|
Téma: Árpád-sávos zászló
|
|
szalma |
Válasz | 2006. október 16. 14:09 | Sorszám: 55 |
"http://lexikon.katolikus.hu/létrehozásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának diákjai, Csordás Gábor és Pakó Géza vettek részt, Pásztor Miklós irányításával.
Az anyag feldolgozása még nem teljes, és távolról sem tökéletes. Minden jobbító szándékú észrevételt köszönettel veszünk a katolikus-lexikon@communio.hu címen."  Amúgy szerintem is, csak az bizonyított ezzel, hogy már legalább Imre óta használtak az Árpád-sávok. Viszont azzal több forrás is egyetért, hogy Gézáig a turulos zászló volt használatban leginkább.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 14:00 | Sorszám: 54 |
Ez nem volt kötözködés, Lajos bátyám, hiszen csak próbáljuk tisztázni a kérdést.
Az a baj, hogy ezzel mi próbálkozunk, miközben deviáns csoportok az utcán tüntetnek a hazugságaikkal, a "szakértők" meg közben hallgatnak.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 13:54 | Sorszám: 53 |
|
"Imre (ur. 1196-1204) idején terjedt el az Árpád-sávos (vízszintes vörös-fehér sávok)" Na, az ilyen megfogalmazásoktól nyílik ki az összes bicska a zsebemben. 
Az első ismert, mai napig fennmaradt Árpád-sávos ábrázolású pecsétünk Imre király korából származik. Ki az a nagyonbátor, aki ki meri azt jelenteni, hogy ekkor, Imre királyunk cuzámen nyolc éven keresztül tartott uralkodása idején "terjedt el" az Árpád-sáv ábrázolása???
Ki meri azt állítani, hogy korábban nem használták?
És aki merné is állítani, az tudja-e, hogy milyen mennyiségű tárgyi emlékünk maradt meg napjainkig a tatárjárást megelőző időszakból? Mert jóformán semmi sem.
|
|
|
|
szalma |
Válasz | 2006. október 16. 13:47 | Sorszám: 52 |
Ezen már majdnem minden rajta van.
Talán ez a legszebb: 
|
|
|
Lajos bácsi |
Válasz | 2006. október 16. 13:43 | Sorszám: 51 |
|
Nem vagyok képzett heraldikus (se humanitárius), befejezem a kötözködést...
|
|
|
|
szalma |
Válasz | 2006. október 16. 13:40 | Sorszám: 50 |
|
Az előbbi hsz-hez illeszkedve a katolikus lexikon a következőt írja: magyar nemzeti zászló: piros-fehér-zöld színű, három egyenlõ szélességű, vízszintes sávból álló zászló (közepén a Szentkoronával). - Hazánk leggyakrabban használt jelképe.
Õseink Géza nagyfejed. (ur. 972-997) koráig csatáikban az ún. turulos zászló alatt harcoltak. I. (Szt) István (ur. 997-1000: nagyfejed., 1000-38: kir.) vsz. kereszttel ellátott vörös színű zászlót, I. András (ur. 1040-60) fehér keresztes, III. Béla (ur. 1172-96) kettõs keresztes zászlót használt. Imre (ur. 1196-1204) idején terjedt el az Árpád-sávos (vízszintes vörös-fehér sávok) ~, melyet a kir-ok saját címerelemeikkel (az Anjouk liliommal, Hunyadi hollóval) díszítettek. A legrégebbi megmaradt ~ vsz. III. András (ur. 1290-1301) korából való 3 m. zászló: színe zöld, rajta vörös kettõs kereszt (2002: Bern, történeti múz.). A Képes Krónikában a zászlón vörös alapon fekete turul látható. A vörös-fehér-zöld szín legrégibb ismert emléke III. Mehmed szultán adománya 1601: Báthori Zsigmond erdélyi fejed-nek. A 17. sz. török háborúkban jelent meg zászlóinkon az országcímer és (azzal együtt v. külön) Szűz Mária mint Mo. védõasszonya. Az 1830-40-es években a reform országgyűlések választási összejövetelein a máriás zászló helyett ált-sá vált a piros-fehér-zöld ~ használata. 1848: a →márciusi törvények 21. tc-e szerint a nyilvános ünnepeken a ~t ki kellett tűzni a középületekre és minden m. hajóra. 1849-67: használatát az önkényuralom tiltotta (Haynau egy zászlóvarró szabót agyonlövetett), jogait a →kiegyezéssel állították vissza. - A ~ közepét 1867-1918. XI. 28: a m. középcímer kétoldalt angyalokkal, 1918. XI. 28-1919. III. 21: a m. középcímer a Sztkorona nélkül, 1919. III. 21-VIII: címer nélkül (nemz. színeinket is csak a felvidéki hadjárat katonái használták a vörös zászló helyett), 1919. VIII-1946. II. 1: a m. középcímer, 1946. II. 1-1949. VIII. 20: az ún. Kossuth-címer, 1949. VIII. 20-1956. X. 23: a népközt. vörös csillagos, búzakalászos-kalapácsos (Rákosi-) címer (amit X. 23: a tüntetõk kivágtak a ~ból), 1956. X. 23-1957. IV. 30: az ún. Kossuth-címer (használatát 1956. XI. 12: törv-be iktatták), 1957. V. 1-1989. X. 23: a m. népközt. piros-fehér-zöld pajzsra sugárzó vörös csillagos (Kádár-) címer, tehát a mindenkori állami címer díszítette. A Sztkorona zászlóra visszahelyezése - bár 1990. VII. 3. óta ismét a kiscímer Mo. törvényes címere - 2002: is önkéntes. - A ~ leírása: többször módosított 1949:20. törv. (használatáról a 2000:28. törv. rendelkezik). 88
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 13:37 | Sorszám: 49 |
|
Na, egyelőre ennyi, én is így emlékeztem: "A pajzs vízszintes vonallal való osztása a vágás, függőleges vonallal való osztása a hasítás, haránt vonallal való osztása a harántosztás (régies nevén a szelés)." Tehát ha nyolc mező szerepel egy címerben/pajzsban, akkor az HÉT vízszintes vonallal van "vágva".
|
|
|
|
szalma |
Válasz | 2006. október 16. 13:33 | Sorszám: 48 |
|
Nyugodtan visszamehetünk akár Atilláig is. Thurócy krónikájában ez áll: "A hunok védőfegyvereiket, mint mondják, még Szkítiából hozták magukkal, ezek bőrből és kívülről vaslemezből voltak; támadásra íjat, nyilat és hegyes lándzsát vittek magukkal. Szögletes vagy kerek pajzzsal fedezték magukat, szablyát öveztek oldalukra... Hadijelvényként mind a pajzsára, mind a zászlójára koronás sólyommadár volt festve. Ezt a hadijelvényt viselték a hunok, vagyis a magyarok egészen Taksony vezér fiának, Géza vezérnek az idejéig. Címzése pedig ilyenféle volt: "Attila, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, Isten kegyelméből a hunok, médek, gótok és dánok királya, a földkerekség félelme és Isten ostora." Szóval, ha igazán vissza akarunk menni az időben, használjuk a turult a zászlón magában, vagy, ha egy kis keveredést is megengedünk, akkor az Árpád-sávokkal. Mondjuk így: 
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 13:32 | Sorszám: 47 |
Ez érdekes, én is megpróbálok utánanézni.
Addig is Imre királyunk pecsétje 1202-ből: 
|
|
|
|
Lajos bácsi |
Válasz | 2006. október 16. 13:30 | Sorszám: 46 |
Valami vájtfülű heraldikus írt róla egyszer. Mindenesetre most itt hírtelen én sem tudom pontosan. Valami olyasmire emlékszem, hogy a heraldika megkülönböztet szineket (vörös, kék, zöld...) és fémeket (ebből csak kettő van: arany (sárga) és ezüst (fehér)). A legfontosabb alapszabály szerint szinre szin és fémre fém nem kerülhet. Jópár szocialista korszakból származó városcímer pl. emiatt teljesen hibás. (Igaz, hogy bonyolultabb címerrajzoknál ezt betartani igen nehéz.)
Ha jól emlékszem, "vágás"-nak azt nevezik, amikor pl. egy alapszínre egy fém csíkot teszünk. (Pl. vörösre ezüstöt.)
De a csíknak csíknak kell lennie, vagyis az alap színe ki kell látszódjon a csík alól mindkét oldalon. Mivel az Árpád-sávok vörössel kezdődnek és nem vörössel végződnek, ezért ezt a "műveletet" nem lehet heraldikai értelemben "vágás"-nak nevezni.Na, most jó bonyolult voltam, és nem is biztos, hogy pontos. Megpróbálok utánanézni, csak tudnám pontosan hol olvastam, és hogy most hol van az a könyvem...
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 13:18 | Sorszám: 45 |
|
Miért is ne lenne pontos a "hétszer vágott" kifejezés?
|
|
|
|
Lajos bácsi |
Válasz | 2006. október 16. 13:15 | Sorszám: 44 |
|
Bocs: derelinquet. Hiába, ez nem az én napom.
Tehát a felirat, remélem mostmár hibátlanul: "Iustam causam Deus non derelinquet".
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 13:15 | Sorszám: 43 |
|
"Ettől függetlenül, jó lenne tudni, mi van azok agyában, akik lengetik, nekik mit szimbolizál." Buta kérdés.
Angliában nem a brit zászlót lobogtatják mondjuk egy focimeccsen, hanem a fehér-piros angol nemzeti színeket.
Bajorországban minden kék-fehér kockás, Savoyban nem láttam egyetlen francia zászlót sem, csak hivatali épületeken. A piros-fehér-zöld zászló hivatalos állami zászló, melyet a Kormány is használ. Ezért egy kormányellenes tüntetésre nem megyek ki ilyen zászlóval, hanem az ősi, nemzetinek tekintetett Árpád-sávos lobogót viszem magammal.
Természetesen egy március 15-i ünnepségre eszembe sem jutna Árpád-sávos zászlót vinni, oda a piros-fehér-zöld való, meg a kokárda. Kérdezted, hol lehet beszerezni Árpád-sávos zászlót.
Például a Kossuth-téren!
Én speciel Sárospatakon vettem a sajátomat, középkori várjátékok voltak, az egész város Árpád-sávos zászlóba öltözött, a kisgyerekek meg pajzsot, kardot, sisakot viseltek. Be szép volt... 
|
|
|
|
|
|
Lajos bácsi |
Válasz | 2006. október 16. 13:10 | Sorszám: 41 |
|
Bocs, de lehet, hogy heraldikailag a "hétszer vágott" valóban nem a pontos megnevezés. (Más kérdés, hogy a köztudatban így terjedte el.) A piros sem, a heraldika csak vörös színt ismer. A magyar zászló heraldikai színei: vörös - ezüst - zöld. Na jó, befejezem a kötözködést. Ajánlom figyelmébe mindenkinek II. Rákóczi Ferenc lovassági zászlóját, a vörös mezőkben a "Iustam causam deus non delerinquet" (Isten az igaz ügyet nem hagyja el) felirattal. Mellesleg ez szerepel a történelmi zászlók között is.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 13:03 | Sorszám: 40 |
|
"Egyébként az ősi magyar zászló a szinvörös, illetve a színfehér." És honnan az infó?
Én áttanulmányoztam minden számomra elérhető forrást, mely a honfoglalásra vagy az az előtti korokra vonatkozik, de sehol sem említenek zászlókat. Évszázadokkal később elterjedt, hogy vörös volt a zászló színe rajta fekete turullal, de erre semmilyen bizonyíték sincs.
Ami tény, hogy az Árpád-házi királyok pecsétjei nyolc sávból álló címert mutatnak oroszlánokkal. Így feltételezhető, hogy a nyolc sáv a zászlókon is szerepelt a nyolc törzs egyesülését jelképezve, az egyszínű, vörös vagy fehér zászlót legfeljebb csak törzsek hadseregei használhatták különálló ( "kalandozó" ) hadjárataik során.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. október 16. 12:55 | Sorszám: 39 |
|
"Magyar címerpajzs is- 8-szor vágott 4 piros és 4 ezüst vagy fehér sávval." Elnézést, de heraldikai szempontból a 4 piros és 4 ezüst (fehér) színből álló címer vagy zászló az HÉTSZER vágott mező.
De kösz az infót, én nem tudtam, hogy a nyilasok zászlójában kilenc sáv volt. Ezek ismeretében a fasiszta veszéllyel riogató tüntizgetők tehetnek egy szívességet.
|
|
|
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2006. október 16. 06:57 | Sorszám: 37 |
|
Jón Emese látta már Esztergom város zászlóját?
|
|
|
|
MrX |
Válasz | 2006. október 15. 23:26 | Sorszám: 36 |
|
Tehát itt már több külöböző metszésű zászló is van. Ezek közül egy az original a 8-szor metszett.Az Árpádház Árpád-sávosa. És nem ápádsávos az Austria,Francia-Polinéz,Libéria,Monco,Peru,Lengyel,Puerto-Rico,Singapore zászlója, sem a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Véd és Becsület zászlója sem. Hasonlít? Annyiban hogy Piros és fehér sávok váltakoznak.Az Árpádházin 4/4 metszésben a többin másként.Akkor így nem árpádsávos a MNSZP zászlója, csak hasonlít.Jóllehet az eredeti ihlette.De akkor sem lehet Árpád-sávosnak nevezni.Nyilaskeresztesnek,Hungaristának inkább mondható.A nyilasterror 62. évfordulóján azt kellene mondania John Emsének: kirkesztő jelkép a nyilaskeresztes zászló. A trikolor tartalma sem változik vegye kézbe jobb vagy bal oldali szimpatizáns. Az árpádsávosé sem.És semmiképpen nem válik "kirekesztő "jelentésűvé. Az ézer éves Nemzeti Összetartozás tartalmat hogy írhatná felül John Emse,vagy az a demonstráló aki nem az eredeti gondolatok miatt vette kezébe az Árpád-sávos zászlót?Sehogy.
|
|
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2006. október 15. 22:57 | Sorszám: 34 |
|
|
|
szakall |
Válasz | 2006. október 15. 22:47 | Sorszám: 33 |
|
Még mindig jobb, mint ha padödőt hallgatna. :P
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2006. október 15. 22:44 | Sorszám: 32 |
|
(Köszi!)
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2006. október 15. 22:43 | Sorszám: 31 |
|
"vér" " ,,Csoda! Csoda! Csoda! S a füveken cincog a nótás S a vizen táncol a nap. S a hegyen sudaras, feszítő lombárbócok csiklandják a vérfoszlányos eget." (BARTA Sándor: A sárgunyhók útrakelt lakói.)
|
|
|
|
