|
Téma: A közvagyon sorsa
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 22:08 | Sorszám: 24 |
"A Postabank Rt. privatizációs tenderére indikatív ajánlatot adott be a
Bartha és Társai Kft.
a világ két vezető magántőke befektetőjével, a Warburg Pincus-szal és az Advent International-lel alkotott konzorciuma is - erősítette meg az Econews értesülését Kecskés Ilona, a Bartha és Társai partnere." a 100 leggazdagabb magyar között lévő Bartha Ferencről BARTHA FERENC HORN KORMÁNYBIZTOSA
jelenleg Medgyessyt váltotta az IEB elnöki székében, kormányváltáskor
1988-1990 Magyar Nemzeti Bank elnök
1994 előtt Banque Indosuez Magyarország Rt. elnök,
1994 Július 25-től privatizációs kormánybiztos
1997- ? Gránit Pólus Rt. vezérigazgatója
_2003 TriGránit vezérigazgató (Demján Sf éle
1997-? Raiffeisen Unicbank igazgatósági elnök
1996 júl 29ig Dermo Trade vezérigazgató
-2003 HVG 1994/30. szám
Dermo Trade vezérigazgató 1996 júl 29 után Jaloveczky László vezérigazgató (korábban Polgári bank )
Dermo Trade FB elnök Füzessy Tibor titokvédelmi miniszter korábban
Dermo Trade it Szuhay Lajos (MSZMP KB)
Dermo Trade it Kerék Csaba (korábban Codex Értékpapírnyomda Rt
HVG 1997/14. szám
BARTHA Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság
a társaság nemrég alakult át a Kftből: Rtvé Szeptember 30-án 50 millió forintos jegyzett tőkéjű, több mint 300 millió forintos vagyonú részvénytársasággá alakul át a pillanatnyilag 5 millió forintos törzstőkéjű Bartha Pénzügyi és Tanácsadó Kft., amelyet 1995 tavaszán hozott létre 98 százalékos részesedéssel Bartha Ferenc és fia,(András??) aki 2 százalékot birtokolt
A cég székhelye 5/1. 1051 Budapest , Bajcsy-Zsilinszky út 12. IV. 409. Hat 1997/09/30 - 1999/11/29
5/2. 1022 Budapest , Eszter u. 2. Hatályos: 1999/11/29 - ...
EGY ROMÁN CÉGGEL FÚZIONÁLT (1997 előtt)
Aldebrán Ingatlanhasznosító Kft.: fb-tagok r. Bartha Elektra (an.: Emanoilidu Kica), 1125 Budapest, Virányos út 11/b. valamint Bartha Elektra (an.: Szamara Elektra), 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
1051 Budapest , Bajcsy-Zsilinszky út 12. IV. 409.
13. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
13/1. Bartha Ferenc igazgatóság elnöke 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
13/2. Bartha András igazgatósági tag 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
13/3. Bálint Mária igazgatósági tag HU- 1117 Budapest , Bölcső u. 3.
13/4. Bartha Ferenc (an.: Márton Ilona) 1022 Budapest , Eszter u. 2. elnök-vezérigazgató
13/5. Bartha András (an.: Szamara Elektra) 1022 Budapest , Eszter u. 2. igazgatósági tag
FB: Hardi Róbert, lakik: 1026 Budapest, Fillér u. 37
FB Csikós Csaba ügyvéd – a Kordax Rt. jogi képviselője
könyvvizsgálójuk:
CONSULTRADE PLUSSZ Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.
HU- 1026 Budapest , Trombitás u. 2..
tulajdonosa a CONSULTRADE Pénzügyi Kft. (alakult 1988/04/12 - nem elírás), amelyiknek egyik ügyvezetője Dr. Robert Hardi volt (6401 Bradley Boulevard Bethesda, MD,20817)
Ezzel szemben a cég, amelyik pályázik a Postbankra:
(lehet h másik Bartha háló, de van bennük közös
Bartha és Társai Tanácsadó, Befektető és Szolgáltató Kft.
székhelye: 1125 Budapest, Tündérlépcső 18/D.,
cégjegyzésre jogosult: Dr. Bartha János. (an.: Karádi Terézia),
1125 Budapest, Tündérlépcső 18/D.
könyvvizsgálójuk:
CONSULTRADE PLUSSZ Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.
HU- 1026 Budapest , Trombitás u. 2.. tulajdonosa a CONSULTRADE Pénzügyi Kft. (alakult 1988/04/12 - nem elírás), amelyiknek egyik ügyvezetője Dr. Robert Hardi volt (6401 Bradley Boulevard Bethesda, MD,20817)
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. július 31. 21:46 | Sorszám: 23 |
|
A tervek szerint a leendő részvénytársaság elnök-vezérigazgatója Bartha Ferenc lesz, a felügyelőbizottságba pedig bekerül Csikós Csaba ügyvéd – aki például a Kordax Rt. jogi képviselője Már megint egy olajos cég!
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. július 31. 21:43 | Sorszám: 22 |
|
Vannak még kapcsolatok: Fotex: Élet és Birodalom...
(3. rész)
A Birodalom gazdasági háttere
VG nem különösebben sikeres zenészi pályafutását 1979-ben fejezte be. A következő évben emigrált az USÁ-ba. Disszidensként, ha hazajön börtön várta volna, ennek elkerülésére megszerezte az állampolgárságot. Ezt csak a többségi nemzethez tartozoknak adják meg, illetve házassággal érhető el. VG. megházasodott.
A Fotex Kft- t 1984-ben alapította meg. Nagy ugrás ez a Liszt Ferenc térről származó fiatalember számára. VG. félbehagyott rabbiképző után egy kis zippzár- és cérnaboltból (Bem mozi mellett volt) indította gazdasági pályafutását.
A kérdés természetesen, hogyan volt módja erre a nagyságrendű ugrásra. Ezt pedig bizonyos körökben "nem illik kérdezni". Ő a "gyémántkereskedővoltam" teóriát állította fel magyarázatul. Szinte elképzelhetetlen , hogy ez megtörtént, ez sokkal zártabb világ annál, hogy megfelelő háttér nélkül valaki bekerülhessen közéjük.
A kérdés tehát nyitva maradt, nézzük milyen biztos fogodzókat talált Szakács Gábor. Amerikába kerülve lóti- futinak alkalmazta Putter Tamás, egy 56-os menekült Los Angelesben. Később Budapesten VG Főfotó boltokban kívánt gyorsmásolókat elhelyezni, de nem tudta ezt végrehajtani. Sikkerrel járt viszont a budai Skálában, így került kapcsolatba a fönökkel, Demján Sándorral. (Később az Mtk baráti köre révén újra találkozhattak.)
1983-ban alapította Blackburn Internationalt (BBI) Panamán 10 ezer dolláros alaptőkével.
1989-ben pedig beindult a "sikertörténet", a privatizáció kalamajkái közben sikerült megszereznie egy sor komoly céget. Először az Europtic és az Ajka Crystal került a fennhatósága alá, majd a Ruházati bolt vállalat (cég megszűntetve, boltok kiadva a Kleider Bauernek), Balaton Bútorgyár, Vas-Edény, Azúrinvest, Domus és végül Keravill a sorrend. Az Ofotért és a Proficolor "egyet fizet, kettőt kap" alapon került a kezébe.
A boltok közös jellemzője, hogy 25 év fölött mindenkit kirúgtak, az új fiatalokat pedig a 3 hónapos próbaidő elteltével cserélgették.
A Fotex igazgató tanácsában szerepelt NÉMETH MIKLÓS, BÉKESI LÁSZLÓ, Vértes András (ma:GKI), és Hetényi István (pénzügyminiszter volt 1980 és 86 között). Felügyelő bizottsági tag volt Bartha Ferenc (ex privatizációs biztos) és Kemenes Ernő a Deloitte and Touche elnöke, Horn Gyula tanácsadója, akinek cége volt a Postabank egyik könyvvizsgálója.)
1994-ben Békesi és Bartha helyett MEDGYESSY PÉTER és SURÁNYI GYÖRGY került pozicióba. (A fentiek főként azok számára jelentenek segítséget, akik a politikát távol akarják tartani a focitól. Így válik könnyen érthetővé, hogy Medgyessy miért tartotta fontosnak, hogy meglátogassa Furulyás elnök urat a Fradi privatizálása előtt. ) Szakács Gábor szerint a VG és Fotex ismertségét jelentő média támogatást Gyárfás Tamás (Fotex-ingyenlottó), Bognár György (Szaknévsor) és Fenyő János, meggyilkolt "vállalkozó" biztosították. http://www.fradidrukker.hu/anyagok/0319fotex_konyv3.htm megj: VG-Várszegi Gábor
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 21:36 | Sorszám: 21 |
összefoglalva, az idézett cikkek alapján
köszönhetően Nektek, kedves Suppi, Orcapofa, és IllegalPhonix
egy kapcsolat bontakozik ki a régi )kommunista?) Bartha Ferenc , Medgyessy (ő ajánlotta utódját az IEBnél, szvsz?), valamint a jelenleg Brittonos Kerék Csaba, az offshore cég Montrade Establishment Limited képviseletvezető Bálint Mária között...--és a szál elvezethet a PostaBank privatizációjához....?????megj nincs bizonyiték
1. arra h a két Bálint Mária azonos, csak lehet
2. arra h a két Bartha cég aznos, csak vannak benne azonos személyek (Hardi), könyvvizsgálók
"A Postabank Rt. privatizációs tenderére indikatív ajánlatot adott be a
Bartha és Társai Kft.
a világ két vezető magántőke befektetőjével, a Warburg Pincus-szal és az Advent International-lel alkotott konzorciuma is - erősítette meg az Econews értesülését Kecskés Ilona, a Bartha és Társai partnere."
BARTHA FERENC HORN KORMÁNYBIZTOSA
jelenleg Medgyessyt váltotta az IEB elnöki székében, kormányváltáskor
1988-1990 Magyar Nemzeti Bank elnök
1994 előtt Banque Indosuez Magyarország Rt. elnök,
1994 Július 25-től privatizációs kormánybiztos
1997- ? Gránit Pólus Rt. vezérigazgatója
1997-? Raiffeisen Unicbank igazgatósági elnök
1996 júl 29ig Dermo Trade vezérigazgató
HVG 1994/30. szám
Dermo Trade vezérigazgató 1996 júl 29 ig
Ezután Jaloveczky László vezérigazgató (korábban Polgári bank )
Dermo Trade FB elnök Füzessy Tibor titokvédelmi miniszter korábban
Dermo Trade it Szuhay Lajos
Dermo Trade it Kerék Csaba (korábban Codex Értékpapírnyomda Rt
HVG 1997/14. szám
BARTHA Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság
1051 Budapest , Bajcsy-Zsilinszky út 12. IV. 409.
13. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
13/1. Bartha Ferenc igazgatóság elnöke 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
13/2. Bartha András igazgatósági tag 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
13/3. Bálint Mária igazgatósági tag HU- 1117 Budapest , Bölcső u. 3.
13/4. Bartha Ferenc (an.: Márton Ilona) 1022 Budapest , Eszter u. 2. elnök-vezérigazgató
13/5. Bartha András (an.: Szamara Elektra) 1022 Budapest , Eszter u. 2. igazgatósági tag
FB: Hardi Róbert, lakik: 1026 Budapest, Fillér u. 37
könyvvizsgálójuk:
CONSULTRADE PLUSSZ Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.
HU- 1026 Budapest , Trombitás u. 2..
tulajdonosa a CONSULTRADE Pénzügyi Kft. (alakult 1988/04/12 - nem elírás), amelyiknek egyik ügyvezetője Dr. Robert Hardi volt (6401 Bradley Boulevard Bethesda, MD,20817)
Ezzel szemben a
Bartha és Társai Tanácsadó, Befektető és Szolgáltató Kft.
székhelye: 1125 Budapest, Tündérlépcső 18/D.,
cégjegyzésre jogosult: Dr. Bartha János (an.: Karádi Terézia),
1125 Budapest, Tündérlépcső 18/D.
könyvvizsgálójuk:
CONSULTRADE PLUSSZ Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.
HU- 1026 Budapest , Trombitás u. 2.. tulajdonosa a CONSULTRADE Pénzügyi Kft. (alakult 1988/04/12 - nem elírás), amelyiknek egyik ügyvezetője Dr. Robert Hardi volt (6401 Bradley Boulevard Bethesda, MD,20817)
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. július 31. 20:46 | Sorszám: 20 |
Dagadó Bartha-cég.
Szeptember 30-án 50 millió forintos jegyzett tőkéjű, több mint 300 millió forintos vagyonú részvénytársasággá alakul át a pillanatnyilag 5 millió forintos törzstőkéjű Bartha Pénzügyi és Tanácsadó Kft., amelyet 1995 tavaszán hozott létre 98 százalékos részesedéssel Bartha Ferenc és fia, aki 2 százalékot birtokolt. Bartha Ferenc – aki 1988–1990 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt –, ma a Demján Sándor nevével fémjelzett vállalatbirodalomhoz tartozó TriGránit Rt. vezetője és a Raiffeisen Unicbank Rt. igazgatóságának elnöke. A tervek szerint a leendő részvénytársaság elnök-vezérigazgatója Bartha Ferenc lesz, a felügyelőbizottságba pedig bekerül Csikós Csaba ügyvéd – aki például a Kordax Rt. jogi képviselője – és Erdély Zsigmond Gábor bankár (korábban a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. valamint a Bankszövetség elnöke volt), továbbá Hardi Róbert közgazdász.
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 20:45 | Sorszám: 19 |
Kedves Suppi!
fantasztikusan érdekes dolgokat hoztál elő..
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. július 31. 20:39 | Sorszám: 18 |
Mi van a bőr alatt?
Dermo, azaz bőr, illetve bőrrel kapcsolatos: egy alakulófélben lévő magyar cégcsoporthoz tartozó vállalatok nevének fontos alkotóeleme. Van Dermo Print, Dermo Trade, Dermo Logic, Dermo Metal, Nippon Dermo, és lesznek még amolyan szatellit Dermó-k számosan, ha az a nagyszabású terv, amelyet Kiss Imre és csapata dédelget, legalább részben meg tud valósulni.
Adva van egy találmány, a maga nemében állítólag világszenzáció. Lényege, hogy optikailag feldolgozott ujjlenyomatokon daktiloszkópiai sajátosságpontokat határoz meg, melyeket összevetnek az aktív memóriakártyán tárolt sajátossági pontokkal. A különféle szám-, betű- vagy éppen hangjel-kombinációs „szezám tárulj” parancsokkal ellentétben abszolút biztonságot nyújt – egy zárt rendszerbe való bejutást, az ott tárolt adatokhoz történő hozzáférést csak a megadott ujjlenyomat(ok) birtokosának teszi lehetővé. S bár efféle elektronikus rendszerek ma már másutt sem ismeretlenek, az az optikai eljárás, amivel e hazai találmány szerint akár több millió ujjlenyomat felismerése és azonosítása történik, megkérdezett szakértők szerint is állítólag teljesen eredeti. Erre épül mindama üzleti elképzelés, hogy egy sokmilliárd dollárosnak jósolt piac meghódításának kísérletébe egy lehetőleg kizárólagos, de mindenképpen többségi magyar tulajdonú és feltétlenül magyarországi gyártóbázisú vállalkozás keretében vágjanak bele.
A Dermo-cégek pillanatnyilag valószínűleg a számukra két legdöntőbb tényezőben szenvedik a legnagyobb hiányt: a fejlesztéshez szükséges kockázati tőkében és az általuk kínált szolgáltatás valódi értékéről számot adni tudó referenciában. A közszolgálati televízió egyes programjának nézői január végén láthatták azt a riportműsort, amelytől Kiss Imre – mint mondta – azt várja, hogy nemcsak ráirányítja végre a figyelmet a hazai fejlesztésű ujjlenyomatazonosító-rendszer nagyszerűségére, de egyben olyan, tisztán a gazdasági ráció alapján mérlegelő pénzembereket is megtalál, akik nem azzal töltik majd az idejüket, hogy akár az ő, akár cége előéletében vájkáljanak.
Nem kisebb rangú személyiségek, mint a pénzügyminiszter, a közlekedési és hírközlési miniszter, valamint az országos vám- és pénzügyőr-parancsnok illették elismerő szavakkal a Dermo-csoport termékét, és kívántak minden jót a vállalkozásnak. Csak éppen arról nem ejtettek szót: azt követően, hogy referenciaértékű berendezés egyelőre csak a szolnoki rendőr-főkapitányságon és a Polgári Bankban lelhető fel, milyen nagyobb hazai cégnél vagy közintézményben lehetne a berendezést sorozatban is alkalmazni. Igaz, ez utóbbinak feltétele, hogy a közbeszerzési törvény adta eljárási rendben nyerje el az értékesítés lehetőségét a Dermo, merthogy a biztonságtechnikában járatos szakemberek egybehangzó véleménye szerint egyetlen, bármennyire is zseniális termék sem számíthat komolyabb keresletre mindaddig, amíg a potenciális vevők meg nem ismernek egy már sikeres rendszerszerű alkalmazót az általuk egyébként megbízhatónak vélt körben.
Bár Kiss Imre, a Dermo Trade Rt. elnöke szerint berni igazságügyi szerveknél már sikerrel alkalmazták az általuk gyártott szerkezet első 56 darabját, a HVG-nek eddig még nem sikerült olyan svájci közintézménynek a nyomára bukkannia, amely ezt az állítást visszaigazolta volna, amiből legalábbis arra lehet következtetni, hogy a magyar termék legfeljebb kerülő úton és nagy valószínűséggel más, ma még jobban csengő cégek neve alatt jutott el az amúgy is biztonsági „szupertudatú” alpesi országba. Pedig egy névleg svájci cég, az RD Technoinvest AG magyarországi képviselője, Tálosi János olajvállalkozó adta az első lökést, vagy ahogy közgazdaságilag nevezik, a „kockázati tőkét” a Dermo fellendítésére.
Így történhetett, hogy amikor 1995 legvégén az addig kft-ként bejegyzett Dermo Trade az alaptőke-emeléssel együtt átalakult részvénytársasággá, a néhány millió forint híján kereken 4 milliárd forintos, s lényegében a szellemi apportot megtestesítő alaptőke egynegyede az akkor még bejegyzés alatt lévő találmányból papíron ugyanilyen arányban részesülő – jóllehet annak létrehozatalában soha egyetlen percig sem közreműködő – Tálosi János tulajdona lett. Kiss Imre tájékoztatása szerint ugyanis az összesen 150 millió forint készpénzt nyújtó Tálosi nagyvonalúságát egy több mint hatszor akkora névértékű, de valójában csak a majdani busás hozammal kecsegtető vállalati értékpapírcsomaggal viszonozták. A Dermo Trade Rt. alaptőkéjéből fejenként ugyancsak negyednyi tulajdonrész jutott a menedzser Kiss Imrének és a találmány két kidolgozójának: Podmaniczky Andrásnak, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete kutatójának és a honvédségtől magas rangban nyugdíjba vonult Kalló Péter mérnöknek.
Hogy ma milyen arányban és kinek a tulajdonában vannak a Dermo Trade részvényei, azt egyedül az értékpapírok tulajdonosai tudhatják, miután a társaság 1996 májusában úgy határozott, hogy a korábban névre szóló elsőbbségi részvényeket is bemutatóra szólóra alakítják át. Mindenesetre ama közgyűlésen a négy legnagyobb részvénypakettel sorrendben Kiss, Podmaniczky, Tálosi és Kalló rendelkeztek, ám az egy hónappal későbbi újabb közgyűlésen Tálosi helyett már Weinzierl Tamás ügyvéd jelenik meg (Weinzierl vette meg egyébként 1995 márciusában az akkor előzetes letartóztatásban lévő Tálosi Jánostól a Dermo Print Kft.-ben lévő üzletrészét is). Ennek azonban talán nem is volna igazán jelentősége, ha a cégalapítástól eltelt bő egy év alatt sikerült volna akár a részvények eladása, akár azok zálogba adása fejében a Dermo-csoportnak jelentősebb tőkeinjekcióra, vagy ami ezzel egyenértékű, hosszú lejáratú hitelre szert tennie. Ám sem az e célból megkeresett pénzintézetek (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Magyar Fejlesztési Bank, Nomura Befektetési Bank), sem a potenciális tőkéstársnak kiszemelt vállalatok (mint például a Mol Rt.) nem bizonyultak adakozónak, egyedül a Polgári Bank adott 150 millió forintot.
Ahány a szereplő személy, annyiféle a válasz a szűkmarkúságra: van, aki a megalapozott üzleti tervet hiányolja, van, aki a kockázati tőke idehaza még nem kellő elterjedtségét okolja, van, aki egyszerűen komolytalannak, mondhatni szédelgésnek tekinti a csak papíron létező 4 milliárdos alaptőkének fedezetként való felkínálását, és van, aki a rendkívül erős nemzetközi konkurenciáról értesülve kerek perec kétségbe vonja a Dermo piaci sikerességének valószínűségét. Ha pedig sikerül ennél is őszintébb véleményt kicsikarni a válaszadókból, kiderül, hogy nem is kevesen csupán a Dermo tulajdonosait tartják igazán kockázatosnak.
Pedig Kiss Imre javára legyen mondva, ő igyekezett az összes, számára elérhető kapcsolati rendszert feltárni és megmozgatni a pénzügyi támogatás és egy beléptető berendezéshez elengedhetetlenül szükséges bizalom megszerzése érdekében. Első menetben, 1995. áprilistól decemberig nem kevésbé ismert személyiség töltötte be a Dermo Trade felügyelőbizottsági elnöki tisztét, mint Füzessy Tibor, korábban titokvédelmi miniszter, a KDNP akkori, az Országgyűlés jelenlegi alelnöke. „Sem a társaságnak, sem tulajdonosainak semmi közük nem volt a nemzetbiztonsági szolgálathoz” – mondta a HVG kérdésére Füzessy, aki, mint hozzátette, máshonnan ismerte a társaság gründolásában résztvevő másik, általa megnevezni nem kívánt személyt. Az rt-vé alakulást követően, egészen 1996. július 29-éig Bartha Ferenc egykori jegybankelnök – azóta legújabban a Raiffeisen Unicbank igazgatósági elnöke és a Gránit Pólus Rt. vezérigazgatója – a Dermo Trade első számú embere. Utána a Polgári Bankból frissen menesztett Jaloveczky László lett a vezérigazgató, s bekerült az igazgatóságba a nyolcvanas évek végén a pártközpont gazdaságpolitikai osztályán dolgozó Szuhay Lajos, valamint Kerék Csaba, a Codex Értékpapírnyomda Rt.-ben „megkövült” igazgatósági tag.
A kétes hírű olajvállalkozótól a későbbi parlamenti alelnökig sokféle embert felvonultató patrónusgárda említése kapcsán a Dermo-vezér Kiss Imre általa közelebbről meg nem nevezett ellenfelei gonosz aknamunkájának tartja, ha vele, illetve múltjával kapcsolatban tisztázatlan, netán törvénysértő magatartásról beszélnek. Bár tárgyi bizonyítékokkal nem szolgál, szemmel látható meggyőződéssel nevez meg olyan személyeket és vállalkozásokat a hazai pénzügyi világ szereplői közül, akiket a Dermo-ügy tudatos megtorpedózásával gyanúsít.
HVG 1997/14. szám
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. július 31. 20:07 | Sorszám: 17 |
Eladósorban az ÁÉB •
Indulj az útra
Mostanáig halogatta az Általános Értékforgalmi Bank Rt. eladását a felerészben tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., ám az elmúlt hetekben felgyorsultak az események, mivel az oroszországi gázipari „hatalmasság”, a Gazprom vállalatcsoport bankot venne Magyarországon.
A múlt héten az Állami Privtizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) igazgatósága végre elszánta magát arra, hogy pályázatot írjon ki az Általános Értékforgalmi Bankban (ÁÉB) lévő 50 százalékos – 500 millió forintos névértékű – részvénypakettje értékesítésére. Ez az elhatározás történetesen egybeesett azzal a hírrel, hogy a bank másik tulajdonosa, a Ronald Lauder nevével fémjelzett amerikai–kanadai CEDC befektetőcsoport komoly szándékú vevőt talált akár a bank 100 százalékára: a becslések szerint 400 milliárd dollár eszmei értékű, 40 százalékban állami tulajdonú oroszországi Gazprom vállalatcsoportot, amely az ottani földgázlelőhelyek 95 százalékát tartja a kezében. „A Gazprom érdeklődése komoly” – erősítette meg a HVG érdeklődésére Bartha Ferenc, a Bartha Pénzügyi Tanácsadó Kft. tulajdonosa és vezetője, akit a CEDC holding felkért az eladás menedzselésére.
Mivel a hatályos pénzintézeti törvény szerint hazai bankban csak pénzintézet szerezhet 25 százalékosnál nagyobb tulajdonrészt, a Gazprom nem közvetlenül, hanem valamelyik bankja – nagy valószínűséggel a csoport 100 százalékos tulajdonában lévő, magyar viszonylatban is csupán közepes méretűnek tekinthető Gazprombank – révén szerezné meg az ÁÉB-t. A Gazprom az oroszországi kereskedelmi bankok listáján a 38. helyen áll 1835,5 milliárd rubeles (1USD=4856 rubel) mérlegfőösszegével és 263,5 milliárd rubeles saját tőkéjével. (A CEDC holdingnak egyébként szintén nincs pénzintézeti státusa, de ez a befektetői csoport a pénzügyi tárca egyedi engedélyével annak idején „felmentést” kapott a paragrafus szigorú betartása alól.) A Gazprombank állítólag a névérték 200 százaléka körüli árat fizetne az 1 milliárd forintos alaptőkéjű ÁÉB-ért, ám ez a szándéka egyelőre nem kötelezettségvállalás, és az ÁPV Rt. által kiírt pályázat május eleji határidejéig még megváltozhat. Ezenkívül a CEDC 250 ezer dollárt kapna azért, mert eddig az övék volt a bank irányításának a joga.
„Minket elsősorban nem az ár érdekel, hanem az, hogy mekkora tőkeemelésre lesz hajlandó az új tulajdonos” – kommentálta a HVG érdeklődésére Ábel István ügyvezető igazgató az ÁPV Rt. azon feltételét, hogy az ÁÉB-t (reményeik szerint már idén júniusig) megszerző új részvényes az év végéig emelje minimum 3 milliárd forinttal, azaz kereken a négyszeresére a bank alaptőkéjét. Az ÁÉB ugyanis pillanatnyilag képtelen eleget tenni a törvény tőkeerővel kapcsolatos követelményeinek. Mérlegfőösszege 1995 végén az alaptőke 37-szerese, azaz 37 milliárd forint volt, a biztonságos banki működés fokmérőjeként használt tőkemegfelelési mutatója ugyanakkor alig haladta meg a törvényben megszabott 8 százalékos mértéket.
Dacára a tőkeszegénységnek, az országszerte 9 fiókkal rendelkező, forrásait nagyobbrészt lakossági devizamegtakarításokból szerző, főképpen a külkereskedő cégek finanszírozásában jeleskedő ÁÉB egyelőre olajozottan működik, bár nem részesült állami adományban, úgynevezett konszolidációban. Úgy tűnik, a politikával keresztül-kasul átszőtt magyar bankvilágban jól helyezkednek az ÁÉB-s vezérek is: Erős János korábbi vezérigazgató például ma a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgatója, utódja, Huszty András pedig az állami mamutbank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatói posztjának várományosa, miután Medgyessy Péter e tisztséget a pénzügyminiszterséggel cserélte fel.
Az ÁÉB gondjai akkor kerültek a felszínre, amikor 1994 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Állami Bankfelügyelet (Baf) közös ellenőrzésre rohanta le a pénzintézetet, és 1995 közepén lezárt vizsgálatában megállapította, hogy a bank tőkéjét sürgősen meg kell emelni. A felügyelők ugyanis szigorúbban minősítették és kockázatosabbnak találták a bank kihelyezéseit, mint ő maga. Ezért a rizikós követelései és befektetései mögé 1994 végéig képzett, összesen 600 millió forint céltartalékon kívül a bank tavaly további 600-700 millió forintnyi céltartalékolásra kényszerült, aminek végleges összegét a napokban állapítja meg a pénzintézet könyvvizsgálója, az Ernst & Young. Az újonnan képzendő céltartalék azonban egyrészt elviszi az ÁÉB 1995. évi 120-130 millió forintos üzemi eredményét, másrészt megkurtítja a korábbi években öszegyűjtött, eddig a tőkéjét gyarapító eredménytartalékot. S bár az ÁÉB vezetői erről nem nyilatkoznak, értelemszerűen 1,5-1,6 milliárd forint körüli összegre csökken le a pénzintézet korábban 2 milliárd forintot meghaladó saját tőkéje is, bár így maximálisan felkészülnek a potenciális veszteségekre. Piaci szakértők mindenesetre különösen jó eladási árnak tartanák a részvénytőke 200 százalékát.
Kérdés persze, miért nem emelték meg eddig az ÁÉB alaptőkéjét a részvényesek, hiszen fukarságukkal valójában évek óta mesterségesen takaréklángon tartják a nagy múltú, 1922-ben alapított bankot. A CEDC holding 1990-ben vásárolta meg a pénzintézet 50 százalékát. Később azonban Lauderék érdeklődése egyre inkább az ingatlan- és médiaüzletek felé fordult Kelet-Európában, s úgy döntöttek: nem pumpálnak több tőkét az ÁÉB-be, sőt a tavalyi közgyűlésen 5 százalékos osztalék kifizetését is megszavazták, miután egészen addig – egy 1990-ben kötött tulajdonosi megállapodás alapján – nem vettek ki tőkét a bankból. Így a CEDC holding – akárcsak a magyar állam – szintén abban érdekelt, hogy mielőbb jó áron megszabadulhasson az ÁÉB-től, mielőtt a kisbank tovább vesztene az értékéből.
Az ÁPV Rt. viszont elsősorban azért zárkózott el kategorikusan a kisbank alaptőkéjének megemelésétől, mert – amint ezt a HVG-nek a vagyonkezelő egyik, magát megnevezni nem kívánó munkatársa elmondta – a jegybank sugallata az volt: ne javítson fel a magyar állam úgy egy bankot, hogy abból a külföldi tulajdonosok is profitáljanak, hiszen az ő részvényeik értéke is megnövekedett volna. „Az ÁPV Rt.-nek az az érdeke – mondta el a HVG kérdésére Ábel István –, hogy a CEDC-vel közösen adja el az ÁÉB-t.” Ennek ellenére – legalábbis az ügyvezető igazgató állítása szerint – az ÁPV Rt. hivatalosan még nem értesült az orosz Gazprom bankvásárlási terveiről. Ám feltehetően nem írnának ki pályázatot akkor, ha nem számítanának konkrét érdeklődőkre. A Magyarországot az utóbbi időben erőteljesen megcélzó orosz földgázcégeket (HVG, 1996. március 23.) mindenesetre kár lenne elszalasztani – mondják egyes szakértők –, mivel a Gazprom-csoport pillanatnyilag több milliárd forintnyi betétet tart osztrák és svájci bankokban, s azok egy részét az ÁÉB megvétele után feltehetően Budapestre hoznák át. Viktor Taraszov, a Gazprombank igazgatóságának elnöke a HVG-nek elmondta: a magyarországi bankvásárlás ötlete a Gazprom külkereskedelmi vállalata, a Gazexport és a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. közös cégétől, a Panrusgáz Rt.-től származik.
Egyelőre a Bafnál sem tudnak a Gazprom által dédelgetett tervről, holott a hatósági engedélyezési procedúrát ott kell kezdeni: ha ugyanis egy külföldi társaság 10 százaléknál nagyobb részesedésre vágyik egy magyarországi bankban, ehhez július 1-jéig még a kormány engedélye szükséges, amire viszont a Baf tesz javaslatot az MNB elnökének egyetértésével. A HVG értesülései szerint az ÁÉB-re korábban a koreai Hanwha-csoport is kacsingatott, de végül a Banque Indosuez Rt.-t vette meg. Hírek szerint azonban meglehet, a későbbiekben a Gazprom – amennyiben ehhez a magyar hatóságok hozzájárulnak – további befektetőkkel is társul. A lehetséges invesztorok között említik a bennfentesek például az orosz olajkereskedelem finanszírozását a kezében tartó, a Gazprombanknál valamelyest nagyobb forgalmú Nyeftyehim bankot, amely tavaly – a magyarországi bürokratikus eljárási renddel takarózva – visszatáncolt a hajdanvolt Leumi Hitel Bank Rt. megvételétől.
GYENIS ÁGNES
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. július 31. 19:51 | Sorszám: 16 |
BARTHA FERENC KORMÁNYBIZTOS
Július 25-ei hatállyal privatizációs kormánybiztossá nevezte ki Bartha Ferencet, a Banque Indosuez Magyarország Rt. elnökét, aki 1988 és 1990 között a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját töltötte be. A kormánybiztos feladata lesz az új privatizációs törvény előkészítésének, továbbá az egységes privatizációs és tulajdonosi szervezet kialakításának irányítása. Bartha Ferenc – akinek megbízatása a kormányhatározat értelmében az egységes privatizációs törvény hatálybalépéséig szól – ezeket a teendőket az érintett miniszterekkel, az országos hatáskörű államigazgatási szervekkel, valamint az Állami Vagyonügynökséggel és az Állami Vagyonkezelő Rt.-vel együttműködve látja el, vagyis kinevezése önmagában a két utóbbi szervezet vezetőjének megbízatását nem érinti.HVG 1994/30. szám
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 19:17 | Sorszám: 15 |
kösz, nagyon érdekes a román szál.. 
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 19:07 | Sorszám: 14 |
|
Kkedves orcapofa! nagyon érdekes, amit felderítettél:
1.
a KandH offshore cégháló egyik képviselője Bálint Mária
itt is szerepel (l a gyanu... ctopik) "13/3. Bálint Mária igazgatósági tag a Bartha (IEB elnök) cégében... " "Montrade Establishment Limited képviseletvezető Bálint Mária," a Gyanu c topikból..
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 18:59 | Sorszám: 13 |
|
azért érdekes, mer Bartha Ferenc váltotta Medgyessy Péter az elnöki székben (kormányváltáskor) az InterEurópa Bankban. Amely, mintkiderült, benne van a Brókerbotrányban, itt vettek fel 6 milliárd forintnyi kp-t a Postabank eladása a kormányváltás után hamarosan felmerült. Annak ellenére, h az orbán kormány kistafirozta (150 milliárd Ft) azért, h legyen egy olyan bank ahol pl a diákhitelt önköltséges áron lehessen biztosítani... a legnagyobb ügyfékörrel rendelkező bank, a legkisebb helyiségben is jelent volt (eddig)ű Kiváncsi vagyok ki veszi meg? Ha a Bartha társaság, akkor attól félek, jutalmazzák a LandH és IEB nél történt pénzmosási, VIPhiteles akciókat...
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 18:54 | Sorszám: 12 |
|
köszönöm, Neked is
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 18:51 | Sorszám: 11 |
naygon kösz,
arra voltam kiváncsi h a Bartha F cége akarja-e megvenni a Postabankot... 
|
|
|
|
IllegalPhoenix |
Válasz | 2003. július 31. 16:23 | Sorszám: 10 |
|
Ha már a Bartha cégrendszer érdekel benneteket: Bartha Ferenc cégét úgy hívják, hogy Bartha Pénzügyi Tanácsadó Rt., székhelye: 1022 Bp., Eszter u. 2., született az Aldebrán Ingatlanhasznosító Kft.* és a Bartha Pénzügyi Tanácsadó Rt. összeolvadásából. cégjegyzésre jogosultak: Bartha Ferenc (an.: Márton Ilona), 1022 Budapest , Eszter u. 2., elnök-vezérigazgató, és
Bartha András (an.: Szamara Elektra), 1022 Budapest , Eszter u. 2. igazgatósági tag. Ezzel szemben a Bartha és Társai Tanácsadó, Befektető és Szolgáltató Kft. székhelye: 1125 Budapest, Tündérlépcső 18/D., cégjegyzésre jogosult: Dr. Bartha János (an.: Karádi Terézia), 1125 Budapest, Tündérlépcső 18/D. Tehát látszólag a cégeknek nincs köze egymáshoz, hacsak az nem, hogy ugyanaz a könyvvizsgálójuk: CONSULTRADE PLUSSZ Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. HU- 1026 Budapest , Trombitás u. 2.. Ez még ugye lehetne véletlen egybeesés is, mert tulajdonképpen mindkét céghez ez a könyvvizsgáló van legközelebb, de a "túl sok véletlen" faktor ott jön be, hogy a CONSULTRADE PLUSSZ egyik tulajdonosa a CONSULTRADE Pénzügyi Kft. (alakult 1988/04/12 - nem elírás), amelyiknek egyik ügyvezetője Dr. Robert Hardi volt (6401 Bradley Boulevard Bethesda, MD,20817) 1998/05/22-ig, aki valami újjabb véletlen folytán 1997/09/30-án felbukkant a Bartha Pénzügyi Tanácsadó Rt. felügyelőbizottságában, de már mint Dr. Hardi Róbert, lakik: 1026 Budapest, Fillér u. 37. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy Bartha Ferenc is pályázik a Postabankra. (Végtére is ő is román.) *: Aldebrán Ingatlanhasznosító Kft.: fb-tagok  r. Bartha Elektra (an.: Emanoilidu Kica), 1125 Budapest, Virányos út 11/b. valamint Bartha Elektra (an.: Szamara Elektra), 1125 Budapest , Virányos út 11/b.
|
|
|
|
orcapofa |
Válasz | 2003. július 31. 15:19 | Sorszám: 9 |
KJK-KERSZÖV Kft. CD Céghírek
BARTHA Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság
--------------------------------------------------------------------------------A Cg. 01-10-043598 cégjegyzékszámú BARTHA Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság adatai. A felhasználó megjegyzései:
I. Nyilvános adatok
1. Általános adatok
Cégforma: Részvénytársaság
2. A cég elnevezése
2/1. BARTHA Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság
Hatályos: 1997/09/30 - ...
3. A cég rövidített elnevezése
3/1. BARTHA Rt.
Hatályos: 1997/09/30 - ...
5. A cég székhelye
5/1. 1051 Budapest , Bajcsy-Zsilinszky út 12. IV. 409.
Hatályos: 1997/09/30 - 1999/11/29
5/2. 1022 Budapest , Eszter u. 2.
Hatályos: 1999/11/29 - ...
13. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
13/1. Bartha Ferenc igazgatóság elnöke
1125 Budapest , Virányos út 11/b.
Hatályos: 1997/09/30 - 1999/11/29
13/2. Bartha András igazgatósági tag
1125 Budapest , Virányos út 11/b.
Hatályos: 1997/09/30 - 1999/11/29
13/3. Bálint Mária igazgatósági tag
HU- 1117 Budapest , Bölcső u. 3.
Hatályos: 1997/09/30 - ...
13/4. Bartha Ferenc (an.: Márton Ilona)
1022 Budapest , Eszter u. 2.
elnök-vezérigazgató
Hatályos: 1999/11/29 - ...
13/5. Bartha András (an.: Szamara Elektra)
1022 Budapest , Eszter u. 2.
igazgatósági tag
Hatályos: 1999/11/29 - ...
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 14:46 | Sorszám: 8 |
Köszönöm.
van még egy sor Bartha és Társai cég, de ez volt a bp-i...
|
|
|
|
orcapofa |
Válasz | 2003. július 31. 14:39 | Sorszám: 7 |
|
A céget dr Bartha János jegyzi, ebben unnézki nincs benne a Ferkó.
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 14:00 | Sorszám: 6 |
|
nem tudjátok hogyan kell utánanézni h a Bartha és Társai tulajdonos ki? (valahol lvastam a feltételezést, h Bartha ferenc, de nem bizonyitott)
a magyarország.hu cégkeresőjében csak a telephelyet, bejegyzést, adószámot lehet meg tudni...: Bartha és Társai Tanácsadó, Befektetõ és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság
Hatályos: 2002/11/13 ...
1125 Tündér u. 18/B
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 00:18 | Sorszám: 5 |
|
Érdekes módon a PEVDI is állami cég volt valamikor.. Cg.01-01-002161 cégjegyzékszámú
Pe st megyei V egyi- és Di vatcikkipari Vállalat végelszámolás alatt (
1077 Budapest, Dohány u. 25-27) adatai.
1. Általános adatok
Cégforma: Vállalat
Bejegyezve: 1991. október 1.
Törlés hatálya: 1996. szeptember 9.
Megjegyzés: Végelszámolás vagy legalábbis állami cégből alakult, úgy tűnik az időpontból..
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 00:11 | Sorszám: 4 |
|
emlékeztetőül: az IEB bankon keresztül folyt el 6-7 milliárd forint készpénz, a KandHE ügyfelei számára, készpénzben (igaz, külföldi ügyfelek, de olyan külföldieknek kell lenniük, akik szót értenek Kulcsárra....hiszen ő felelős mindenért..
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 31. 00:07 | Sorszám: 3 |
a Bartha és Társai esetleg
Bartha Ferenc, aki a 100 leggazdagabb magyar között van
Medgyessy kormány nevezte ki a IEB igazgatóságába
tagja a TriGránit igazgatóságának isvéletlenül az IEBank és a Trigránit (Nyúl Sándor op. igazgató révén PPrészvény-ügy) részese a brókerbotránynak mennyi véletlen egybeesés...
talán sincselég pénze a 100 leggazdagabb magyarhoz tartozónak? Persze nem egyedúl venné. Lehet h nincs semmi összefüggés. Úgy emlékszem Medgyessy 50-60 milliárd Ftra számit a Postabank eladásából - ez elég lenne a M% folytatására, kiváltására..?
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 30. 23:56 | Sorszám: 2 |
A Postabank-tenderre az Econews információi szerint öt hitelintézet –
1. a Budapest Bank,
2. az Erste Bank Hungary anyabankja
3. a HVB Bank Hungary anyabankjai
4. az OTP Bank és
5. a Citibank – és egy megfelelő garanciákkal rendelkező pénzügyi befektető,
a Bartha és Társai Kft.
valamint a világ két vezető magántőke befektetője, a Warburg Pincus és az Advent International által alkotott konzorcium adott be pályázatot. A befektetőknek a kötelező érvényű ajánlatot szeptember 12-én kell megtenniük.
http://ma.hu/page/cikk/ad/0/49208/1?cikk_main-bookmark-news_status=minimalized
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 30. 23:52 | Sorszám: 1 |
Princz Gábor pénzügyi zsonglőr egyebek mellett pályázhatna a reklámszövegírás Guinness-rekordjára is, ha rajta múlik, ma valahogy így szólna a Postabank reklámja: egyre megy, honnan nézed, a százötvenmilliárd az egy meg egy meg egy és még egy... Nagyon kompakt kis reklám lenne, hevenyészett számításaim szerint csaknem ötezer évig kellene dalolnia Reviczky Gáborok egész generációinak.
Ez persze régi történet. Hiba lenne úgy vélni, hogy a mai koalíciós és ellenzéki vádak és viszonvádak, egyáltalán a Postabank-szappanopera aktuális fejezetei még mindig erről a bizonyos százötvenmilliárdos veszteségről szolnak. De még a konszolidáció oda-vissza vitatott és bizonyított kérdése is másodlagos. A tényleges motívumok mélyebben húzódnak.
A Postabank az utolsó olyan, állami tulajdonban lévő pénzintézet, amely hatalmas ügyfélkörrel bír.
A közeli jövőben történő értékesítése csaknem bizonyos. Ezen a ponton alapvető ellentétek vannak a magyar állam és a magyar állam irányítói között. A magyar állam, mint elvont jogi képződmény értelemszerűen akkor járna jól, ha a Postabankért minél több pénzt kapna. A magyar állam irányítói, illetve azok egyes csoportjai ellenben magánemberként akkor lennének igazán boldogok, ha a Postabankot lehetőleg nagyon olcsón lehetne dobra verni, minek következtében a pénzintézet értéke és vételára közötti különbség egy része valamiféle felfoghatatlanul véletlen egybeesés folytán az ő bankszámlájukon landolhatna. Aki szerint paranoiás vagyok, annak ajánlom elmélyült figyelmébe a Budapest Bank történetét. A kilencvenes évek elején az akkor még állami tulajdonban lévő pénzintézet hirtelen elkezdett rossz üzleteket kötni. Lehetett ennek valami hősies varázsa, mert a bank vezetősége annyira rászokott a veszteség termelésére, hogy nem is bírta abbahagyni. A Budapest Bankot a Horn-kormány daliás éveiben az állam végül eladta a General Electricnek, ám a vételár végösszege pár millió forintra rúgott. Ezt kapta a magyar állam. Egy bankért. A többi néma csend.
Igazából nem is lenne szabad ezért haragudni. A szocialisták esetében a korrupció nem eseti jelenség, hanem pártszervező erő, amelynek mentén a különböző érdekcsoportok meg tudják határozni magukat és egymást. Most is erről van szó. A Postabank napról napra hömpölygő botránya vélhetően arra szolgál, hogy a pénzintézet árát lenyomja egy meghatározott szintre. Meg kell majd értenünk a vevőt, aki komoly áldozatot hoz hazánkért, amikor vállalja ennek a kétes hírű intézmények a rendbehozatalát, no de azt igazán nem várhatjuk, hogy valamiféle rekordösszeget fizessen érte. Ez a Postabank történetének szocialista logikája.
Maga a Postabank egyébként azért számít minősített falatnak, mert a privatizációs kosár egyre kisebb. A nyolcvanas évek vége óta a szocialisták úgy viselkednek, mint az egyre bátrabb tolvaj, aki először, hogy azt ne mondjam, spontán összekapkodja a lakásban található készpénzt, ékszereket, értékpapírokat, majd később, kissé nyugodtabb körülmények között visszatér, elvisz asztalt, széket, szekrényt, majd harmadszorra már kénytelen levakarni a tapétát és felszedni a parkettát.
Hiszen az is pénz. Az MSZP-nek pedig minden fillérre szüksége van. Dúl a dörmögés a párton belül, mert a kasszáig mostanában csak a kivételezettek jutnak el, a többieknek marad a politika poros gumicsontja. Akkor is, ha adott esetben pártelnökök az illetők. Magyar Nemzet, április 4., 7. oldal
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. július 30. 21:32 | Sorszám: 0 |
|
alig van már privatizálni való. Talán könnyebb mostmár nyomonkövetni annak a néhány privatizálandó állami vaygonnak a sorsát. Emellett elő-elő bukkanak a korábbi privatizáció, aközvagyon elherdálásnak mozzanatai is: pl
Répássy: Gyurcsány örökbérletes a kormányüdülőben 2003. július 30., szerda 15:30 http://index.hu/politika/belfold/repassy0730/ A Fidesz azt szorgalmazza, hogy haladéktalanul kerüljön nyilvánosságra az állami szervek üdülőingatlanjainak felméréséről készült Kehi-jelentés. Az ellenzéki párt ugyanis azt gyanítja, hogy abban szó van Gyurcsány Ferenc cégcsoportjának balatonöszödi ingatlanszerzéséről. A kancellária visszautasítja a vádakat, mert az üdülőt a miniszter nyílt pályázaton vette.
|
|
|
|
