FigyelőNet-lapszemle

A Malév és a kínai Hainan légitársaság tárgyalásán felmerült, hogy a Malév kínai tulajdonba kerül. Hazánknak jó üzlet lenne megválni az állami pénzekből támogatott veszteséges vállalattól– írja a Népszabadság.
A Malév és a kínai Hainan légitársaság együttműködési megállapodását Hu Jintao (Hu Csin-tao) és Mádl Ferenc jelenlétében erősítették meg tegnap Budapesten. A Malév korábbi, veszteségesnek bizonyult kísérletéből tanulva heti három járatot terveznek: ugyanis a heti egyetlen járat elsősorban az üzletemberek igényeinek nem felelt meg. A járatokhoz a HNA gépeit veszik igénybe, a Malév csak helyeket bérel rajtuk.

A Népszabadság információi szerint, az együttműködési tárgyalásokon felmerült: a HNA esetleg megvásárolná a Malévet, így gyakorlatilag szabad kezet kapna saját érdekei érvényesítésében. Mindez hazánk számára is jó üzlet lenne, ugyanis a Malév több éve veszteséges, a cég múlt év végén csak egy hétmilliárd forintos állami támogatásnak köszönhetően kerülhette el a csődöt.

A pártállami időkben zárt területnek számított, és egy szűk hatalmi elit pihenési, képzési céljait szolgálta. 5 kilométer hosszú partszakaszt foglal el, és amennyiben a tulajdonos klubjellegűen, zárt egységként üzemelteti, újra megfosztja a környék polgárait a vízhez való szabad lejutás lehetőségétől.

A Club Aliga privatizációjának terve egy régóta függőben lévő kérdés, amely több mint egy évtizede tartja bizonytalanságban az országot, de elsősorban a Balaton vidékén élő embereket. Ezért úgy gondoljuk, elvárható a kormánytól, hogy nyíltan és világosan tájékoztassa az embereket az évek óta fennálló bizonytalan állapot megoldásával kapcsolatos elképzeléseiket illetően – hangsúlyozza Bóka István. A Fidesz képviselője úgy véli:
- A balatoni régió, valamint a környékbeli települések lakóinak aggodalmait indokolttá teszik azok az utóbbi időben a sajtóban napvilágot látott hírek, melyek az ingatlan közeljövőben történő értékesítéséről szólnak. Ez egy olyan probléma, amelynél számtalan különböző érdekre kell tekintettel lenni, ezért nem elég az ügyet pusztán privatizációs kérdésként kezelni, hanem a gazdasági-pénzügyi szempontokon túl figyelembe kell venni a társadalmi igényeket is, amelyek talán még az előbbieknél is fontosabbak.

A komplexum eladását, amely a pártállami időkben zárt területnek számított, és egy szűk hatalmi elit pihenési, képzési céljait szolgálta, a rendszerváltozást követően többször tervbe vették, de az értékesítés rendre meghiúsult. A környéken élők vagy nyaralók érdekei szinte egyáltalán nem találkozott a lehetséges befektetők érdekeivel. Nem véletlen tehát, hogy a helybeliek és az egyéb érdekeltek közül sokan tartanak a magánosítástól.

- Az aggodalom, sok más mellett, abból fakad – mondja Bóka István, hogy Balatonvilágos túlnyomó részben nem rendelkezik olyan nyitott és szabad part menti területtel, amely a lakosság és az üdülésre, pihenésre vágyó nyaralóvendégek kikapcsolódási lehetőségeit szolgálná. A tóhoz való lejutás egyedül a Club Aliga területén keresztül lehetséges, mivel az ingatlan mintegy 5 kilométer hosszú partszakaszt foglal el Balatonakarattyától Világosig terjedően, és csak rajta keresztül közelíthető meg a helyi hajóállomás is. Mindezekből kitűnik, hogy amennyiben egy befektető megveszi a területet és az épületeket, és azt klubjellegűen, zárt egységként üzemelteti, megfosztja a környék polgárait a vízhez való szabad lejutás lehetőségétől.

A képviselő egyértelmű álláspontja szerint a mindenki számára előnyös és egyben tartós rendezés érdekében nem kerülhető meg, hogy az esetleges értékesítés során csak az épületek legyenek eladhatóak. A park, az utak és parti sáv kerüljön önkormányzati tulajdonba, ezáltal garantálható a terület nyitottságának megőrzése, a gyalogosforgalom, a kerékpárosok és a korlátozott mértékű gépjárműforgalom számára. Ezáltal lehetővé válik, hogy az ott lakók és a nyaralók szabadon lejuthassanak a vízpartra, és ne kelljen kerülő úton eljutniuk a települések intézményeihez, üzleteihez. Megkülönböztetett figyelmet érdemel, érdemelne a terület különösen szép fekvése, a gazdag növényállománnyal rendelkező park is, amely együttesen megőrzendő természeti érték.

- A Balaton – hangsúlyozza Bóka István - összeköt embereket, településeket, közösségeket. Elég csak arra gondolnunk, hogy a Balaton környéke eddig az egyetlen olyan térség, amely komolyabb regionális aktivitást mutat, lévén ott a tó, amely egyfajta regionális kapocs funkcióját is betölti. Egy esetleges átgondolatlan magánosítás által Világos esetében, részben ettől a kapocstól lenne megfosztva a part menti település A legfontosabb, hogy ne szűnhessen meg a tó összekötő szerepe az elzártság révén, és biztosítva legyenek azok a vízpart nyújtotta előnyök, amelyek a többi part menti település rendelkezésére állnak. Vajon a kormány most is egy újabb átgondolatlan, az emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó privatizációra készül?

***
Csizmár Gábor államtitkár szerint a kormány hosszú távon, a regionális fejlődés érdekében, az európai uniós csatlakozással összefüggésben gondolkodik a Club Aligáról, és „természetesen” körültekintően fogja meghozni a döntését.

Idézet:

---

Szanyi 2001.12.03 01:31 (9478) Kedves bimbam3x!
3., Az lehet, hogy Neked jól jönne Fazakas állása, de ez mit sem számít ahhoz képest, hogy neki max havi egymilliós fizetése van a Daimlernél, Orbán-papa viszont csak a 2000. évben kb. 400 milliós profitot zsebelt be a cégbírósági adatok szerint, ez pedig napi annyi, mint Fazakas havi fizetése.

---

A Dolomit Kft a Dunaferrnek szállított!!
Hogy lehetslges, hogy valaki a 97%os tulajdonrészt a profitból meg tudná venni??

sehogy, egyébként, Szanyi hazudott: 16 millió Ft nyeresége volt OV édesapjának (2000ben)

A tranzakció úgynevezett "első zárására", a befektető tulajdonba lépésére akkor kerülhet sor, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Ezek közé tartozik, hogy az ukrán-svájci konzorcium megállapodjon a Dunaferr hitelező bankjaival a társaság helyzetének rendezéséről, illetve hogy végrehajtsa az ígért, 17,3 milliárd forint összegű tőkeemelést.

Az "első zárás" után megtörténik arészvények átruházása, ezt követi az 5 százalékos dolgozói részvényjuttatási program végrehajtása.

Az ukrán-svájci Donbass-Duferco konzorcium veheti meg a Dunaferr Rt.-t, az értékesítésről szóló szerződést szerdán írták alá az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel - közölte a vagyonkezelő társaság szerdán.

A felgyorsult privatizáció ellenére is igen magas hazánk államadóssága: a 11 ezer milliárd forintos összeg mindössze két százalékkal marad el a maximumnak számító, hatvanszázalékos eladósodottsági mutatótól. Az Euromoney magazin kockázati listáján Magyarország ismét rosszabb besorolást kapott.

Orbán Viktor beszéde kezdetén emlékeztette hallgatóságát arra, hogy az elmúlt napokban az Állami Vagyonkezelő Rt-től kiszivárgott egy anyag, amely a Medgyessy-kormány állami vagyonra vonatkozó elképzeléseit tartalmazza.

Ebből kitűnik, hogy ott folytatják, ahol 1998-ban abbahagyták: a magyar nemzeti vagyon maradék részét is külföldi kézre akarják adni. Összehasonlítva a volt állampárt 1994-es és 2002-es visszatérését a hatalomba, elmondta: míg korábban kétharmados többséget szereztek a parlamentben, addig most külföldről kell hazahozniuk a képviselőiket, ha valamit meg akarnak szavaztatni a Tisztelt Házban.

Nagy különbség az is, hogy a polgári-nemzeti oldal 1994-ben vezető nélkül maradt, de most ilyen veszély nem fenyeget, mert mint fogalmazott: „jó erőben és egészségben vagyok”.

Adótörvények a kaviárbaloldal „értékrendje” szerint

Hatmilliárd forintnyi fejlesztésre vár a Mafilm, de nem tudni, az állam rászánja-e ezt az összeget a privatizáció előtt. Jelenlegi állapotában nem kecsegtet nagy bevétellel a cég.

Ősrobbanásként emlegetik a filmszakmában a kilencvenes évek elején történteket a legendás Lumumba (ma Róna) utcai filmgyár területén. Nem csupán a filmgyár bomlott váratlan hirtelenséggel számos apró vállalkozásra,
hanem az egykor háromezer fős gárda is szétszóródott. Filmgyártó telepeinek jó részét pedig a Mafilm elveszítette az elmúlt évek gyors átalakulásai és vezetőváltásai nyomán.

Ez a tendencia tavaly aggasztó bevételcsökkenést hozott, mert míg 2002-ben együttvéve mintegy 9 milliárd, addig tavaly már csak 2–3 milliárd forintnyi külföldi bérmunkára kaptak megrendelést a magyarországi filmkészítők. Eközben – szakmai becslések szerint – 10–12 milliárdnyi produkciós megrendelés választott Magyarország helyett más célországot a régión belül. A Mafilm Rt. 2003-ban 1,6 milliárd forint árbevétel mellett 80 millió forintos nyereséget ért el. A holding társasághoz három leánycég is tartozik (lásd külön), ám konszolidált mérleg nem készült, mert az árbevétel nem érte el a törvényben ehhez határként megszabott 4 milliárd forintot.

Sikeres stúdiók a szomszédban

Tolmár Tamás, a Mafilm Rt. vezérigazgatója nem kíván a privatizációs lehetőségekről állást foglalni. „Ez a tulajdonos feladata" – mondja. Véleménye szerint akár magánosítás révén, akár e nélkül, de sürgősen korszerűsíteni kell a Mafilm Róna utcai és fóti telepeit. Égető szükség van egy vagy két korszerű, 3 ezer négyzetméteres film műterem felépítésére, mert a külföldi, főként amerikai bérmunkát így továbbra is sikerrel halászhatják el a régiós konkurensek. A sikeres cseh Barrandow stúdió mellett ma már a román, a bolgár és a horvát gyártóhelyek is sokkal vonzóbbak a szuperprodukciók számára. Ezt a negatív tendenciát ellensúlyozandó, a filmtörvény (hivatalos nevén a Mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény) több kedvezményt biztosít a külföldi produkciós irodák magyarországi megrendelésének ösztönzésére.

A fékre léptek

A legszebb álom
A jobb sorsra érdemes Nógrád megyei vállalat valamikor szebb napokat megélt és mindenki azt hitte még szebbeket meg fog élni az új tulajdonos, az Eurocartell Holding segedelmével. Nem így történt, sőt minden az ellenkezőjére fordult - a kimúlásukat segítették elő.

Pedig dr. Appel György, a holding elnök- vezérigazgatója a végsőkig a megmentő angyal szerepében tetszelgett. Még az egyik munkásgyűlésen is hangoztatta: „nekem Önök, a munkások a legfontosabbak". Amikor megvette az üzemet, 1997. november 17-én azt a hangzatos kijelentést tette, hogy „álmaim legszebb szerződését kötöttem". Eddig mindenesetre ügyesen sikerült titkolnia legendás munkásszeretetét és álmait .

Felszámolás, végrehajtás
De most már nem ez a lényeg, hanem az, hogy a dolgozók megkapták hosszú huzavona, bírósági tárgyalások után az elmaradt bérüket. Kapuvári Józsefet a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét kértük meg, hogy röviden foglalja össze a történetet és a szakszervezet szerepét az érdekvédelmi szempontból végül is pozitívan zárult esettel kapcsolatban. A következőket mondta:

- Elég későn, idén januárban kerestek meg a dolgozók küldöttei, akik elmondták, hogy az új tulajdonos november közepe óta hitegeti őket, azt kérve, hogy legyenek türelemmel, mert ha nincs termelés, akkor pénz sincs. Persze arról nem a munkások tehetnek, ha nincs termelés, őket munkaszerződés kötötte a céghez. Közben decemberben megindult a felszámolás és a hitelező kérésére a végrehajtási eljárás is.

- Mit lehetett tenni ebben a helyzetben?

- Azt tanácsoltam a dolgozóknak, hogy éljenek a rendkívüli felmondással. Megmondtam nekik azt is, hogy minden kötelezettség nélkül felvállaljuk az ügyüket, azaz nem garantáljuk, hogy pénzhez jutnak, de megpróbáljuk kezelni ezt a súlyos problémát és igyekszünk kihozni belőle a maximumot. Bár hangsúlyozom, kicsit későn fordultak már hozzánk.

- Egyáltalán miért foglalkoztak a Karancshús sorsával, mikor úgy tudni, az utóbbi időben a dolgozók nem is voltak a HDSZ tagjai?

- Azért az nem egészen így van, előtte tíz évig a tagjaink sorába tartoztak, régi kollégák, szinte mindenkit ismertem. Becsületes embereknek ismertem meg őket, akik becsületesen fizették a tagdíjat, igaz egy rövid időszak nem az ő hibájukból kiesett. Sose léptek ki a szakszervezetből, de nem akadt egy ember, aki elvállalja a vezető szakszervezeti tisztséget. Mindenki cserben hagyta őket, ennyivel tehát tartoztunk régi tagjainknak, hogy segítsünk rajtuk.

- Hogyan sikerült?

- Először is újra beléptek, illetve kifizették a tagsági díjat, hogy legyen jogi és morális alap arra, hogy felvállaljuk az ügyüket. Másodszor pedig kellett egy jó ügyvéd, akit meg is találtunk dr. Bólya Lajos személyében. Neki sokat köszönhetünk. Szorongattuk a holdingot például azzal, hogy felszámolást kértünk.

- Hány dolgozó sorsáról volt szó?

- Több mint félszázról. Összesen tíz millió forintot fizettek ki nekik. Az más kérdés, hogy továbbra sincs munkájuk, szélnek vannak eresztve, azaz a Karancshús változatlanul áll. A termelőgépek javarésze sincs már a helyén.

- Mit gondol mi lesz az üzem sorsa?

- Szerintem reménytelen a helyzete. Sajnos a szakszervezet már többet nem tehet ebben az ügyben. Az mindenesetre jó érzéssel tölt el, hogy valamit azért sikerült tenni a dolgozókért.

Köszönet a HDSZ-nek
Lipták Istvánné szakszervezeti bizalmi volt a dolgozók küldötte:

- Eleinte a megyei szakszervezethez fordultunk orvoslásért, de nem sokat tettek az érdekünkben. A HDSZ viszont annál többet, amiért minden dolgozó nevében köszönetet mondunk.

- Mihez kezdenek most?

- A többség munkanélküli segélyen van velem együtt. Engem tavaly szeptemberben csábítottak át pénzügyi előadónak a Hungária Biztosítótól, ahol hosszú éveket lehúztam. Megbántam, hogy bedőltem a hitegetésnek. Dr. Appel Györgyöt is sikerült utolérnünk, ő nyugalomra int:

- Nagy terveim vannak a Karancshússal, nem mondtam le a termelés beindításáról. Talán az év végén sikerül is.

- Mivel? Már a gépek is eltűntek.

- Nem egészen így van, sok berendezés megmaradt.

- Miért nem fizetett eddig, illetve a bírósági eljárásig?

- Nem volt termelés, nem folyt be pénz, miből fizessek?

- És most már van rá pénze?

- Van kilenc Karancshús-boltom a megyében, ami nagyon jól megy, igen nyereségesek. Az emberek szeretik ezeket az üzleteket, a forgalommal maximálisan elégedettek vagyunk. Az év végére szép nyereségünk lesz.

- Honnan szerzik be a húst?

- Innen-onnan, felvásároljuk.

Hidegre tett üdülők
Tódor János
4/4/2001

Milliókért játszották át a milliárdos SZOT üdülő-vagyont: a Hunguest Rt. vezetőinek „az információk csoportosításával" éveken át sikerült „megvezetniük" a kuratóriumot. Egy, korábban az alapítvány vagyonkezelő cégénél dolgozó informátorunk szerint a Hunguest Rt. menedzsmentjének pazarlása és rongyrázása nem ismert határokat.

A menedzsment sportegyesületet alapított, majd nyomban négymillió forintot utaltak át az egyesületnek (azaz saját maguknak) "reklám célokra". A Hunguestnél a hivatalos papírokra nem került bélyegző, ismeretlen volt a belső iktatás. A vezetők Audi A8 Quatróval furikáztak. A cég, amelynek a szociális üdültetés anyagi alapjait kellett volna „kitermelni", ezzel nem foglalkozott, helyette például Forró Judit autóversenyzőt (Forró Tamás „médiaszemélyiség", aki akkoriban a mértékadó gazdasági napilap, a Világgazdaság kiadója volt, lányát) szponzorálta.

Egy alkalommal üzleti úton jártak az USA-ban a cég vezetői, de a partner közben meghalt, így a szerződéskötés meghiúsult. Ez persze őket nem zavarta, s ha már egyszer annyit repültek, a tervezett ideig kint is maradtak. A napidíjat természetesen az utolsó fillérig eltapsolták. Mindezek tetejébe a kialakult csődhelyzet első számú felelőse, Kovács Imre ex elnök-vezérigazgató 17 millió forinttal lett végkielégítve.

Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet információi szerint a Hungexpo vásárcég által október közepén kiírt „pályázati felhívás” célja csupán a törvényesség látszatának megőrzése volt. A potenciális vevő, a londoni Expomedia Group kiléte ugyanis már hónapok óta eldöntött tény. Ráadásul a vevőként kijelölt londoni cég – jóllehet ez pályázati feltétel – nem is tekinthető tőkeerősnek, hiszen tavaly 1,7 milliárd forintnyi árbevétel mellett 4,68 millió euró (1,17 milliárd forint) veszteséget könyvelt el...

2003. okt. 24., 19:59

A Népszabadság értesülése szerint Kiss Elemér egykori kancelláriaminiszter ügyvédi irodáját kéri fel a budapesti városháza egy tanulmány elkészítésére, mely a főváros és a kerületek feladat- és hatáskörének reformjáról szól. A megbízás díja 12,2 millió forint. Ez alig háromszázezer forinttal kevesebb, mint a közbeszerzési értékhatár.

Magyar Nemzet
Érthetetlen a Szerencsejáték Rt. üzleti jelentésének ismeretében, hogy a kormány miért tervezi a vállalat részleges privatizációját. A cég egyike a legnagyobb magyar adófizető vállalatoknak, tavaly a befizetett költségvetési adó- és járulékkötelezettség az osztalékkal együtt meghaladta a 42 milliárd forintot. E héten 3,7 milliárd forint lehet a telitalálatos ötöslottó-szelvény tulajdonosának nyereménye.

Sokak szerint érthetetlen, hogy a kormány miért akarja részlegesen privatizálni a Szerencsejáték Rt.-t. Az elképzelések szerint a cég tartós állami tulajdonrészét a jelenlegi száz százalékról 50 százalék plusz egy szavazatra csökkentenék. Ezzel a kisebbségi részvénycsomagot el lehetne adni, bár ez nem lenne kötelező érvényű. A mostani elképzelés már a múlt esztendőben is szerepelt a költségvetési törvényjavaslatban, ám akkor a magánosítás gondolatát elvetették a képviselők.

A társaság 2002. évi üzleti jelentésében az alábbiak olvashatók: az üzleti eredmény 9,7 milliárd forint lett, több mint két és félszerese a 2001. évinek, s megközelítőleg 236 százaléka a tervezettnek. A 10,3 milliárd forintos adózás előtti eredmény ugyancsak jelentősen felülmúlta, gyakorlatilag megduplázta a tervekben foglaltakat, ami az előzetesen vártnál magasabb osztalék kifizetését tette lehetővé. A Szerencsejáték Rt. egyike volt a legnagyobb magyar adófizető vállalatoknak. A befizetett költségvetési adó- és járulékkötelezettség nagyjából 35,6 százalékkal volt magasabb, mint 2001-ben, s az osztalékkal együtt meghaladta a 42 milliárd forintot.

A költségbefizetési kötelezettségek az adózott eredménnyel együtt a teljes szerencsejáték-árbevétel 44 százalékát tették ki. A Szerencsejáték Rt. a világon valószínűleg, de a fejlett európai lottótársaságokat tekintve mindenképpen egyedülálló különlegességgel, egy országosan megszervezett, saját értékesítő hálózattal bír.

Az EU-ban a szerencsejátékot szervező cégek vagy teljesen állami tulajdonban vannak – például a skandináv országokban és Németországban –, vagy a privát tőke által létrehozott vállalat koncesszióban végzi a játékszervezést. Ilyen van Angliában. Ezenkívül létezik magán- és állami tulajdonú vegyes vállalat is, mint például Spanyolországban vagy Ausztriában.

E héten idehaza 3,7 milliárd forintot vihet el az a szerencsés, aki helyesen tölti ki az ötöslottó-szelvényét, s rajta kívül nem lesz más nyertes. Ez hazánkban a mindenkori legnagyobb nyeremény, s jelenleg Európában is a legmagasabb. Ismeretes: Olaszországban nemrég 5,5 milliárd forintnak megfelelő euróval lett gazdagabb a főnyereményt elnyerő személy. Most a magyar után a legnagyobb nyeremény, 1,1 milliárd forintnak megfelelő font várja nyertesét Angliában, míg Olaszországban egymilliárd forintnak megfelelő eurónak örülhet a szerencsés.

Csak a kisbefektetők bukhatnak a Forráson

Ezer forint. Papíronként. Legalább ennyivel jutott kevesebbhez a reméltnél az, aki két hónapja a kárpótlási jegyek névértéken történő beváltásában bízott vagy arra spekulált. Utóbbi saját játéka áldozatává vált, aki azonban egykor megszenvedett érte, joggal beszélhet úri muriról. Az állam által kárpótlásra szánt 18-19 milliárd forint zömére ugyanis jóval áron alul tőzsdecápák tehetik rá a kezüket.


Kárpótlási jegy cseréje Forrás-részvényre. Csodát senki sem ígért - fotó: Kovács Katalin

„A” sorozatú törzsrészvények

Arago Rt. (30,43%)
ÁPV Rt. (22,20%)
Bartolus-Invest (17,87%)
Belföldi magánszemélyek (15,26%)
Intézményi befektetôk (5,66%)
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (4,72%)
Pannóniafilm Kft. (3,25%)
Devizakülföldi befektetôk (0,61%)
Forrás: Forrás Rt.

Kasszandra. A trójai leány joggal juthatott a napokban az egykori kárpótlásijegy-, ma Forrás-részvény-tulajdonosok eszébe. Nyáron többen is felvetették ugyanis a hazai tőkepiacon, hogy a kárpótlási jegyek legújabb bevonásával a kisbefektető rosszul fog járni. (MH, 2003. júl. 18.)

A kárpótlási jegy tulajdonosai abban reménykedtek, hogy papírjaikat az állam névértéken, 1742 forinton váltja át a Forrás részvényeire. A társaság papírjait azonban ezer forinton vezették be a tőzsdére, ráadásul az árfolyam azóta további harminc százalékkal esett. Eközben maga a kárpótlási jegy is totálisan elértéktelenedett, s ma nem ér többet 550 forintnál.

Csodát senki sem ígért

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) vezetője keserûen legyint, júliusban figyelmeztettek a beváltás visszásságaira, ám nem figyeltek rájuk. Dióslaki Gáborék most vizsgálódnak, mit tehetnének. A Portfolio.hu online gazdasági magazin vitafórumán Dióslakit már ügyük árulójának bélyegzik a kisbefektetők. Okkal, oktalanul dühösek mindenre és mindenkire. A Magyar Hírlap tudósítójának többen új érdekvédelmi szervezet létrehozását helyezik kilátásba. Hisz átverték, becsapták őket! Átkozzák az államot és a Forrás-papírok zömét megszerző tőzsdecápákat, az Aragót és a Bartolust.

Joggal?
Nem.
Csodát senki sem ígért, s valljuk meg, keveseknek van morális alapjuk kérdőre vonni az államot. Egyedül az alanyi jogon kárpótoltak érezhetik magukat becsapva, ám közülük ma már csak másfél ezren vannak a Forrás-piacon. Több tízezren vannak viszont azok, akik spekulatív szándékkal fogadták el a Forrás ajánlatát. Igaz, ez csupán morális, nem jogi különbség. Mindemellett két-három milliárdnyi névértékû kárpótlási jegy is van még a piacon.

Ôk mire számíthatnak?
Az 1742 forintot elfelejthetik nyugodtan. Pedig a Forrásban lévő nyolc-kilenc milliárdos készpénzvagyon is bőven elég lenne a kisbefektetők Forrás-papírjainak és a jegyeknek akár ilyen áron való megvásárlására is. S akkor nem esett szó a legalább 10-11 milliárdra becsült különböző üzletrészről, részvénypakettről.
A Forrás vezetői állítják, cégüket nem erre hozták létre, de ha ezt akarnák is, a vas alapszabály (lásd keretes írásunkat) miatt önmaguk nem dönthetnek róla. Kellene a részvények majd ötven százalékát ellenőrző nagybefektetők beleegyezése.

A szegedi Pick és az orosz Gazprom megjelenéséig a Zalakerámiát is irányító Arago csoport nyilatkozni hivatott vezetői jelenleg külföldön tartózkodnak, elérhetetlenek. A fő tulajdonos, Leisztinger Tamás pedig nem szereti, ha betekintenek a kártyáiba. Lapzártánkig Magyarország határain kívül volt a Forrás másik nagytulajdonosa, a Dona Döme Kft.-n keresztül a Bartolus Investet ellenőrző Nobilis Kristóf is.

Így egyelőre nem tudjuk, mit tesznek majd. Azt tudjuk ellenben, mit lenne érdemes tenni hasonló helyzetben.

Pénz, pénz, pénz

Kisbefektető, nagybefektető, kárpótolt célja ugyanaz, minél több pénzhez jutni.
De miképp?
Mindegyik variáció alappillére, hogy a Forrásban minél több készpénz, állampapír, azaz likvid eszköz legyen. Tehát mindent, amit lehet, el kell adni, vásárolni azonban csak szimbolikusan.

(1)Első forgatókönyv.
A nagytulajdonosok legalább 2004 augusztusáig, azaz a vas alapszabály lejártáig kivárnak, hagyják az árfolyam apadását. Akkor átveszik a cég vezetését. Fontos, hogy jövőre már sor kerüljön az Antenna Hungária privatizációjára is, azaz a Forrás megválhasson „B” sorozatú osztalékelsôbbségi részvények

Belföldi magánszemélyek (12,60%)
Intézményi befektetôk (1,57%)
Devizakülföldi befektetôk (0,64%)
Forrás: Forrás Rt.

tízszázalékos csomagjától. A likvid vagyon így már elérheti a 15 milliárdot is. A pénzért ingatlanokat, üzletrészeket vesznek, úgymond teljesítik a Forrás hivatását. A megszerzett telkek, vállalatok azonban egyéb érdekeltségeikhez kötődnek, s nem is feltétlenül érnek ennyit. A készpénzvagyon azonban kikerül a Forrásból.
Árfolyam a mélyben, mindenki elad. Fillérekért megvan a cég, s a maradék hat-hét milliárdos vagyon. Ebből felvásárolható a maradék kárpótlási jegy, ami ekkor, ha egymilliárdot ér. A kormányzat is nyugodt. A haszon legalább tízmilliárd forintra rúg.
A kisbefektetőnek ez a legrosszabb, s talán a felügyelet sem hagyná.

(2) Második forgatókönyv.

A vas alapszabály
Ha van szigorú alapszabály, a Forrásé az. Az igazgatóság csak 2,7 milliárd forintig (az alaptôke harminc százalékáig) dönthet vásárlásról. Innentôl kezdve minden a közgyûlés hatásköre. Jövô év augusztusáig azonban csak akkor születhet érvényes döntés, ha jelen van a tulajdonosok kilencven százaléka, s az adott határozat mellett is legalább kilencvenszázaléknyian voksolnak. Ez vonatkozik a piacon lévô saját részvények esetleges felvásárlására, osztalékfizetésre, igazgatósági tagok választására, esetleges újabb kárpótlási jegy–Forrás cserére. tk

Nyárig nem történik semmi. A közgyûlés nem dönt az osztalékról, a kilencvenszázalékos többség ugyanis lehetetlen, ha a harminc- vagy akár tízszázaléknyi részvényes nem akarja. Nem kell szavazni, elég nem elmenni. A Forrás osztalékelsőbbségi árfolyama a mélyben. Fillérekért begyûjthető a tőzsdén lévő 10-15 százalék. Augusztusban a cég vezetése is megvan, fizessünk osztalékot? Még nem. Előbb érdemes felvásárolni a piacon lévő kárpótlási jegyeket, akkorra remény hiányában már azok sem kerülnek sokba. Utána nyomást kell gyakorolni az államra, végre már rendezni kellene a maradék kárpótlási jegy sorsát is. A pénzügyi tárca dönt, legyen még egy köre a kárpótlási jegy-Forrás cserének. Megtörténik. Mivel a jegyek többsége már megvan, megvan az ÁPV 85 százalékos pakettje is. Immár osztalékot is lehet fizetni.

A tiszta haszon hét-nyolc milliárd forint.
A kisbefektető nem jár jól, de ha türelmes, kereshet valamit.

(3) Harmadik forgatókönyv nincs.

Tavaly november óta Kerék Csaba személyében válságmenedzser irányítja a Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt.t (HR).

A cég 2002 elején 2006 végéig „bebetonozott", milliárdos marketingszerződéseket kötött három állami alapítójával:

Magyar Fejlesztési Bank Rt. -vel (Erős János, stb l lent),
Szerencsejáték Rt.-vel, (Székely Gábor,v.ig. SZDSZ delegált) és
Hungexpo Vásár és Reklám Rt.-vel, (Tunyogi László)

mégis csődközelben van: ősszel két szállítója is felszámolást kezdeményezett ellene, és félmilliárd forintnyi rendezetlen ügye volt - mondta el Kerék
A HR A cég 45 százaléka ismeretlen svájci befektető kezébe került, akit a szocialistákhoz közelinek mondott Kratochwill György ügyvéd képvisel.

Forró Tamás televíziós újságíró-galériatulajdonos feleségét, Kovács Katalin Esztert bízzák meg, sőt állítólag a HR vezérigazgatói székét is neki szánták (ő egyébként 1994 és 1998 között már dolgozott az SZRT-nek, és 1998-ban a Fortuna Kft. ügyvezetője is volt).

egyébként Kratochwill György nem fogadja el Kerék Csaba és a vele együtt felkért it-tag és válságmenedzser, Mészáros János lemondását. Kerék és Mészáros (utóbbi egyben a tőzsdén szereplő Kartonpack Dobozipari Rt. elnöke) azt mondják, távoznának, hiszen a munkát elvégezték: a HR végül is néhány tízmilliós nyereséggel zárja a 2002-es évet.

A Forró házaspár mindenesetre ezúttal sincs messze a tűztől: Tízezer Tömegkommunikációs és Ügynöki Kft. nevezetű cégükben ugyanis 2001-ben átmenetileg tulajdonos volt a Kartonpack Rt.-ben részvényes és a romániai Lotus építkezésbe Kerék Csabával közösen beszállt amerikai Britton-csoport magyar leánycége - ami Forró szerint a véletlen műve csupán.

MFB

1. Zdeborsky György elnök, külső igazgatósági tag 2002 http://www.mfb.hu/html/body_zgycv.html

2. Dr. Palánkai Tibor alelnök, külső igazgatósági tag 2002 jún-tól
1991-92-ben OKGT FB tag
1994 októbere és 1995 június ÁV Rt. Igazgató tanácsának,
1996 májusától 1999 februárjáig a MOL Rt. Igazgatóságának.
EUKK alelnök http://www.magyarorszag.hu/eu/kozalapitvany/kuratorium/eukk_palankai20030204.html
Felesége, Dr. Kratochwill Krisztina az Alkotmánybíróság főtanácsadója

3. Erős János belső igazgatósági tag 2002

4. Czirják Sándor belső igazgatósági tag 2002
EXIM Bank FB tag 1999-2002 http://www.mfb.hu/html/body_czscv.html

5. Dr. Varga Sándor külső igazgatósági tag 2002

6. Mészáros János külső igazgatósági tag 2002
1955. július 20-án született, Közgazdaságtudományi Egyetem, okleveles közgazdász, 1991-től különféle
vállalatoknál vezető beosztásban, illetve vezérigazgatóként dolgozik, jelenleg az Euromedic International-nél
igazgatótanácsi elnök, nyelvismeret angol, orosz; a Magyar Közgazdasági Társaság tagja.

7. Dr. Inotai András külső igazgatósági tag 2002

8. Gaál Gyula külső igazgatósági tag 2002
GKM http://www.gkm.hu/site/fomenu/miniszterium/eletrajzok/gaal_gyula_030616.htm
pol államtitkár, 1988-98 Tudományos főmunkatárs, Pénzügykutató Rt. Csillag volt intézetének munkatársa

9. Tunyogi László külső igazgatósági tag

Hungexpo Vásár és Reklám (Hungexpo) Rt elnök,
Perfekt Rt. üzletág-igazgatója (Gyurcsány volt cége)
Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója
Perfekt-Audit Könyvvizsgáló Rt. Ig. tag 2002 jún-ig

"rárepült" a Millenáris Kht. büdzséjére: a saját, valamint édesanyja tulajdonában lévő Econ-Trust Kft. nevében vállalta, hogy lebonyolítja a kht. által meghirdetett közbeszerzési eljárásokat

Millenáris átvilágításban is részt vett a Perfekt Rt-révén) (Heti Válasz)

Tunyogi László közbenjárására - több tízmilliós megállapodást köt a közeljövőben a Perfekt Rt.-vel. (Így a cég szervezheti meg a minisztérium munkatársainak azt az EU-ügyi továbbképzés-sorozatot, melyen az előadók többsége maga is kormánytisztviselő. (HetiVálasz)

Medgyessy Péter külpolitikai tanácsadójának, Akóts Klárának férje.

dr. Deák Gábor

Tunyogi László révén...
MFB külső igazgatósági tag
ungexpo Vásár és Reklám (Hungexpo) Rt elnök,
Perfekt Rt. üzletág-igazgatója ( Gyurcsány volt cége)
Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója
Perfekt-Audit Könyvvizsgáló Rt. Ig. tag 2002 jún-ig
Medgyessy Péter külpolitikai tanácsadójának, Akóts Klárának férje.

Tunyogi László közbenjárására - több tízmilliós megállapodást köt a közeljövőben a Perfekt Rt. -vel. (Így a cég szervezheti meg a minisztérium munkatársainak azt az EU-ügyi továbbképzés-sorozatot, melyen az előadók többsége maga is kormánytisztviselő. (HetiVálasz)

A Hungexpo Rt. rendkívüli közgyűlése elfogadta az újonnan létrejövő Hungexpo Vásár- és Kiállításszervező Rt. tőkeemeléssel végrehajtandó privatizációjának pályázati kiírását és mellékleteit, amely alapján a cég 51 százaléka kerülhet magánkézbe.

A Hungexpo Rt. elfogadott stratégiai fejlesztési tervének értelmében két társaság jön létre. Az egyik kiállítás- és rendezvényszervezéssel, a másik ingatlanhasznosítással foglalkozik.