Sipos Miklós esperes és Ábrám Sámuel lelkipásztor csütörtökön Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban rendezett lakossági fórumon hangsúlyozták, hogy a tervezet pozitív, korszerû válasz azokra a sürgetõ kérdésekre, amelyeket a szülõföld megtartása és a magyar identitás megõrzése érdekében ma Erdélyben általános igényként megfogalmaznak Az egyházi vezetõk köszönetüket fejezték ki a Magyarok Világszövetségének azért a munkáért, amelyet a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására fordított.

.......
A lakossági fórum résztvevõi közül többen megfogalmazták, hogy a magyar nemzet számára történelmi lehetõséget jelent a magyar állampolgársághoz való jogosultság kiterjesztése és általános az igény a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására.

Magyarul mondjuk ki, történjék bármi, de ők maradjanak ott ?
Nekik nincs joguk normális élethez, magyar élethez ?
Igen olyan körülményeket kell teremteni, hogy kisebbségben is emberi módon tudjanak élni, magyarként, de ez nem zárja ki az állampolgárság megadását.

Az idõ kedvez az autonómiának
[ 2004-06-19 ] [ kategória: Politika, közélet ] [ város: Nagyvárad ]

Tõkés László református püspök, az újonnan megalakult Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi európai kontextus kedvezõ feltételeket teremtett a különbözõ országokban élõ magyar közösségek autonómiájának megvalósítására. Tõkés szerint a Székely Nemzeti Tanács ,,elõfutárnak” tekinthetõ, amely megkönnyítette az erdélyi magyarok autonómiájának megteremtését.

Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi az esélye annak, hogy ez a népszavazás sikerül ? Félek ugyanarra jutsz,mint én. Ez csak azoknak fontos, akiknek vannak gyökerei, rokonai a határ túloldalán. Nem lesz ki az érvényességhez szükséges létszám.

Viszont gyökeresen eltérően látjuk az autonómia helyzetét. Igenis komoly esély van rá, hogy kitartó munkával el lehet érni és ez folyamatban van.

2/ még rosszabb a helyzet magyar tömegekkel, kik csak szimplán nem akarják tudni, hogy azok is magyarok, vagy kelletlenül elfogadják a tényt, de nehogy bármit is kapjanak, és ide ne, semmiképpen se tegyék be a lábukat tartósan.

féltéglával verted a melled, hogy téged manipulálni. Közben itt zajlik az orrunk elött.

Már lehazugozod Tőkés püspök urat.

Fél lépésre vagy attól, hogy megtámogass egy kifejezetten neoliberális gondolatot, azaz hogy az ország elöregesédnek a gondját bevándorlással oldjuk meg.

A lényeg azonban az, hogy Patrubány egy niemand Tőkés püspök úr mellett. Elég könnyű megmutatni, hogy ezzel a tirádával Patrubány megint csúnyán hazudott. Tökés azért kellett, hogy megváljon az RMDSZ tisztelebeli elnöki posztjától, mert támogatta,sőt több helyen képviselte is a székely autonómia ügyét. Aztán huszonegyedik órában megjeleneik ez mitugász és elkezd sivalkodni, hogy csinálta a Székely Autonómiát. És te ennek bedőlsz,pedig úlítólag te nem vagy manipulálható.

Van egy fogadásom, hogy ha a Fidesz az kettős állampolgárságot tette volna az első helyre az eszközrendszerben, akkor Patrubány most azon verné magát, hogy a rút hazaárulók eladják a haza szent földjét és lemondanának az autonómiáról, holmi hitvány, hazátlanná tevő papirért. És akkor ti ennek a maszlagnak dőlnétek be.

A helyzet pedig a következő:

- csak az lehet a magyarság igazi érdekeit előmozdító politika, amelyik a határon túlélő magyarok helyben való megmaradását és boldogulását szolgálja. Ne gyertek megint Onogur lüke anadekdótájával a horvát parasztokról. Adatok kellenek. Az eddigi elérhető adatok azt mutatják, hogy jelentős az elvándorlás Erdélyből és a kettős állampolgárság megadásával ez az igény nőni fog. Nem tekintem ez véglegesnek, mert egy felmérés (bár 5OOx többet ér mint Onogur anektója). Az elvándorlás elsősorban a fiatalokat érinti, ezért a tényleges emberveszteség a mért létszámadatoknál nagyobb. Ha ez folytatódik akkor ez egy második trianon. Ezzel veszítenénk el tényleg Erdélyt. Mivel az egyházak a temetéseken és keresztelőkön keresztül eléggé a képben vannak, nem véletlen hogy mind Tőkés püspök úr, mind Tempfli püspök úr nem favorizálják a kettős állampolgárságot, hanem inkább az autonómiát teszik az első helyre.

- Ezenkívül más kérdés a kettős állampolgárság és más az arról való népszavazás. A kettős állampolgárságot egy nemzeti kormány bármikor és differenciáltan meg tudja csinálni, ha szükségét látja. Ha viszont van egy sikertelen népszavazás, akkor már napirendre sem tűzheti. Miután a sikeres népszavazáshoz gyakorlatilag a teljes jobboldalt mobilizálni kéne, igy kicsi az esélye (és akkor még optimista voltam) egy sikeres lebonyolításnak. Gyakorlatilag egy halvány esélyt látok. Ha egyszerre bonyolítják a kórház népszavazással, akkor a baloldal baloldali ellenzéke is mobilizál. Igy talán összejön az érvényességhez szükséges létszám.

úgyhogy ha ennyire foglalkoztatlak, akkor nyiss szépen egy topikot az itteni dühöngőben, oszt ömleszd oda a velem kapcsolatos fóbiáidat, ott senkit nem zavar (én látatlanba megígérem, hogy nem teszem be oda a klaviatúrámat) és főleg nem off, mint itt és még számos más topikban, ahol - jobb dolgod nem lévén - engem b@sztatsz

pl. az egyik ilyen, hogy Ukrajnában az ottani törvények tiltják a kettős állampolgárságot, Romániában meg - ha jól tudom - bizonyos jogokat nem gyakorolhat az, aki kettős állampolgár (pl. nem tölthet be közhivatalt)

vagyis nem vagyok meggyőződve arról, hogy a kettős állampolgárság megadásával feltétlenül jót teszünk-e a ht magyarokkal

Tovább gyűrűzik a KMAT nagyváradi alakuló ülése kapcsán elindult vita

Az MVSz serkentő szerepet játszott a Székely Nemzeti Tanács megalakításában

Mint ismeretes, 2004. június 2-án, a Magyarok VI. Világkongresszusa idején zajló MVSz Küldöttgyűlésen Patrubány Miklós elnöki beszámolójában részletesen kitért a Székely Nemzeti Tanács megalakulására. A beszámolót egyenes adásban közvetítette a Világszövetség Visszhang nevű kisérleti internetes rádiója, illetve abból több rádió, televízió és újság vett át részleteket, arról hírt közölt.

Patrubány Miklós tájékoztatta az MVSz Küldöttgyűlését a 2003. júniusi székelyföldi körútról, melynek során Rácz Sándor tiszteletbeli elnökkel és Dr. Csapó József MVSz-küldöttel, az elnök európai integrációs főtanácsadójával, az SzNT későbbi elnökével együtt kilenc településen, mintegy 8-900, közéleti szerepet vállaló személlyel találkoztak és tanácskoztak lakossági fórumokon, rendezvényeken a Székelyföld autonómiájáról. A székelyföldi körutat, melynek egyes szakaszain résztvettek a az MVSz elnökségének erdélyi tagjai is – Borsos Géza és András Imre, illetve Gazda József MVSz-küldött, az SzNT későbbi tisztségviselői –, a Csíkszeredában megrendezett Quo vadis Székelyföld? konferenciával fejezték be. A konferencia résztvevői az alább olvasható zárónyilatkozatban felszólították az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (EMNT KT) tagjait, hogy késedelem nélkül kezdeményezzék a Székely Nemzeti Tanács megalakulását.

Ezt a felszólítást azért tartották fontosnak, mert három héttel korábban az EMNT KT ülésén, illetve az azt követő sepsiszentgyörgyi fórumon nem született határozat ebben a tárgyban.

A 2003. június 9-21. között, az MVSz szervezésében lezajlott székelyföldi körút és konferencia keretében folytatott viták és párbeszédek közvetlen eredményeként alakult meg július 8-án Gyergyócsomafalván a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete.

A fentiekkel ellentétben, Tőkés László 2004. június 29-én kelt körlevelében azt állítja, hogy a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az MVSz-től teljesen függetlenül jött létre.

A Székely Nemzeti Tanács szervezésében nem vett részt Tőkés László, aki az akkori megkereséseket azzal utasította el, hogy az SzNT létrehozása egy eleve kudarcra ítélt kezdeményezés.

Amikor a Székely Nemzeti Tanács megalakulása után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének marosvásárhelyi ülésén (2003. okt. 30.) ezt az álláspontját, illetve a megkeresések mellőzését az SzNT jegyzője és elnöke „nehezményezték”, akkor Tőkés László indulatában összetépte a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén elfogadott határozatokat tartalmazó papírlapokat.

Mint ismeretes, a legkisebb arányban alakultak települési székely tanácsok azokon a székely székeken, ahol a szervezést az EMK RMDSz-paltform vállalta, amelynek tiszteletbeli elnöke Tőkés László.

Kolozsvár, 2004. július 5-én

VET Sajtószolgálat

From: "Világszövetség Erdélyi Társasága" <vet@praemium.ro>

To: "Visszhang" <vhang@praemium.ro>

Sent: Sunday, June 22, 2003 3:45 PM

Subject: Zárónyilatkozat - Székelyföld-konferencia

Szombaton, június 21-én Csíkszeredában lezajlott a Magyarok Világszövetsége
Erdélyi Társasága által kezdeményezett Quo vadis Székelyföld? konferencia,
melyet megelozoen az MVSz elnöke Rácz Sándorral és Dr. Csapó Józseffel
együtt Székelyföld kilenc településén tartott találkozókat, amelyeknek
tárgykörét képezte a térség jövoje az EU küszöbén.
A Csíkszeredai konferencia megfogalmazta Székelyföld és a székelység
autonómia-törekvéseit, melynek alapját a székely nép és a székely székek
évszázadok során kialakult és megélt önkormányzata képezi.

Quo vadis Székelyföld? Konferencia

Zárónyilatkozat

Emlékezve
arra, hogy az I. világháborút követoen létrejövo román állam önkormányzatot
ígért az erdélyi magyarságnak, valamint arra, hogy 1919. december 9-én
Párizsban, a Társult Fohatalmakkal megkötött szerzodésben Románia
kötelezettséget vállalt a székelyek autonómiájának szavatolására, mely
önkormányzási lehetoség Isten színe elott minden népet megillet,
üdvözölve
az Európa Tanács Parlamenti Közgyulésében megfogalmazott szándékot a
regionális autonómia elveinek jogi érvényesítésére,
emlékeztetve
arra, hogy Székelyföldön - mely föld megközelíti az EU-tagvárományos
Szlovénia nagyságát - az összefüggo területen élo székelység 87%-át adja a
közel egymillió lelket számláló népességnek,
felidézve
azon gazdag és kikristályosodott rendszert alkotó önkormányzati
hagyományokat, amelyek a rendtartó székely települések falutörvényeitol az
1505. november 23-án elfogadott Székely Constitutio-ig terjednek, amely az
európai jogalkotást két évszázaddal megelozve törvényerore emeli a személy
szabadságát,

a Csíkszeredai Konferencia a következoket nyilatkozza:

A történelmi Székelyföldön meghonosult önkormányzást a székely székek
szervezettsége és hatásköre testesítette meg. A székek területi autonómiával
éltek, saját közigazgatással, sajátos társadalmi felépítéssel és jogokkal.

A székely nép Székelyföldön oshonos, ismeri történelmét, orzi hagyományait,
tudatában van kulturális öröksége gazdagságának és birtokában egy saját
írásmódnak, a székely rovásírásnak.

A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett székelyföldi
tanácskozás-sorozat és ennek záró rendezvénye, a Csíkszeredai Konferencia, a
székely népnek, mint a magyar nemzet szerves részének magára találását,
önkormányzási törekvéseinek megismerését szolgálta és szolgálja.

Ismerve és elismerve az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai
Biztonsági és Együttmuködési Értekezlet nemzeti önazonosság védelmére
vonatkozó elveit és dokumentumait, Székelyföld lakosaiként
halaszthatatlannak tartjuk a történelmi székely székek alkotta Székelyföld
eurórégióvá minosítését és a többségben lévo lakosság nemzeti
önazonosságának védelmében, a közigazgatási hatáskörök mellett, sajátos
közösségi jogokkal való felruházását, mely területi önkormányzás Székelyföld
minden polgárát megilleti. Amikor idoszeruvé válik, az Európai Unió
biztosítson Székelyföld eurórégió részére a számarányának megfelelo
képviseletet az Európai Parlamentben.

Székelyföld oshonos közösségének tagjaiként, el akarjuk nyerni az Európai
Unió államaiban gyakorlattá vált, a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó
Európai Keretegyezményben jogként feltüntetett, és a székelység történelme
során már megélt teljes és tényleges egyenloséget.

Igényeljük a székely székek és a Székelyföld területi autonómiájának
törvényereju statútum általi helyreállítását.

Felszólítjuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményezo Testületének
tagjait, késedelem nélkül kezdeményezzék a települési és a széki nemzeti
tanácsok, a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, az Agyagfalvi megemlékezés
méltó köszöntésére.

Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen
ennek az útnak elso mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely
rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szüloket, tanítsák
gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük székely településeink
önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a
települések nevét a székely rovásírással is.

Csíkszereda, 2003. június 21-én
Isten áldása legyen a munkánkon!