Namost. Remélem, az eddigiek alapján kitűnt, hogy egyáltalán nem célom a mai fizika palotájának lerobolása, sem paralell vagy konkurens fizika létrehozása.

Azt is tudom, ami a makroszkopikus - a mikroszkopikusból importált - kollektív hullámfüggvényt illeti, hogy olyan a teljes univerzumra elvileg nem létezhet, makroszkopikus testekre megállapítása szinte lehetetlen, ezért kollapszálása, vagy szétugrása sem megy, a tapasztalati tartományon belül biztosan nem.

Inkább egy komplementer modell céloztam meg, ami a fizikát extrapolálhatná a tapasztalati tartományon túlra úgy, hogy esetlegesen a kvantummechanika ezen a makroszkopikus szinten működjön.

A részletek... még kidolgozatlanok, tisztázatlanok, már csak azért is, mert filozófiát saját megfigyelésekkel, az érzékszervekre vonatkozó biofizikai megfigyelésekkel, matematikai és/vagy fizikai elemekkel, ókori bölcselők vagy vallások gondolataival megspékelve és kombinálva "eladni" szinte sehol, semmilyen komoly folyóiratban vagy konferencián nem lehet. Az UFO-hitnél azonban úgy érzem, egy hangyányival komolyabb dologról van szó. (Hadd írjam itt le, volt olyan lap, ahová Roger Penrose is írt cikket. Végignéztem, olyan írással is találkoztam, amelyben komoly amerikai elméleti fizikus arról elmélkedett, hogyan jönnek elő a mikrovilág 10 dimenziós tereiből az UFO-k és az érzékszerven túli érzékelés -ESP- lehetősége. Egy rövid cikkemet, amely a tudomány és a vallás kibékítésének egy lehetséges módjáról szólt, visszadobták, mert a cikk testébe web-címeket írtam, összekapcsolható hivatkozásokat a NASA kutatásaira, a görögre és a védikus irodalomra vonatkozóan...)

- Nesze, te vagy a fogó!

Még egyszer:

Személy1 megkavarja a paklit, mondjuk a 22 lapot és fejjel lefelé kiteríti, majd felszólít, húzz 1 lapot.

Személy2 húz. Abban a pillanatban nem látod a lapokat, lehet, hogy mind egyforma, pusztán logikailag feltehető.

Ez persze nonszensz, de másik oldalról nem ellenőrizhető, hogyha lehetségesnek tartod, hogy abban a pillanatban, ahogy felnyalábolod ellenőrzésre, megint mind különböző.

DE AMÍG NEM TAPASZTALOD, A TAPASZTALÁSI FOLYTONOSSÁG MEGSZŰNIK ÉS ELVBEN BÁRMIT TEHETSZ LOGIKAILAG A HELYÉBE.

Idézet:

---

És a Hermészre semmi?

---

Ha jól értem ez a határozatlansági elvnek valamiféle (bölcsész) vizualizációja lenne.
Ugyanott sántít, ahol az összes bölcseletbe átemelt fizikai modell.
A határozatlansági elv nem azért állítja, hogy azért meghatározhatatlan a megfigyelés ténye befolyásolja a megfigyelt állapotot, hanem annak energiája. Hogy valamit mérhessünk a mérendő egység befolyásolása nélkül, a mérési metódusnak nagyságrendekkel kevesebb energiát szabad a mért rendszerbe/ből bevinni/kivenni, mint amit mérni akarunk. Belátható, hogy elemi részecskéknél ez nem teljesíthető, mindig csak az okozatból tudunk következtetni, pl. egy elektron becsapódása után az energiájára.
De a makrofizikában ez nincs így. Ránézéssel nem változtatjuk meg számottevően sem a pakli, sem a kártya, de még csak a festékmolekula energetikai szintjét sem. se azzal, ha az üvegasztal lapján keresztül kamerával vesszük a kártyapaklit.

A tarot ebben és a jóslásokban azért "népszerű", mert

1. régi, eredetét az ősi Egyiptomból származtatják, Hermész Triszmegisztoszig ("H.T. titkos könyve")
2. a zsidók vagy az arabok hozták Európába, a zsidók nem gyakorolhatták vallásukat a középkorban, ezért úgy is tartották, a Nagy Arkánum maga a Tóra (ha jól emlékszem) - kártyázni meg mindig szabad volt, fejben praktizálták hát a vallást
3. hihetetlenül gazdag a szimbolikája (tudom, mert a vizuális világával sokat foglalkoztam)

A Nagy Arkánum 22 lapos, a Kis Arkánum -ha jól emlékszem- 56. Sok esetben a Nagy is elég.

Ha érdekel több is erről, tudok adni érthető irodalmat. Van olyan, ahol a Kabbala, a szúfi tanok és a keresztény misztika alapján elemzik lapjai jelentését, sőt, Madách-nak is köze volt hozzá, Az ember tragédiája és részben tartalmazza a vázát.

Sima prezentációja valaminek, ami egyszerűen bemutatja, a racionális ember is hitben él és az sem biztos, hogy megalapozható.

Nem értek hozzá, de volt amikor láttam, hogy a jósláshoz több lapot használnak.

Annyit tudok, hogy akár kártyajóslásról, akár asztrológiáról van szó, azokhoz is érteni kell. A minap hallottam, hogy egy elismert asztrológia tanfolyam öt évig tart.

Amit írsz, OK, bár engem nem akartak lehúzni, megvágni, megkárosítani. De:

"Ha viszont a pakli standard és a húzás csak nekem szól, akkor mindaddig, amíg nem nézem meg, ismételten ugyanazt a lapot kéne húznom."

Ez azért nem igaz, mert nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. Ha a világegyetem statikus lenne, egyetértenék. De nem az, és mi sem benne, Te is pillanatról pillanatra változol, még ha tudatosan nem is nagyon.

Egyik pillanatban lehúzod a hetest. Új terítés fejjel lefelé, már az összes lapon ugyanaz, de más van, mint előzőleg.

A vagy a mi szétválasztásunkból jön, de tudjuk, hogy ez igazából és, mert ugyanarról az objektumról szól.

A többi probléma az arisztotelészi (mit szólsz? A) logikából jön. Egy kenyér nem lehet egyszerre bor és hal. A kvantummechanika logikája, mintha nem-arisztotelészi (NOTA) lenne. Ez problematikus eleinte, de a paradoxot meg lehet szokni. Minth Bohr mondta, vannak mély igazságok, amelyek tagadása is mély igazság.

Paradoxon... ez hozza be a keleti képet és gondolkodást.

De a görögöknél is van ilyen:

"A halhatatlanok halandók, a halandók halhatatlanok, minthogy élik azoknak halálát, azoknak életét pedig halják." (Herakleitosz)

Felteszem, a kvantummechanika törvényei mindenre érvényesek, nemcsak objektumokra, de valahogy szubjektumokra is.

Bár tovább lehetne menni... de ha az embernek nincs semmi papírja, a világ lezár előtte. A blokk, a hüllő-ősöktől örökölt hierarchia védelem is, tudom. Nem kellenek fokozatok vagy díjak, elismerések ahhoz, hogy az ember töprengjen és ez valahogy nagy kegyelem.

Biztos vagyok benne: a világ nem játszik arra, hogy megismerhetetlen legyen.

PS: Egyszer Benoit Mandelbrot ismert matematikust, a róla elnevezett fraktál-halmaz névadóját faggatták arról, hogyan dolgozik.

Sajnos, ha meg kölcsönhatásba kerülsz, akkor azért bonyolult. Fizikailag minden rendben. De ha egy másik embert figyelsz egy rövid ideig csendben, megérezheti hátulról is.

Ha kölcsönhatásba kerülsz egy emberrel, már nem az, aki, egy vetületet látsz, amit Te váltasz ki. Pont úgy, ahogy Te is más vagy a pénztárossal a boltban, mint ha megszólít egy koldus, vagy egy túrista az utcán, esetleg konzultálsz a munkahelyeden, vagy ha belédrúgnak a villamoson.

Melyik az igazi arcod? A kölcsönhatástól függ. Mi az elektron? Részecske vagy hullám? Mitől függ?

Amikor elmész, a tapasztalás megszűnik, ez nyilvánvaló. Lehetne mondani, olyan ez, mint a Dirac-halmaz. Ha az észlelésed körében van valami, értéke 1, aktuálisan létezik. Amit nem tapasztalsz, kívül esik e halmazon, értéke 0, a megfigyelés szempontjából nincs. Itt vélhetően egy átmenetnek kellene lennie... 0 és 1 között, de hagyjuk.

Az extrém empirizmus önmagában nem zárja ki, hogy az adott lényeket, és tárgyakat "anyaghullám-csomagnak" képzeljük el, amelyek megfigyelés hiányában -számodra! és ez nagyon fontos- szétfolynak, akár a Schrödinger-egyenlet szerint, de ezt végképp senki sem tudja.

Amíg nem kerülsz velük kölcsönhatásba újra, nem tehetsz biztos megállapítást.

Az "anyaghullám" megfigyelés hiányában szétfolyik, majd amikor megint fennáll a kölcsönhatás, összeugrik.

Ott volt a sok hátlap, azt mondta, húzzak. Húztam egy lapot. Mondom, most mi van, ez egy a sok közül, és?

Akkor azt válaszolta, amíg a lapok lenn voltak mind, senki a világon nem ellenőrizhette, mi van rajtuk. Amíg nem húzok, az összes kártya képe lehet ugyanaz, mondta.

A húzás általad, rád szabva történik. A húzott lap rólad és csak neked szól.