Európa elvárta a kettős állampolgárság megadását

Ez derült ki a IX. Budapesti Jogi Nyári Egyetem legérdekesebb előadásából
Július 4--12-ig, azaz vasárnaptól vasárnapig egyhetes nyári egyetemen vehettek részt Budapesten a határon túli joghallgatók, tanárok, pályakezdő jogászok, jogi szakemberek, ugyanis ekkor rendezték meg a IX. Budapesti Jogi Nyári Egyetemet. Mintegy száz résztvevő érkezett Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről és Erdélyből a szaktanácskozásra, hogy anyanyelvét ápolva megismerkedhessen a magyar jogintézmények legfőbb sajátosságaival, a magyar jog forrásaival és szakirodalmával, valamint az ezeregyszáz esztendős ország alkomtány- és jogtörténetének legfontosabb mozzanataival. Nemcsak szakmai szempontból fontos ez az összejövetel, hanem a magyar jogi terminológia elsajátítása terén is nagyon sokat jelent a határon túl élő jogászok számára. A vendéglátó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar volt, ott tartották meg az első emeleti amfiteátrumban az előadásokat, napjában négy-öt érdekesebbnél érdekesebb értekezést hallgathattak végig a résztvevők. Ezúttal a büntetőjog és a bűnügyi tudományok kérdésére helyezték a hangsúlyt, de több közjogi és polgárjogi tárgyú előadás is elhangzott. A hallgatóság figyelmét egyértelműen a dr. Szalma József újvidéki jogprofesszor és akadémikus által taglalt téma csigázta fel legjobban, hiszen az állampolgárságról beszélt a külföldi kitekintés és a hatályos magyar jogszabályok tükrében.
Szalma professzor elmondta, hogy a görögök ismerték legjobban az államformákat, abban az időben alakult ki az állampolgárság meghatározására vonatkozóan a területiség és a származás elve. Ebből fejlődött ki később az általunk manapság ismert állampolgársági fogalom. Ránk nézve roppant fontosnak minősíthető az 1993-ban megkötött maastrichti alapszerződés, amely tulajdonképpen szabad utat nyitott a kettős állampolgárság felé. Noha ez a megállapodás úgy is értelmezhető, hogy kettős állampolgárságról beszélni tabula rasa, hiszen úgyis mindenki európai állampolgár lesz egyszer, így nincs annak jelentősége, hogy hány állampolgársággal rendelkezik valaki. A magyarországi törvények szempontjából az 1879-es, a magyar állampolgárság alapjait lefektető törvény már ismerte a kettős állampolgárságot, ebből az derül ki többek között, hogy házassággal állampolgársághoz lehet jutni. A későbbiek folyamán 1947-ben hozták meg az állampolgárságról szóló törvényt, s ezt 1955-ben módosították, ez utóbbival lehetővé tették a kettős állampolgárság megszerzését, de viszont megszüntették azt a határon túl élő magyarok számára. Ránk nézve ez egyértelmű volt, de a kilencvenes évek elején történt változásokat követően újfajta jogcímeket vezettek be, amelyeknek köszönhetően megszerezhető volt a magyar állampolgárság. Ilyen például az egy bizonyos területen való születés elve, ami egyébként adott, a honosítás, a visszahonosítás és a nyilatkozattétel. Természetesen a magyar alkotmány is szabályozza az állampolgársági hatásköri elvét, de abból sem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy könnyűszerrel magyar állampolgársághoz juthatnak a határon túl élő magyarok. Mádl Ferenc köztársasági elnök többször nyilatkozta azt, hogy felelősséget érez a határon túli magyarságért, de erre rácáfolt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki szerint a felelősségérzet szép, és jó, és morális dolog, de azzal a jogoknak és a kötelezettségeknek is összhangban kellene lennie, sőt mi több, egyeznie kellene a maastrichti megállapodás alapelveivel. Ez egy európai közösségi jogra ruház fel bennünket és tulajdonképpen az lenne az egyetlen helyes megoldás, ha Magyarország megadná a határon túl élő magyarok számára a lehetőséget, hogy kettős állampolgárságot kapjanak. Ebben reménykedtünk valamennyien mindaddig, míg a státustörvény meg nem született, hiszen az egyértelműen kizárta a kettős állampolgárság könnyű megszerzésének lehetőségét. Pedig Európa elvárta volna Magyarországtól, hogy megadja a határon túl élő magyaroknak a teljes státust, azaz a kettős állampolgárságot, mert nemcsak morális, gazdasági és szellemi lehetőséget kell biztosítani a határon túl élő magyarok számára, hanem jogit is.
A legtöbb európai országban megtették ezt a lépést, így tettek az olaszok, akik a határon túl élő olaszoknak megadták a kettős állampolgárság megszerzésének jogát, de Franciaország is megoldotta ezt a kérdést oly módon, hogy hét-nyolc országgal kölcsönösségi alapon állampolgársági egyezményt írt alá, és ugyanígy Németországnak is legalább tíz állammal van hasonló megállapodása. Még Románia sem képez kivételt, hiszen a Moldáviában élő románoknak a román állam lehetővé tette a kettős állampolgárság megszerzését.
Az előadás hallgatói feltették Szalma professzor úrnak azt a kérdést, van-e annak értelme, hogy az utóbbi időben Magyarországon aláírásokat gyűjtenek abból a célból, hogy a határon túli magyaroknak mégis legyen módja megszerezni a kettős állampolgárságot. Az az igazság, hogy ez érzékeny kérdés, ha népszavazással döntenek róla, legalább kiderül, hogy az anyaországban élők szívesen látnának-e soraikban bennünket, elvégre nekik kell eldönteniük ezt a kérdést.

Visszaszerezhetőek az elkobzott felvidéki földek

Június közepén ismertettük azt a levelet, amelyet Dr. Búzás Gábor főorvos, az MVSz Kisalföld Társaságának tiszteletbeli elnöke írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, és amelyhez mellékelt egy aláíró ívet a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazási javaslattal.

Alább olvasható a miniszterelnök válasza.

Budapest, 2004. július 14.

MVSz Sajtószolgálat

A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke

XXXIII/174/2/2004.

Dr. Búzás Gábor úr

stomatológus főorvos

Abda

Tisztelt Főorvos Úr!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni Önnek azt a figyelmet és személyes hozzájárulást, amelyet az országunk határain túl élő magyarok iránt, helyzetük, különösen a velük való kapcsolattartás javítása érdekében kifejt, s amelyről hozzám intézett levele is tanúskodik. Örömmel nyugtázom, hogy Battonyán elhangzott szavaim az ország másik felében is visszhangot váltottak ki, továbbá, hogy más kérdésekben meglévő véleménykülönbségeink ellenére egyetérthetünk a nemzeti érdekek vállalásának és képviseletének fontosságában.

Néhány nappal ezelőtt az európai államok vezetői Brüsszelben elfogadták az unió alkotmányos szerződését, amelyben kifejezésre jut a nemzeti érdekek tisztelete, a magyarság számára különös fontosságú kisebbségi jogok védelme. A magyar nemzeti érdekek védelméhez az európai alkotmány jó lehetőségeket biztosít. Az unió bővítésének fenntartása pedig újabb nemzetek, s velük magyar nemzeti közösségek felzárkózását biztosítja. A Kormány számára ennek megvalósítása jelenti a nemzeti elkötelezettség és felelősség próbáját.

Meggyőződésem, hogy a nemzeti érdekek képviseletének semelyik szervezet, párt vagy személy nem lehet az egyetlen igazi letéteményese. Ebben a tekintetben a Kormány tagjai sem kivételek, csupán a felelősségük nagyobb, mint másoké. Ezért különös felelősséggel kell mérlegelnem és állást foglalnom különböző, vitathatatlanul jó szándékkal elgondolt és megfogalmazott javaslatokról. Horderejénél fogva ezek közé tartozik a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés is, amelyről az illetékes kormányzati szervek érdemi egyeztetést folytatnak a határon túli magyar közösségek szakértőivel, vezetőivel.

A szándékok és lehetőségek felelős tisztázása előtt nem lenne helyes állást foglalnom ebben a kérdésben.

Levelét megköszönve jó egészséget kívánok Önnek orvosi hivatásának és közéleti tevékenységének további sikeres folytatásához.

Budapest, 2004. július 2.

Tisztelettel:

A határontúli testvéreink magyar állampolgárságáért indított aláírásgyűjtés közepette pár fiatal lelkében megérett egy gondolat, hogy össze kell fogni mindazokat a fiatalokat, akik szívükben hordozzák kis hazánkat s őrzik magyarságunk kincseit.
Első lépésként közös összejöveteleket és kirándulásokat szervezünk magyarságunk szempontjából fontos helyeinkre (Zebegény, Dobogókő, Attila-domb), ahol egymást megismerve közösségé forrhatunk. Próbálunk minél több tudást átadni népünk eredetéről, hagyományiról, értékeiről, s minél több ismert hazafit meghívni körünkbe. Terveink között szerepel erdélyi, délvidéki túrák szervezése is, hogy mindannyian magunkba szippanthassuk a tiszta lelkületű emberekből és a magos hegyekből áradó energiát.
Szeptembertől aktívan részt kívánunk venni a kettős állampolgárságért indított népszavazásra való felkészülésben, ahol a legfontosabb feladatunk az emberek szívének és szellemének megnyitása, hogy felelősséget érezzenek a határainkon kívül rekedt testvéreink sorsa iránt.
Alapvetően pedig a nemzet építését, az őseink által ránk hagyott lelki és szellemi értékek megőrzését és továbbadását tekintjük feladatunknak.

Minden olyan fiatal jelentkezését várjuk, akik nyitottak magyarságunk kincseinek a megismerésére, s továbbadására, s szívesen részt vennének egy magyar fiatalokból álló kis csapat életében. Minden csütrötökön 18.00-kor összejövetelt tartunk a Magyarok Világszövetségének épületében (Bp. Semmelweis utca 1-3, az Astoriától egy percre) , hétvégente pedig kirándulásokat, túrákat szervezünk. Részt kívánunk venni a Magyar Vár és a Magyar Sziget egy hetes programjain is.

Jelentkezés, érdeklődés: Teleki Csaba
06 30 3500 265

" MAGYAR LOBBI – NYARI TAGTOBORZAS

A nyari hetekben felfuggesztjuk a heti akciok szervezeset es megkerjuk a lobby
minden tagjat, hogy hasznalja fel e heteket az alabbi tajekoztato terjesdztesere
barati es ismeretsegi koreben, hogy az uj belepesek reven meg eredmenyesebben
folytathassuk osszel a mukat.

Mi is a Hungarian Lobby (HL) - Magyar Érdekszövetség?

A Magyar Lobby (Hungarian Lobby = HL) akcio egysegbe tomoriti az ot vilagresz
tettekre kesz magyarsagat. Az HL-be barki belephet a
http://hometown.aol.com/hunglobby/myhomepage/business.html

weben keresztul. Az HL heti akcio korleveleit CSAK azok kapjak, akik maguk
beleptek. Az HL-be minden tagnak maganak kell belepnie, ot mas be nem irathatja.

Az HL munkajanak szamitogepes szuksegleteit, web lapjat, cimtarat, a University
of Maryland tanarai, Dr. Saghi Szabo Gotthard es Fabian Kovacs Arpad
biztositjak, mig a moderatori szerepkort Lipták Béla tolti be, s a heti akciokat
is o valasztja ki..

Az HL NEM egy levelezesi vagy hirszolgalati, hanem egy AKCIO LISTA. Az HL celja,
hogy kozos fellepesunkkel, akcio-leveleinkkel felhivjuk az illetekesek vagy a
vilag kozvelemenyenek figyelmet magyar gondjainkra, s ezzel szolgaljuk a magyar
kibontakozast. Az HL tehat nem mas, mint egy HANGEROSITO! Hangunk ereje pedig
Onon is mulik: On azzal teheti a LEGTOBBET, ha az HL munkaba valo
bekapcsolodasra keri rokonait, baratait, ismeroseit.

Hazank, vagy a vilag vezetoihez illetve a vilagsajtohoz kuldott akcio-leveleink,
gyakran angol nyelvuek. Kerjuk a Magyarorszagon (vagy mas nem-angol
nyelvteruleten elo) tagjainkat, hogy alairasaikkal ok is tamogassak ezeket az
akcioinkat, mert akcioink sikere gyakran a levelek szaman mulik: A Feher Hazban
peldaul minden olyan kerdest jelentenek az elnoknek mellyel kapcsolatban
1000-nel tobb level erkezett az utolso 24 oraban.

Az HL tagsaganak tulnyomo tobbsege a 30-40 ev koruli, nagyon elfoglalt es
tobbsegukben a Magyar Allam hatarain kivul, kisebbsegben es nyugaton elo magyar,
kiknek osszesen arra van idejuk, hogy a mar megcimzett akcio-levelet alairjak es
feladjak. Ez az oka annk, hogy akcio-leveleink mindig a mar megcimzett es csak
alairando levellel kezdodnek es a hatter-informacio csak hatrabb, az akcio-level
utan kovetkezik. Amikor kerunk minden HL tagot, hogy akcio-leveleinket irja ala
es kuldje el a megadott cimre, egyben arra is kerjuk, hogy csak akkor tamogassa
akcionkat, ha egyetert azzal es kerjuk azt is, hogy csak akkor hasznalja a
formalevelet, ha nincs ideje egyeni hangvetelu levelet irni.

16 millio magyar lobbija vagyunk, celjaink koze tartozik, hogy a magyarsag
megmaradjon osi szulofoldjen es hogy az autunomia es kettos allampolgarsag
kiharcolasaval elerjuk az allamhatarok jelentosegenek csokkenesen keresztul a
nemzet ujraegyesiteset. Celunk a belso megbekeles, a fajelmeletek elutasitasa
(szarmazzanak azok akar nyilasoktol, akar cionistaktol vagy ciganygyuloloktol)
es annak hirdetese, hogy a magyar befogadp nemzet. Celuink az is, hogy
hozzajaruljunk egy ossznemzeti kulpolitikai strategia kialakitasahoz olyan celok
megfogalmazasaval, melyekben minden magyar egyetert, s melyekkel unokainkat es a
magyar megmaradast szolgaljuk.

Az HL tagsaga korban is es lakhely szerint is sokfele. Kozos vonasunk, hogy nem
beszelni, hanem tenni kivanunk nepunkert. Az HL-t nem osztjak meg part, vallas,
faj vagy osztaly eloiteletek, nem vagyunk jobb vagy baloldaliak, nem szolgalunk
ilyen vagy olyan parterdekeket, nem vagyunk keresztenyek vagy zsidok, egyszeruen
csak magyarok vagyunk, olyan magyarok akik tudjak, hogy az egysegben ero van (az
utolso amerikai elnokvalasztas kimenetelet az Amerikaban elo magyarsag 10%-a
eldonthette volna), olyan magyarok akik ertik es ismerik a vilag mukodeset, akik
tapasztalatukkal, tudasukkal a magyar kibontakozas kivanjak szolgalni es akik ma
is hirdetik 1956 patinas jelszavat, azt, hogy: \"AKI MAGYAR VELUNK TART!\"

Oszinte tisztelettel,