Téma: Valami nagy-nagy rendet kéne rakni !
|
jbatky |
Válasz | 2008. november 05. 14:22 | Sorszám: 150 |
Vagy Jézus annyit mondott: nincs gödör
|
|
|
mpd |
Válasz | 2008. november 05. 14:20 | Sorszám: 149 |
mert ugyebár lelógathatott volna egy ágat, vagy kötelet, vagy saját tanítása értelmében, miszerint a szűkölködőnek ne halat, hanem hálót adjanak, ledobhatott volna egy bicskát és néhány faágat, ....vagy egy lapátot..... De immár rávilágítottunk, hogy a történet bizony naaagy, nyílt sebből vérzik. Lemenni a gödörbe mindenképpen hiba volt, hacsak nem saját maga feláldozásával akarta megmenteni a csókát. De erről nincs információ, hogy Jézus egy gödörben lelte volna halálát, tehát ezt elvethetjük.
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2008. november 05. 14:17 | Sorszám: 148 |
Hát ha az a szerencsétlen EMBER nem tudott kimászni a gödörből, akkor a lehetséges variációk száma korlátozott. 1. A gödör nem volt túl mély, csak az EMBER volt kissé földszintes (törpe). Ezesetben Jézus simán kimászott. 2. A gödör elég mély volt és én ahogy az EMBERt ismerem, bizony miután Jézus ilyan ostoba módon segítette ki*, fütyörészve ott hagyta sorsára. *mert ugyebár lelógathatott volna egy ágat, vagy kötelet, vagy saját tanítása értelmében, miszerint a szűkölködőnek ne halat, hanem hálót adjanak, ledobhatott volna egy bicskát és néhány faágat, tanuljon meg létrát készíteni, amivel nemcsak pillanatnyilag segíti ki a gödörből, hanem szakmát is ad a kezébe.
|
|
|
mpd |
Válasz | 2008. november 05. 14:11 | Sorszám: 147 |
Nanana!!! ne kenjük csak el, a példabeszéd szerint mi történik azután, hogy az illető kimászott Jézus vállán keresztül a gödörből?
|
|
|
jbatky |
Válasz | 2008. november 05. 14:01 | Sorszám: 146 |
Megnézem a 168óra archivumában, hátha van róla fotójuk.
|
|
|
Pendragon |
Válasz | 2008. november 05. 14:00 | Sorszám: 145 |
Azt mondják nem, mert harmadnapon föltámadt...
|
|
|
mpd |
Válasz | 2008. november 05. 13:44 | Sorszám: 144 |
És mi történt Jézussal? Ottmaradt a gödörben?
|
|
|
jbatky |
Válasz | 2008. november 05. 10:24 | Sorszám: 143 |
Volt olyan vallás, amelyben valamennyire el tudtál mélyedni?
|
|
|
honfi |
Válasz | 2008. november 05. 02:06 | Sorszám: 142 |
Vagy a lánya.
|
|
|
jbatky |
Válasz | 2008. november 04. 21:43 | Sorszám: 141 |
hypomania
|
|
Pendragon |
Válasz | 2008. november 04. 21:42 | Sorszám: 140 |
Hát mé nem montad, hogy te vagy a Guri, a Síp-utcából!? Hát szia, öreg harcos! Remélem az egészség még a régi! )) (Az az értetlen barátom még mindig nem érti, hogy hol, és milyen felsőbbrendűséget "van hivatott" ez a kicsi tanmese pláne "bizonyítani". Mondd már el úgy, hogy ő is megértse! Köszi előre is!)
Zálikának kézcsókom! ))
|
|
|
jbatky |
Válasz | 2008. november 04. 20:51 | Sorszám: 139 |
Így is van: kinek a pap, kinek a papné!
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2008. november 04. 20:29 | Sorszám: 138 |
Teringettét, emán globális egykutya !
|
|
|
onogur |
Válasz | 2008. november 04. 17:00 | Sorszám: 137 |
Wesselényi uccai barátom: minden marhaság, ami egy életfilozófia/vallás felsőbbrendűségét lenne hivatott bizonyítani más életfilozófiák/vallások kárára.
|
|
|
Pendragon |
Válasz | 2008. november 04. 16:23 | Sorszám: 136 |
Ettűl lenne "marhaság"??? Ez kevés! Különösen tőled! )))))
|
|
|
onogur |
Válasz | 2008. november 04. 14:55 | Sorszám: 135 |
Ha jól tudom ez a "példabeszéd" egy kínai kereszténytől származik. Aki valszeg nem igazán ösmerte Konfuciusz életét és munkásságát. Többek között...
|
|
|
Pendragon |
Válasz | 2008. november 04. 14:15 | Sorszám: 134 |
„Először enni adott nekik...” ??? Így volt? Na lássuk! Luk 24:13 És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus. 14 És beszélgetének magok közt mindazokról, amik történtek. 15 És lőn, hogy amint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton. 16 De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék. 17 Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, amelyeket egymással váltotok jártotokban? és [miért] vagytok szomorú ábrázattal? 18 Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon? 19 És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: Amelyek [esének] a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt: 20 És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt. 21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek. 22 Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának; 23 És mikor nem találták az ő testét, [haza] jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él. 24 És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, amint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták. 25 És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, amiket a próféták szóltak! 26 Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe? 27 És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, amik ő felőle megírattak. 28 Elközelítének pedig a faluhoz, amelybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne. 29 De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon. 30 ÉS LŐN, MIKOR LEÜLT VELÖK, A KENYERET VÉVÉN, MEGÁLDÁ, ÉS MEGSZEGVÉN, NÉKIK ADÁ. 31 És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük. 32 És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat? 33 És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, akik velök valának. 34 Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal, és megjelent Simonnak! 35 És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképpen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről. 36 És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek! 37 Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak. 38 És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások? 39 Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van! 40 És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait. 41 Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, MONDA NÉKIK: VAN-É ITT VALAMI ENNI VALÓTOK? 42 ŐK PEDIG ADÁNAK NÉKI EGY DARAB SÜLT HALAT, ÉS VALAMI LÉPESMÉZET, 43 MELYEKET ELVŐN, ÉS ELŐTTÖK EVÉK. 44 És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem. 45 Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat. 46 És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon: 47 És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve. 48 Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai. 49 És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel. 50 Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket. 51 És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe. 52 Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe; 53 És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.
|
|
|
Pendragon |
Válasz | 2008. november 04. 14:01 | Sorszám: 133 |
Tudod, hogy személyedet nagy tiszteletben tartom, Onog uram! Ugyan világosiccsá má föl, mellik része a marhaság ennek? De azt a részt, hogy egy napon nem mehettek el a gödör embere mellett, meg hogy nincs írásos bizonyíték arra, hogy egyáltalán létezett gödör, kérlek szépen, hagyd ki!
OK? ))))))
|
|
|
jbatky |
Válasz | 2008. november 04. 13:57 | Sorszám: 132 |
Nem tudom... elő kellene venni néhány további taoista (Lao-ce, Csuang-ce, stb.) és buddhista iratot, példázatot, hogy ezt becsülettel meg lehessen ítélni. Még itt: www.sacred-texts.com
|
|
|
bvalek2 |
Válasz | 2008. november 04. 13:53 | Sorszám: 131 |
Pedig van benne valami, ez nem vicc, és nem is keresztényi gőg. Olvastátok az Újszövetséget? Mit tett Jézus amikor feltámadás után találkozott a tanítványaival? Először enni adott nekik, és megmosta a lábukat, csak utána állt neki prédikálni. A legtöbb vallási felekezet valahogy fel szokta cserélni a sorrendet...
|
|
|
jbatky |
Válasz | 2008. november 04. 13:20 | Sorszám: 130 |
Ez van. Nem egy nagy liberalisszimusz.
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2008. november 04. 13:06 | Sorszám: 129 |
Az agresszív kismalac gödörbe esett! Arra jön Sün Sámuel, az erdei sertepertélő, akit komolyan foglalkoztatott az erkölcs, a szenvedés és a szervezés. Ki nem állhatta az agresszív kismalacot, de erkölcsi kötelességének érezte segíteni a bajbajutottakon és a szíve is megesett rajta. - Jaj szegény Malacka, várj, mindjárt hozok egy létrát, hogy kimászhass! - szólt le a gödörbe - Nem várok!!! - üvöltötte az agresszív kismalac.
|
|
|
onogur |
Válasz | 2008. november 04. 13:01 | Sorszám: 128 |
Na ekkora marhaságot már rég olvastam, pedig nem tegnap másztam le a falvédőről.
|
|
|
Pendragon |
Válasz | 2008. november 04. 12:47 | Sorszám: 127 |
Jogos, te tudod! De a többes szám ott idiomatikus, azzal nem is kell!
|
|
|
Pendragon |
Válasz | 2008. november 04. 12:45 | Sorszám: 126 |
Az EMBER gödörbe esett! Arra jön Konfuciusz, a kínai bölcs, aki valóban megszívlelendő erkölcsi szabályokat állított föl. Ezt mondja verembe esett emberünknek: „Ha nem tértél volna le az igaz útról, nem estél volna bele a gödörbe. Most aztán viseld csavargásaid következményét!” Arra jön Buddha, az indiai gondolkodó, akit komolyan foglalkoztatott az emberi szenvedés kérdése. Leszól a gödörben kuksoló barátunknak: „Ha nyugton maradtál volna, ha nem a vágyaid után mentél volna, akkor nem jutottál volna ide.” Arra nyargal lován, kivont karddal Mohamed, a Próféta, a zseniális szervező. Lekiált a gödörbe: „Higgy az egyetlen Istenben, akit én hirdetek!” Arra jön Jézus. Nem szól semmit, sem bölcsességet, sem szemrehányást, de lemászik a gödörbe, emberünk pedig rálépve Jézus összekulcsolt kezére és a vállára, kimászik a veremből.
|
|
|
|