A 365 ingatlanból álló vagyon értékét mintegy ötmilliárd forintra becsülték. A MNÜA kuratóriumának elnöke a mindenkori népjóléti miniszter, hat főt pedig azok a szakszervezetek delegáltak, amelyek lemondtak üdülővagyonukról. A kormány vállalta: a kisemberek pihenését úgy segíti, hogy 780 millió forinttal támogatja az alapítvány működését, amely pedig azt ígérte, hogy a többit kigazdálkodja a bevételeiből. Csakhogy: az alapítvány nem tudott - de lehet, hogy nem is akart - megbirkózni e feladattal, ezért létrehozta a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelési Rt.-t, amelyik a vagyon hasznosítására létrehozott harminchét kft.-t. Ebből 32 cég száz százalékban, míg öt fele részben volt a tulajdonában. Később a szállodák apportálásával létrehozta a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.-t, amely a rá bízott harminchat szálloda üzemeltetésére huszonöt kft.-t létesített. Szédületes ringlispíl indult ekkor be, de még nem volt vége: egy váratlan fordulattal ötven százalékban privatizálta magát, ami az anyavállalatnak, a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.-nek 1,22 milliárdos tőkeemelést jelentett. 1997 végén jelent meg az újságokban a hír: az Eravis Rt. megvásárolta a Hunguest-részvények ötven százalékát.

A korábbi munkás- és diákszállókból jól működő két, illetve háromcsillagos, tehát olcsó árfekvésű szállodákat üzemeltető Eravis Rt. többségi részvénypakettje nem sokkal korábban került az Arago Rt. birtokába. Nem is ez az igazán érdekes, hanem az, hogy az Arago Rt. röpke egyetlen esztendő alatt hogyan bukkant elő a semmiből úgy, hogy máris több milliárd forintot tudott megmozgatni? Leisztinger Tamás az ötletgazda. 1997- ben már az Arago Rt. elnök- vezérigazgatója, az Eravis Rt.-ben pedig az igazgatóság elnöke. Mint azt korábban megírtuk, a manapság Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közeli barátjaként emlegetett Leisztinger villámkarrierje úgy kezdődött, hogy két villamosmérnök társával, és mintegy százezer forintos készpénzvagyonukkal 1994 őszén megalapították a HB Westminster (HBW) nevű részvénytársaságot. A cég alaptőkéjét egymilliárd forint címletértékű kárpótlási jegy alkotta! A fiatalok úgy szedték össze ezt a hatalmas vagyont, hogy észrevették: a kárpótlási jegyek piaci árfolyama 40-44 százalék körül mozgott, a beváltható pénzügyi értéke viszont ennél jóval magasabb. Ha tehát 160 százalékos árfolyamon vásárolják fel az eredeti kárpótoltaktól a kárpótlási jegyüket, akkor tuti, hogy mindenki eldobja a kalapácsot, és hanyatt-homlok rohan hozzájuk azért, hogy nekik adják el a jegyeiket. Feltéve persze, hogy a tulajdonosok a kárpótlási jegyükért cserébe elfogadják a HBW Rt. részvényeit.

Tehát kárpótlási jegyet részvényért. Ráadásul abban az időben mindez még jelentős adóalap- csökkentő tényező is volt. Ha valaki - mondjuk - ezer forint értékű kárpótlási jegyet fektetett be az üzletbe, akkor akár 750 forint adókedvezményt is kaphatott. Ez pedig jóval több volt, mint amennyiért a kárpótlási jegyeket el lehetett adni. Egy hét sem telt bele és úgy jött össze az egymilliárd, hogy Leisztingeréknek szinte egy fillérjükbe sem került. A sikeren felbuzdulva 1995 nyarán elindították a HBW II-t, ebből alakult ki az Arago Befektetői Holding Rt. Az Állami Privatizációs Vállalat (ÁPV) Rt. éppen jókor, 1995 októberében hirdette meg az Eravis Rt. 1,5 milliárd forint értékű részvényeinek eladását. Leisztinger vett egy mély lélegzetet, s belevágott az üzletbe. És nyert. Az Arago Rt. a lejegyzett 365 millió forint értékű kárpótlási jegygyel először csak 12,4 százalékos részesedéshez jutott, aztán sorra megkereste az Eravis Rt. többi részvényeit megszerző önkormányzatokat, valamint intézményeket és egyenként felvásárolta pakettjeiket. Így lett végül ő a főnök. 1997-ben már tizenhatezer kis- és két nagyobb részvényes, a Csécsey Béla szabaddemokrata polgármester által irányított Józsefváros, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata is részese lett az Aragónak.

Elillant népüdülők nyomában
Hová lett a hajdani SZOT-vagyon? - Magántulajdonná bűvészkedték - Milliárdok tűntek el

Jezsó Ákos
37. szám (2004.12.31)

Döbbenetes vagyonnal rendelkezett a hajdani Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az állampárti időkben ugyanis a dolgozók 95 százaléka, vagyis mintegy négy és fél millió ember volt szakszervezeti tag, de pártunk és kormányunk is tömte rendesen költségvetési forintokkal. A SZOT ugyanis kirakatnak kellett. Aztán jött a rendszerváltozás, és ez a vagyon nagy lendülettel olvadt el. Napjainkra szinte semmi sem maradt belőle

Idézet:

---

A nagy kérdés, honnan lenne az adósságcsapdából éppen kikerülő egyetemnek és az államnak pénze az utóbbi száz év legnagyobb egészségügyi beruházására. Egy több mint kétezer ágyas, világszínvonalú egyetemi oktató és gyógyító központ százmilliárdos összegbe kerülne; ennek - sikeres EUpályázat esetén - negyedét kellene a magyar félnek biztosítania. Az elképzelések szerint magántőkét nem vonnának be a fejlesztésekbe; ha az állam nem tud forrásokat biztosítani, az egyetem ingatlanvagyona adhatná a saját részt. Értékes ingatlanokból pedig nincs hiány. A vagyon nagyságát jelzi, hogy egyetlen telephely, az egykori hármas belklinika fogaskerekűhöz közel eső kihasználatlan épületeinek piaci értékét hárommilliárd forintnál is többre értékelték. Igaz, vevőt eddig nem sikerült találni. Ám ez csak egy az universitas több mint félszáz értekes telkéből, amelyek a pesti Mikszáth téren, a Mária utcában, a Nagyvárad téren, a Kútvölgyi úton vagy éppen a budai Városmajor utcában helyezkednek el. Egy új, modern campus létrehozásához értékesíthetnék vagy új telekre cserélhetnék a már meglevőket.

---

Az egyetem ingatlanjai többmilliárdos értéket képviselnek.

Az ötletet Rácz Jenő egészségügyi miniszter adta még a nyáron, helyettes államtitkári minőségében. Egy olasz céggel, a San Consulting vezetőivel kerestük fel a szaktárcát. Az olaszok európai uniós támogatáshoz segítenék az egyetemet klinikái felújításához. Rácz úr viszont úgy vélte, nem egy-egy klinikát kellene felújítani, hanem újjá kellene építeni az egész intézményt" - meséli Fejérdy Pál, az oktatásért felelős rektorhelyettes.

Az egyetem számokban

Regarding MOL Hungarian Oil and Gas Company, Gyurcsany noted that the state's remaining 11.8% holding is not enough to exercise significant control over the company's operations. "Therefore, this stake is sellable, and we do wish to sell it," the prime minister declared.

In the case of mortgage bank FHB, the government plans the sale of further state-held shares, Gyurcsany said, noting that the bank already operates in an open market environment, and has reported strong earnings. The state floated a minority stake in the bank on the bourse at the end of last year, but still holds a 53.2% stake.

The third listed company mentioned by Gyurcsany was telecom and broadcasting firm Antenna Hungaria. The prime minister asserted that after clarifying the firm's role in terrestrial broadcasting in Hungary, the sale of AH can go ahead. Privatization agency APV announced last week that it will seek to sell a 75% plus one vote stake in Antenna before the end of June 2005.

Responding to opposition claims that the government is planning to sell several strategically important companies, Gyurcsany declared that there are no plans to privatize either the Paks Nuclear Power Plant, or its owner, power wholesaler MVM. The sale of lottery operator Szerencsejatek and the Hungarian Post are also not on the agenda, he added.

While there are "absolutely no plans" to sell Paks, and the Post is seen as unsuitable for privatization in its present state, the PM noted that various restructuring and portfolio streamlining measures are planned at both MVM and Szerencsejatek.

In the case of long distance bus company Volan, Gyurcsany said that a sale of the group, which encompasses 19 firms, is not planned in the next two years. With Budapest Airport Rt, the operator of the Ferihegy international airport, the decision depends in large part upon the outcome of the attempt to sell national carrier Malev. APV said last week that one bid was received for the airline, and that a decision in the matter will be made within a month.

Idézet:

---

A Postabank az utolsó olyan, állami tulajdonban lévő pénzintézet, amely hatalmas ügyfélkörrel bír.
A közeli jövőben történő értékesítése csaknem bizonyos.

---

eladták, 101 mrd Ftért (1-2 mrd sikerdijjal..vkiknek..)

Úgy van.

Kezdjük a népszavazás technikai részével. Pénteken azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy egyszerre írja ki a három népszavazási kezdeményezést, amely most napirenden van: a kettős állampolgárságról, a kórház-privatizációról és a privatizáció általános leállításáról szóló Fideszes javaslatról van szó. Mekkora esély van arra, hogy az államelnök így dönt? Van-e jogi akadálya, hogy így döntsön, és mi történik akkor, hogyha nem tudják egyszerre megtartani a három népszavazást?

Nos, az egyik népszavazást december 5-ére már kiírta az Elnök Úr, ez a kórházak privatizációjának szándékáról szól majd; a második a kettős állampolgárság ügye, amelyben reményeim szerint hamar döntés születik az Alkotmánybíróságon, és így december 5-én ezt is megtarthatjuk; a harmadik pedig a privatizáció leállítását sürgető Fideszes kezdeményezés. Ha a kormány támogatja a kezdeményezést, ha egyetértés van abban, hogy ne a kormánytöbbség döntse el, hogy mit adunk el és mit nem, hanem kérdezzük meg erről az igazi tulajdonosokat, az embereket, akkor ki lehet írni december 5-ére ezt is, és akkor meg tudunk takarítani, számításaink szerint, olyan két-hárommilliárd forintot. Minden egyes népszavazási esemény két-hárommilliárd forint, ha a hármat egyben tartjuk, akkor is csak annyi. Tehát spórolunk is vele
http://www.fideszfrakcio.hu/index.php?CikkID=28360

Pörög a privatizációs mókuskerék