízmilliós nagyságrendű kára származott, amellett, hogy a költségek megtérítése után szinte egy fillér bevételt sem könyvelhetett el.

Az ifjú keresztények alaposan kirúghattak a hámból - legalábbis a rendezvény után született papírok erre utalnak. A vallási találkozó után például a Hungexpo Rt. mintegy 8,3 millió forintot fizetett ki takarításra. Hasonló következtetéseket lehet levonni a kárlista áttekintése után: a Fidesz közeli Axon csoporthoz kötődő Általános Fenntartó, Karbantartó és Működtető Kft. 2,7 millió forintot kapott a fiatalok rendezvénye alatt keletkezett hibák javításáért. A "nagy buli" után nemcsak a mosdócsapokat kellett itt-ott lecserélni, de - talán a menü miatt - a csatornahálózat dugulásának elhárítása is több mint egymillióba került.

Mint tegnap a Magyar Hírlap beszámolt róla, a Hungexpo Rt.-nél a Fidesz-kormány idején több esetben is az állami cégnek kedvezőtlen szerződéseket kötöttek, és az sem kizárt, hogy a trend az új vezetés alatt folytatódott. Barabás János, a Hungexpo Rt. új vezérigazgatója ezt cáfolta.

Korábban magánosították például az Expotrade Kft.-t is, amelynek 2003 végéig kizárólagos joga van a külső, nem kiállítási rendezvények szervezésére. A cég jelenleg a vezérigazgató tanácsadójának, Dégen István cégének, a Locomotiv Travel Kft.-nek a tulajdonában van. Bár Barabás János, a Hungexpo Rt. vezérigazgatója úgy nyilatkozott: az állami cég befolyásoló üzletrészt szerzett az Expotrade Kft.-ben, ám ennek nyomát április 7-én a cégadatbázisban nem találták.

Az elnök Medgyessy tanácsadójának férje

Tunyogi László, a Hungexpo Rt. igazgatótanácsának elnöke Medgyessy Péter kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának, Tunyoginé Akóts Klárának a férje. Tunyogi 2002. július 6-án került vezetô tisztségbe a Hungexpónál. A Millenáris Kht. új vezetése múlt nyáron az ő 80 százalékos tulajdonában lévő és vezetése alatt álló társaságot, az Econ-Trust Kft.-t bízta meg - Tunyogi szavai szerint "szabad kézi kiválasztással" - a közbeszerzések kiírásával és lebonyolításával. A cégben Akóts Klára tavaly május végén mondott le tulajdonáról. Tulajdonrészét egy családtag vette át a hárommillió forint törzstőkéjű kft.-ben.

Az MFB vizsgálatot kér

A következő hetekben tizenegy volt állami gazdaságot adnak el. A társaságok között van a Bábolna Rt. is, amelyről azonban a tervek szerint - speciális finanszírozási helyzete és hatalmas adósságai miatt - külön előterjesztés is készül.

A cégek eladása után jórészt csak a speciális agrárvállalatok maradnak állami kézben. A Népszabadság nem hivatalos értesülései szerint a privatizációs szervezet előterjesztése több ponton is a kormányra bízza a döntést az eladás gyakorlati kivitelezésével kapcsolatban.
Az elképzelés szerint nyílt versenyeztetéssel hirdeti meg a cégeket. A tíz társaság privatizációjában elsősorban a jelenlegi munkavállalók számára jutna előny, utánuk következnének a jelenlegi igazgatósági, illetve fb-tagok, majd a céggel integrátori kapcsolatban álló termelők, végül a belföldi szakmai befektetők.

A terézvárosi önkormányzat vagyonkezelő cégének eltűnt milliói után kutat a cég igazgatóságának és felügyelő bizottságának több tagja.

Reményi János és Tátrai Eszter július 29-én megtekintették a trezort, de ahogy számítani lehetett rá, pénzt nem, csak egy üres szatyrot találtak.

a kormányüdülő egyik villája, amely Gyurcsányhoz került, a barátja (Szilvássy György, akkori, 1993as állatitkár javalatára:

Az éltető Források

Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…”
2003. augusztus 1. 7:00

Torkos Matild
Előre látható volt, hogy az MSZP közeli Arago csoport lesz a kedvezményezettje a szociálliberális kormányzat kárpótlásijegy-csere fedőnevű végkiárusításának. Most éppen kilencmilliárd forintra taksált állami tulajdonú üzletrészekkel stafírozták ki a Forrás Rt.-t, amelynek részvényeire be lehetett cserélni a még piacon kallódó kárpótlási jegyeket.

Az A sorozatú papírok szavazásra jogosítják a részvénytulajdonosokat. E papírokból vásárolt az Arago éppen annyit, hogy irányíthassa a céget. A B sorozatúak gazdái pedig osztalékot kapnak. Ha lesz. Az Arago csoport eddigi piaci viselkedése alapján feltételezhető, hogy nem lesz. A Forrás Rt.-ben irányítási jogot szerzett Arago csoport törvényesen végzi majd el – leginkább a saját hasznára – az ÁPV Rt. helyett a vagyonkezelést vagy a végkiárusítást.

A kilencmilliárd forintra értékelt vagyonhoz képest elég olcsón szerezhették meg a Forrás fő tulajdonosi jogát. Nyilvános kibocsátáson, mindenki szeme láttára.

Ugyanúgy, ahogy a szocialista holdudvarbéli Britton csoport tehetett szert potom egymilliárd forintért a harmincmilliárd forintos éves árbevételt elérő Pannonplast Rt. irányítási jogára, a K&H Equities Kulcsárának segítségével. A Pannonplast papírjaira elkövetett felvásárló ügyletsornál is ott bábáskodott az állam egy tízmilliárdos állami tőkeinjekcióval. Hogy legyen áthidaló Forrás a tranzakcióhoz.
A kilencvenes évek közepén már kitalálták a kárpótlási jegy hasznosítására szakosodott cégek a most ÁPV Rt.-s rangra emelt konstrukciót. A City Kárpótlási Jegy Befektető Rt. papírjait cserélték kárpótlási jegyekre a VWM Lízing-botrányban elhíresült City Bróker Kft. segítségével. (Ebben az ügyben is kulcsszerep jutott a K&H Banknak.) A City-ügyleten több mint egymilliárd forintot veszítettek a kisbefektetők. Az Arago csoportnak ehhez is volt köze. Egyebek mellett az e cégcsoporthoz tartozó Eravis-szállodapapírokat vásároltak fel a kisbefektetőktől megszerzett kárpótlási jegyekért. A trükkös ügyletsor lényege: papíron 170 százalékon kicserélték a kárpótlási jegyet City-részvényre. A City Rt. vagyona lényegében az így összegyűjtött kárpótlásijegy-tömeg volt. Majd a kárpótlási jegyeket tényleges árfolyamértékükön például Eravis-papírra váltották, és csekély nyereséggel azon is túladtak. Mi maradt a cégben vagyonként? A csekély, egy-két százalékos nyereség. Amit viszont felemésztett a City Rt. működtetése. Mi maradt a kárpótlási befektetőnek? A kiüresített City Rt.-beli részvénye. A rendőrség a nyomozást megtagadta: a konstrukció kiállta a törvényesség próbáját. Tehát továbbfejlesztett változatát meg lehet ismételni nagyban, tiszta Forrásból. Ennek leszünk most szemtanúi.

Érdekes, ezek a szocialistákhoz közeli cégcsoportok előszeretettel csapolják törvényesen vagy a törvények kiskapuin közlekedve az állami, önkormányzati vagyont, ami sok esetben a kisbefektetők megkárosításával jár. A szocialistákhoz közel álló Vellai Györgyi és Mérő Krisztina nevével fémjelzett Globex-ügyön több mint ötmilliárdot veszítettek az önkormányzatok, a kisbefektetők kára is milliárdokban mérhető. A Simóka Kálmánné által is felügyelt VWM lízingcég is többmilliárdos kárt okozott a kisbefektetőknek. A K&H Equities sikkasztási botránya miatt most Kőbánya önkormányzata izgulhat csaknem hárommilliárd forintjáért. Ez az az önkormányzat, amelynek szocialista polgármestere példátlan prémiumot szavaztatott meg saját magának két iskola bezárása között. Az önkormányzati forráshiányt talán Kulcsár Attila kockázatos tőzsdemanővereiből szerették volna pótolni a kőbányai szocialisták.

Az elmúlt években szerezte meg a 11 milliárdos piaci értékű Zalakerámia, 2000 nyarán pedig a 26 milliárdos Pick feletti befolyást, ellenséges tőzsdei felvásárlás során. A csoport az évek során teljesen átalakult, elsőként a gyógyszerkereskedő Westpharmát, majd a BÁV-részesedést is eladták. 2003 májusában pedig az orosz érdekeltségek alá tartozó ÁÉB nyomására a Zalakerámiától is megváltak. Jelenleg a Picken kívül a gyakorlatilag összevontan működő Hunguest Hotels és Eravis szállodaláncokat birtokolja a holding. A legutóbbi nagy dobás a Forrás Rt. jelentős részesedésének megszerzése.

Ezzel az Arago gyakorlatilag átveheti az irányítást az állami cégben. Piaci híresztelések szerint az Arago Rt. vezérigazgatója, Leisztinger Tamás a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadója.

Az Arago gyakorlatilag átveheti az irányítást az állami cégben. Miért is történhet ez így? Ennek magyarázata az, hogy a közel 9 millió darab lejegyezhető Forrás-részvényből 5 millió törzsrészvény, vagyis szavazati jogot biztosít. Ez a részvénytipus (A) nem is lehet olyan kecsegtető a kisbefektetők számára, mint az osztalékot biztosító "B" tipusú részvény. A TEBÉSZ akkori vizsgálódásainak hátterében is az állt, vajon miért találtak ki két konstrukciót, ugyanis a Forrás részvénybe fektetők szelektálása csakis annak a csoportnak kedvez, amely kisebb részvénypakett megvásárlásával is képes megszerezni a cég irányítását.

Megkerestük a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnökét, aki a jegyzés előtt többször is hangot adott azon félelmeinek, miszerint a Forrás Rt részvényei nem a kárpótoltaknak nyújt befektetési lehetőséget, hanem újabb magánvállalatok gazdagodhatnak meg a több milliárdos állami vagyon eladásából. Az erre utaló jelek már akkor látszódtak, ugyanis egy Kárpótlási Jegy Hasznosító cég már akkor elkezdte felvásárolni a piacról a kárpótlási jegyeket. Ez - az akkor még meg nem erősített információk szerint - az Arago csoprt egyik cége volt.

A Forrás főrészvényes tehát az Arago. Vezetője Magyarország 4. leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb embere Leisztinger Tamás.

Dióslaki Gábor (Tebész elnöke) a Hír Tv azon kérdésére miszerint igaz e az a piaci híresztelés, hogy Leisztinger Tamás, az Arago vezetője a jelenlegi kormányzat gazdasági tanácsadója-e, nem adott pontos választ, de annyit elárult, valóban terjegenek hasonló hírek a piacon. Ha a szálak az MSzP-n keresztül az ÁPV Rt-ig vezetnek, könnyen gondolkodóba eshetnénk, vajon ki javasolta a Medgyessy kormánynak a Kárpótlási-jegy-Forrás Rt. részvénycserét.

Tény, hogy a Forrás Rt. jó üzlet. Akár 50 százalékos hasznot is hozhat tulajdonosának. További vizsgálódások tárgya lehet az is, vajon mennyit érnek valóban a Forrás Rt.-ben lévő cégek részesedései. Ha kiderül, hogy esetleg jóval többet ér egy-egy ingatlan, vagy cég, az akár 100 százalék hasznot is hozhat a befektetőnek. Így könnyű kiszámolni, hogy potenciálisan az állam akár 9 milliárdot is bukhat a Forrás Rt. eladásából.

kapcsolódó: Medgyessy tanácsadója kárpótlási jeggyel vett sokmilliárdos állami vagyont - Az Aragóé a Forrás Rt.

2003. júl. 31., 17:06

A világ nagy vegyes konszernjei közé nem sorolható az Arago Rt., de magyar viszonylatban mindenképpen a legsikeresebb cégfelvásárló cégek egyike. A Leisztinger Tamás nevével fémjelzett vállalkozás, aki hazánk egyik legbefolyásosabb embere. Tegnap az Arago Rt. kárpótlási jegyekkel szerezte meg az állami tulajdonú Forrás Rt. 9 milliárdos vagyonrészét, így átveheti a társaság feletti irányítást. Piaci híresztelések szerint az Arago Rt. vezérigazgatója, Leisztinger Tamás a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadója.

"Arabok vették fel a K&H-ügy milliárdjait?
Index
2003. július 31., csütörtök 11:54

tehát a Montrade cég és Bartha Ferenc IEB elnök között kapcsolat van, Bálint Mária aki mind a Montrade cégben, mint Bartha Rtben szerpel (lehet, de nem hiszem h csak névazonosság...

Bartha Ferenc Medgyessytváltotta az elnöki poston...

Mottó: “Elszabadult ámokfutás, vagy szervezett zûrzavar”
(Auth Henrik vezérigazgató a Postabank idei elsõ félévérõl)

A Postabank tavalyi mérlege hamis adatokon alapult, azaz jobb színben tüntette fel a bankot, mint azt a valós helyzet indokolta – hangzott el november 3-án a Postabank sajtótájékoztatóján. Ennek oka, hogy a pénzintézet Princz Gábor-féle vezetése nem valós adatokat bocsátott a könyvvizsgáló rendelkezésére, tehát a Deloitte & Touche Kft. Auth Henrik új Postabank-vezér szerint jóhiszemûen járt el akkor, amikor a tavalyi évrõl szóló mérlegbeszámolót készítette.

Tudomásunkra jutott azonban, hogy a Deloitte & Touche elsô számú vezetôje,

Kemenes Ernô 1997 közepe óta a könyvvizsgálói

Bartha Ferenc
és Várszegi cége a FOTEXben
és Demján cége, a TriGránitban
és Medgyessy korábbi cége az IEB (ő ajánlotta utódját az IEBnél, szvsz?),

valamint
a jelenleg Brittonos Kerék Csaba,
az offshore cég Montrade Establishment Limited képviseletvezető Bálint Mária között...

A Fotex igazgató tanácsában szerepelt
NÉMETH MIKLÓS,
BÉKESI LÁSZLÓ, 1994től Surányi lesz helyette
Vértes András (ma:GKI), és
Hetényi István (pénzügyminiszter volt 1980 és 86 között).
FB
Bartha Ferenc (ex privatizációs biztos) és 1994ben Medgyessyl esz
Kemenes Ernő a Deloitte and Touche elnöke, Horn Gy tanácsadója, akinek cége volt a Postabank egyik könyvvizsgálója.)

Bp Sikkerrel járt viszont a budai Skálában, így került kapcsolatba a fönökkel, Demján Sándorral. (Később az Mtk baráti köre révén újra találkozhattak.)

1983-ban Blackburn Internationalt (BBI) Panamán 10 ezer dolláros alaptőkével.
Budapesten 1989-ben pedig beindult a "sikertörténet",
A következő cégek tulajdonosa lesz
1989 Europtic
1989 Ajka Crystal
Ruházati bolt vállalat (cég megszűntetve, boltok kiadva a Kleider Bauernek),
Balaton Bútorgyár,
Vas-Edény,
Azúrinvest,
Domus és végül
Keravill
Ofotért és a Proficolor "egyet fizet, kettőt kap" alapon került a kezébe.

A boltok közös jellemzője, hogy 25 év fölött mindenkit kirúgtak, az új fiatalokat pedig a 3 hónapos próbaidő elteltével cserélgették.

"A Postabank Rt. privatizációs tenderére indikatív ajánlatot adott be a
Bartha és Társai Kft.
a világ két vezető magántőke befektetőjével, a Warburg Pincus-szal és az Advent International-lel alkotott konzorciuma is - erősítette meg az Econews értesülését Kecskés Ilona, a Bartha és Társai partnere."

BARTHA FERENC HORN KORMÁNYBIZTOSA HVG 1994/30. Szám, HVG 1997/14. szám

1988-1990 Magyar Nemzeti Bank elnök
1994 előtt Banque Indosuez Magyarország Rt. elnök,
1994 Július 25-től privatizációs kormánybiztos
1994ig? Fotex FB tag
1997- ? Gránit Pólus Rt. vezérigazgatója
_2003 TriGránit vezérigazgató (Demján Sf éle
1997-? Raiffeisen Unicbank igazgatósági elnök
1996 júl 29ig Dermo Trade vezérigazgató
2003 TriGránit vezérigazgató (Demján Sf éle
-2002 máj-tól IEB bank elnök (addig Medgyessy Péter)

A Fotex igazgató tanácsában szerepelt
NÉMETH MIKLÓS,
BÉKESI LÁSZLÓ, 1994től Surányi lesz helyette
Vértes András (ma:GKI), és
Hetényi István (pénzügyminiszter volt 1980 és 86 között).
FB
Bartha Ferenc (ex privatizációs biztos) és 1994ben Medgyessyl esz
Kemenes Ernő a Deloitte and Touche elnöke, Horn Gy tanácsadója, akinek cége volt a Postabank egyik könyvvizsgálója.)

Dermo Trade vezérigazgató 1996 júl 29 ig is szerepelt
Ezután Jaloveczky László vezérigazgató (korábban Polgári bank )
Dermo Trade FB elnök Füzessy Tibor titokvédelmi miniszter korábban
Dermo Trade it Szuhay Lajos (MSZMP KB gazd pol)
Dermo Trade it Kerék Csaba (korábban Codex Értékpapírnyomda Rt

BARTHA Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság

a társaság nemrég alakult át a KFtből: Rtvé Szeptember 30-án 50 millió forintos jegyzett tőkéjű, több mint 300 millió forintos vagyonú részvénytársasággá alakul át a pillanatnyilag 5 millió forintos törzstőkéjű Bartha Pénzügyi és Tanácsadó Kft., amelyet 1995 tavaszán hozott létre 98 százalékos részesedéssel Bartha Ferenc és fia,(András??) aki 2 százalékot birtokolt

A cég székhelye
5/1. 1051 Budapest , Bajcsy-Zsilinszky út 12. IV. 409. Hat 1997/09/30 - 1999/11/29
5/2. 1022 Budapest , Eszter u. 2. Hatályos: 1999/11/29 - ...

EGY ROMÁN CÉGGEL FÚZIONÁLT (1997 előtt)
Aldebrán Ingatlanhasznosító Kft.:
fb-tagok r.
Bartha Elektra (an.: Emanoilidu Kica), 1125 Budapest, Virányos út 11/b.
Bartha Elektra (an.: Szamara Elektra), 1125 Budapest , Virányos út 11/b.

13. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
13/1. Bartha Ferenc igazgatóság elnöke 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
13/2. Bartha András igazgatósági tag 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
13/3. Bálint Mária igazgatósági tag HU- 1117 Budapest , Bölcső u. 3.
13/4. Bartha Ferenc (an.: Márton Ilona) 1022 Budapest , Eszter u. 2. elnök-vezérigazgató
13/5. Bartha András (an.: Szamara Elektra) 1022 Budapest , Eszter u. 2. igazgatósági tag
FB: Hardi Róbert, lakik: 1026 Budapest, Fillér u. 37
FB Csikós Csaba ügyvéd – a Kordax Rt. jogi képviselője

könyvvizsgálójuk:
CONSULTRADE PLUSSZ Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.
HU- 1026 Budapest , Trombitás u. 2..
tulajdonosa a CONSULTRADE Pénzügyi Kft. (alakult 1988/04/12 - nem elírás), amelyiknek egyik ügyvezetője Dr. Robert Hardi volt (6401 Bradley Boulevard Bethesda, MD,20817)

Ezzel szemben a cég, amelyik pályázik a Postbankra:
(lehet h másik Bartha háló, de van bennük közös